Új Szó, 1992. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-09 / 239. szám, péntek

HÍREK -VÉLEMENYEK ÍÚJSZÓÉ 1992. OKTÓBER 9. BUDAPEST NEM TÖREKSZIK SZLOVAKIA ELSZIGETELESERE HORN GYULA: A DUNA ELTERELÉSE HOSSZÚ IDŐRE MEGTERHELI A KÉT ORSZÁG VISZONYÁT A kismartoni Esterházy-kastélyban találkozott szerda este az osztrák kancellár és a magyar kormányfő. A megbeszélések utáni sajtóértekez­leten Franz Vranitzky többek között kijelentette, az utóbbi hetekben felgyorsultak a tárgyalások Magyarország és az Európai Szabadkeres­kedelmi Társulás között, s a két fél mindent megtesz annak érdekében, hogy ezek a megbeszélések az év végéig lezáruljanak. Antall Józsefet megkérdezték, mi a véleménye Csehszlovákia ket­tészakadásáról. A magyar vezető nagyon óvatosan nyilatkozott, kije­lentette, Budapest semmi esetre sem akarja Szlovákia elszigetelését, ez rossz és téves politika lenne. Az önállóvá váló Szlovákiának a jogok, így a kisebbség jogainak megőrzése mellett meg kellene találnia helyét az európai népek családjában. Franz Vranitzky szerint már meg kellett tanulni, hogy az ilyen jellegű válások esetleg a konfliktusok lehe­tőségét is magukban hordozzák. Ez ellen tenni kell, véleménye szerint hatékony lehetne a gazdasági és kulturális kapcsolatok sűrű hálózatá­nak kiépítése. Bőssel összefüggésben a magyar kormányfő megerősítette, hogy or­szága a Hágai Nemzetközi Bíróság­hoz fordul és arra törekszik, hogy ezt a kérdést elemezze az Európai Kö­zösségek munkacsoportja is. Bős ugyanis olyan probléma, amely szá­mos veszélyt rejt magában. Antall József ezúttal is kifejtette, hogy or­szága kész határozottan állást fog­lalni a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek jogait illetően. A magyar kisebbségek védelmére Budapest kész kihasználni a nem­zetközi fórumokat, például az Euró­pa Tanácsot, az EBEÉ-t és a világ­szervezetet. xxx A magyar Állami Számvevőszék képviselője a parlament környezet­védelmi bizottságának szerdai ta­nácskozása szünetében úgy nyilat­kozott, hogy 1995-ig a Bős­Nagymaros vízlépcső építésében való magyar részvétellel összefüggő kiadások elérik a 100 milliárd forintot (1,3 milliárd dollár). Ebben az ösz­szegben benne vannak a 38 milliárd forintos beruházási kiadások, 2,9 milliárd schillinget tesz ki a kártérítés az Ausztriával kötött szerződés fel­mondásáért, a többi a hitelek tör­lesztésére és a kamatokra esik. A Magyar Rádió tegnap reggeli hírműsorának vendége volt Horn Gyula, a parlament külügyi bizottsá*­gának elnöke, aki a bizottság kül­döttségének élén szerdán Pozsony­ban járt. Kijelentette, a Duna terve­zett elterelése nagyon komolyan és hosszú távon megterheli Budapest és Pozsony viszonyát. A tervezett lépéssel összefüggésben Mádl Fe­renc tárca nélküli miniszter tegnapi sajtónyilatkozatában azt közölte, hogy Magyarországnak nem szabad egyetértenie a Duna-meder megvál­toztatásával. Véleménye szerint a C-variáns ökológiai katasztrófát fog okozni, közel ötmillió ember ivó­vize kerül veszélybe. Mádl szerint azt sem lehet kizárni, hogy földren­gés következtében átszakad a gát. KLAUS A NÉMET TELEVÍZIÓBAN Václav Klaus cseh kormányfő szerdán este nyilatkozott az ARD német televíziós állomás fő hírműsorában a csehszlovákiai helyzetről. Az államjogi elrendezésről szóló népszavazás esélyeit firtató kérdésre azt válaszolta, hogy egy órával a referendum után ugyanazok a problémák merülnének fel, mint amelyek népszavazás nélkül is megvannak. A szlovák és a cseh kormányfő keddi tárgyalásait kommentálva az ARD úgy vélekedett, hogy a vad válást egyelőre sikerült kizárni, de ok a veszeke­désekre van éppen elég. A fő problémát a szövetségi vagyon és a hadsereg megosztása jelenti. A hírműsorban elhangzott, hogy nagyon sok szlovák tiszt inkább polgári személyként fog élni Csehországban, semhogy hazatérjen. Azt ki lehet zárni, hogy a csehek és a szlovákok lőni fognak egymásra, de senki sem tudhatja, mi történik majd Szlovákiában, például ami a magyarokat illeti, (gy aztán Prága úgy véli, hogy inkább jobb lesz elválni... TERHESSÉGMEGSZAKITAS LENGYELORSZÁGBAN A BÍRÓSÁG IS TANÁCSTALAN Az új orvosi etikai kódexszel fog­lalkozott szerdán a lengyel alkot­mánybíróság, de a testület úgy dön­tött, a kérdésben nem foglal állást. Az a helyzet ugyanis, hogy az érvé­nyes törvény ellenére az etikai kó­dex korlátozza a terhességmegsza­kítás lehetőségeit. Az alkotmánybí­róság úgy vélekedett, csak jogi nor­mák esetében foglalhat állást, itt viszont etikai kérdésről van szó. Az alkotmánybíróság egyben felhívta a parlament figyelmét arra, hogy az orvosetikai kódex ellentétes az orvo­si kamaráról, a mesterséges terhes­ségmegszakítás végrehajtásának feltételeiről, az orvosi hivatásról szó­ló törvénnyel, de a büntető tör­vénykönyvvel is. A polgárjogi szóvivő szerint a kó­dex nemcsak erkölcsi normákat érint, amikor szankciókat helyez ki­látásba. Azt az orvost, aki a törvény­nyel összhangban a rossz anyagi helyzetben lévő páciensnél elvégzi a terhességmegszakítást, az orvosi­kamara megfoszthatja hivatása tel­jesítésének jogától. A kódex májusi érvénybe lépése óta az állami kór­házak csak abban az esetben hajta­nak végre terhességmegszakítást, ha az anya életének vagy egészsé­gének megmentéséről van szó, illet­ve a terhesség bűncselekmény kö­vetkezménye. Ezzel egyidőben a magánrendelőkben többszörösére emelkedett az abortusz ára. SEVARDNADZE ÉS JELCIN SORSA A TÉT GRÚZIA MÁR OROSZORSZÁGGAL HARCOL Grúziában általánossá vált az a véle­mény, hogy Oroszország közvetlenül tá­mogatja az abház egységeket és az olda­lukon harcoló kaukázusi önkénteseket. A grúz hírszerzés vezetője közölte, cáfol­hatatlan bizonyítékaik vannak arra vonat­kozóan, hogy tengeri és légi úton fegyver és lőszer érkezik az abházok és a kauká­zusiak által elienörzött területeken lévő orosz támaszpontokra, ezeket a szállít­mányokat azonnal átadják a grúzok ellen­ségeinek. Iraklij Batiasvili megerősítette azokat a híreket is, melyek szerint az abházok oldalán több száz oroszországi kozák is harcol. Vannak hírek arra vonat­kozóan is, hogy a megdöntött Gamsza­hurdia elnök fegyveresei szintén részt vesznek a konfliktusban, ha nem is köz­vetlenül - ezt az abházok nyilván nem engednék meg -, hanem terrorakciókat készítenek eló a közelgő választások előtt. Tejmuraz Sztyepanov, Eduard Se­vardnadzenak, a grúz államtanács elnö­kének szárnysegédje és hosszú évek óta közeli munkatársa a Csehszlovák Sajtó­iroda különtudósítójának adott tegnapi nyilatkozatában egyértelműen kijelentet­te, hogy Grúzia nem Abháziéval, hanem Oroszországgal harcol. Szerinte az abhá­ziai fronton most nem Grúzia egységéről van szó, hanem elsősorban Eduard Se­vardnadze és Borisz Jelcin sorsáról. Sztyepanov megerősítette, hogy Vla­gyiszlav Ardzinba, az abház parlament elnöke együttműködik egyrészt az orosz konzervatív politikusokkal, akikkel akkor barátkozott össze, amikor az utolsó szov­jet parlamentben a Szojuz nevú reakciós csoport tagja volt. Emellett szövetségesei az orosz tábornokok, akik azért támogat­ják az abházokat és az észak-kaukázusi fegyvereseket, mert bosszút akarnak állni Sevardnadzén, akit gyűlölnek az afga­nisztáni háború befejezéséért, Németor­szág egyesítéséért, a szovjet tömb szét­hullásáért, s akit azzal vádolnak, hogy részére volt a Szovjetunió szétverésé­nek is. Sztyepanov azt mondta, minden való­színűség szerint megvalósul a keddre tervezett grúz-orosz csúcstalálkozó, s nem kizárt, hogy éppen Szuhumiban, Abházia központjában. A városban egyébként, amely grúz kézen van, tegnap nyugalom volt, de bármikor megindulhat ellene az abház támadás. Washingtoni hivatalos forrásokra hi­vatkozva közölte tegnap a Reuter hírügy­nökség: az USA egyetért azzal, hogy a grúziai konfliktus megoldásába bekap­csolódjon a EBEÉ. Abban a kérdésben azonban nem foglaltak állást Washing­tonban, hogy a rendezésben szerepet vállalna-e a NATO. Mint ismeretes, Tbili­szi a NATO-tól kért segítséget a köztársa­ság felosztásának megakadályozásához. A komoly problémák ellenére a grúz vezetés elszánta magát arra, hogy vasár­nap megtartják az általános választáso­kat. Ennek különös politikai jelentősége lenne, hiszen a voksolás hivatott arra, hogy megerősítse a vezetés legitimitását, amely gyakorlatilag erő alkalmazásával jutott hatalomra az idén januárban. PEROT KEVERI A PAKLIT Ross Perot texasi milliárdos, Amerika 19. leggazdagabb embere alaposan megkeverte az elnökvá­lasztási paklit azzal a múlt heti beje­lentésével, hogy visszatér a ringbe. Mi lehet ezzel a szándéka? Perot okos ember és kellőképpen ravasz is, amit bizonyít, hogy független je­löltként pár hét alatt hihetetlenül nagy népszerűséget tudott magának gyártani. Nem tévedés ez a kifeje­zés, hiszen a tengerentúlon a nép­szerűség nem elsősorban szép el­vek és politikai programok kérdése, hanem a pénzé. Neki pedig van belőle elég, meg tudja fizetni a tele­víziós adásidőket és a legprofibb imidzsfaragó kampányszakértőket. Tehát Perot okos ember és nyil­vánvalóan tudja,/semmi esélye arra, hogy bekerüljön a Fehér Házba, kü­lönösen azért, mert derékba törte saját kampányát, amikor július 16­án, a demokrata elnökjelölő pártkon­venció kellős közepén bejelentette visszalépését. Akkor azzal érvelt, nem akar destruktív szerepet játsza­ni, az amerikaiak döntsék el, hogy a republikánus elnököt és jelöltet, Busht akarják-e ismét, vagy pedig a demokrata arkansasi kormányzót, Bili Clintont. Viszont most, a vissza­térésével Perot kifejezetten destruk­tív szerepre vállalkozott, arra, hogy megzavarja a Bush-Clinton párhar­cot. Amikor visszatérését bejelentet­te, azt mondta, azért szánta el ma­gát erre a lépésre, hogy rákénysze­rítse a másik két jelöltet: most már kezdjenek el azokkal a kérdésekkel foglalkozni, amelyek igazából érdek­lik és érintik az amerikai polgárt, s elsősorban a háromszáz milliárdos költségvetési deficitet említette. Ha pedig tudja magáról, hogy esélytelen, akkor fel kell tenni a kér­dést: az említett hivatalos állásfogla­lásán túlmenően mi lehet az igazi szándéka? És kinek jobb, Bushnak-e vagy Clintonnak az ő visszatéré­se? Ami az első kérdést illeti: lehet, azoknak van igazuk, akik szerint Perot királycsináló akar lenni, hiszen aki mellé odaáll, annak nagyobb esélye lehet a győzelemre. A máso­dik kérdésre egyelőre nincs egyér­telmű válasz. Amikor Perot visszalé­pett, az ô hívei inkább a Clinton­tábort gyarapították, ezért most ta­lán a demokrata jelölttől vehet el ismét szavazatokat. Viszont Clinton még most is 12-14 százalékkal vezet Bushsal szemben, s ez most, amikor már csak három hét van hátra az elnök­választásig, óriási előny. Az arkan­sasi kormányzó fölénye hónapok óta szinte töretlen, Bushon az sem segí­tett, hogy Baker külügyminisztert tet­te meg kampányfőnökének. Érthető tehát, hogy a republikánusok háza táján pánikhangulat uralkodik, s Bush a napokban, egy elnöki vétó kapcsán a törvényhozásban is el­szenvedte eddigi legsúlyosabb ve­reségét. Ráadásul Perot egyik leg­utóbbi tévényilatkozatában azt mon­dotta, hogy Clinton meg az ő gazda­sági programjában több átfedés is . van. Eddig is az a szóbeszéd járta, hogy Perot folyamatosan utálja Busht - emlékezhetünk, kisebbfajta botrányt kavart pár hónapja, amikor kiderült, hogy még nyomoztatott is az elnök után -, ez a nyilatkozat pedig egyértelművé tette, hogy in­kább az arkansasi kormányzó mellé áll. Egy bizonyos: Perot visszatérése megkeverte a kampányharc eddigi, Clinton-fölényt biztosító menetét, ami akkor jó Bushnak, ha Perot belépője megzavarja a Clinton-tábor nyugalmát. Ezt teszi maga Bush is, a lehető legtisztátlanabb eszközök­kel. Szolgáljon mentségére, hogy talán végső elkeseredésében. Az elnök a CNN műsorában két dolog­gal vádolta meg Clintont. Az egyik: a kormányzó 1986-ban támogatta, hogy az USA adjon gabonavásárlási hitelt Iraknak. A másik: Clinton 1969-1970-ben, amikor a vietnami háború tetőzött, a Szovjetunióban és Csehszlovákiában járt, s az útjairól szóló dokumentumok eltűntek a kül­ügyi irattárból. Clinton tagad, mond­ván, hogy csak a diákturizmus kere­tében kereste fel a két szocialista országot, arról pedig sejtelme sincs, hogy a külügy nyilvántartást vezetett az ilyen utakról. A Bush-csapat erre felröppentette, hogy Clinton akkor talán a KGB kocsiján utazott a repü­lőtérről Moszkva központjába. E vá­dakat azonban bizonyítani nem tud­ják. A tanulság ebből az, hogy a kampányharc ilyen eldurvulása Perot visszatérése után jelzi: a texa­si milliárdos húzása talán mégis Bushnak rosszabb. MALINÁK ISTVÁN A CO-IMPEX NYÁRASDI sportklub kétszobás iakásí venne vagy Dunaszerdahelyen, lelefon. 0819/50 46 21 69 A REFLEX együttes kitűnő hangulatot biztosít Önnek is, ha eljön október 10-én (szombaton) a köbölkúti művelődési otthonba. Éjfélkor sztriptíz Hölgyeknek 21 óráig a belépő féláron lesz. Jó mutatást kíván a rendezőség. VK-16 KUVAIT MARAD A HITBIZ0MÁNY Óriási meglepetést hozott a hétfői ku­vaiti voksolás: a parlament 50 választott helye közül 35-öt az ellenzék szerzett meg. Ez azonban még mindig nem jelent abszolút többséget, hiszen a törvényhozó testület összesen 75 tagú, 25 képviselőt mindig az emír nevez ki, ennek ellenére ugyanolyan mandátumuk van, mint a vá­lasztott képviselőknek. A kormányt is az uralkodó nevezi ki, és Í5 tagja automati­kusan helyet kap a parlamentben. Várható-e valami változás? Igen, több is, de a lényegen semmit sem változtat: Kuvait 1756 óta a Szabah-család hitbizo­mánya. Utoljára hét évvel ezelőtt tartottak parlamenti választásokat, s a törvényho­zásban akkor jutott először komolyabb szerephez az ellenzék. Nem sokra ment vele: egy év múltán, 1986-ban az uralko­dó feloszlatta a testületet, amely túl sokat vájkált családja pénzügyeiben. A mind erőteljesebb bírálatok hatására az emir kinevezett egy látszatparlamentet, de az két hónapig sem működött: 1990. augusz­tus 2-án Irak megszállta a kis országot. Az emigrációba kényszerült uralkodó ügyesen politizált ebben a nehéz időszak­ban; komoly változásokat, demokratizá­lást ígért, s az ellenzék biztosította őt lojalitásáról. Allahnak hála, a háború befejeződött, de a választásokat csak-csak halogatták. A változásokat meg főleg. Az emír, úgy tűnik, túl sokat tétovázott, a lakosság még azt sem írta a javára, hogy az ország gazdasága hamarabb talpra állt, mint azt bárki is remélte. De az alattvalóknak ez kevés. Tudni akarják, miért mondott cső­döt a hadsereg, amelyre éveken át milliár­dokat költöttek. S egyáltalán: mire költi a kormány azt a töméntelen sok pénzt, amelyből az adófizetők nem részesülnek arányosan. Választójogot és választható­ságot akarnak a nők számára, egyenlő állampolgári jogokat mindenkinek, aki hu­zamos ideje az országban él. Van esély arra, hogy mindezt elérjék, sőt akár többet is. Az uralkodócsalád most különösen hajlamos a demokráciá­ra. Az ellenzéki képviselők közül ugyanis 18 a fundamentalista iszlám híve, s iráni típusú rendszerről álmodik. Ettől pedig az arab rezsimek úgy félnek, mint a tűztől... (görföl) KILAKOLTATJÁK GORBACSOVÉKAT Borisz Jelcin orosz elnök szerdán az újonnan létrehozott, a kormány mellett működő pénzügyi akadémia teljes gazda­sági irányítása alá helyezte azokat az épületeket, melyeket néhány hónappal ezelőtt Mihail Gorbacsov exállamfő alapjának rendelkezésére bocsátott. Teg­nap viszont már elrendelte az azonnali kilakoltatást is, s néhány órával ezután az épületet, amelyben Gorbacsov irodája van, körülzárta a rendőrség. Szemtanúk szerint három autóbuszon érkeztek a rendőrök, az épületet körülzárták, majd behatoltak oda.

Next

/
Thumbnails
Contents