Új Szó, 1992. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-03 / 234. szám, csütörtök

1992. OKTÓBER 3. GAZDASÁG 6 BORÚSNAK ITELIK A JÖVŐT A SZAKEMBEREK Hatszáz tudós, közgazdász, bankszakember körében végzett fel­mérést a moszkvai Lomonoszov Egyetem Opinion közvélemény-ku­tató csoportja: a kérdőív hét kérdést tartalmazott, Ezek az ország gazda­sági helyzetére és a valutapiacra vonatkoztak. A válaszokból kiderül, hogy a megkérdezettek jóval ború­sabban ítélik meg a jelent és a jövőt, mint az irigylésre méltó optimizmus­ról híres kormánytagok. Hatvanegy százalékuk úgy véli, hogy Oroszországban a gazdaság még nem érte el a mélypontját, és a válság tovább mélyül. Mindössze tizenöt százalékuk hisz abban, hogy a következő évben elkezdődhet a ja­vulás. Arra a kérdésre, hogy megva­lósul-e a kormányzat rubelt konverti­bilissé tenni szándékozó programja, nyolc százalék válaszolt igennel. Ti­zenhárom százalék ezt a lehetősé­get nem zárja ki, viszont ötvenhárom százalék kategorikus nemmel vála­szolt. A közvélemény-kutatásban részt vevők hatvan százaléka biztos benne, hogy az orosz valutapiacon létrejött állapotok az ország általá­nos gazdasági helyzetét tükrözik. Sőt még ennél is többen vélik úgy, hogy a kormányzat intervenciói a valutapiacon csak talmi sikereket hoztak, és végső soron nincsenek hatással a rubel konvertibilitásának megteremtésére. A szociológusok a jövőt illetően is érdeklődtek. Hatvanegy százalék szerint a rubel árfolyama folyamato­san tovább esik a dollárhoz képest, és az év végére egy dollár akár 200-250 „farubelt" is érhet. Igaz viszont, hogy az infláció ennél is nagyobb mértékű lehet, tehát a zöld­hasú értékének növekedése tovább­ra is elmarad majd az árak emelke­désétől. Tizenöt százalék úgy gon­dolja, hogy a dollár 150-200 rubeles szinten stabilizálódhat. Százötven -százhatvanas árfolyamot mintegy tíz százalék tartós tendenciájúnak vél. Érdekes, hogy akad néhány közgazda, aki nem tartja kizártnak, hogy a gazdasági reform előreha­ladtával nominálisan is csökken a rubel-dollár árfolyam. Több válaszadó arra való hivatko­zással tér ki a kérdések elöl, hogy véleményük szerint Oroszország­ban minden annyira kiszámíthatat­lan, hogy nincs értelme semmilyen prognózisnak, találgatásnak. Mond­ták ezt olyanok, akiket nem véletlen­szerűen szedtek össze az utcákról, hanem az állami és a magánvállala­toknál, bankoknál pozícióban lévő szakemberek... ÚJRA DIVAT, AMI HIZLAL Miközben továbbra is tért hódít a fogyókúrás fagylalt és az alkohol­mentes sör, úgy tűnik, a kilencvenes évek fogyasztói egyre inkább visz­szapártolnak a „valódi" élvezetek­hez. Legalábbis ez szűrhető le ab­ból, hogy a valódi tejszínből és tejből előállított Haagen-Dazs jégkrém az utóbbi években 15 százalékkal nö­velte piaci részesedését, és a cég továbbra is agresszíven terjeszkedik világszerte. Míg a nyolcvanas évek­ben Európa piacain az egészséges sörféleségek jöttek divatba, most a fogyasztók kezdenek visszatérni a „mindegy, csak ártson" szemlé­lethez. A gyártók optimizmusára ad okot, hogy a vonalaikra vigyázó kun­csaftok egyre több apró, de hizlaló ínyencfalatot vásárolnak. VESZTESÉGES A NISSAN A Nissan Motor, Japán második legnagyobb autógyártója 46 éves fennállása óta az elsó veszteséges évet zárhatja az idén. Ezért arra a példátlan akcióra szánta el magát, hogy eltörli az osztalékok fizetését. A cég előrejelzése szerint a várható veszteség 15 milliárd jenre (119 mil­lió dollárra) fog rúgni. A cég néhány hónappal ezelőtt még 40 milliárd jen értékű nyereséget remélt, ami egyébként - ha sikerül is - keve­sebb mint fele lett volna a tavalyinak. Az osztalékért eddig egyenként 7 jent fizetett (ez tavaly óta a felére csökkent). A részvényesek kifizeté­séhez most 18 milliárd jent kell elő­teremteni a tartalékokból. Eddig ez az egyik legégetőbb jele a japán termelőipar válságának. ij-jTM.Tnľfje- piacképek KAMATLAB-KEDVEZMENYEK EUROPABAN Sok bírálat éri a kereskedelmi bankokat a kölcsönök magas kamatjai miat, ami az egyik akadálya magánszektor gyorsabb bővülésének. Magasnak tartjuk a kamatlábakat még annak ellenére is, hogy az Állami Bank már csökkentette a diszkont-kamatlábat és ezzel a bankok nyújtotta néhány kölcsön kamatja is alacsonyabb lett. Lássuk, milyen e tekintetben a helyzet az Európai Közösségek országaiban: Belgium: öt évi időtartamra a kölcsön 75 százalékának kamatjá­ra kedvezményt lehet kapni egészen 8 százalékos kamatlábig. Dánia: A községek állami kölcsö­nöket kapnak ipari objektumok léte­sítésére Ezeket azután vagy elad­ják, vagy bérbe adják az érdeklő­dőknek. A kölcsön csak a fejlesztési zónákba tartozó vállalatok építésére és bővítésére szolgál annak érdeké­ben, hogy a vállalkozók ide költöz­tessék vállalataikat Görögország: A kedvezményes hiteleket a beruházási támogatások­kal együtt adják. A hitel nagysága a megállapított fejlesztési zónáktól függően a beruházási költségek 65-85 százaléka lehet. Írország: Itt a hitelek kamatainak törlesztésére lehet segélyt kapni. Ez 7 évre szól, az első három évben a teljes kamatok fizetésére a további 4 évben pedig a 3 százalékon felüli kamatok fedezésére. Luxemburg: A beruházó költsé­geinek 75 százalékára kaphat csök­kentett kamatlábat, mégpedig maxi­málisan 4 százalékosat, öt évi idő­tartamra. A kölcsön törlesztési ideje 10 év, de meghosszabbítható 15 évre is. Németország: Előnyös regioná­lis kölcsönöket nyújtanak a kisválla­latoknak 10-15 évre, 300 ezer már­kás összegig. Spanyolország: Itt speciális for­ma létezik, mégpedig az „állami bank hivatalos hitelét" lehet meg­szerezni. Ez a kölcsön a beruházási költségek 75 százalékát fedezheti,' törlesztési ideje 6 év. Svédország: A lokális hitel a be­fektetés 70 százalékát fedezheti. Törlesztési ideje 20 év, az idegen­forgalomba való befektetések ese­tén 25 év. Olaszország: A nemzeti alap nyújt csökkentett kamatú kedvez­ményes kölcsönöket, mégpedig úgy, hogy a kedvezmény a kamatok 30-64 százalékát érheti el és a tör­lesztési idö 15 évre hosszabbítha­tó. (Trend) MILYEN ÁGAZATOKBA FEKTETTEK BE A KÜLFÖLDI BERUHÁZÓK? 1. Közlekedési eszközök gyártása: 39,5 % 2. közlekedés: 4,7 % 3. élelmiszeripar: 10,1 % 4. építőipar: 7,4 % 5. bankszakma: 19,1 % 6. kereskedelem és szolgáltatások: 13,5 % 7. egyéb: 8,0 % (Adatok 1992 első félévéig) a. közlekedés: 8,8 % b. élelmiszeripar: 24,9 % c. építőipar: 18,2 % d. bankszakma: 19,1 % e. kereskedelem és szolgáltatások: 13,5% f. egyéb: 15,5 % (Adatok 1992 első félévében) KÜLFÖLDI BEFEKTETÉSEK Az ágazati megoszlás szerint a közlekedés fejlesztésébe irányuló befekte­tések fokozatosan az építőiparba, az élelmiszeriparba, illetve a kereskedelmi és a szolgáltatási szférába csoportosulnak át. Ez azt is jelenti, hogy a külföldi töke az utóbbi időben nem annyira az infrastruktúra kiépítését, mint inkább az ipar beindítását (építőipar), illetve a lakosság igényeinek kielégítését (élelmi­szeripar, kereskedelem, szolgáltatások) helyezte előtérbe. A BERLITZ JAPANUL TANUL A hírneves Berlitz International nyelviskolai hálózat japán kézbe ke­rül. A hálózat a Maxwell érdekeltsé­gekhez tartozott és a konszern összeomlása után válságos helyzet­be jutott. Most bejelentették, hogy a Fukutake Publishing, japán könyv­kiadó- és levelezési oktató hálózat átveszi a céget. A végső megállapo­dást még nem írták alá, de ha az ügylet létrejön, a jelenlegi Berlitz­részvényesek körülbelül 30 százalé­kos kisebbségi részesedést tudnak csak megtartani. A Fukutake a Ja­pánban működő Berlitz-hálózat 20 százalékát már 1990-ben megsze­rezte, 1991 novemberében pedig még a Maxwell-idöszakban megál­lapodás született az amerikai Ber­litz-részvények 56 százalékának átadásáról. A Maxwell Communica­tion Corporation ügyeit jelenleg ke­zelő Price Waterhouse ügynökség úgy nyilatkozott, hogy a Fukutate végleges „hatalomátvételét" még heves viták fogják megelőzni, mert a Berlitz-részvények pontos tulajdo­ni megoszlása körül még sok tisztá­zatlan kérdés van. A CS0D(CSAK) ELMARADT Október elsején kellett volna hatályba lépnie a Csődtörvénynek, a két köztársasági kormány azonban kegyes volt az eladósodott vállalatokhoz és Csődtörvény hatályba lépését, tehát a csődeljárá­sok beindítását a jövő év tavaszáig elhalasztották. Persze, a kormányok nem pusztán emberbaráti szeretetből dön­töttek igy, hanem azért is, hogy saját maguknak ne okozzanak kellemetlenséget. A legtöbb csőd szélén álló vállalat ugyanis - még - állami vállalat. Úgy látszik, a kormányok (a cseh és a szlovák) először megvárják, amíg vagyonjegyeinkkel e vállalatok egy részét mi privatizáljuk. Utána azután már vidáman csődbe mehetnek. Részünkről a gond. De kihasználható ez a fél év arra is, hogy megfelelő csődszakértő­ket képezzünk, akik ha a vállalatot esetleg nem is, de annak pénzéből valamit meg tudnak menteni. Máskülönben oda jutnak, ahová az a csődszakértő is jutott, akiről a magyarországi Figyelő című gazdasági hetilap krokija szól. EGY CSŐDSZAKÉRTŐ NAPLÓJÁBÓL 1992. március 1. Megkezdtem a munkát a Magyar Kugli Művek­nél. A cégnek hat telephelye, ki­lencszázmillió forint vagyona és ugyanennyi adóssága van. A csődeljárás megindítása való­színűnek látszik. Egyelőre elren­deltem a létszám felének azonnali leépítését. Ötszáz fő vagyis száz­ötven millió megtakarítás évente. Talán a privatizációt is be tudom indítani. 1992. április 1. A létszámcsök­kentés következményeként bezárt a kugligolyó üzem. Megkezdtem az egyezkedést a hitelezőkkel. Ér­tekezletre hívtam össze őket a Népstadionba. Éppenhagy elfér­tünk. Sajnos, nem értettünk szót. Mindenki készpénzt akart, a vál­tóimra csak mosolyogtak. 1992. május 1. Ismeretlen tette­sek ellopnak a kettes részegysé­günkből százezer köbméter fát, az összes alapanyagot. Pedig az őr­zéssel a jóhírű BIZTONSÁG = 100 % Vagonyőrzési Kft. volt megbízva. Megnyugtató viszont, hogy a rendőrség azonnal meg­kezdte a nyomozást. A vállalati vagyon ötszázmillió, adósságunk másfél milliárd. A felszámolás nyil­vánvalónak tűnik. 1992. június 1. Kerekasztal-kon­ferencia a legnagyobb hitelezők­kel. Elektromos Művek, MÁ V, Köz­ponti Vízmű, APEH, Vámhivatal. Azzal fenyegetnek, ha nem fize­tek, nincs áram, beszüntetik a szállítást, elzárják a vizet és zárolják a bankszámláinkat. Ezen viszont én mosolyogtam. A szám­lavezető bankunk ugyanis csődbe­ment. Miből fizessek? Ráadásul ma ellopták az összes járművün­ket, negyven teher- és személyau­tót, még a kézbesítőnk kerékpárját is. Adósságunk változatlan, új va­gyonmérlegünk háromszázmilliót mutat. A Magyar Teke Szövetség kifizette régi tartozását, húszezer forintot. Végre kioszthattam a ta­valyi célprémiumokat. 1992. július 1. Kilábálási progra­mot készítettem, de az Állami Va­gyonügynökség nem fogadta el. Viszont betörtek a faesztergályos üzembe, és ellopták a szerszám­gépeket. A kávéfőzőket is. A kis­szállítók egy markáns csoportja összetörte a központi irodaépület ablakait. Megértem mérgüket, ők is csődben vannak. A legújabb értékelés szerint tartozásunk két­milliárd, vagyonunk ötvenmillió. A külföldi befektetők érdeklődése lanyha. Nem értem, miért. 1992. augusztus 1. Csődszakér­tői pályafutásom alatt ilyen még nem fordult elő velem. Reggelre ellopták a nyolcemeletes irodaé­pületet az utolsó tégláig. A törött ablakokkal együtt. A rendőrség kö­veti a forró nyomot, eddig ered­ménytelenül. Vagyonunk nincs. A menedzsment kétségbe van es­ve. Jelentettem az esetet az ipari és Kereskedelmi Minisztériumnak, de ők sem értik a dolgot. 1992. szeptember 1. Tanácsta­lan vagyok. A kormányhoz és a sajtóhoz fordulok: meg kell a ma­gyar kugliipart menteni! Válasz nincs, az illetékesek szabadságon vannak. Tönkrementünk. Csőd­patt. De van még ennél nagyobb baj is. Ki fogja nekem kifizetni a héthavi csődszakértői díjat? HÚSBAVÁGÓ TÉMA A szeptemberi áremelések miatt újra a figyelem középpontjába került a húsipar, de nemcsak a vásárlók, hanem a Monopolellenes Hivatal is érdeklődni kezdett afelől, ki az, aki ennek kapcsán a húsosfazék köze­lébe került. Egy dologban már előre biztos lehet: a vásárlók nem! Az áremelés oka közvetlenül az, hogy a húsipari vállalatok is emelték a felvásárlási árakat, ezt pedig azzal indokolják, hogy kevés a felvásárol­nivaló, kicsi az állatállomány. Annak ellenére tehát, hogy a húsfogyasz­tás drasztikusan lecsökkent, még mindig kevés van belőle a piacon. (Bizonyítja ezt a Szövetségi Statisz­tikai Hivatal adatai alapján összeállí­tott táblázat is.) A húsfeldolgozók szerint a felvá­sárlási árak ellenőrizetlenül és sza­bályozhatatlanul emelkednek felfelé, így a kereskedelmi árak jövőbeni alakulása is megjósolhatatlan. A sertések jelenlegi felvásárlási ára 27 és 30 korona között váltakozik, a teheneké 20-21, a bikáké 28-30 korona között, és nem mutatkozik lényeges különbség a csehországi és a szlovákiai árakban. (HN) Összeállította: SZÉNÁS1 GYÖRGY 1 00 80 60 AZ ÁLLATÁLLOMÁNY 1992. JÚLIUS ELSEJÉN 98,1 87, i X 88,5 N o 79.6 K X K 0 s 03 s . > , -s CO a w N X \ \ w OS N CO > t, N w XD +> £ U <0 ü N U <D XN 1 o* sa H có CO V •"3 \ CO 4198,3 7156,7 935,0 Az idei adatok a tavalyi állományhoz viszonyítva. 51 179,0 (ezer darab)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents