Új Szó, 1992. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-31 / 257. szám, szombat

1992. OKTÓBER 31. ÚJ szól GAZDASÁG 6 • riiHHTTPm- piacképek NEM KNOW-HOW, DE SEGÍT A berlini privatizációs hivatal (Treuhand) nem húzhatja rá módszerét a, Kelet-európai gazdaságokra, de a keletnémet gazdaság privatizálásának tapasztalatai tanulságosak lehetnek mindenhol, ahol a tervutasításokról a piacgazdaságra, a mindenkiéről a valakiére formálják át a gazdaságot. Ezért alakult meg, a TOB rövidítéssel, a hivatal Keleteurópai tanácsadó társasága, amelyet azonnal elárasztottak a gazdaságukat éppen re- és transzformálni szándékozó országok megrendelései. A TOB konkrét terveket dolgozott már ki a moszkvai körzet kereske" delmi', közlekedési év vendéglátóipari hálózatának privatizálására; Magyarországon abban próbál segíteni, hogy a gyógyszer- és vegyipar kerülhessen lehetőleg nagyobb zökkenők nélkül magánkézbe, Észtországban pedig privatizációs ügynökséget szervez. Természetesen Csehszlovákiával is kapcsolatot tart fenn a társaság, dé felénk semmilyen konkrét tervet nem dolgoztak ki. Günter Rexmond, a társaság igazgatója szerint nem ad és nem is adhat ezeknek az országoknak azonnal használható receptet, de segíteni akarnak a feltételek kialakításában, a privatizációs koncepciók kidolgozásában, a szak' emberek képzésében. Nem adnak azonban semmiféle jogi tanácsot és nem közvetítenek üzleteket. A tanácsadó cég jelenleg Kazahsztánnal tárgyal, de keresi a kapcsolatot Belorusszia felé is, ahol már szintén működik az állami vagyon privatizálását irányító bizottság. Ugyanígy keresik a kapcsolatot Románia és Bulgária felé is. A TOB kezdőtőkéje 1 millió márka, amelyet a bonni kormány juttatott neki. De kértek támogatást az EK-tól is, valamint a Világbanktól. A jövő évben már 45 millió márkás tőkével szeretnének indulni, de még ennek 2/3-át is a német kormány adná. SLÁGER A BIO Minden cseppje valutáért adható el annak a bornak, amelyet a magyarországi tiszabögi Kertészeti kft. negyvenhektáros ültetvényén e napokban szüretelt szőlőből nyerne^. A kertet tíz éwel ezelőtt kezdték biomódszerrel művelni. A betegségeknek ellenálló Bianca fajtát nem permetezik, a gyomokat mechanikusan irtják, műtrágya helyett pedig legalább két évig érlelt, laboratóriumban bevizsgált szervestrágyát használnak. A bio-szőlőskert hozama az idei aszály miatt valamelyest elmarad a szokásostól, de a nyolctonnás termésátlaggal a műtrágyát és* növényvédőszereket használó szőlősgazdák is elégedettek lehetnének, főleg arrafelé, a kiskunsági homokvidéken. A hagyományoshoz képest fáradságosabb, a művelés és a feldolgozás számos szakaszában a bio-védjegy használatát engedélyező szervek fokozott ellenőrzése melletti termelés valódi előnye az értékesítési gondok idején mutatkozik meg. Míg az alföldi termelők szőlőre, mustra, borra bizonytalan sikerrel keresik a vevőket, a biosző-, lőből még csak ezután készülő sűrítménynek, bornak máris van piaca. Az előbbit Nyugat -Európába szállítják, a viszonylag kis mennyiségű 'bio-bort pedig két budapesti szállodának, az alföldön elérhető átlagár csaknem kétszereséért. Az oldalt összeállította: Szénási György Az Európai Közösségek azon törekvése, hogy 1992 végére egységes belső piacot hozzanak létre, magába foglalja az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő/magánszemélyek szabad mozgása útjában álló összes akadály végleges felszámolását. Ezeket az akadályokat a bizottságnak a belső piac létrehozásáról szóló, 1985 júniusában beterjesztett Fehér Könyve az alábbi három fő kategória szerint határozta meg: A fizikai határok: az áruk kereskedelmi, közegészségügyi, fuvaronyomán várható négy fő hatás a következő: • - a javuló piaci méretgazdaságosság következtében a költségek csökkennének. - a vállalatok hatékonysága javul, az ipari struktúrájának ésszerűsítése az áruk, szolgáltatások, a tőke, és a munkaerő versenyképesebb piacai révén; - a komparatív előnyök ésszerűbb kihasználása - a fenti tényezők alapján kibontakozó innovációk. A piac egységesítésének az EKba törekvő posztkommunista országokra gyakorolt hatásait a szakemberek a következőkben látják: Jobb kijutási lehetőség nagyobb piacokra, ezáltal a vállalatok előnyre tudnak AZ EK EGYSÉGES PIACA AHOL A HOLNAP MÁR MA(ASTRICHT) zási, statisztikai szempontok szerinti ellenőrzésére vonatkoznak. A magánszemélyek ellenőrzése szintén ebbe a kategóriába tartozik. Ezek a változások csökkentik az EK-n belüli forgalomban az áruk kezelésének, szállításának költségeit. A technikai határok: az országok területén belül érvényes korlátozásokat foglalják magukban, például az áruk és szolgáltatások eltérő műszaki szabályzatait és normáit, a diszkriminatív állami beszerzési politikát, az egyes szakmákkal kapcsolatos oktatási követelmények eltéréseit és a határokon túli munkavállalást gátló gyakorlatot. Az EKországok bruttó nemzeti termékének átlagosan 15 százalékát tették ki a nyolcvanas évek végén a kormányok és állami szervek vásárlásai. Az egységes piac azt jelenti, hogy 1993-tól az EK-országok nem a nemzeti érzületek, hanem a méltányos verseny alapján döntenének az állami megrendelésekről. És nem alkalmaznak olyan jogszabályokat, amelyek szándékosan zárnak ki más országokat a megrendelésért folyó versenyből. A pénzügyi határok: az általános forgalmi adó az EK-országokban széles határok között szóródott. Belgiumban például három adókulcs volt, a legalacsonyabb 1-6, a normál 19 és az emelt 25+8 százalék. Németországban a minimális kulcs 7, az általános 14 százalék volt. Az egységes belső piac semleges, a versenyt nem sértő adózást feltételez, ezért 1993. január 1-jétől legalábbis közelítik a forgalmiadó-kulcsokat, az úgynevezett kedvezményes kulcs - élelmiszerekre, fűtő- és villamos energiára, gyógyszerekre, könyvekre, személyszállításra - alsó határa 5, a normál kulcs pedig 16-18 százalék. A belső piaci program célja, hogy megszüntesse a nem vámjellegű korlátozásokat is (a vámjellegű korlátozások a vámunió 1968. évi létrejöttével szűntek meg). Következésképpen a magánszektor számára javulnak a piacrajutási lehetőségek és erősödik a verseny. A belső piac útjában álló korlátok eltávolítása szert tenni a piaci méretgazdaságosságban és a szakosodásban. Ez különösen fontos lehet az olyan területeken, ahol általánosak a nemzeti kvóták (textíliák, ruházati, kertészeti cikkek, acélipari termékek, gyapjúexport) mivel ezek jelentős kereskedelmi akadályokat képeznek. Problémát okozhat az átállás azokon a területeken, ahol eddig a KGST-szabványoknak megfelelően állították elő a termékeket, de vannak különbségek bizonyos élelmiszerekre vonatkozó egészségügyi szabványokban is. Ám az egységes szabályozási rendszerből származó áttekinthetőség - a normák és a szabványok 12 készlete helyett csak 1, a vizsgálatok kölcsönös elismerése és az egyes EK-tagországok részéről a szabványok védelmi célokra való felhasználásának korlátozott lehetősége nagy jelentőségű lesz, különösen az élelmiszeripari és a gépipari, valamint a vegy-, gyógyszer- és a műszeripari gyártók számára. Maastricht után? A maastrichti szerződésben kitűzött gazdasági és monetáris unió körüli vita közvetlenül nem érinti az EK egységes belső piacának 1993. január 1-jével történő megvalósulását. Mint a londoni The Economist 1992 szeptemberében írta, az egységes belső piac megteremtéséhez szükséges jogszabályok 90 százalékát az EK-miniszterek elfogadták. Mégis az egységes valuta nélkül az egységes belső piac torzó marad. Az iparvállalatoknak - jegyzi meg a londoni lap - évi 15 milliárd dollárba kerül a valuták átváltása. Kis- és közepes vállalátok számára a határok átlépéséhez ez nem kis akadály. A fizikai, technika, pénzügyi korlátok lebontásához szükséges jogszabályok egy részét az egységes országok parlamentjeinek még jóvá kell hagyniuk. S a versenytörvények, az állami szubvenció körüli viták - habár az egységes belső piac szabályait már törvénybe foglalták - Maastricht nyomán ismét fellángolhatnak. EGY KIS NOSZTALGIA Az alábbi három diagramm a holnap már nem létező Csehszlovákia ma már nem létező teljesítményeit szemlélteti a gazdaságban még békebelinek számító 1990-es évben. Nem ünneprontás, csak tény, hogy ha a szórakoztató elektronikában, a számítógépgyártásban vagy mikromechanikában értük volna el ezeket a mások fölé emelkedő diagram-tornyokat és nem a nyersacél gyártásában, akkor nem estünk volna akkorát, amekkorát estünk az elért magaslatokról. gigawattórában 100000 — 80000 60000 — 40000 — 20000 — villanyenergia termelés CSSZSZK Finnország Magyarország Ausztria Belgium Jugoszlávia Hollandia millió tonnában 15 — 12 9 — 6 — nyersacélgyártás CSSZSZK Finnország Hollandia Belgium Magyarország Ausztria millió tonnában 10 — 8 — 6 — 4 — 2 — cementgyártás CSSZSZK Finnország Magyarország Ausztria Belgium Jugoszlávia Hollandia Grafika: Digital Systems CSŐDBEMENŐK CSŐDÜLETE? A szlovák kormány gazdasági bizottságának egyik határozata szerint a másodlagos fizetésképtelenség okainak elemzésében a bankoknak is nagyobb szerepet kellene vállalniuk. Saját kritériumaik alapján kellene rangsorolniuk a perspektíva nélküli vállalatokat és ezek alapítóinak javasolni kellene az ilyen vállalatok likvidálását. Egy bank szempontjából egy vállalat akkor veszti el távlati fejlesztésének lehetőségeit, amikor hosszútávon képtelen fizetni adósságait, tevékenysége veszteséges vagy alig rentábilis, és így képtelen előteremteni az adósságtörlesztéshez szükséges pénzt. A vállalat akkor sem perspektivikus, ha termékeit nem tudja eladni a piacon, vagy pedig megrendelői képtelenek fizetni. Az ilyen vállalat a rossz gazdálkodásával jogtalanul csökkenti a vagyonát - most még az állam vagyonát. A felsorolt feltételek alapján a nem persektivikus kategóriába a következő részvénytársaságok tartoznak. 1. Nehézgépgyár (ZfS), Losonc 2. Gép- és Traktorállomások Kombinát (STS) - (ORSZÁGOS) 3. Gépjavító vállalat (OZ), Losonc 4. Zöldségnagykereskedelmi Vállalat (Zelenina), Zsolna 5. Állami Gazdaság (ŠM), Rajec 6. Szőrmefeldolgozó (Kožušiny), Zsolna 7. Könyvnagykereskedelem (Slovenská kniha), Zsolna 8. Konstrukta tervezőintézet, Trencsén 9. Könyvnagykereskedelem (Slovenská kniha), Eperjes 10. Háztartási Cikkek (Domáce potreby), Eperjes 11. Zöldségnagykereskedelmi Vállalat (Zelenina), Eperjes 12. Mototechna, Eperjes 13. Ércbányák Vállalat (Rudné bane) Besztercebányai járás 14. Állami Gazdaság (SM), Besztercebánya-Závadka 15. Zöldségnagykereskedelmi Vállalat (Zelenina), Komárom 16. Agrokom, Komárom 17. Agrokémiai Vállalat (Agrochemický podnik), Hetény 18. Állami Gazdaság (ŠM), Karva 19. Gyetvai Gépgyár, Gyetva 20. Nehézgépgyár (ZŤS), ZólyomHriňová 21. Vasöntvénygyár (OFZ), Istebné 22. Állami Gazdaság (ŠM), Námestovo 23. Drevoindustria, Árva Váralja 24. Tesla, Pöstyén, 25. Chirana, Pöstyén 26. Gépészeti kutatóintézet (VUSST), Pöstyén 27. Autógyár (TAZ), Nagyszombat 28. Šmeral, Nagyszombat 29. Stavoindustria, Nagyszombat 30. Kovoprojekt, Eperjes 31. Gördülőcsapágygyár (ZVL), Eperjes 32. Fémfeldolgozó Üzem (Kovozávody), Lipany 33. Iparcikkereskedelmi Vállalat (Drobný tovar), Eperjes 34. OTEX, Eperjes 35. Javorina, Liptószentmárton 36. Interhotel, Rózsahegy 37. Zdroj, Liptószentmárton 38. Magasépítő Vállalat, Rozsnyó 39. Gempex, Rozsnyó 40. Sport Könyvkiadó, Pozsony 41. Speciális Tevékenységre Szakosodott Vállalat, Pozsony 42. Rekostav, Pozsony 43. Teson, Verebély 44. Tesla Rt., Pöstyén 45. Nehézgépgyár (ZŤS), Slovenská Lupča 46. Elteco, Zsolna 47. Aimed, Eperjes 48. Schellinger Szövetkezet, Mlyneőky 49. Bilinský, Nagymihály Ä felsorolt vállalatokon kívül a bankok nem jósolnak nagy jövőt további több tucat szlovákiai mezőgazdasági szövetkezetnek sem. (Trend)