Új Szó, 1992. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-30 / 256. szám, péntek

FOGYASZTÓI FIGYELŐ . ÚJ SZÓ. 1992. OKTÓBER 30. A SZAKEMBEREK SZERINT A TENISZCIPŐK MINŐSÉGE CSAPNIVALÓ A fiktalok kedvenc lábbelije a sportos teniszcipő. Nem véletlenül: divatos, a kivitele eltér a hagyomá­nyos lábbelitől, színes és a különbö­ző feliratok még vonzóbbá teszik. A tetszetős külső viszont még nem je­lenti a minőséget, tehát ezekkel kap­csolatban is érvényes a mondás: nem minď arany, ami fénylik. A . szakembereknek is hasonló a véle­ményük. Az importált és a hazai gyártmá­nyú lábbelik vevőcsalogató kivitelük ellenére a tesztek során nemigen áll­ták a sarat, pontosabban: számtalan kifogás merült fel a minőségükkel kapcsolatban. A tesztek eredményei egyértelműen figyelmeztetik a vevő­ket, sőt a becsületes kereskedőket is, alaposabban nézzék meg, mit vá­sárolnak, mielőtt a pénzüket feles­legesen kidobnák, illetve, hogy mit tesznek a boltjaik polcaira. Már ma­gában is sokatmondó az a tény, hogy a műanyagból készült teniszci­pők nagy része alig tart ki tovább egy fél évnél — ugyanis eddig vo­natkozik rájuk a szavatossági idő. Nem ártana, ha a vásárlók gondo­san megőriznék a számlát és minden esetben, amikor a lábbelin a hathó­napos határidőn belül fogyatékossá­gokat észlelnek, élnének a reklamá­ció jogával. S hogy melyek voltak a leginkább kifogásolt minőségi hibák? • A cipő felső része olyan anyag­gal van festve, amely az egyszerű karbantartás, sőt a nadrág súrolása következtében lekopik. • A szintetikus műbőrök nagyon könnyen megrepedeznek, ezért elő­fordul, hogy a cipők megtörnek. A lábfejen mutatkozik meg legtöbb­ször ez a hiba és a reklamációk je­lentős hányada éppen ebből adódik. • A bélés kopása. Mivel a tenisz­cipők belülről textillel béleltek, na­gyon fontos, hogy az anyag jól visel­je a láb mozgását és ne lyukadjon ki idejekorán. Ha ez bekövetkezik, a lábbeli viselhetetlenné válik. • A kapcsok stabilitása, vagy a té­pőzár megfelelő mértékű tapadása. Ezek hibája miatt is lemondhatunk a cipőről. • A talp és a felsőrész szétválása sem esztétikai hiba. • A talp túlzott kopása nemcsak látványnak csúnya, hanem — fő­képp a gyerekeknél — a járást ne­hézkessé teszi és a szétgyúrt cipő­ben deformálódik a láb. • A lábbeli merevsége, ami az iz­mok megerőltetését váltja ki, fájdal­mas sebeket is okozhat. Úgy is mondhatnánk, a felsorolt tulajdonságok rejtettek, mert több­nyire csak a lábbeli viselése közben bukkannak elő. De vegyünk szem­ügyre egy szép, új, látszatra hibátlan teniszcipőt. Már az anyagából arra következtethetünk, hogy ezt a láb­belit soha nem fogjuk „bejáratni", az alakja nem fog a lábunkhoz igazod­ni. A másik negatívum: a műbőr egyáltalán nem engedi át a levegőt, tehát feltételezhetjük, hogy a lábunk izzad majd benne. És ha mindehhez hozzágondoljuk, hogy a felsőrészen látható varrások csak utánzatok, nyugodtan vehetnénk a gyerme­künknek gumicsizmát is — ez jóval olcsóbb — mert a tulajdonságaik alapján szinte azonosak. S hogy mit vegyünk szemügyre, ha mégis kitartunk a teniszcipő vá­sárlása mellett? — A fentebb sorolt követelmé­nyekről ne feledkezzünk meg és fő­képp a belső rész kidolgozását néz­zük meg alaposan: eléggé szilárd-e a sarok, tartja-e majd a bokát és a bélés milyen anyagból készül. Ez ugyanis egészségi és a higiéniai szempontból is mérvadó. — Tapogassuk meg, hogy a sa­rok puha bélése alatt nincs-e ke­mény kidudorodás, mert ez fájdal­mas hólyagokat okozhat. Hasonló­képpen ellenőrizzük a lábujjak he­lyét is. — Nézzük meg, nem hibásak-e a varrások. — Mindkét cipőt állva, esetleg já ­rás közben is próbáljuk ki. Győződ­jünk meg a tépőzár tapadásáról is. — Ne vegyenek teniszcipőt és más lábbelit a piacokon, mert ott nem adnak számlát és az esetleges hibák felfedezése után nincs lehető­ségük a reklamálásra. — A szóban forgó lábbeli nem al­kalmas egésznapos viselésre. — Semmiképpen se hordják zok­ni nélkül, a legjobb bele a pamutzok­ni, mert az felszívja az izzadságot. Némelyik műanyag, vegyi összeté­teléből adódóan, allergiát is kiválthat — ilyen tapasztalatok vannak egyes Délkelet-Ázsiából behozott cipőkkel kapcsolatban. A tesztelt 11 modell közül 9 nem felelt meg az alapvető követelmé­nyeknek. Azt kérdezik, akkor miért hozunk be, miért forgalmazunk ilyen teniszcipőket? Nézzék meg Ausztri­ában a kiárusításokon az áraikat! Ugye, már rájöttek! A kereskedőink haszna nyilvánvaló, az meg senkit sem érdekel, hogy a cipővétel milyen kockázattal jár. Azt tartják, ez a fo­gyasztó ügye. A tesztelés eredménye Gyártó Olaszország Kína Olaszország Svit fit. Olaszország Olaszország Hollandia . Olaszország Olaszország Olaszország Indonézia Ár koronában 599,­350,­645.­605,­590,­599,­595,­690,­569,­599,­450,­Tulajdonságok: Kivitel, alapanyag kielégíté kielégítő nem kielégítő kíelégítő nem kielégítő kielégítő |ó kielégítő nem kielégítő kielégítő kielégítő Egészségiés higiéniai kielégítő nem kielégítő Kielégítő jó kielégítő kielégítő |ó kielégítő nem kielégítő kielégítő kielégítő szempontból A kidolgozás m inősége hibás nem kielégítő kielégítő kielégítő nem kielégítő hibás hibás nem kielégítő nem kielégítő hibás hibás Műszaki vizsgák: Hajlíthatóság kielégítő nagyon jó nagyon jó nagyon jó nagyon jó ió kielégítő |ó nagyon jó ió nagyon |ó Az anyag felülete hibás nem kielégítő hibás hibás hibás nem kielégítő hibás hibás hibás jó A hajlékonyság tűrése |6 kielégítd hibás nem kielégítő hibás nagyon |ó nagyon jó hibás nagyon jó hibás nagyon jó A bélés tartóssága hibás kielégítő i<> nagyon jó |6 nagyon jó kielégítő nagyon jó nem kielégítő kielégítő kielégítő A felsőrész és a talp ió ií hibás kielégítő hibás hibás nagyon jó hibás hibás hibás kielégítő összetétele A talp kopása kielégítő hibás kielégítő kielégítő jó kielégítő nagyon jó kielégítő kielégítő ió nem kielégítő Összesített értékelés nem kielégítő kielégítő kielégítő kielégítő nem kielégítő nem kielégítő kielégítő nem kielégítő nem kielégítő nem kielégítő kielégítő ÖSSZESÍTETT ÉRTÉKELÉS: 1 — nagyon Jó, 2 — jó, 3 — kielégítő, 4 — nem kielégítő, 5 — hibás EGY „REKLÁMSZTÁR" ÚTJA HOGYAN KERÜLT A LILA TEHEN A MILKÁRA? Már nálunk is jól ismert a svájci Suchard cég Milka csokolédája. Vi­lágszerte a fehér márkaneves felira­tú lila tehén reklámozza ezt az ínyencséget. A „reklámsztár" sorsa felfedezése után igencsak kedvező­en alakult. A csokoládégyár propagációs osztályán, amikor szóba került az új termék piaci bevetése, elhatározták, nem felnőttek és gyerekek lesznek a reklám szereplői, hanem az alpesi hegyi legelők tipikus tehene. A filme­sek megkapták a feladatot: keres­sék meg a megfelelő attraktív álla­tot. így kerültek el Kági gazdához, aki­nek az 1800 méteres tengerszint fe­letti magasságban levő birtokán ki­sebb csordája volt. Amikor megtud­ta, hogy néhány frankot is kaphat, ha valamelyik tehénkéjét a feladatra al­kalmasnak találják, szívesen a fil­mesek rendelkezésére bocsátotta a jószágot, válogassanak közülük. A leendő „sztárok" szinte divatbe­mutatót tartottak a stáb előtt; úgy sorakoztak fel, mint a szépségverse­nyen. Első látásra mind szépnek tűntek, de az éles szemű szakem­berek minden apró fogyatékosságot felfedeztek. Az egyiknek nem volt egyforma a szarva, a másiknak a já­rását kifogásolták, a harmadikat túl­ságosan fürgének tartották. Aztán kijött az istállóból a gazda legöre­gebb tehene. Kági úr Schwaldbli (Fecske) néven mutatta be ós el­árulta: már elmúlt 11 éves és rövide­sen a vágóhídra kerül. A filmrendező tulajdonossal aláírta a szerződést arról, hogy a tehénkéje ezentúl fil­mekben szerepel, illetve plakátokról hirdeti, milyen finom a Milka csokolá­dé. A megegyezés egy évre szólt íme a világhírű „reklámsztár" érdeklődéssel szemlélte a derék tar­ka tehenet és rögtön megtetszett neki: gyönyörű a termete, a szarvai szépek, a járása kiegyensúlyozott és a kame­rák előtt méltóságteljesen sétál. Végül a rendező kijelentette: — Kági úr a maga Schwalblija nem megy a vágó­hídra, hanem a kamerák elé. A próbafelvételek sikerültek. A csokoládét gyártó cég képviselője a azzal, hogy a cégnek joga van azt meghosszabbítani. A szerződés aláírása után meg­kezdték a reklámfilmek forgatását. Persze, előtte egy nem mindennapi procedúrát kellett a tehénkének ki­állnia: lilára festették — igaz, nem egészem, csak a bal oldalát — és nagy fehér betűkkel ráírták: Milka. Az újdonsült filmcsillag jól viselte a sminkelést és amikor a kamerák elé állt, nem csupán a színészi tehet­ségéről, hanem a fegyelmezettségé­ről is meggyőződhettek. Gazdája jel­adására megrázta a nyakába a­kasztott súlyos alpesi kolompot, majd felemelte fejét, megcsóválta a farkát és végül nyugodtan legelni kezdett. A filmesek felettébb elége­dettek voltak. Azóta már tízszer állt a kamerák előtt és különböző variá­ciókkal propagálja az egész világon a Milka csokoládét. És azt is hozzá kell tenni: nagyon sikeresen. És valamennyien elégedettek: a Suchard cég a reklámja miatt, Kági gazda pedig azért, mert az öreg te­hénkéje révén több pénzt keresett, mint egész életében a birtokon vég­zett kemény munkájával. De a leg­boldogabb bizonyára Schwalbli: a gazdája ugyanis úgy döntött, nem kerül a vágóhídra. „Itt marad velem, a megérdemelt pihenéshez jó feltéte­leket teremtek neki, tetőt a feje fölé, kiváló takarmányt és körültekintő gondoskodást mindaddig, amíg ter­mészetes módon ki nem múlik..." Az Oldalt összeállította: DEÁK TERÉZ KOCKÁK, METÉLT ÉS MAKARÓNI A SZÁRAZTÉSZTA KÍNÁLATA ÉS AZ ÁRAK Burgonya, rizs, knédli, tésztafélék — általában ezeket találjuk körítés­ként a húsételekhez. Közülük a tész­ták elkészítése e legegyszerűbb, a legkevésbé munkaigényes, mert tu­lajdonképpen készen vesszük meg. Többféleképpen szerepelhetnek az étlapunkon, akár főételként is. Vajon milyen belőlük a piacon a választék, erre a. kérdésre kerestek választ a Szlovákiai Kereskedelmi Felügyelő­ség munkatársai. Pozsonyban har­minc boltot látogattak meg. Első megállapítások az volt, hogy bővült a hagyományos gyártók so­ra. A jól ismert tésztakészítőkön kí­vül egyre több kis cég is foglalkozik a gyártással. A pőstyóni, a pozsonyi, a kassai és az iglói malom- és sütői­pari vállalatok mellett, a tapolcsányi Agrostav, a hustopeöei Comes, a ko­máromi NORA cégeken kívül, Szent­péteren, Dunaszerdahelyen, Nagy­megyeren, Nádszegen és Komárom­ban is készítenek tésztát. Az importált száraztészták válasz­téka is jóval szélesebb, mint koráb­ban. A boltokban olasz, török és spa­nyol gyártók termékeit is kínálják. A színes, vonzó csomagolásban, válto­zatos alakú, körítésnek és levesbe való tészták közül választhatunk. Míg a nagyüzemek hűek a két-há­rom, esetleg négy tojásos tésztáik­hoz (ez azt jelenti, hogy egy kilog­ramm liszthez egy tojást adnak), az új gyártók nyolc, sőt tíz tojásos tész­tát szállítanak a boltokba, amelye­ket háziként forgalmaznak, de töb­ben Olaszországból behozott beren­dezéseken készítik a gyártó recept­jei alapján. A házi száraztészták valóban alig különböznek az otthon készítettől, nagyrészt 250 grammos celofán­zacskóba vannak csomagolva. Új formák is megjelentek: fodros koc­kák ós csíkok, kagylók, csigák. Ter­mészetesen nem hiányoznak a jól is­mert fajták sem: a spagetti, a maka­róni, a csillagok, a csavarok. Vannak spenóttal, paradicsommal és egyéb adalékanyagokkal ízesítettek. Valamennyi meglátogatott bolt­ban bőséges volt a tésztafélék vá­lasztéka, csupán a hazai gyártmá­nyú spagetti tűnik hiánycikknek, ezt csak a Duna utcai nagy élelmi­szerboltban találtak. Az importált és a Nora házi spagetti viszont szinte mindenütt megvásárálható. Az árak szempontjából megállapo­dott szintet, sőt némi árcsökkenést is tapasztaltak a felmérést végzők. A legolcsóbbak a pőstyéni Malomipari Vállalat 500 grammos csomagolású tésztái: 8,50 koronába kerülnek, az ig­lói üzemből szállítottak 9—9,50-be, de a ZEA öttojásos tésztát a Kmart— Priorban 10,50-ért árusítják. A pozso­nyi Malom- és Sütőipari Vállalatban gyártott száraztésztákat a legtöbb boltban 11,50-ért kínálják. A tapolcsányi Agrostav tésztáját a Kmart—Priorban 12,50-ért, a hu­stopeöei Comex gyártmányát a Vaj­norská utcai üzletben 17 koronáért adják. Mindkét cég az olasz Parmi­gianával együttműködve termel. Az importált tésztáknak is külön­bözőek az áraik. A Domino boltok­ban a török tészták 10,50-ért kapha­tók, az Onimec, az olasz Pagani fajták 11,50-ért, a Schultz és társai Kft. 13.50­ért, a Kmart—Prior 14.50-ért és az AS Internacionál 16 koronáért árusítja. A Ghigi olasz márkájú a Duna utcai élel­miszerszaküzletben a legolcsóbb; 10 korona, a Jednota Diskont boltjában 11,90-et, a Széplak utcai üzletben pe­dig 15 koronát fizet érte a vevő. Drá­gábbak az olasz Gallo száraztészták a 250 grammos csomagocskáért 11,50,12, sőt 15 koronát is — ez utóbbit a Széplak utcai élelmiszerboltban — elkérnek a kereskedők. A házi tészták is viszonylag többe kerülnek: a legolcsóbban a Zdroj Križná utcai boltjában szerezhető be (a Nora spagetti mindössze 9,40 ko­ronáért), de a legtöbb üzletben 14 koronát számláznak érte.

Next

/
Thumbnails
Contents