Új Szó, 1992. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-26 / 253. szám, hétfő

BOS A NEGATÍV TÍZES TOPLISTÁN Pozsony kezében gyenge érv az, amit hangoztatnak, hogy a saját területükön azt tehetnek a Dunával, amit akarnak. (4. oldal) FÜGGETLEN NAPILAP Hétfő, 1992. október 26. • Ára 2,80 korona XLV. évfolyam, 253. szám „AZ ÜGYET LEZÁRTUK, FELEJTSÉK EL..." A nézőtéren közben folytatódik a kakaskodás, melynek során az egyik bátorkeszi szurkoló megrúgta az egyik hazai drukkert. (5. oldal) SZOMBATTÓL ELTERELIK A DUNÁT REPÜL A NEHÉZ KŐ... (Munkatársunktól) - Szombat, reggel kilenc óra ötvenöt perc. A Dunacsún és Gútor közt feszülő hajóhídon egymás mögött szorosan felsorakozott teherautókról ekkor zúdultak alá az első szikladara­bok a Dunába. Ezzel döntő fázisba lépett a bősi vízlépcső ún. ideiglenes megoldásának építése, A helyszín Gútor mellett a Duna két ágra szakad. Az elsőt az eredeti meder képezi, melyet augusztustól fokoza­tosan félszélességre szűkítettek. A másik a C változat keretében vagyis kezdetét vette a folyó medrének oly sokat vitatott elzárása. Igy nemcsak az ember és a termé­szet feszült egymásnak, hanem megindult a végső csata az igen vagy nem mellett elkötelezett politiku­sok közt is. kikotort néhány száz méter hosszú mellékág, alvízi torkolata előtt egy hárommezős zárókapuval. Az ere­deti meder elrekesztése után a viz a mellékágon keresztül jut majd el az öreg Dunába és az acélkapuk állásával szabályozható, mennyi jusson az eredeti mederbe és meny­nyi a tárolón keresztül az erőmű felvízcsatornájába. A híd egyelőre ellenáll a folyó sodrásának, de azért a legnagyobb HA A DUNA ÉL ET MÁRPEDIG ÉĽET t hazai folyami személyszállító ha­jónkról, a Družbáról érkezett legény­ségnek gyakran komoly erőfeszíté­sébe kerül, hogy az egészet tartó két vontatóhajóval együttműködve pon­tosan a feljáró mellett tartsák a hidat. A feljutásra mindkét parton teher­autók hosszú sora várakozik, sőt a gát építése a partokról is folyik. A történések közvetlen közelé­ben, a 1 látogatók számára elkerített területen vagy kétszáz újságíró és egy sereg tévéstáb igyekezett meg­örökíteni az eseményt, amely nap­jainkban az egész világon a vezető hírek között szerepel. A kellemetlen őszi időben az élénk szél a Duna menti országok és az Európai Kö­zösségek zászlóit cibálja, a hely­(Folytatás a 2. oldalon) MITÍ. '? MOST? ' > EGYELŐRE S/AJKOSARRAL ... (Méry Gábor VALÓSÁG- ÉS ÉRTÉKFELTÁRÓ IGYEKEZET BEFEJEZŐDTEK A XXII. FÁBRY ZOLTÁN IRODALMI ÉS KULTURÁLIS NAPOK (Munkatársunktól) - A hét végén Kassán, a Fábry-napokon további értékes előadások hangzottak el. Szombaton Görömbei András iro­dalomtörténész a naplóíró Fábry Zoltánról fejtette ki nézeteit, hangsú­lyozva, hogy az újonnan előkerült dokumentumok elősegítik az íróról kialakított képünk árnyalását, de azt nem teszik szükségszerűvé, hogy az egész életművét át kelljen érté­kelni. Valóság- és értékfeltáró igyeke­zet, egyszersmind adósságtörlesz­tés is jellemezte Tóth László elő­adását, aki tényekkel igazolta, hogy, a köztudattal ellentétben, Szlovákiá­(Folytatás a 2. oldalon) MA: VALASI EGYEZKEDÉSEK A JAVORINABAN (Munkatársunktól) - Bár a hely­színről jelentkezem, megvallom, nem tudom, milyenek most a Ma­gas-Tátra hegycsúcsai, s bizonyára a megalakulásának 74. évfordulóját „ünneplő" Csehszlovákia kettéválá­sáról itt tárgyalni összejött cseh és szlovák kormányok tagjai sem tud­ják pontosan, pedig ők tegnap első­sorban terepszemlével, hegyi sétá­val készülődtek a ma délelőtt 10 órakor kezdődő hivatalos tanácsko­zásukra. Óriáshegységünknek az északkeleti részén, Javorina térsé­gében ugyanis tegnap egész nap szemerkélt az eső, szállingózott a hó, s ugyanakkor köd is gyengítet­te a látási viszonyokat Tegnap az egykori KGST részére épült, később a CSKP üdülőjeként szolgált, ma pedig a Slovakoturist (Folytatás a 2. oldalon) JJekövetkezett hát, amit sokan vártak, s ami­ĽJ tői még többen féltek. Szombattól másod­percnyi pontossággal érkezik a dunacsúni ideigle­nes bajóhídra a dübörgő acélcsorda. Döntik a víz­be a hatalmas köveket és betonelemeket, hogy megzabolázzák a Dunát. Keserű iróniával állapít­hatjuk meg, hogy Szlovákia egyszeriben a figye­lem középpontjába került, hiszen a vízi erőmű ügye napok óta a vezető európai napilapok címoldalán szerepel. A bécsi Die Presse némi rosszakarattal írja, hogy Magyarország és Cseh­szlovákia, ez a két posztkommunista ország vajon mennyire lenne megbízható partnere az Európai Közösség tagállamainak, ha képtelenek gazdasági és ökológiai szempontok alapján, európai normák szerint rendezni egyre veszélyesebb méreteket öltő vitájukat. A lengyel Gazeta Wyborcza sza­lagcímben nyilvánít véleményt: Bős - negatív jelkép. Annak a szomorú szimbóluma, hogy a kö­zép-európai nemzetek még mindig nem képesek kizárni a nacionalista indulatokat és az önző belpolitikai érdekeket, amikor csak tudományos érvek és tények alapján kellene táfgyalni és dönteni. Bős körül a hajóhíd alatt tajtékzó Dunánál is magasabbra csaptak az indulatok Magyarorszá­gon és Szlovákiában egyaránt. Az őszintén aggó­dó hangokba politikai percemberkék, önmaguk pecsenyéjét sütögető alkalmi népvezérek hamis hangja is vegyül. Ebben a hatalmas dübörgésben és hangzavarban jó lenne meghallani és meghall­gatni a megfontolt álláspontokat. Azoknak a véle­ményét, akik nem bűnbakot, hanem kiutat keres­nek ebből a súlyos helyzetből, mert nagyon jól tudják: nem csupán a vízi erőmű, hanem vele együtt a Csallóköz, a szlovák-magyar kapcsola­tok, sőt Közép-Európa jelene és jövője a tét. Ma már talán senki sem vitatja, hogy a bős -nagymarosi vízi erőmű eredeti terve elsősorban ökológiai szempontból rossz, sőt káros volt. Mil­liókba került és kerül a sokféle változtatás, mil­liárdokba Nagymaros és Bős, újabb milliárdokba a magyarországi visszalépés után valóra váltott úgynevezett C változat, s nem tudjuk, mekkora hasznot hoz és micsoda veszélyt jelenthet, ha beindulnak a bősi turbinák. Igazuk van a pártat­lan nyugat-európai szakembereknek: mindenki INDULATOK NÉLKÜL hibás, sőt bűnös abban, hogy idáig fajultak a dol­gok. A szövetségi kormány, mely ma mossa a kezeit és tehetetlen, de már akkor is szlovák ügyként kezelte a kérdést, amikor nemzetközi jogi, politikai és erkölcsi felelősséget viselt e prob­lémakörben is. A szlovák kabinet pedig egyre inkább nemzeti presztízskérdésként kezelte Bőst, ezért legfeljebb a külföldiek számára érthetetlen, hogy a Matica slovenská is állást foglalt a kérdés­ben, tovább gerjesztve a nacionalista indulatokat. Felelősség terheli a magyar kormányt is, amelynek ugyan az ismert parlamenti határozat sok mindenben megkötötte a kezét, ám a mostani diplomáciai erőfeszítéseit hónapokkal hamarabb kezdhette volna, hiszen a tárgyilagos szemlélők számára nyilvánvaló volt, hogy a szlovák kor­mányt és a befolyásos vízügyi lobbyt csak a nyu­gat-európai szakemberek és politikusok . érvei téríthetik jobb belátásra. Jómagam nem csodálko­zom azon, hogy ebben a szövevényes politikai játszmában nem mindig látott tisztán több csalló­közi önkormányzat: mindannyian támogatták a kőrnyeztvédőket, ugyanakkor néhányan közü­lük tárgyalóasztalhoz ültek azokkal a beruházók­kal, akik a vízi erőmű beindulása után sokféle munkalehetőséget, jó megélhetést ígértek a régió lakosságának. Mire e sorok megjelennek, valószínűleg már más mederben folyik a Duna vizének egy része. Elvontatják az ideiglenes hajóhidat, ám remélhe­tően ez a lehangoló esemény nem égeti föl még átmenetileg sem a két szomszédos ország közötti politikai és gazdasági hidakat. Nem tereli el figyelmünket közös céljainktól, azonos érde­keinktől. Nem terel el bennünket hosszú időre a demokratikusabb világba vezető útról. Még ma sem teljesen reménytelen a helyzet. Nemcsak Bős ügyében, hanem a szlovák-magyar kapcsolatok terén sem. Közös felelősségünk, hogy végre szakemberek, tudományos érvek ad­janak világos választ arra, mennyiben hasznos és káros, sőt veszélyes ez a vízi erőmű, miként lehet környezetszennyezés nélkül, s lehet-e egyáltalán így működtetni. S a nagy politikai sakkhúzások­ban nem szabadna megfeledkezni a csallóközi emberekről, hiszen ők eddig közvetlen szenvedő alanyai, mert csak kárát látták az építkezésnek. Szeretnének aggodalmak nélkül, mai emberhez méltó körülmények között élni szülőföldjükön. Szeretnék, ha ősi éltető forrásuk a tiszta víz és a termőföld továbbra is megélhetést jelentene számukra. M inderre és más fontos kérdésekre kell és lehet is megnyugtató választ adni. Ám csak akkor, ha a Duna mindkét partján alább­hagynak az indulatok, s vízi erőmű ügyében a tudósok, és nem a politikusok lesznek a hang­adók. Ma még mindig van esély arra, hogy így legyen. SZILVÁSSY JÓZSEF MEČIAR ISMÉT BUDAPESTET HIBÁZTATJA „Úgy vélem, Lengyelország inten­zív kapcsolatokat kíván fenntartani déli szomszédjaival, Szlovákiával és Ukrajnával, ám nyugtalanít bennün­ket, hogy a lengyel képviselők még nem jöttek el Szlovákiába" - nyilat­kozta Vladimír Mečiar a Zycie War­szawy című napilapnak. A szlovák miniszterelnök szerint a szlovák -lengyel együttműködés lehetősé­gei nagyok, de ezek egyáltalán nin­csenek kihasználva. A visegrádi négyekről szólva Me­čiar elmondta, meg kell találni az integráció új profilját. A történelmi tapasztalatok előnyösnek éppen­séggel nem mondhatók, a csereke­reskedelem nagyon korlátozott. Len­gyelország és Magyarország az in­tézményesített kapcsolatok koncep­ciójával állt elő, a csehek a szabad konzultációt szorgalmazzák, mi pe­dig visszafogott álláspontra helyez­kedünk. Az együttműködést nehezíti a Magyarország és Szlovákia közötti politikai feszültség, amely a Szlová­kia ellen irányuló budapesti politika nacionalista hangneme miatt alakult ki. „Néhány ottani politikus a hatá­rok megváltoztatásának kérdését tűzte napirendre. A magyar fél a bősi erőmőről szóló szerződést bármine­mű jogi alapok nélkül felmondta, a műszaki problémákból így vált po­litikai kérdés" - nyilatkozta Vladimír Mečiar. MAGYARORSZÁGI ÜNNEPRONTÁS KI A FELELŐS? A magyar Országgyűlés mai ülé­sén a szabaddemokraták napirend előtti felszólalás formájában kíván­ják felelősségre vonni a kormányt, mert Göncz Arpád államfő a pénte­ki emlékünnepségeken a botrányos tüntetés miatt nem tudta elmondani beszédét. A Magyar Szocialista Párt vezetősége szerint ,,az eseménye­kért súlyos felelősség terheli a kor­mánykoalíció pártjait és személy szerint Antall József miniszterelnö­köt. Az elmúlt hónapok sorozatos támadásaival a hivatalos politika rangjára emelték a köztársasági el­nök elleni kampányt, s ezzel bátorí­tást adtak a szélsőséges csoportok­nak" - hangsúlyozták az MSZP kép­viselői. A kormány közleményben reagált e botrányos eseményre. A doku­mentum szerint - melyet a Magyar Rádió ismertetett - a kabinet különö­sen sajnálja a történteket, ám egy­ben a leghatározottabban visszauta­sítja azokat a gyanúsítgatásokat, amelyek a kormány felelősségére utalnak a rendzavarással kapcsolat­ban. ,,Az a gyanúsítgató kampány, (Folytatás a 2. oldalon) HOLNAPI SZÁMUNKBAN • Kényszerű hűség - Janics Kálmán tanulmánya a hetvennégy éves Csehszlovákiáról és a rna-cíyäí : •> 11 ( 1 • • ' • A km - ígkifejiete - Tóth Miŕiá'y írása a csehszlovák államiságról

Next

/
Thumbnails
Contents