Új Szó, 1992. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-21 / 249. szám, szerda

1992.0KT0BER21. SPORT tÚJSZÓA Az olimpia éve minden élsportoló számára rendkívül megerőltető. A nagy viadalok végeztével jól jön egy kis pihenés. Pöstyén világhírű fürdőjében három neves orosz atlétanő élvezi a gyógyvíz és az iszappakolás jótékony hatását: LILIA NURUTGYINOVA, a tavalyi tokiói világbajnokság aranyérmese, Barcelona ezüstérmese (800 m), GALINA CSISZTYAKOVA, a távolugrás világcsúcstartója, hármasugrásban pedig a havannai Világ Kupa második helyezettje, valamint LJUBOV KREMLOVA, az 1991-es sevillai fedettpályás vb bronzérmese (3000 m). Ha minden a terv szerint történik, akkor mindhárman jövőre indulnak Pozsonyban a Slovnaft '93 atlétikai viadalon. CSISZTYAKOVA AZ ÁLOMHATÁR KÖZELÉBEN Galina Csisztyakova férje, Alekszandr Beszkrovnij kíséretében érkezett a fürdó'városba. A hármasugrónő külön kezelésben részesül, mivel két éve szerzett makacs térdsérülése még mindig nem múlt el. E miatt az olimpiát is kihagyta, bár hozzátette; amúgy sem indulhatott volna, hiszen a női hármasugrás még nem ötkarikás sportág. Egészségügyi gondjai következtében pártolt el a távolugrástól; a hármasugrás ugyanis nagyobb technikai felkészültséget s kisebb nekifutó sebességet igényel — éppen az utóbbinak van híján az operáció után. Szerinte új sportága előtt komoly távlatok vannak, hiszen még kevesen művelik. Eddig túlnyomó részt távolugrókból lettek a hármasugrók, a következő generáció már eleve csak ezzel fog foglalkozni, s akkor látványosan megnő a teljesítmény. Csisztyakova szeptemberben a franciaországi Lille-ben 14,62 m-et teljesített, ez minden idők második legjobb eredménye. „Bár közel állok az álomhatárnak tekintett 15 méterhez, mégsem szeretnék jósolni, mikoris ugrom túl. Nem akarom nagydobra verni terveimet, mert ha nem sikerülnek, magyarázkodnom kéne. Sérülésem óta megváltoztattam a technikámat, a másik lábammal rugaszkodom el, s elégedett lennék, ha tartani tudnám a 14,5 m körüli teljesítményemet." Beszkrovnij, aki egyben edzője és menedzsere Csisztyakovának, még egy funkciót ellát. Az orosz menedzserek szövetségének tagja, s feladata a szakszervezetekhez hasonló. Védik a sportolók érdekeit, magasabb pénzdíjakat harcolnak ki. Ez utóbbiban most különösen nagy sikert értek el, a külföldi szakvezetőkkel együtt elérték, hogy az atlétikai Grand Prixsorozat fináléjában ne az eddigi 800 ezer dollárt, hanem 2,3 milliót osszanak szét a legjobbak között. Jövőre Londonban még a nyolcadik helyezettnek is 10 ezer dollár üti a markát, s így a zárótorna presztízse jelentősen megnövekszik. Nurutgyinova igazán nem panaszkodhat az elköszönő évre; Barcelonában ezüstérme mellé még egy aranyat is begyűjtött a 4x400 mes váltóban. Nem csoda, hogy az idény végére teljesen kimerült: „Minél tovább és minél intenzívebben versenyzem, annál nagyobb szükségem van szervezetem regenerációjára, , tartalékaim megújítására. Tavaly a tokiói vb után egy hazai fürdőben pihentem, ám a pöstyéni összehasonlíthatatlanul jobb feltételeket, szolgáltatásokat kínál." A háromhetes kúrának bizonyára nagy hasznát veszi 1993-ban, hiszen meglepetésre így nyilatkozott: jövőre még igényesebb szezon vár rá, mint az olimpia esztendejében. Hogy miért? Mert Barce

: lonában csak egyszer kellett bizonyítani, míg az 1993-as Grand Prix-sorozaton legalább ötször-hatszor, hogy a döntőben szerepelhessen. Ez pedig formája kiegyensúlyozottságát igényli. Érdekes, a stuttgarti vb-t sem tartja olyan fontosnak, mint a nagydíjsorozatot. Ennek elsődleges oka a már említett megnövekedett prémiumok. Felkészülésében a fedettpályás idénnyel nem számol, és a pozsonyi rajtja az 1500 méteren a második vagy a harmadik megmérettetése lesz tavasszal. Arra a kérdésre, vajon mikor szárnyalja túl Kratochvílová idejét a 800 m-en, annyit mondott: bár edzője szerint képes lenne rá, ő még nem érzi ilyen gyorsnak magát. HARCMŰVÉSZET ÉS „DOBŰSDI-ÜTÖGETŐSDI-FUTÓSDI" Ismét két olyan sportág kerül terítékre, amelynek nem sok köze van egymáshoz, bár ha nagyon akarunk találunk az íjászat és a krikett között némi hasonlatosságot: ez pedig a sporteszköz rendeltetése. Az íjnak és a krikettlabdának is egy bizonyos helyre kell eljutnia, bár a pontosság az egyik esetében sokkal nagyobb kifinomultságot igényel, mint a másiknál. PLUS

Z 10 ALENA VISSZATÉRÍT) JEAN-PIERRE PAPIN: ISMERI DUROVSKÝT... Tavaly közel állt ahhoz, hogy BEK-győztes legyen, de 11-es rúgásokkal a CZ Beograd vitrinjébe került a kupa. Az újabb idényben a Sparta került JEAN-PIERRE PAPIN és a Marseille útjába. Nyáron az AC Milánhoz igazolt, és megvalósulni látszik álma: az AC Milan a BEK első számú esélyese. A kérdés csupán az, a pályán is hozzájárul-e Papin a trófea megszegéséhez; ugyanis a holland trió, van Basten, Gullit és Rijkaard nem szívesen enged maga közé egy újabb légióst. Az, hogy a milánóiak elvérezhetnének a Slovan ellen, senkinek sem jut eszébe Itáliában. Hogyan látja Papin až AC Milan esélyeit? „Valamennyire ismerem a csehszlovák labdarúgást, ezért úgy gondolom, jól edzett, technikás csapat a Slovan. Barátaim mondták, látták a Napoli elleni meccsen (1:1 volt .az eredmény — a szerk.), és kedvező benyomást tett rájuk. Legnagyobb egyénisége minden bizonnyal Dubovský lesz. Tavaly az utánpótlás válogatottak mérkőzésén megfigyeltem, hogy gyors, technikás és minden pozícióból képes kapura lőni. Ha a 16-os elé kerül, ügyelni kell rá." A francia válogatott gólvágója dicséri a Slovant is: „Megbízható a védelme, feleslegesen nem kockáztat. Annak alapján, amit a múltban mutatott a válogatott és a Sparta, azt mondanám: a Slovan a letámadásos taktika híve. Középpályásai mozgékonyak, sokat futnak, de fó'leg a labdát futtatják." A csehszlovák védők és a kapusok nagyon jól ismerik Papint. Két-két gólt lőtt Stejskalnak és Mikloškónak, kétszer talált Kouba hálójába a Sparta elleni kupameccsen. „Eddig jól ment a játék a csehszlovákok ellen, most csupán az a kérdés, bekerülök-e a Milan kezdőcsapatába. Csak aztán kérdezhetik, hány gólt lövök. Komolyan nem tudom, ott leszek-e a BEK-mérkőzésen..." Az olasz újságok szerint Papin állítólag csak a visszavágón kap lehetőséget, és csak abban az esetben, ha az első találkozón kedvező eredményt ér el a Milan. S erről mindenki meg van győződve az Alpok alatti városban. Még akkor is, ha..." A Milan minden ellenfelet respektál — ez a jelszava a rendkívül gazdag klubnak. Egy lépéssel talán az ellenfelek előtt jár, de a csapatban senkinek sem szabad fölényeskednie. Erről beszélt nekünk a bajnokság előtt Berlusconi elnök: kötelességünk mindent megtenni a győzelemért, ám nem szabad figyelmen kívül hagynunk az ellenfél tudását sem". A sors iróniája, hogy éppen Papin az, aki elgondolkodhatna képességeiről. Alig játszott bajnokit, a Ljubljana elleni BEK-meccsen kapott lehetőséget, rúgott egy gólt, de a visszavágón már nem játszott. „Azzal a tudattal jöttem Milánóba, hogy meg kell küzdenem a csapatba kerülésért. Aranylabdás vagyok, de Gullit és van Basten is az. Ötször voltam francia gólkirály, ám hasonló babérokkal rendelkezik van Basten is. Itt nem röpködnek a sült galambok. Természetesen nem örülök annak, hogy a kispadon vagy a tribünön ülök, dé nem csinálok belőle tragédiát. Eljön még az én időm." Október 8-án pályára lépett a Cagliari elleni kupamérkőzésen, és rögtön két góllal mutatkozott be. Még egy olyan kiváló futballistának is, mint amilyen Papin, bonyodalmat okozott az átmenet a francia labdarúgásból a calcióba. Ezt maga is bevallja: „Harminc méterrel a kaputól a csapatok emberfogást praktizálnak, érzed a testőr leheletét. Nagyon nehéz gólhelyzetbe kerülni, és ha sikerül, feltétlenül ki kell használni. Mert újabb alkalom nehezen adódik. Vannak az A-ligában csapatok, amelyeknek öt-hat játékosa nem lépi túl a felezővonalat. Egyszerűen tilos nekik." Papinnak alkalmazkodnia kell egy másik játékstílushoz: „Mélyen hátra járok a labdákért, a csatár kötelessége háttal állva a kapunak is játszani, kivennie részét a védekezésből, zavarni az ellenfelet az akciók kibontakozásánál. Ha erről valaki megfeledkezik, ez nagyon szembetűnő a pályán." Annak a játékosnak, akit 80 millió francia frankért szerződtetett az AC Milan, első rendű feladata a góllövés: „Senki se mondta, hogy 10, 15 vagy 20 gólt kell rúgnom. Én sem tűztem magam elé ilyen célt. A legfőbb dolog: minden héten a pályán lenni." (tv) MŰVÉSZI CÉLLÖVÉS, AZ ÍJÁSZAT Ha valaki azt képzeli, csak a közelmúltban vált sporttá, téved. Ismét a jó öreg angolok változtatták a harcot kedvteléssé, s már a XVI. század elején megalakultak az első íjász társaságok. Nem csoda, hogy az ókori görög olimpiák hagyományait követve, az első újkori játékokon az egyik legizgalmasabb látványt jelentette az Íjászat. Meglepően hamar ráuntak azonban Coubertein báróék és későbbi utódaik, hiszen 1920-tól egészen Münchenig kimaradtak a sport „lángolásából" az ügyeskezűek. 1972 óta azonban már rendre repkednek a nyilak az ötkarikás lőtereken. Az íjászat öt szakágra oszlik: szabadtéri céllövés (olimpiai sportág), teremíjászat, terepíjászat, távlövés, clout mozgó célra lövés, a sportlövészet futóvadlövő ágához hasonlít). Az 1897-ben alakult nemzetközi szövetség hivatalos versenyein négy távon mérik össze erejüket az íjászok. (FÉRFIAK: 90, 70, 50, 30 méter, NŐK: 70, 60, 50, 30 m). Az olimpiákon Barcelonáig csak összetettben avattak férfi és női egyéni bajnokot. (JÁSZATI SZABÁLYOK: távonként 12 sorozatban 36 lövést kell leadni. A találatokat a hosszabb távokon 6-6, a két rövidebb távon 3-3 vessző kilövése után értékelik. Egy háromlövéses sorozat leadására legfeljebb két és fél perc áll rendelkezésre. A lőlapon a belső két kör, a tizes és a kilences sárga színű, a nyolcas és a hetes piros, a hatos és az ötös kék, a négyes és a hármas fekete, a kettes és az egyes pedig fehérrel van jelezve. A hosszú távokon 122 cm, míg a rövideken 80 cm átmérőjűek a papírból készült lőlapok. A nyílvessző fémből készült, maga az íj pedig inkább hasonlít egy precíz műszerhez, mint Robin Hood egykori híres fegyverére. A LEGUNALMASABB LABDAJÁTÉK, A KRIKETT Bevezetőkén! engedtessék meg egy rövid történet. A hetvenes évek elején egyik magyar honfitársunk augusztusi szabadságát Közép-Angliában töltötte. A nyár ellenére olyan hűvös volt, hogy jobbnak látta a kandalló mellett, a tv képernyője előtt maGALINA CSISZTYAKOVA Ljubov Kremlova valamivel szerényebb sikersorozattal dicsekedhet, mint társai. Barcelonából hiányzott, mert a hazai válogató versenyen csak a negyedik lett, s nem vívta ki az olimpiai repülőjegyet. Idén Monte Carlóban, Zürichben és Torinóban ért el szép sikert a hadsereg kötelékében .edző sportolónő. Meglepő magyarázatot adott közismert formaingadozására: a főiskolai vizsgaidőszak idején nem jut idő az intenzív tréningre, s ez kihat az időeredményeire; a vizsgák, szigorlatok után pedig kilábal a „mesterséges" hullámvölgyből. Pozsonyban az 1500 méteren fog — remélhetőleg — nagy csatát vívni honfitársnőjével, Nurutgyinovával. A három sportoló tájékoztatását kiegészítette PaVol Litovcsenko, a két futónő edzője. Felvázolta a jelenlegi orosz sport helyzetét, s bizony meglehetősen komor a kép. Az állami támogatás a minimumra csökkent, a Borisz Jelcin elnök által megígért 600 millió rubeles pénzinjekció késik, az utánpótlással foglalkozó sportiskolák 70 százalékát már becsukták. Ráadásul a legjobb trénerek, ha tudnak, Nyugatra mennek vagy a magánszférában helyezkednek el. Ennek ellenére Stuttgartban még jobb szereplést vár az orosz atlétáktól mint Barcelonában, mivel egyik napról a másikra azért nem omlott össze a testnevelést támogató infrastruktúra. Ellenben három-négy év múlva már komoly gond lesz az utánpótlással, az akut pénzhiány miatt egyre kisebb tömegbázisra támaszkodhatnak. Annyi azonban bizonyos: jövőre a Slovnaft '93 atlétikai viadalon még komoly teljesítményre lesznek képesek a sportok királynőjének orosz művelői. SIDÓ H. ZOLTÁN radní. Miközben a műsorok között vadászgatott, ráakadt, az általa addig csak hallásból isméd játékra. Ezzel pedig kezdetét vette egy több napig tartó vívódás: azért is megérti és nem unja meg a krikettet! (Sportpszichológusok szerint a krikett egyáltalán nem illik a magyar temperamentumhoz, mert hiányzik belőle a közvetlen küzdelem, lásd Magyarországon csak néhány elszánt amatőr csapatnak hála él ez az „érthetetlen dobósdi-ütögetősdi-futósdi dili"). Visszatérve „hősünkre", nem csoda, hogy ingerülten fogadkozott szegény rokonvérünk. Az ominózus angol—pakisztán krikett derbi ugyanis csak öt nap múlva ismerte meg a meccs győztesét. De kezdjük az elején! Az első meglepetés akkor éri az embert, amikor kiderül, hogy az ízig-vérig angolnak hitt játék a 15. századból való francia találmány, s az angolok csak egy évszázados múltja után tették magukévá az »unalmas« csapatjátékot. A krikettet sík füves területen játszák, a pályának legalább 80 méter hosszúnak és 60 méter szélesnek kell lenni. Két párhuzamos kapuvonal között folyik a „háború", hosszuk 2 m, egymástól való távolságuk pedig 20 m. Középen helyezkedik el a kapu (wickét), ami tulajdonképpen három bot — vastagságuk 2 cm, magasságuk 70 cm, egyvonalban egymástól 7 cm távolságra vannak a földbe szúrva, amelyekre keresztbe két 10 cm hosszú botot Utoljára tavaly decemberben Vágselyén öltötte magára a nyárasdi női kézilabdacsapat mezét. Akkor ő volt a váratlan csallóközi siker egyik kulcsfigurája. Orbánné Pappová Alena utána egy időre hátat fordított a kézilabdának. Újabb gyermekét hozta a világra. Ősztől azonban már kijárt minden hazai bajnokira. Gyerekkocsival. Egy ideig csak nézelődni, október der rekától viszont elkezdte az edzéseket. • Tehát igaz visszatérésének híre? — Jól hallotta. Hosszú hónapok elteltével folytatom. • Láttam, a kicsit is magával hozza a mérkőzésekre. — Az edzésekre úgyszintén együtt járunk. Egyelőre csak naponta egyszer, mert Peti mindössze négy hónapos. • Amióta nem játszik sok minden megváltozott a nyárasdi kézilabdában. Milyennek ítéli meg az elteli hónapokat? — Úgy látom, jobbra fordult minden. Korábban szerényebb körülmények között léteztünk, már amióta én a Družstevníkban voltam. Hogy mi lesz, az a játékosokon múlik. Ahogyan játszanak majd, úgy fognak keresni. (Nagy László felvétele) • Tudomásom szerint a Co-lmpex kézilabdázói a klubbal profi szerződéseket kötöttek. Ön is már aláírta? — Még nem, s egyelőre nem is akarom. Gyesen szeretnék maradni. Közben azonban megpróbálom, s meglátom, hogyan jövünk ki, miben tudunk megegyezni. Három gyerekem van, tőlük már nehezebb elszakadni. • Biztosan már tervezi, mikor léphetne pályára... — Januárban, amikor a liga folytatódik. Előkészületi meccsen még korábban is. De az már az edző dolga. (j. mészáros) helyeznek. (Az eltérő mértékegység miatt a méretek kerekített számadatok!) A játékot két 11 tagú csapat játszsza, az egyik védekezik, a másik támad. A védőcsapat kapuja elé egy ütőjátékost állít. A faütő 71-96,5 cm hosszú, az ütőfelület szélessége 11 cm, súlya kb 470 gramm. A labda kerülete 23 cm, kemény bőrből készült súlya 60-70 g. KRIKETT SZABÁLYOK: a támadók az egyik kapuhoz dobót, a másikhoz kapuvédőt — igyekszik az ellenfél ütőjátékosa elől elkapni a labdát — állít. A dobó igyekszik úgy dobni, hogy vagy a védőtársa kapja el, vagy, hogy senki ne érje el a labdát. Az ellenfél ütőjátékosa természetesen igyekszik visszaütni a labdát. Ha ez sikerül, akkor meg kell kísérelnie, hogy a vele szemben álló ütőjátékossal gyors futással helyet cseréljen. Ha ez sikerül két pontot nyer, ha a támadók fogják meg a labdát, akkor a labdával igyekeznek szétdobni a védekezők kapuját. Ha ez sikerül, akkor az ütőjátékos kiáll a játékból, s egy másik csapattársa foglalja el helyét. A védőcsapat addig játssza a szerepet, amíg minden tagja a fentiekben említett módon (mint ütőjátékos) ki nem esik. Ezek után következhet a két csapat szerepcseréje. Győz az a csapat, amelyik több futócserét tud végrehajtani. Mivel nincs játékidő, egyetlen kikötés, hogy egy napon legfeljebb hat óráig folyhat a küzdelem. Angliában a legkisebb falucska határában is ott a krikettpálya, s állítólag az angol srácok a betűvetés elsajátításával egyidőben tanulják meg a „nemzeti" játékot. (ok) PÖSTYÉNI RANDEVÚ OROSZ ATLÉTANŐKKEL