Új Szó, 1992. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-17 / 246. szám, szombat

MOZAIK tÚJSZÓä 1992. OKTÓBER 17. SZELHAMOSEGYSZEREGY Égy régi LGT-stáger refrénje szerint: mindenki másképp csinálja. Valóban. Van, aki pisztollyal a kezében próbál bankot rabolni, van, aki a sötét lépcsőházban támadja meg a pénzkihordó postásnőt és így jut több. tízezer, netán százezer koronához. Persze, a gyors meggazdago­dásnak van egyszerűbb, és kevésbé veszélyes formája is. Mindössze egy vállalkozói engedély kell hozzá. S azt, mint tudjuk, boldog, boldog­talan megkapja, aztán kezdődhetnek a nagy varázslatok, pontosabban a milliós üzletelések, természetesen mások megkárosításával. A szél­hámosságnak ezt a veszélyes formáját a romák fedezték fel. Alaptöke nélkül milliós tételekben rendelték a legkülönfélébb árut, főleg benzint és ágyneműt. A megkárosított cégek megfuthattak a pénzük után. Egyesek égbekiáltó könnyelmű­sége hihetetlgn teret teremt a szél­hámos üzletembereknek. Hetente olvashatunk milliós átverésekről. De az amit egy 21 esztendős érsekújvá­ri fiatalembernek sikerült produkál­nia, már a fantázia világát súrolja. Az ember olvasva a Nový čas napilap szerdai számát, nem győz csodál­kozni. íme dióhéjban egy rövid vállal­kozói karrier. Az üzletkötési-közvetítői, vala­mint szállítási szolgáltatásokra kivál­tott iparengedéllyel az ifjú üzletem­ber előbb Pozsonyban próbált sze­rencsét. Kézzel írt megrendelőjére egy Kft-től színes televíziókat és egyéb elektronikai cikkeket vétele­zett. A siker felbátorította, s hamaro­san ugyanazon cég prágai fiókjából további tévékre, videókra tett szert. A könnyelmű vállalat kára 1,217 mil­lió korona. Állítólag evés közben jön meg az étvágy. Egy másik prágai céget már csaknem 2,5 millióval vert át a kezdő üzletember. Ezúttal autó­rádiókat, márkás nyugati síléceket, sícipőket, hálózsákokat stb. kapott megrendelőlapjára. Azután kozmeti­kai cikkek és fényképezőgépek ke­rültek sorra, potom 5,5 millióért. Mindezt, úgy látszik csak bemelegí­tésnek szánta, mert hamarosan bű­vészmutatványának fénypontja kö­vetkezett. Tíz, különlegesen felsze­relt (hűtőgéppel, rádióval), LIAZ­vontatót vételezett, csaknem 12 mil­lió korona értékban. A gépkocsikat csakúgy, mint az előző árut, (össze­sen több mint 20 millió értékben), nem fizette ki. A kamionoknak, cso­dák csodája, nyoma veszett, és a fiatal üzletember, aki ellen orszá­gos körözést adtak ki, is köddé vált. Az üggyel kapcsolatban leutaz­tunk Érsekújvárba. A fiút természe­tesen mi sem kerítettük elő, de édesanyjával sikerült beszélnünk. Noha nagyon fel volt dúlva, nem zárkózott el a nyilatkozástól. - Azt, hogy fiamat keresik, a tele­vízió rendőradásából tudtam meg, ahol többek között bemutatták azt a papírcetlit is, mellyel a kamionokat megrendelte. Számomra érthetet­len, hogy ilyen megrendelőlap elég volt a cégvezetőknek. Tegnap a Nový čas közölt róla egy cikket. Nagyon felzaklatott, mert teljes ne­vét kiírták. Még egy gyilkos nevét sem - míg nem születik meg a joge­rős ítélet - hozhatják nyilvánosság­ra, legfeljebb kezdőbetűit. Ehhez az újságnak nem volt joga. Be fogom őket perelni, hiszen - mondta köny­nyes szemmel a kétségbeesett anya, - két kisebbik gyermekem - az egyik 12, a másik 6 éves - már pszichikailag teljesen kikészült, is­kolatársaik állandóan cukkolják őket. - Hogyan vélekedik a fia ellen felhozott vádakról? - Én ehhez nem tudok hozzá­szólni. Felnőtt ember, nem köthetem az asztal lábához. Azt csinál, amit akar. Odahaza nagyon keveset tar­tózkodik. Meggyőződésem, hogy valaki belerángatta az egészbe. Ki­használták, hogy van iparengedélye és visszaélt tapasztalatlanságával. - Mikor iátta legutóbb? - Már legalább fél éve nem volt otthon. - Férje tud fiuk viselt dolgairól? - Nem. Ő kamionsofőr, állandóan úton van. Most éppen Németország­ban tartózkodik. Éjt nappallá téve dolgozik, hogy mindenünk megle­gyen. - Míg a fiú otthon tartózkodott, hozzájárult a családi költségve­téshez? - Egy fillért sem adott a háztar­tásra. Amikor olvastam, hogy villa­mossági cikkekkel kereskedett, kí­nomban nevetnem kellett, hiszen a mi öreg porszívónk már felmondta a szolgálatot, használhatatlan, neki meg közben állítólag milliók forogtak a kezén. - A Nový čas szerint fia büntetett előéletű. Állítólag háromszor került összeütközésbe a törvénnyel... - Igen, valamiféle verekedésbe keveredett. Természetésen felkerestük a já­rási rendőrparancsnokság vizsgálati osztályát is, ahol Varga István kapi­tány igazgatóhelyettestől próbáltunk valamit megtudni a fiatalember tény­kedéséről. •' * - Az említett esettel nem foglal­kozunk, így nem is nyilatkozhatom róla. Egy biztos: járásunkban is szép számmal vannak csalók, szélhámo­sok. Rengeteg a magánvállalkozó, s közülük néhányan kihasználják a törvény foghijasságát. Ezek az emberek általában cseh városokban rendelnek árut, melyet otthon fél­áron, vagy még olcsóbban adnak el. Ezt a fajta bűncselekményt meg­könnyítette az is, hogy 1990-ben és 1991-ben a banktitok nem tette le­hetővé, hogy valakinek ellenőrizzék a fizetőképességét. Mindössze olyan információt adtak, van-e az illetőnek bankszámlája. A sok eset közül hadd említsek egy mazsolát. Jelenleg egy négytagú roma család ellen folytatunk büntető eljárást melynek tagjai - noha analfabéták - egyebek közt szőnyegtisztításra, építészeti és szigetelési munkákra, textil- és kötött áru, kozmetikai és elektronikai cikkek, valamint csoma­golt élelmiszer árusítására kaptak engedélyt. Nem kerültük el a körzeti hivatalt sem, ahol Ježo Gábor osztályveze­tővel beszélgettünk. - A Nový čas állítása szerint önök törvényellenesen jártak el, hisz az említett fiatalembernek iparenge­délyt adtak, pedig - olvasható az írásban, - a feddhetetlenségi igazo­lásában ott volt a bejegyzés, hogy rovott múltú, sőt egy alkalommal vagyonellenes cselekményért került a bíróság elé. - Az említett magánvállalkozó ké­relmével még elődöm. Farkas doktor foglalkozott, de meggyőződésem, hogy nem sértette meg a törvényt. Ezt különben könnyen le tudjuk ellenőrizni - mondotta az osztályve­zető és pillanatokon belül előkereste az aktákat. A főügyészség pecsétjé­vel ellátott igazoláson valóban az állt: X. Y. büntetlen előéletű. Az ak­tákból kitűnt, a többi szükséges fel­tétele is teljesítve volt. - Én az említett cikket nem olvas­tam, - mondta Ježo Gábor. Mindenesetre tisztességtelen eljá­rásnak tartom, hogy az illető újságí­ró nem vette a fáradtságot, hogy felemelje a telefont és megkérdezze tőlünk, igaz-e az, amit valakinek állí­tása szerint papírra vetett. Mi sok engedélyt állítunk ki. Az iparosok, vállalkozók zöme becsületes üzlet­ember. És hogy vannak köztük fe­kete bárányok is? Senkinek sincs a homlokára írva, hogy más kárára akar meggazdagodni. Valóban nincs. És az, hogy néhá­nyan munka nélkül milliókhoz jutnak, főleg a mi könnyelműségünkön, na­ivságunkon és hiszékenységünkön múlik. ORDÓDY VILMOS SZOBORAVATO ALISTALON Történelem íródott a Csalló­köz szívében található Alistálon egy hete. Köztéri szobor avatá­sával adózott a falu közönsége azon hősök emlékének, akik először vetették meg lábukat a község területén. Az eddig fellelt írásos emlékek tanúsága szerint ennek már több, mint hétszázhatvan esztendeje de a levéltári kutatás, Koncsol Lászlónak köszönhetően, tovább folytatódik, így talán ért­hető, hogy a falu közepén ma­gasodó emlékműről Alistál első írásos említésének dátuma még hiányzik. Majd a kutatómunka befejeztével kerül a szoborra. Az emlékműállítás okát hadd idézzem az ünnepségre invitáló meghívó soraival. „A községün­ket alkotó három falu első írásos említésének megörökítésére azért vállalkoztunk, hogy az Alistál és Felistál által közrefo­gott Tönyében felállítandó kő­tömb hirdesse, amit mostanság elég gyakran kétségbe vonnak: mi itt - már elég régen - itthon vagyunk. Hisszük, hogy az em­lékmű környéke megbecsült, gondozott zarándokhelye lesz falunk lakosságának. Bízunk benne, hogy a szobor nem lé­nyegül át puszta turistalátvá­nyossággá, hanem közülünk is kikerülnek azok, akik egy-egy szál virággal megállnak majd a talapzat előtt, hogy - gondo­latban évszázadokon végigszár­nyalva - féltő szeretettel adóz­zanak népünk múltjának." A kétnapos emlékünnepség október 10-én délután kezdődött a falu művelődési házában, Lin­ter Angelika keramikus kiállítá­sának a megnyitásával. Bartalos Erzsébetnek, a község nemrégi­ben megválasztott polgármeste­rének jutott az a megtisztelő fel­adat, hogy az ünnepi rendez­vénysorozatot megnyissa. Be­szédében a hagyományterem­tés reményében bizakodásának adott hangot, hogy Alistál első írásos említésének évenk&nti megünneplése kellemes színfol­tot hoz a falu lakosainak éle­tében. A kiállítás megnyitóját alig egy óra múlva a futballpálya melletti Sport Clubban Koncsol László előadása követte Fejeze­tek Alistál történetéből címmel. A nagytudású helytörténész ku­tatásainak eredményeit bő egy órába sűrítve tárta a nem éppen nagyszámú, ám érdeklődő hall­gatóság elé. Elsősorban az egy­koron különálló három falu - Alistál, Felistál és Tőnye - me­lyeket az első Csehszlovák Köz­társaság ideje alatt egyesítettek Alistál néven - régmúlt időkbeli történéseiből villantott fel né­hány gyöngyszemet, mondván, az utóbbi félszáz esztendő ga­ládságai bizonyára még sokak­ban frissen élnek. Mert a cseh­szlovákiai magyarságot ért sé­relemsorozat az alistáliakat sem kerülte el, beleértve a falu szlo­vák nevének erőszakos megvál­toztatását is. Koncsol László előadásához nagyon jól kötődött a győri Rechnitzer János falukutató fej­tegetése, aki a Magyar Tudomá­nyos Akadémia munkatársaként a falvak megújításának lehető­ségeiről és a régiók szerepéről szólt. Vacsora után Dinnyés Jó­zsef magyar költők megzenésí­tett verseit adta elő. A vasárnap történései a falu keresztény lakosai számára sa­ját templomaikban kezdődtek, majd tizenegy órától a tűzoltó­szertár mellett magasodó szo­bor tövében folytatódtak ökume­nikus istentisztelettel. Előtte azonban Szigeti Zoltán, az Együttélés helyi elnöke szólt a szoborállítás okáról, majd be­mutatta az alkotót, a dunaszer­dahelyi Ferdics Gábort, aki Béla öccsével formálta a mészkőtöm­böt. Gálán Géza színművész a Szózat elszavalása helyett egy vallomást mondott arról, hogy a jelenlegi politikai viszo­nyok között ő felelősséggel kép­telen a Szózatot elmondani. A szobrot Bartalos Erzsébet pol­gármester leplezte le. A rendezvénysorozat utolsó szakasza vasárnap délután a sportpályán, a helyi alapiskola színjátszóinak előadásával kez­dődött, majd a Sport Clubban folytatódott, ahol színpadra lé­pett az Istiglinc néptánccsoport, a Zöld pántlika zenekar, a Nagy­abonyi Népdalkör és szólóé­nekesek is. Közben a sportpálya előtti parkolón néhány bóvliárus, a meghirdetett népművészeti ki­rakodóvásárt kihasználva, pró­bált szabadulni a személyautóra kirakott portékájától. Igazi vásári hangulat csupán a nagyszarvai mézeskalács-árus sátrából áradt. összességében elmondható, hogy jól sikerült rendezvényso­rozattal írt történelmet Alistál - a jövőbeni folytatáshoz min­denképpen jó alapot rakott. Híre remélhetőleg eljut majd olyan helyekre is, ahol tettrekész em­berekben munkálkodik a múltat őrző szándék. Ugyanakkor kí­vánatos, hogy Koncsol László kutatói munkásságát mások is kövessék, hogy minél élethűbb képet kapjunk régióink történe­téről. Mert erőforrásokra nem­csak most, később is nagy szük­ségünk lesz. KOSÁR DEZSŐ (A szerző a honoráriumot a Si­monyi Alapítvány javára ajánlot­ta fel.) r ÉVFORDULÓ „MEGÉRT EGY ÉLETET.,." Már tekintélyes zenei múlt állt Otakar Jeremiás mögött, amikor 1927-ben a prágai Nemzeti Szín­házban learatta első igazi sikerét. Azóta sokszor felújították ezt a mű­vet, a Dosztojevszkij Karamazov­testvérek ihlette operát, a doszto­jevszkiji művészi mélylélektan zenei megjelenítését. Otakar Jeremiás a prágai konzer­vatóriumban elvégezte a gordonka­szakot, majd Vítézslav Novák magániskoláját látogatta, ahol a mo­dern szlovák zene úttörői - Suchoň, Moyzes, Cikker - is elsajátították a zeneszerzés alapjait. Jeremiás - bármennyire is tisztelte Novákot - nem követte annak impresszionis­ta komponálásmódját, ellenpontozó technikáját. Mindenekelőtt a cseh zene legjellegzetesebb hagyomá­nyainak, Smetana és Dvorák művé­szetének folytatója volt. A cseh ké­sőromantikának a hatását tükrözi a Karamazov-testvérek is. A mű ve­zérgondolata: együttérzés a gyön­gékkel, elnyomottakkal. Rövid, de pregnáns zenei motívumok jellemzik az egyes személyeket és esemé­nyeket. Az operát külföldön - Augs­burgban, Bernben, Zágrábban - is szép sikerrel mutatták be. Jeremiás több évig volt a Cseh Filharmónia Zenekarának gordon­kása, később az apja által alapított zenéiskolát vezette České Budéjovi­cében. A Karamazov-testvérek sike­rének köszönheti, hogy többszöri elutasítás után megkapta a prágai rádiózenekar karmesteri állását. Ez a munka minden idejét lefoglalta, alig komponált. De nemzete legtra­gikusabb időszakában, München után és a náci megszállás idején nagyszabású korált és Josef Hora versére kantátát írt Dal a szülőföldről címmel. A súlyos megpróbáltatások és a túlfeszített munka aláásták amúgy is gyönge szervezetét. Ám így is teljes életmüvet hagyott hátra. Részben erre utal 1945-ben tett kije­lentése: ,,Megért egy életet, hogy vezényelhettem az első szabad Li­bušátl" Otakar Jeremiáš 100 éve, 1892. október 17-én született. DELMÁR GÁBOR AMERIKAI TANÁCSADÓK SEGÍTSÉGRE KÉSZEN (Munkatársunktól) - Két évvel ezelőtt hozták létre az Amerikai Egyesült Államokban a Citizens De­mocracy Corps - CDC (Polgári Tes­tület a Demokráciáért) elnevezésű szervezetet azzal a céllal, hogy az amerikai magánvállalkozókat a kö­zép- és kelet-európai nemzetek megsegítésére ösztönözte. E díjta­lan segítségnyújtás keretében Csehszlovákiában értékes tanács­adói munkát vállalt két neves ameri­kai környezetvédelmi szakember, David Dahlen és Jim Scherer. Az illetékes szövetségi, cseh, illetve szlovák minisztériumok elsősorban a hulladékgazdálkodás irányítása terén igénylik az amerikai szervezet segítségét. David Dahen arról bizto­sította az illetékes kormányszerve­ket, hogy a CDC és az egész ameri­kai közvélemény kész segíteni a csehek és szlovákok legégetőbb ökológiai gondjainak megoldása terén. A CDC-nek Prágában és Po­zsonyban is van kirendeltsége, (sm) OSZTRÁK KULTÚRA - KASSÁN (Munkatársunktól) - Újabb kultu­rális intézménnyel gazdagodott Kas­sa. Az angol és francia kulturális központ után e héten Hans Sabo­ditsch, Ausztria főkonzulja a Garbi­arská utca 14-es szám alatt ünnepé­lyesen megnyitotta az osztrák könyvtárat, benne mintegy 7000 kö­tetnyi könyvvel. Az osztrák kultúra hete alkalmá­ból a Művészetek Házában kiváló ausztriai művészek Mozart, Schu­bert és Beethoven müveiből adtak hangversenyt. Az eseménysorozat keretében osztrák művészi filmeket is vetítenek. (-szák)

Next

/
Thumbnails
Contents