Új Szó, 1992. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-15 / 244. szám, csütörtök

1992. OKTÓBER 15. ÚJ szói GAZDASÁG 6 Ha nehézkesen is, de halad az egykori földtulajdonosok kárpótlása, ó'k maguk vagy örököseik lassan szinte kivétel nélkül elhatározásra jutnak földügyük rendezésének kérdésében, így az sem csoda, hogy az illetékes hivatalok munkája jócskán gyarapodott, s az ügyintézés — különösen Szlovákiában — eléggé vontatottan halad. Az is tény, hogy a törvény a benne már úgy-ahogy eligazodó, a restitúcióra igényt tartó földtulajdonosok számára még mindig rejte get újabb és újabb „csapdákat", ezért talán nem érdektelen, ha a paragrafusokban jártas ta nácsadóink segítségével olykor mi is felhívjuk olvasóink figyelmét teendőikre, a földtörvény ben szereplő legközelebbi határidőkre. Bizonyára vannak még olyanok is, akik csak mostaná ban döntöttek végérvényesen, hogy földjük ügyében lépnek, de még mindig tanácstalanok tulajdonképpen hol is kezdjék, mit is kérhetnek. Elsősorban az ő figyelmükbe ajánljuk alábbi összeállításunkat. A

konfiskáltak jogairól és elvett mezőgazdasági ingatlanaik visszaigénylésének jogi hátteréről már többször írtunk. így most csak annyit: mindazok a csehszlovák állampolgárok, akik a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság területén állandó lakhellyel rendelkeznek, ós nem lettek a 33/1945-ös SZNT rendelet alapján bíróságilag elítélve, konfiskált mezőgazdasági ingatlanaikat (földet, épületet, építményt, szőlőt, gyümölcsöst) visszakapják, amennyiben ilyen jellegű igényüket 1992. december 31-ig érvényesítik. Azok számára, akik ezt eddig nem tették meg, dr. Világi Oszkár magánügyvéd, lapunk jogi tanácsadója révén nyújtunk segítséget. .A konfiskált ingatlan visszakérésére a földtörvény (229/1991 Tt. sz.), illetve a módosított változat (93/1992 Tt. sz.) 6-os paragrafusának (2) bekezdése ad lehetőséget. Ez utóbbi egyben kimondja, hogy a konfiskáltak a kárpótlásra is jogosultak. Mit tegyen tehát az, akinek (szüleinek, nagyszüleinek vagy más örökhagyójának) konfiskáiták mezőgazdasági ingatlanát? Először is menjen el a telekkönyvi hivatalba és kérje ki a konfiskált mezőgazdasági ingatlanra a birtoklapot (telekkönyvi kivonat). Fontos tudni, hogy a telekkönyvi betéten (általában) jelölve van a konfiskáció ténye, de az érintett személy (illetve örököse) a konfiskációról szóló végzést ennek ellenére nem köteles bemutatni, vagyis az állami levéltárból semmiféle bizonylatot sem kell kikérnie. Azért nem, mert a konfiskáció ténye elégséges jogalap a viszszaigénylésre. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor a konfiskáció mellett a 33/45 Tt. SZNT rendelet alapján bírósági ítélettel is sújtották a volt tulajdonost. Ő mezőgazdasági ingatlanját nem kaphatja vissza. (Csak mellékesen jegyezzük meg, hogy a bíróságilag elítélteket szinte kivétel nélkül kitelepítették.) gának átadásáról. Ez nagyon fontos, ezért külön is hangsúlyozni kell. Az érdekelt felek nem az ingatlan kiadására (használatba vételére), hanem a tulajdonjog átadására kötnek szerződést. Ezt a szerződést a földhivatal jóváhagyja, a jóváhagyott és jogerőre emelkedett döntés alapján a konfiskált mezőgazdasági ingatlan az állam tulajdonából viszszakerül az eredeti tulajdonosra, ilKONFISKALTAK KÁRPÓTLÁSA Miután az érdekelt (jogosult) személy megkapta a telekkönyvi kivonatot, ennek alapján beadvánnyal fordul a földhivatalhoz. Beadványában kéri tulajdonának visszaadását, megnevezi a betét- és parcellaszámmal jelölt ingatlant, amfian>db.erL elhunyt az eredeti (konfiskált) tulajdonos, akkor azt is lefrja, hogy ő milyen alapon jogosult (örökös) személy. Beadványa alapján a konfiskált vagyont visszakérő a földhivataltól formanyomtatványt kap. Ezt kitölti, s elmegy ahhoz a jogi személyhez (mezőgazdasági szövetkezet, állami gazdaság stb.), amely konfiskált mezőgazdasági ingatlanát használja. A mezőgazdasági ingatlant használó jogi személy és a konfiskált mezőgazdasági ingatlant visszakérő (természetes) személy egyezséget köt az ingatlan (föld stb.) tulajdonjoletve annak örököse(i) tulajdonába. Mivel az ügymenet annyira hoszszú, hogy már majdnem felér egy kálváriával, nem lényegtelen a kérdés, a konfiskált ingatlan tulajdonosa mikor s mivel tesz eleget 1992. ^december 31-én. lejáró kötelességének? Akkor s azzal, amikor a telekkönyvi kivonat alapján a földhivatalban érvényesítette jogát, vagyis átadta beadványát, hogy ő milyen alapon és milyen konfiskált mezőgazdasági ingatlan visszaigénylésére jogosult. Nem érdektelen elmondani, hogy a konfiskált mezőgazdasági ingatlant — amennyiben a tulajdonos már elhunyt — a törvényben feltüntetett jogosult személy(ek) közül bárki visszakérheti(k). Igy megtörténhet, hogy néhány örökös közül egy visszakéri a konfiskált mezőgazdasági ingatlant, s mivel ilyen esetben nincs szükség póthagyatékra, azt a többi jogosult személy tudta nélkül a nevére írathatja. A hoppon maradottaknak lehetőségük van 1992. december 31-e után hat hónapon belül kérni a bíróságot, hogy kötelezze az új tulajdonost, hogy tulajdonát megossza a többi jogosult személlyel, tehát az igazságos osztozkodást. Ebből részben már az is következik, hogy amennyiben a konfiskált mezőgazdasági ingatlant 2-3 (10-30) jogosult személy közösen kéri vissza, akkor póthagyaték, sőt az örökrészeket egyenlő arányban elosztó közjegyzői bizonylat nélkül kerül a mezőgazdasági ingatlan egyenlő arányban a jogosultak tulajdonába. Vannak esetek, amikor a konfiskált mezőgazdasági ingatlant a kisajátítás után magánszemély (nem az állam) nevére írták, illetve beépítették. Ebben az esetben nem az érte-' deti földterület jár vissza, hanem a konfiskált föld helyett a földhivatal ajánlatára a Szlovák Földalaptól pótföldet kap a tulajdonos, illetve ha a jogosult ezzel nem ért egyet, akkor lehetséges anyagi kárpótlás is. Aki midnezt tudja, sőt már visszakérte és -kapta konfiskált mezőgazdasági ingatlanát, arról se feledkezzen meg, hogy visszakapott tulajdona után, akárcsak mindenki más kárpótlást (is) kérhet. De 1992. december 31-án ez a joga is elévül. -fA BIZONYÍTÁS A JOGOSULT SZEMELY FELADATA Átmeneti szünet után sokak számára ismét napi olvasmánnyá vált a földtörvény. Ezúttal elsősorban a kárpótlással foglalkozó paragrafusai állnak a figyelem középpontjában, mivel az ilyen jellegű jogok érvényesítésének záros határideje december 31-e. Pongrácz László dunaszerdahelyi magánügyvéddel, lapunk jogi tanácsadójával azt vettük számba, hogy kik és miért kérhetnek kárpótlást. — Aki kárpótlási ügyben érdekelt, az a saját érdekében okvetlenül tanulmányozza át a földtörvény második részét, illetve a negyedik rész 20. és 21. paragrafusát. Ezt azért mondom ilyen hangsúllyal, mivel a földtörvényben lefektetett kárpótlási alapelvek közül elsősorban a konfiskált földek, valamint az élő ós holt leltár kérdése került be a köztudatba. Annak ellenére, hogy a földtörvény az egykor átvett és elvett mezőgazdasági vagyon kapcsán a kárpótlás sokkal szélesebb körét teszi leheteővé. • Például? — Mivel biztosra veszem, hogy a legtöbb csalódást okozza majd, az első helyen azt az egykori földterületet, szántót említem, amelynek helyén ma kavicsbánya, esetleg abból lett szeméttelep van, vagy .időközben beépítették a területet. Megtörténhet, hogy az ilyen földterület tulajdonosa, illetve a fölterület alapján jogosult személy pótföldet kért és kapott a mezőgazdasági . üzemtől, és ezzel megnyugodott. Vesztére, mivel a tönkretett vagy beépített földterületre december 31-ig kárpótlási igényt kell beadni. A jogosult személy kárpótlási igényét annál a jogi személynél, vagy annak jogutódjánál érvényesíti, amelyik az elvett földet időközben más célra hasznosította. A jogosult személy beadványa alapján a köteles személy, mivel saját földje nincs, a tönkretett, beépített helyett a Szlovák Földalaptól igényel, pontosabban vásárol földet. Ezt adja vissza a kárpótlást igénylőnek, feltéve, hogy az érdekelt felek nem egyeznek meg másként. • Ki kérhet kárpótlást és miként bizonyíthatja jogosultságát? — A jogosult személy fogalmát a 4-es paragrafus szabályozza. Ezzel kapcsolatosan annyit, hogy a földtörvény a jogosult személy fogalmát tágabban értelmezi mint a Polgári perrendtartás és a Közjegyzői rend az örökös fogalmát. A jogosult személynek két dolgot kell bizonyítania. Egyrészt a jogosultság tényét, másrészt a tulajdonjogot. Az előbbihez a születési bizonyítvány, a személyazonossági igazolvány, hagyatéki végzés, halotti anyakönyvi kivonat elegendő bizonyítási alap. A földtuladonjog esetében telekkönyvi kivonat és azonosítás kell. Bonyolultabb az eljárás az épületeknél, főieg ha nincsenek feltüntetve a kataszteri térképen és a telekkönyvi bejegyzés is hiányzik az épületről. Szóba jöhet még a tervrajz, építkezési engedély, az átvételről, eladásról szóló elismervény, esetleg becsületbeli nyilatkozat vagy tanúvallomás. Sok mezőgazdasági szövetkezetben elfogadják ezeket az okmányokat. Itt jegyzem meg, hogy a bizonyítás a jogosult személy feladata.. A törvény csak akkor vonatkozik a köteles személyre, ha a jogosult személy kérelmét megfelelő okmányokkal tudja bizonyítani. • Csakhogy a telekkönyvben, a geodézián és a közjegyzőségen hosszú a várakozási idő. — Az esetenként hosszúra nyúló ügyintézés miatt a kárpótlástól senki sem esik el. A december 31-i határidő a kárpótlási igény érvényesítésére vonatkozik és nem az okmányok előterjesztésére. Tehát az, aki az év végéig beadja igényét, és mondjuk az azonosítást csak 1993 áprilisában kapja meg, kárpótlási jogigényét nem veszti el, csupán az őt megillető részt utalják ki később. Mivel a kárpótlásnak számos formája van, jó, ha a jogosult személy szakértővel is konzultál. Sokan ugyanis keverik a fogalmakat. Főleg az élő és holt leltár kiadását feltételező „mezőgazdasági tevékenységet folytat" megfogalmazást értelmezik sokféleképpen. Megfeledkeznek például arról, hogy ilyen tevékenység bérelt földön is folytatható, s ez elegendő alap például a gép- és traktorállomásokkal szembeni kárpótlási igény érvényesítésére. Az annak idején átvett mezőgazdasági gépek ugyanis nem „kötődtek" okvetlenül mezőgazdasági földterülethez. • Aki kárpótlásának értékét transzformációs vagyoni betétjéhez számíttatja hozzá, annak nincs gondja. Más a helyzet azokkal, akik a kárpótlás értékét — mert gazdálkodnak — a transzformációs vagyoni betéttel együtt szeretnék kiváltani. A bonyodalom abból ered, hogy a vagyoni betét kiadásá ra a földtörvény és annak novellája, illetve a transzformációs törvény más-más határidőt ad meg. — Ráadásul a földtörvény novellájában a határidőt szerencsétlenül módosították, mivel csak az egyik 12 hónapos határidőt változtatták meg. A transzformációs vagyoni betét kiadására a 90 nap egyértelmű. Legjobb, ha az élő és holt leltár, valamint az egyéb kárpótlás értékét is ezzel együtt intézik. Ha nem ezt teszik, a transzformálódott mezőgazdasági szövetkezet helyzetét nehezítik. Olyan példákat is ismerek, hogy a mezőgazdasági szövetkezet a kárpótlási vagyoni betétből előlegként már kiadott részt, és ha majd arra kerül a sor, végérvényesen elszámolnak. • Az állami gazdaságokban, illetve a gép- és traktorállomások esetében nincs transzformációs vagyonibetét, aminek kiadását a kárpótlás értékének kiadásával lehetne összekapcsolni. — Transzformációs tételek valóban nincsenek, de a törvény az állami gazdaságok, illetve a gépés traktorállomások számára is lehetővé teszi az értékek kiadását. A törvényben javasolt időpont ugyanis csak egy végső határidő, s ez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy amennyiben a kárpótlásra jogosult személy teljesíti az érték kiváltásának feltételeit, akkor az érdekelt felek egy korábbi időpontban is megegyezzenek. (egri) NEM LETT SZABAD A \ VÁGSELLYEI TAPASZTALAK A vágsellyei mezőgazdasági szövetkezet tagjai az el; dasági, politikai és szociális megpróbáltatásai ellenére; legfontosabb teendőjüknek, hogy az egykoron a város é zó falu (Vágkirályfa, Vághosszúfalu és Vecse) szövetke zott közös mezőgazdasági üzemet a kor divatja szerint jék. A mintegy 3500 hektáros mezőgazdasági nagyüzen közös hajóban eveznek az agrárreform és a transzform lámos és zavaros vizein. Bár nagy nehézségekkel, de e A szövetkezeti vagyon transzformációja nyomán 1760 jogosult személy várja sorsa jobbra fordulását a vagyonnevesítés következetes megvalósításától. Horváth László, a transzformációs és kárpótlási ügyek felelőse mostanában már kissé megkönnyebbülten állítja, a munka dandárján túl vannak. Eddig folyamatosan mintegy 1000 hektárnyi terület tulajdonosa bizonyította dokumentumok alapján a földhöz való tulajdonjogát, velük tehát nincs gond. — Sajnos, a törvény olyan rövid határidőket szabott meg a tulajdonjog bizonylatokkal való igazolására, hogy az illetékes hivatalok nem győzik kielégíteni az igényeket. Objektív ' okok miatt mi sem tehetünk mást, minthogy nem tartjuk magunkat szigorúan a törvény által előíret időpontokhoz, hanem folyamatosan is elfogadjuk a tulajdonjogot igazoló dokumentumokat. Ezzel kapcsolatban bízunk abban, hogy a köztársasági kormányok hatáskörébe kerülő transzformációs törvényben sikerül kitolni a határidőket legalább 1944-ig. Eddig az időpontig már reális az esélye annak, hogy minden tulajdont hitelt érdemlően bizonyítsanak — állította, s mintegy szavait igazolandó az egyik jogosult személy éppen ottlétemkor hozta be a tulajdonjogát igazoló bizonylatokat. A földtulajdon bizonyításának gondjain kívül az egyik legtöbb vihart kiváltó intézkedés az ún. hektárnormatíva bevezeti sellyei szövetkezeti különösebb nehézs sek nélkül átültetnie Annak ellenére, ho lun a közös szövet lépést követően elt< és holt leltárt iga; mok. — Az elején mi i hogy a szabad a\ megalapozatlan kő jává válik a szöveti lentkezések során tunk olyan vissz nyekkel, amelyelvolt, hogy túlzottak rom szövetkezel fennmaradtak a bi; követeléseket össz tani az eredetŕnda szúfalun — ahol mentumok eltűntei mációs tanács dö akkor fogadtuk el igazoló bizonylatol donos két tanú i alátámasztotta. A gadták ezt a meg módszer alkalmas túlzott követelések a falubeliek nagyc mást — s már mi tárkönyveket, ame műen kiolvasható, vitt be a közösbe, i pott érte. Amint az a doki derült, a szövetke DOKUMENTUMCSALOGA Sokan vélekedtek úgy a restitúciós és transzformációs törvényt kiegészítő egyes rendelkezésekről, főleg a legtöbb rejtett vágyat és ellenszenvet kiváltó hektárnomatíváról, hogy ez lesz az utolsó bevert szög a szövetkezetek koporsójába. Több mint egy év tapasztalatai alapján azonban megállapítható, hogy a jóslat nem vált be. Csak a pontosság kedvéért idézzük fel az idevágó kormányrendelet alapvető filozófiáját, amely abból indult ki, hogy az erőszakos szövetkezetesítés időszakában bizony gyakran kényszeríteni kellett a földtulajdonosokat, hogy földjükkel és termelőeszközeikkel belépjenek a közösbe. Az erőszakos kollektivizáció során alkalmazott lelki és fizikai kényszer sikerein felbuzdulva az akkori „illetékes szervezők" nem mindig törődtek az olyan formaságokkal, hogy a bevitt állatokról és eszközökről pontos leltárt készítsenek, netán meg is őrizzék azokat. Elég volt, ha a gazda nyilvánosan vagy titokban aláírta a belépési akkori ballépése szándékával szüle lási törvény arr amely alapján, akii les dokumentumol szövetkezetbe bev azok értékét, azok vagyonérték-számi vitt földjük után hek korona értékű vag^ vá a transzformál törvény idevágó rer ján a már ismeöQ: kulcs szerint 30 szá dést eredményyez; rulő szövetkezeti va A rendelkezés é. kor joggal féltették ket attól, hogy a túl miatt rövid idő alat nek. Erre mi történt? dó-halogató taktika előkerültek a különt tások a szövetkeze sufnik, fiókok aljárč egészen pontosn nyí