Új Szó, 1992. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-15 / 244. szám, csütörtök

HIREK-VELEMENYEK CSEHSZLOVÁK KÉRÉS AZ ENSZ-HEZ HADD FIZESSÜNK KEVESEBBET Csehszlovákia kedden az ENSZ­közgyűlés költségvetési bizottságá­ban kérte a békemüveletekre fordí­tandó hozzájárulásai csökkentését. A csehszlovák küldött emlékeztetett rá, hogy Csehszlovákia azon orszá­gok egyike, amelyek mindig időben megfizették a teljes összeget a szer­vezetnek. Ezenkívül nagyon aktívan részt vett az ENSZ békeműveletei­ben a világ különböző részein. Az ország gazdasági helyzete le­romlott, a Korona árfolyama sem felel meg annak, amely szerint 1973-ban kiszámították a csehszlo­vák gazdaság erejét. Az akkori árfo­lyam szerint egy dollár 9,8 koronát ért, bár a Nemzetközi Valuta Alap már 1973-ban 14-15 koronába ha­tározta meg a dollárhoz viszonyított árfolyamot. Csehszlovákia ezért ké­ri, hogy sorolják át egy olyan cso­portba, ahol kisebbek a hozzájáru­lások. Hazánk az ENSZ legutóbbi hiva­talos jelentése szerint augusztus 31 ­éig kiegyenlítette az 5 416 476 dol­láros tagsági illetékét, és befizette a békeműveletekre szánt 7 086 884 dollárt. Az említett időpontban azon­ban még mindig 11 313 393 dollárral tartozott, amelyet további békeakci­ókra szántak. Oľga Keltošová szlovák munka-, szociális és családügyi miniszter kedden New Yorkban találkozott az ENSZ-főtitkár helyetteseivel. A megbeszéléseken arról a szán­dékról volt szó, hogy Pozsonyban létrehoznák a bécsi ENSZ-központ fiókirodáját. A pozsonyi központ egy fedél alatt összpontosítana két ENSZ-intézményt és egy európai szervezetet. Elsősorban a családku­tatással és az emberi jogok kérdé­seivel foglalkozna. A tervek szerint a harmadik nemzetközi intézmény az ifjúsági központ lenne, amely azonban az európai intézmények keretében dolgozna. ALELNÖKJELÖLTEK TÉVÉVITÁJA ATLANTÁBAN PEROT PARTNERE KIÜTÖTTE MAGÁT Az amerikai Georgia állam fővárosá­ban, Atlantában kedden este tartották meg az Egyesült Államok alelnökjelöltjei­nek tévévitáját Dan Quayle, a Republiká­nus Párt, Al Gore, a Demokratikus Párt jelöltje, valamint James Stockdale füg­getlen jelölt másfél órán át vitázott az időszerű amerikai problémákról. Éles vé­leménycserére került sor a két tapasztalt politikus, Quayle alelnök és Gore szená­tor között. A jelenlegi alelnök bírálta Clinton jel­lemét és azt mondta, az Egyesült Álla­moknak olyan politikusra van szüksége, akinek a válságos percekben is hinni lehet, aki nem okoz csalódást. Clinton pedig nem ilyen ember - fűzte hozzá Dan Quayle. ~ —————— Al Gore viszont a kormányt támadta a költségvetési hiány miatt, s azt ígérte, hogy a demokraták kormánya majd válto­zást hoz. James Stockdale ellentenger­nagy, a vietnami háború hőse ugyancsak változásokat követelt, de nem terjesztett elő semmilyen konkrét programot. Az első amerikai reagálások szerint Stockdale ár­tott Ross Perot független elnökjelöltnek. Sőt, egyes kommentátorok azt állítják, hogy megkönnyítette a döntést, a szava­zópolgároknak a jövőben már csak két jelölt közül kell választaniuk. Az atlantai vitában mindenekelőtt a gazdasági, a környezetvédelmi, az egészségügyi kérdésekről, az amerikai városok problémáiról és a művi terhes­ségmegszakításról volt szó. Az amerikai igazságügy-minisztérium kivizsgálja, hogy William Sessions, az FBI igazgatója nem tett-e etikai kihágáso­kat. Sessionst és feleségét ugyanis azzal vádolják, hogy magánutakra használták ki az FBI gépkocsijait és repülőgépeit. Erről az ABC televízióállomás tájékoztatott. A vizsgálat, úgymond, érdekes időben kezdődik - figyelmeztettek az amerikai hírközlő eszközök. Az FBI ugyanis a kö­zelmúltban indított vizsgálatot az igaz­ságügy-minisztérium és a CIA ellen azért, mert pontatlan információkat továbbítot­tak, megpróbálták eltussolni BNL bank körül kirobbant botrányt. Az említett olasz bank illegális kölcsönöket nyújtott Irak­nak, s a CIA, valamint az igazságügy­minisztérium állítólag megpróbálta fedez­ni a bankot. AGGÓDNAK A PALESZTINOK A palesztinok attól tartanak, hogy Szí­ria különszerződést köthetne Izraellel. Ezért szorgalmazzák a Közel-Keletről szóló béketárgyalásokon résztvevő négy arab ország találkozóját, amelyen kidol­goznák a közös stratégiát. Erről hivatalos palesztin források tájékoztattak. Fejszál Husszeini, az Izraellel folyta­tott tárgyalásokon résztvevő palesztinok tanácsadója kedden Ammanban közölte: a PFSZ követeli a találkozót a jordániai, szíriai és libanoni külügyminiszterekkel. Palesztin elképzelések szerint a tanács­kozást már szombaton megtarthatnák Ammanban. Ezen előkészíthetnék az ok­tóber 21-én Washingtonban kezdődő arab-izraeli megbeszélések következő fordulóját. Az AP hírügynökség ezzel összefüg­gésben idézte az egyik jordán minisztert, aki figyelmeztetett: a találkozóról még nem született döntés. Szerinte ugyanis Egyiptom, amely szintén meghívást ka­pott, még nem válaszolt, ám Szíria üdvö­zölte a javaslatot. Az olasz kormány tegnap eleget tett a szakszervezetek egyes követeléseinek, miután a sztrájkhullám kedden általános munkabeszüntetéssel tetőzött. Jövőre is hozzáigazítják a nyugdíjakat az árnövekedés indexéhez, s eltörlik a 40 millió lírás évi jövedelemhatárt, amely lelett a családoknak teljes egészében téríteniük kellett volna az orvosi ellátást. - Felvételünk kedden Milánóban készült WILLY BRANDT TEMETÉSÉN MAGASRANGÚ VENDÉGEK, NAGYFOKÚ BIZTONSÁG Mintegy 1400 hivatalos német és külföldi vendéget várnak Willy Brandtnak, a Német Szociáldemok­rata Párt tiszteletbeli elnökének szombati temetésére, melyre Berlin­ben, a volt Reichstag épületében kerül sor. A vendégek között lesz John Major brit kormányfő, Franco­is Mitterrand francia elnök és Miha­il Gorbacsov volt szovjet államfő is. Berlinben épp tegnap tájékoztattak róla: Borisz Jelcin orosz elnök köz­belépésének köszönhetően a gyászszertartáson részt vehet Gorbacsov is. „Mindenáron eluta­zok Berlinbe, és nem tudom elkép­zelni azt az erőt, amely ebben meg­akadályozhatna" - idézte a Berliner Zeitung a Kreml volt főnökének a szavait. Az állami gyászszertartást egyéb­ként szigorú biztonsági intézkedé­sek mellett tartják meg. Willy Brandt koporsóját ma szállítják át Bonnból Berlinbe, és pénteken reggel a nyu­gat-berlini Schöneber városházán ravatalozzák fel. A szertartás után Willy Brandt földi maradványait a család és a barátok jelenlétében a berlini Zehlendorf negyedben levő temetőben helyezik örök nyuga­lomra. MUBARAK ÍGÉRETE MINDENKI KAP LAKÁST Az egyiptomi kormány megígérte: lakást biztosít mindazoknak, akik a hétfői földrengés során váltak hajléktalanná. Ezt Hoszni Mubarak elnök közölte kedden röviddel azután, hogy visszatért Kínából. Mubarak részt vett a kormányülésén, maid látogatást tett a Helionolisz kaimi I ixusnenyfirihen ahol a mentőosztagok tovább folytatják a mentesi munkálatokat abban a reményben, hogy még sikerül megmenteni a romok alá temetett további személyeket. Mubarak később kijelentette: a hétfői földrengés áldozatainak száma 375-400 között mozog, a természeti katasztrófa következtében 536 épület rongálódott meg. Figyelmeztetett rá, az első becslések szerint a kormánynak mintegy 150 millió dollárt kell majd fordítania az iskolák, az emlékművek felújítására és a kártérítések kifizetésére. JAPÁN ÚJABB BOTRÁNY A KORMÁNYPÁRTBAN Kanemaru Sin, az egyik legbefo­lyásosabb japán politikus tegnap le­mondott képviselői mandátumáról. Ez azt jelenti, hogy meg kell válnia a kormányzó Liberális Demokrata Párt, a legnagyobb parlamenti frak­ció elnöki posztjától is. Bebizonyosodott, hogy Kanema­ru a bűnöző csoportokkal kapcsola­tokat fenntartó Sagawa Kyubin köz­lekedési cégtől törvényellenesen 500 millió jent (4 millió dollár) foga­dott el politikai tevékenységének tá­mogatására. Augusztusban Kane­maru beismerte, hogy valóban elfo­gadta a pénzt, közvetlenül ezután lemondott a párt alelnökének tiszt­ségéről, ám nem volt hajlandó vallo­mást tenni a bíróság előtt. Az egész ügy szimbolikus büntetéssel zárult. Kanemaru azonban nem váltotta be ígéretét, nem mondott le a kormány­párt frakciójának elnöki tisztségéről. Az NHK japán rádióállomás közlése szerint Kanemaru tegnap a nyilvá­nosság előtt kért bocsánatot és min­dent magára vállalt. Megfigyelők úgy vélik, hogy lemondása heves harcot robbant majd ki a japán politikai életben. Á llamközi kapcsolatokban, szerencsére, ma már nem nagyon dívik a szemet szemért - típusú megtorlás, az ellenséges felek inkább hajlanak arra, hogy közvetítők útján rendezzék viszályukat. Egyre gyakrabban hárul a közvetítői szerep a világszervezetre, s ez a módszer egyfaj­ta garancia arra, hogy ne legyenek nevető har­madikok. Ami távolról sem jelenti azt, hogy ez egy univerzális, mindenkor alkalmazható és min­denható módszer. S az sem biztos, hogy a valódi bűnöst sújtja a büntetés. Amire a legjobb példa talán éppen Irak. Már több mint két éve, a Kuvait ellen 1990 augusztusában elkövetett agresszió óta vannak érvényben az ENSZ szankciói, a különböző em­bargók, amelyek egyáltalán nem azt eredmé­nyezték, amit a nemzetközi közösség várt tőlük. Nem késztették az agresszort a kivonulásra: katonai erővel kellett a megszállókat kiűzni Kuva­itból. Nem vezettek a diktatórikus rezsim meg­döntéséhez: Szaddam és talpnyalói maradtak a helyükön. Persze, a szankcióknak vannak azért szenvedő alanyai: az egyszerű emberek, a leg­szegényebbek, akik nem tudják megfizetni az egyre dráguló élelmiszereket, fogyasztási cikke­ket, akiknek nem jut a mind kevesebb gyógy­szerből. Ilyen helyzetben balgaság ažt várni, hogy a szenvedő tömegek majd fellázadnak minden ^iajok okozója, Szaddam Husszein ellen. A kur­dok és a síiták lázadásai már hónapokkal ezelőtt kifulladtak, arra pedig nem nagyon lehet számíta­ni, hogy a kormányhoz mindig is a legközelebb álló szunniták fordulnak szembe a rezsimmel. Az viszont bizonyosra vehető, hogy ha nem történik változás, a háború - két évvel befejezése után is BŰNHŐDÉS - szedni fogja áldozatait, méghozzá a legártatla­nabbak közül. Éppen ezért utazott tegnap Irakba James Grant, az ENSZ Gyermekalapjának, a UNICEF­nek a végrehajtó igazgatója. Személyesen akar meggyőződni arról, milyen hatással van az em­bargó a gyerekek életére. Nem ment üres kézzel: gyógyszereket és egészségügyi anyagokat vitt magával. Az UNICEF eddig is megtett minden tőle telhetőt, 1991 februárja, a harcok befejező­dése óta már 60 millió dollár értékű humanitárius segélyt juttatott el Irakba, ennek egyharmadát északra, a kurdok lakta területekre. Ez azonban kétségbeejtően kevés. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a torokszorító adat, hogy a hábo­rú előttihez viszonyítva 20 százalékkal emelke­dett a csecsemőhalandóság, ezer csecsemő kö­zül 129 meghal. A gyermekhalandóság mértéke öt éves korig megháromszorozódott. Mert nin­csenek oltóanyagok, fecskendők, kötszerek, de még egyszerű lázcsillapítók sem. Szégyelje magát a világ? Szégyelje magát Szaddam! Persze, esze ágában sincs, ö nagyon jól megvan, nem szenved hiányt semmiben. Nem titok, hogy a segélyszállítmányok egy része - jó része! - az állami alkalmazottak kedvezményes boltjaiban vagy a feketepiacon végzi. Iraknak pedig lenne módja arra, hogy megvegye, amire szüksége van, ha elfogadná az ENSZ feltételeit: az ellenőrzött olajeladásból befolyt összeget kel­lene felhasználnia a háborús kártérítések fedezé­sére, a felhalmozott fegyverek megsemmisítésé­nek térítésére, s nem utolsó sorban élelmiszer és gyógyszer vásárlására. Csakhogy Szaddam ezt Irak szuverenitása megsértésének tartja, magya­rán: nem hajlandó elviselni teljhatalma korlátozá­sát. A nép pedig hadd szenvedjen! H iába minden igyekezet, hiába minden jó­akarat: nem a bűnös bűnhődik, s végered­ményben még azoknak van lelkiismeret-furdalá­suk, akik segítenek. S Irak csak egy példa az embargók visszás hatására. Említhettem volna Jugoszláviát is, vagy akár Kubát - bár ott kicsit más a helyzet. Úgy tűnik, az ilyen helyzetekre érvényes az a fejtetőre állított mondás, amely szerint a jótett elnyeri méltó büntetését... GÖRFOL ZSUZSA 1992. OKTÓBER 15. NÉHÁNY SORBAN D él-Korea leállította a gazdasági kapcsolatokat Észak-Koreával azt követően, hogy a közelmúltban lelepleztek egy kémhálózatot. Szöuli források szerint a KNDK ügynökei a dél-koreai kormány megdöntését és kommunista rezsim megteremté­sét tervezték. Szöul intézkedése a gazdasági együttműködéssel fog­lalkozó, novemberre tervezett Ko­rea-közi találkozóig marad érvény­ben. A továbbiakról a megbeszélé­sek eredményeitől függően dön­tenek. K edden az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa határozatban figyelmez­tette a Vörös Khmereket, ne akadá­lyozzák a Kambodzsára vonatkozó békeszerződések megvalósítását. A BT hangsúlyozta, a választásokat megtartják, tekintet nélkül arra, hogy azon a Vörös Khmerek részt vesz­nek-e, vagy sem. A határozat mellett szavazott Kína is, amely korábban támogatta ezt a szervezetet. H usszein jordán uralkodó tegnap Egyiptomba érkezett. Ez az el­ső egyiptomi látogatása az öböl­háború óta, amely alatt Jordánia Irak oldalán állt, míg Egyiptom a szövet­ségesek oldalán részt vett a háború­ban. Ezt követően elhidegült a vi­szony a két korábbi szoros szövet­séges, Kairó és Amman között. L engyelország megkezdi harcko­csiai, ágyúi és harci repülőgépei megsemmisítését, összhangban az európai hagyományos fegyverekről kötött megállapodással. A megálla­podást 1990-ben Párizsban 22 európai ország képviselői írták alá. A lengyel védelmi miniszter közölte: országa kötelezte magát 1120 harc­kocsi, 47 harci repülőgép és 705 ágyú megsemmisítésére. M ozambikba a tűzszünet fel­ügyelésére 25 tagú csoportot Tíüia ki az ENSZ Biztonsági Taná­csa. A dél-afrikai ország kormánya és a Renamo felkelő mozgalom va­sárnap Rómában írt alá megállapo­dást a 16 éve tartó polgárháború lezárásáról. Egyes források szerint a konfliktus kb. 600 ezer emberéle­tet követelt. G eorges Charpak francia tudós, a genfi Európai Atomkutató Szervezet 68 éves munkatársa, a párizsi Collége de France profesz­szora kapta az idei fizikai Nobel-díjat és a vele járó 1,2 millió dolláros összeget. S alman Rushdie indiai szárma­zású brit író Helsinkiben felszó­lította a nemzetközi közösséget, gyakoroljon nyomást Iránra annak érdekében, hogy visszavonja az el­lene hozott halálos ítéletet. Mint is­meretes, még Khomeini ajátollah döntött úgy 1989-ben, hogy az isz­lám megsértéséért halállal kell lakol­nia az írónak. P esszimisták a francia vállalko­zók, mivel jelentősen csökkent a legtöbb cég forgalma. A válság gyakorlatilag minden szektort érint, s a vállalkozók szerint nincs remény a rövid időn belül bekövetkező fel­lendülésre. Egy felmérés 1200 pári­zsi és Párizs környéki cégre terjed ki. Ebből az derült ki, hogy a vállala­tok 40 százalékánál az utóbbi hetek­ben csökkent a kereskedelmi forga­lom, kb. 37 százaléknál stagnált, s csak 22 százaléknál emelkedett. V áltozatlanul az amerikai munká­sok és a szolgáltatások terén alkalmazottak a legtermékenyebbek világméretben is. Egy új amerikai felmérés szerint 1990-ben egy ame­rikai alkalmazott egy év alatt 49 600 dollár értékű árut és szolgáltatást produkált. Francia konkurense állt hozzá a legközelebb, 47 ezer dollár­ral. A németek 44 200, a japánok 38 200, a britek pedig 31 100 dollárt produkáltak. Az egyetlen ágazat, ahol az amerikaiak nem állnak az első helyen, a vendéglátás. A koráb­bi évekhez hasonlóan a francia ven­déglősök a legjobbak.

Next

/
Thumbnails
Contents