Új Szó, 1992. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-13 / 242. szám, kedd

HÍREK-VÉLEMÉNYEK IÚJSZÓM 1992. OKTÓBER 13. SEVARDNADZE GRÚZIÁBAN NYERT Grúziában az elmúlt vasárnapon parlamenti választásokat tartottak, s ezeken a központi választási bizottság közlése szerint részt vett a 3,6 millió választópolgárnak mintegy 65 százaléka. Előzetes eredmények szerint a várakozásnak megfelelően Eduard Sevardnadzét választották^ meg a grúz parlament élére és gyakorlatilag ö lesz az államfő. A szavazatoknak mintegy 90 százalékát kapta meg. A pártok, illetve a mozgalmak közül a legsikeresebb a Mir elnevezésű baloldali koalíció volt, ezt követte a 11. október elnevezésű centralista koalícjó stb. Eduard Sevardnadze fő feladata az állam élén az lesz, hogy megoldja az abháziai fegyveres konfliktust. Az elmúlt éjszaka a főváros, Szuhumi peremkerületeiben és az Ocsancsirszki járásban továbbra is ropogtak a fegyverek. Késő este Szuhumi légterében lelőttek egy grúz katonai helikoptert, egy katona életét vesztette, ketten megsebesültek. Egyébként a helyzet csak a Moszkvával folytatandó párbeszéd közvetítésével rendezhető. Ez magyarázza azt, hogy Sevardnadze előzetesen hozzájárult egy további találkozóhoz Borisz Jelcin orosz npr^m HHB J HHB m ,i - <R Iftfe XÍ ľPls- JtJfik ' j Í , % HHHHHF * '*% f , i yffarf •' * .r-ílžsí Eduard Sevardnadze és a felesége az egyik tbiliszi szavazóhelyiségben elnökkel. További égető kérdés, amely szintén megoldást követel, a dél-oszétiai feszültség, a nagyon is törékeny fegyverszünet, amelynek megtartására az orosz és a grúz katonák ügyelnek. HETVEN MILLIÓ NÉZŐ AZ AMERIKAI ELNÖKJELÖLTEK TÉVÉVITÁJA Az amerikai Missouri állam Saint Louis városában tegnap megrendezték a három elnökjelölt tévévitáját, amelyet előzetes adatok szerint az Egyesült Államokban 70 millió néző tekintett meg. George Bush, Bili Clinton és Rosa Perot négy újságíró kérdéseit válaszolta meg, majd a műsor zárórészében két-két perces nyilatkozatot tettek. Az elnökválasztások előtt három héttel megtartott vita nem hozott meglepetést. A kommentátorok tárgyszerűnek minősítették. Egyben többségük és a közvélemény-kutatás szerint a győzelem pálmáját Clinton és Perot vitte el. Bush eléggé védelemre szorult, amikor négyéves fehérházi tartózkodásának eredményeiről szólt. Clinton arról igyekezett meggyőzni választóit, hogy ő „a változások embere". A múltimilliomos Perot populista módon támadta a washingtoni kormányzatot, a Fehér Házat és a Kongresszust. Az elnökjelöltek több külpolitikai kérdést érintettek, közülük Bush röviden arról is szólt, hogy elnöksége alatt Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország kivívta szabadságát. Jóval többször kerültek azonban szóba belpolitikai kérdések. Elsősorban az Egyesült Államok gazdasági helyzete. Ennek keretében beszéltek az adókról, a benzin áráról, a katonai költségekről, a munkanélküliségről, a családi értékekről, a drogokról, a faji problémákról, a bűnözésről, az AIDS-röl és az egyes jelöltek jelleméről. Perot az Egyesült Államok kapitalizmusát „a XIX. század rendszerének" titulálta. Clinton szerint az elmúlt időszak az Egyesült Államokban az utóbbi fél évszázad legnagyobb válságának időszaka volt. A közvélemény-kutatások eredményei szerint az elnökjelöltek esélyei a megválasztásra jelenleg a következőek: Clintonra adná szavazatát a választók 46 százaléka, Bushra 31 százalékuk, Perotra pedig hozzávetőleg 14 százalékuk. ELLENZEKBEN A MAGYAR POLGÁRI PÁRT POLITIKAI NYILATKOZATA Amint beszámoltunk róla, a Magyar Polgári Párt szombati közgyűlésén nyilatkozatot fogadott el, amelyet helyszűke miatt tegnapi számunkban nem tudtunk közölni. A nyilatkozat teljes szövege a következő: A Magyar Polgári Párt következetesen küzdött és küzd az állampolgári jogok kiszélesítéséért, nemzeti kisebbségünk jogaiért, a parlamentáris demokrácia intézményrendszerének kiépítéséért, a piacgazdaság létrehozásáért, a gazdasági rendszerváltás maradéktalan megvalósításáért, olyan demokratikus környezet kialakításáért, amely a társadalom önszerveződését tekinti a legfőbb értéknek a direktív állami utasításos rendszerrel szemben. Polgárként és magyarként csak akkor élhetünk emberhez méltó életet, ha sikerül megteremtenünk az egész ország és benne nemzeti kisebbségünk hosszú távú versenyképességét, és ha így sikerül bekerülni az egyesülő Európába. Mindezt a forradalom óta eltelt időben nem sikerült megvalósítanunk. Az elmúlt időszakban a Magyar Polgári Párt politikai szövetségeseivel együtt lerakta a parlamentáris demokrácia és a piacgazdaság alapjait. Elérte, hogy az 1945 után elkobzott földek visszaadása többséget kapott a parlamentben, azaz a cseh és szlovák parlamenti képviselők is megszavazták. Sikerült jelentős összegű kormánytámogatással segíteni a Dél-Szlovákia mezőgazdasági termelőit. Kiharcolta azt, hogy 1990 óta évente főbb mint 200 magyar pedagógusjelölt kezdi meg tanulmányait Szlovákiában. A Magyar Polgári Párt erőfeszítéseinek köszönhetően a csehszlovák alkotmányba első ízben bekerült a nemzeti kisebbségek részvételi joga az őket érintő döntések meghozatalában, ami a kisebbségi autonómia egyik alapelve. A Magyar Polgári Párt azonban több jelentős hibát is elkövetett. Több esetben elzárkózó volt és merev a lehetséges kisebbségi partnereivel szemben, nem ismerte fel időben a nacionalista erök növekvő súlyát, értékeit és eredményeit nem tudta kellő eredményességgel népszerűsíteni. Az önálló Szlovákia ma már tény. Az új szlovák állam keretét az elfogadott alkotmány szabja meg. Ez az alkotmány viszszalépést jelent az eddigi demokratikus elképzelésekhez és vívmányokhoz képest. Erős kormányfői hatalmat, a hatalmi ágak közötti tisztázatlan viszonyrendszert hoz létre. E tipikusan harmadik utas alkotmány különösen mostohán bánik a nemzeti kisebbségekkel, sőt Európában szinte egyedülálló módon dezintegráló tényezőként határozza meg azokat. Ez rendkívül komoly figyelmeztetés a demokratikus alapelveket és liberális értékeket magukénak valló pártok számára. Ugyanis a nacionalista erők előretörése egész Közép- és Kelet-Európában a nemzeti ellentétek kiéleződésével fenyeget. Az önálló szlovák állam a magyar kisebbség számára gazdasági veszélyt is jelent. A mezőgazdasági piacok beszűkülése és az általunk lakott vidékek elszegényesedése ugyanis súlyosan bomlaszthatja kisebbségi társadalmunk szerkezetét. A Magyar Polgári Pártnak, eddigi elveihez hűen, mindent el kell követnie e folyamatok megállításáért és visszafordításáért. Ez a folyamat nem lesz rövid, de nincsen más lehetőség. Ebben az erőfeszítésben mindenki a szövetségesünk, aki hozzánk hasonló célokat követ. Ám nem elég látnunk ezt, ezért tennünk is kell. Nyilvánvaló a Magyar Polgári Párt elvi politikája liberális értékeinek elsődlegessége mellett, továbbá a nyitás szükségessége Szlovákia demokratikus pártjai felé, egy széles körű konszenzus elérése érdekében. Meg kell keresnünk az együttműködés konkrét formáit a szlovákiai magyar mozgalmakkal, tudatosan oldva az eddigi feszültségeket. Továbbá meg kell találnunk azokat a konkrét politikai lépéseket a szlovák polgári politikai erőkkel, amelyek visszavezetnek bennünket a demokráciához. További politikai partnereket kell találnia Magyarországon és a tágabb Európában. Mindezekhez megfelelő eszközök és módszerek kellenek. A Magyar Polgári Pártnak ezért a következő néhány évben nyomást gyakorló politikai szervezetként is működnie kell, azaz mind belföldön, mind külföldön látványosan kell demonstrálnia a mai hatalom minden visszásságát, igazságtalanságát. Szlovákia mai vezetőit ezzel kényszeríthetjük lépéseik módosítására. Szándékainknak és lépéseinknek ezért az eddigieknél jóval nagyobb nyilvánosságot kell biztosítani. A közeljövőben várhatóan a helyi és regionális önkormányzatok válnak a demokrácia legfőbb bástyáivá, ezért a jövőben az önkormányzatokat fokozottabb mértékben kell segíteni. A Magyar Polgári Párt politizálásának ebbe az irányba kell fordulnia, megerősítve szervezeti kereteit, erősítve az önkormányzatokat, így segít-' ve minden polgárt ott, ahol él. Létre kell hozni az önkormányzatok és a Magyar Polgári Párt közti kommunikáció kereteit. Meggyőződésünk, hogy erőfeszítésünk sikeres lesz, hiszen a történelem kereke nem állhat meg. Szlovákia demokratikus ország lesz és a Szlovákiai magyarság kivívja kulturális, valamint oktatásügyi autonómiáját és nyelvének hivatalos elfogadtatását. Ipolyság, 1992. október 10. Az MPP II. Közgyűlése E

urópa rendkívüli érdeklődéssel figyelte a kormányzó brit Konzervatív Párt múlt heti országos konferenciáját. Egyrészt azért, mert London tölti be az EK soros elnöki tisztét, másrészt azért, mert a héten John Major kormányfő kezdeményezésére rendkívüli válságcsúcsot is tartanak Maastrichtról és az európai pénzügyi rendszer válságáról. És Nyugat-Európa számára nem mindegy, hogy a soros elnöki tisztet ellátó brit kormány válsága mennyire mély. Nos, erre a válasz az lehet, hogy ez a válság eléggé mély, de a helyzet nem reménytelen. A sorrendben immár 109. torykonferencia pedig bizonyította, hogy a kormánypárt is megosztott a maastrichti szerződés, vagyis az Európához való tartozás kérdésében. Ennek ellenére a kormány folytatja azt a politikát, amelyet a kormányfő úgy fogalmazott meg, hogy ,,Európa szivében kell maradnunk". John Major tehát nem ünnepelhetett, annak ellenére, hogy az idén áprilisban sikeresen végrehajtotta a nagy huszárvágást: Margaret Thatcher korábbi háromszoros győzelme után ő is megnyerte a parlamenti választásokat. De a szerencse forgandó, a közhangulat pedig gyorsan változik, áprilisban bizonyára nem gondolta volna, hogy októberre kormányának népszerűsége a mélypontra zuhan, a nagy tekintélyű Financial Times pedig azt írta, hogy a kormányfő szavahihetősége a nullával egyenlő. Ő és Lammont pénzügyminiszter - akinek a lemondását szeptember közepe óta a konzervatív tábor euroszkeptikusaiis követelik - mindvégig azt állították, hogy a font sterling benn marad az európai pénzügyi rendszerben, mert így elkerülhető a leértékelés. De szeptember 16-án a font mégis kilépett, ami szakértők szerint valójában a leértékelését jelentette, a becslések szerint az értékcsökkenés a fél évvel ezelőttihez képest tíz százalékos volt. A két éve húzódó gazdasági recesszió miatt nem emelhette nagymértékben a kamatlábakat, csupán nagyon óvatosan merte ezt tenni a kabinet, hiszen a gazdaságélénkítésLONDONBAN MAASTRICHTRÓL hez nemhogy emelésre, hanem csökkentésre volna szükség. Sőt, a konferencián a gyáriparosok szövetségének képviselői további kamatlábcsökkentést sürgettek, s óvtak az adók és a közkiadások növelésétől. De a leghevesebb összecsapások mégis Maastricht miatt zajlottak. Majort és Európa-barát politikáját többen támogatták, de az euroszkeptikusok hangosabbak voltak. Norman Tebbit volt pártelnök azt mondotta, Maastricht tele van ellenmondásokkal, s Nagy-Britannia számára nem lehet megfelelő cél a közös európai valuta, miközben a nyugat-európai valutarendszer válságba került. Az ötnapos konferencia második felében megjelent a teremben Margaret Thatcher, akit hatalmas ovációval fogadtak. Ugyanis azon a napon jelent meg a ,,vaslady" exkluzív írása a The European című hetilapban, amely időzített bombaként hatott. Thatcher bejelentette; nem fogja támogatni Maastricht ratifikálását és üdvözölte a font kilépését az európai rendszerből. Szerinte ugyanis a maastrichti szerződés túl sok hatalmat ad a senki által meg nem választott brüsszeli bürokratáknak, és egyáltalán nem azt képviseli, ami a brit érdekeknek a leginkább megfelelne. Azt írta, nem a németek okolhatók a font problémáiért, ők ,,csak azt tették a pénzükkel, amit nekünk kellett volna a miénkkel, ők a saját érdekeiket tették az első helyre és' ezzel megmutatták, hogy nem lehet közös pénzt létrehozni az ennyire eltérő gazdaságú országok között". És ami külön érdekes, Thatcher elutasította a közös pénzzel, állampolgársággal, védelemmel és külpolitikával rendelkező föderatív Európa vízióját. Ő a szuverén államok konföderativ koncepciójának a híve: a vezérgondolat a teljesen független és szuverén államok együttműködése, s ezeket az országokat szabadon kötné össze a szabad kereskedelmi térség.,,Ez lehetővé tenné a volt kelet-európai tömb országainak az alkalmazkodását, felzárkózását is." M' | ások viszont Major támogatására szólítottak fel és Maastricht mellett agitáltak, mondván: Nagy-Britannia nem szorulhat a partvonalon kívülre, ez egyebek között a biztonsági érdekeinek sem felelne meg. Mindenesetre figyelmet érdemel, hogy közvéleménykutatási adatok szerint a britek több mint hatvani százaléka nem lelkesedik Maastrichtért. Mindenesetre az ügy nincs lefutva, meg kell várni a parlamenti vitát és a csúcstalálkozókat. MALINÁK ISTVÁN FOTRONIC KITTSEE HauptstraBe 34 Mi vagyunk a legközelebb Önhöz! Ha átlépi a határt, azonnal KITTSEE-be ér. A főúton baloldalt, mindössze 500 méterre a határtól gazdag választékkal várja a FOTRONIC üzlet: HauptstraBe 34. Kedvezményes 14 karátos aranyvásár ! ARANY KERESZT SZÍV ALAKÚ - ÉRM

E Icsak 73, ytfj csak'rU, FÜLBEVALÓK 1 cm 80,- -tói NŐI ARANYLÁNC 240,- -tői • Ilyen kedvezménnyel Ön még sohasem vásárolt • Az arany mindig érték marad most érdemes nálunk vásárolni ELEKTROMOS VÉRNYOMÁSMÉRŐ csak 580,GÉPKOCSIRIASZTÓ TÁVIRÁNYÍTÓS RIASZTÓ csak 580, • KONYHAI KÉZI ROBOT csak 180,SZUPER HAJSZÁRÍTÓ 2 SEBESSÉGŰ 95,csak GYÜMÖLCSLÉ -CENTRIFUGA csak490," így jutnak el hozzánk: Pozsonyban át a hídon Petržalka, majd Jarovce felé, az osztrák határ irányába. A határátkelőtől 500 méterre van a FOTRONIC üzlet. Kirmi JTFOTRONIC OťórT Áraink nettó árak. 1000 schillinges vásárlás esetén értendők! Minden pénznemmel fizethet! VK-1