Új Szó, 1992. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-10 / 214. szám, csütörtök

1992. SZEPTEMBER 10. ÚJ szól HAZAI KÖRKÉP 4 Maugham - Nádas - Szenes: IMÁDOK FÉRJHEZ MENNI zenés vígjáték, a GYŐRI NEMZETI SZÍNHÁZ vendégjátéka a Komáromi Jókai Színházban. Jegyek válthatók a szeptember 11-i, 12-i«(este 7 órakor kez­dődő) előadásra, valamint a 13-i (délután 3 és este 7 órai) és a 17-i, 18-i és 19-i (este 7 órai) előadásokra a Jókai Színház jegypénztárában (Petőfi u. 1,, tel.: 23 23, 48 89, fax: 50 97). ÚP-1589 B 1 """"W" 1 " 2- szeptember 10-én ünnepli 18. ' születésnapját drága lányunk, ÁBRAHÁM Darina Ül Lúcson. E szép ünnep alkal­mából szívből gratu­• ' . i lálunk és sok sikert, ® szerencsét. jó egészséget s nagyon boldog életet kívá­nunk. Szülei: Mária és Pál, bátyjai: Pali és Jenő, sógornői: Piroska és Edit, vala­mint a kis Piroska és Karinka. A jókí­vánságokhoz csatlakoznak kereszt­szülei: a Tóth család Bakáról és Lajos Hodosból. Ú-2614 FESZTIVÁL-NEMCSAK BEAVATOTTAKNAK (Munkatársunktól) - Akit vonz az ismeretlen, a titokzatos, an­nak pompás kikapcsolódást ajánlhatunk a jövő hét végére. A pozsonyi Kulturális és Pihenő­parkban szeptember 18-20-án rendezik meg a II. ezoterikus fesztivált. A megnyitó pénteken, 18-án este hatkor lesz, s utána a stílusos, Relaxace nevű zene­kar ad hangversenyt. Szomba­ton és vasárnap délelőtt tíztől este tízig előadások, filmvetíté­sek, gyakorlati bemutatók között válogathat a látogató. A gyere­kek szombaton délelőtt „jóga­tanfolyamon" vehetnek részt - négytől tizenkét éves korig. Ennek az lesz az érdekessége, hogy az oktató segítségével csodás tájakat barangolnak be lélekben, s a látottakat megraj­zolják. A Silva-módszert is nép­szerűsítik, de az érdeklődők megtudhatják azt is, hogyan győzhető le a stressz a helyes lélegzés segítségével, milyen a helyes táplálkozás, milyen le­hetőségeket rejt a zeneterápia. A háromnapos rendezvényen ezoterikus irodalmat és segéd­eszközöket, relaxációs kazet­tákat, gyógyteákat és -növénye­ket árusítanak, s be lehet térni a különlegességeket kínáló teá­zóba... vagy a relaxációsmasz­százs-szalonba, sőt gyógynö­vény-kozmetikumokat is vásá­rolhatunk. A belépti díj 25 koro­na. (kop) KÖZLEMÉNY Az Ifjú Szivek magyar művész­együttes tagfelvételt hirdet a tánc­karba. Időpont: 1992. szeptember 16., 15.00-tói 19.00 óráig, helyszín Május 1 tér 10-12, (a Hviezda mozi­val szemben, lent a balett-terem­ben.) Korhatár 15 évtől 25 éves korig. Minden fiút és lányt szeretettel várunk. Próbacipőt hozzanak ma­gukkal. TÖRVÉNYTERVEZET A FÖDERÁCIÓ FELSZÁMOLÁSÁRÓL A Szövetségi Gyűlés parlamenti bizottságai megvitatták a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság megszűnéséről szóló alkotmánytör­vény-tervezetet, amelyet az alábbiakban közlünk. A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Szövetségi Gyűlése a következő alkotmánytörvényt hagyta jóvá: 1-§ A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság megszűnik a) a Szövetségi Gyűlés azon nyilat­kozatával, amelyet a Szövetségi Gyűlés alkotmánytörvénnyel hagyott jóvá, vagy b) a Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács megálla­pításával, vagy c) a Szövetségi Gyűlés alkotmány­törvénye, vagy a Cseh Nemzeti Ta­nács alkotmánytörvénye, vagy a Szlovák Nemzeti Tanács alkot­mánytörvénye alapján meghirdetett népszavazással, vagy d) a Cseh Köztársaság, vagy a Szlo­vák Köztársaság olyan kilépésével a Cseh és Szlovák Szövetségi Köz­társaságból, amely nem a Cseh Nemzeti Tanács vagy a Szlovák Nemzeti Tanács alkotmányosan ki­nyilvánított akarata alapján történik. 2- § (1) Amennyiben a Cseh és Szlo­vák Szövetségi Köztársaság az 1. paragrafusban említett bármely módon megszűnik, a Cseh Köztár­saság és a Szlovák Köztársaság, a CSSZSZK jogutód államaivá válnak. (2) Az 1. paragrafus a) pont alatt említett esetben a Szövetségi Gyű­lés alkotmánytörvénye, az 1. parag­rafus b), c) és d) pontjai alatt említett esetekben pedig a Cseh Köztársa­ság és a Szlovák Köztársaság kö­zötti megállapodás. a) állapítja meg a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság hatásköré­nek átruházását az utódállamokra, b) határozza meg a Cseh és Szlo­vák Szövetségi Köztársaság vagyo­nának átszállását az utódállamokra. 3-§ A Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság még a Cseh és Szlo­vák Szövetségi Köztársaság meg­ázűnése előtt jogosultak tárgyalni kölcsönös kapcsolataik szabályozá­sáról azon ügyekben, amelyek a Cseh és Szlovák Szövetségi Köz­társaság hatáskörébe tartoznak. 4-§ Ez az alkotmánytörvény... lép hatályba. Indoklás I. Általános rész Az alkotmánytörvény tervezete a CSSZSZK kormányprogramjának megvalósítására irányul, amelyben a CSSZSZK kormánya arra kötelez­te magát, hogy amennyiben arra meghatalmazást kap, előkészíti, il­letve javaslatokat tesz a két nemzet­közi jogalanyisággal rendelkező szuverén állam folyamatos működé­sére. Az érvényben levő alkotmányos előírások nem tartalmazzák tétele­sen a köztársaságok kilépéséhez való jogát. Az előterjesztett javaslatnak kel­lene biztosítania a csehszlovák ál­lamszövetség megszűnésének le­galitását és legitimitását. A törvény az államszövetség megszűnésének több lehetőségével is számol, ami lehetővé teszi a leg­megfelelőbb megoldás rugalmas ki­választását. Az alkotmánytörvény tervezete a föderáció felszámolásának négy módozatával számol: a Szövetségi Gyűlésnek a föderáció felszámolá­sáról szóló nyilatkozatával, a nem­zeti tanácsok kétoldalú megállapo­dásával, népszavazással és a jelen­legi tagköztársaságok valamelyiké­nek egyoldalú lépésével. A népszavazás megvalósítása terhet jelentene a szövetségi, a cseh és a szlovák állami költségvetésre nézve, míg az egyéb megoldások nem járnának semmiféle pénzbeli veszteséggel. II. Különleges rész Tekintettel a lépés súlyosságára, az 1. paragrafus a) pontjában emlí­tett esetben elkerülhetetlen, hogy a nyilatkozatot a szövetségi parla­ment alkotmánytörvénnyel jóvá­hagyja. Nincs kizárva azonban az sem, hogy a nyilatkozat elfogadását a nemzeti tanácsok valamelyike kezdeményezze. A Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács megálla­podásának nincs előírt formája, mi­vel az említett megállapodás két­ségkívül részét képezi majd a CSSZSZK megszűnéséről szóló, nemzeti tanácsok közötti megálla­podásnak. A népszavazás olyan alkotmá­nyos intézmény, amely a CSSZSZK alkotmányos rendszerének már je­lenleg is részét képezi. A Cseh Köztársaságnak vagy a Szlovák Köztársaságnak a CSSZSZK-ból történő kilépésére, egyébként a CSNT-nek alkotmá­nyosan kinyilvánított szándékára a javaslat semmiféle kötelező formát nem ír elő. A CSSZSZK megszűné­sének az 2. paragrafusban rögzített belső állami szabályozása a CSSZSZK felszámolásának mél­tóságteljes módjait feltételezi, illetve két - nemzetközi jogalanyisággal rendelkező - állam létrejöttét. Ez a rendelkezés egyben megállapítja, hogy a CSK és az SZK a szövetségi állam jogutódjainak minősülnek. Ezek a rendelkezések az állam­utódlásról szóló egyezményekhez igazodnak és az itt említett lépések­től függ majd az egyéb államok rea­gálása a csehszlovák föderáció megszűnésére. A 3. paragrafus - függetlenül at­tól, milyen módon és mely időpontot tekintve szűnik meg a csehszlovák föderáció, lehetőséget ad a kéí köz­társaságnak arra, hogy jövendőbeli viszonyaikat azon ügyekben is sza­bályozzák, amelyek a jelenlegi al­kotmányos szabályozás szerint a fö­deráció hatáskörébe tartoznak. A tervezetet a szövetségi kor­mányfő és a helyettese írta alá. A POLGÁR HOZZÁÁLLÁSÁN IS MÚLIK (Folytatás az 1. oldalról) tás, amelyhez különböző formájú ki­egészítő biztosítások köthetők. Az állampolgár jövedelme alapján el­döntheti, milyen mértékű biztosítás szerződő alanya óhajt lenni. Magya­rán, ő maga döntheti el, hogy a tár­sadalombiztosításra mennyi pénzt fordít, hogy annak igénybevételekor mekkora összeget akar kapni nyug­díjként vagy más, keresetet helyet­tesítő, juttatásként. Dr. Marián Preissinger tanácsa­dó szerint az illetékességek elosztá­sa után Szlovákiában a szövetségi szinten előkészített törvényjavasla­tok módosításra szorulnak. Szlová­kia lakosságának szociális összeté­tele eltér a csehországi lakosságé­tól, így például az adóképes rétegek kisebb számarányának köszönhető­en a szlovák társadalombiztosítás elvonásai a cseh 32 százaléknál 2-3 százalékkal magasabbak is lehet­nek. Magyarázatként: ez a százalék­arány nem a jövedelemből számí­tott arány, hanem a bérből, a mun­káltatótól és az állami forrásokból származó bevételek egészének százalékaránya. Az Új Szó kérdésére válaszolva Oľga Keltošová elmondta, hogy a jo­gosultság megítélésében sokkal na­gyobb szerepet kapnak a helyi ön­kormányzatok, hiszen azok illetéke­sebbek lakosaik igényeit felmérni, mint az állami hivatalnokok. Az új társadalombiztosítási rendszer be­vezetése 1994 második felétől vár­ható. LOVÁSZ ATTILA MINT MADARAK ÉCI VÁNDORLÁSA Jónás Gabriellának és Korica Miklósnak, akik ma este mutatkoznak be a kassai Thália Színházban Csak egyetlen télnyi időre - hiszitek velünk együtt. Bár nem tudjuk - Ti sem tudjátok - milyen hosszú lesz a tél, milyen hosszú lesz a távollét a szülőföldtől, lesz-e még otthon, ahonnan útra kel­tetek. Szabadkán minden euró­pai nemzeti kisebbségnél előbb találtátok magatokat szemben az anyanyelvcson­kolással. Tette ezt valaki a művészet világmegváltó céljaira, a kozmopolita lát­ványterrorra hivatkozva, s a nyelvamputálást úgy haj­totta végre, mintha ez lenne a népek nagy kavargása - a babiloni átok - megszün- „ tetésének a módja. A gondolat: a nyelv. A színházi gondolat: a színpadi nyelv. Ti már tudjátok, hogy a mégoly zseniális művészi hitvallásra alapozott színházi gondolat is kikezdi a lelket, ha kimetszik belőle a gondo­latnak formát és időtlenséget adó nyelvet, s marad a szín­pad. Ezért is lehetetlen szín­ház nyelv nélkül - magyar színház: magyar nyelv nél­kül, szerb színház: szerb nyelv nélkül, angol színház: angol nyelv nélkül, szlovák színház: szlovák nyelv nél­kül... Tudják ezt a nagyok is: Brook, Strehler, Ljubimov, Ascher. Ahol egy nyelvet bánta­nak, ott az embert bántják, s ahol az ember szenved, ott az emberiség és az isteni világmindenség szenved. Ki­vételek csak a Megváltó cso­dái lehettek. Ha idegen földre jöttetek is, nem jöttetek idegenek kö­zé, s ami a leggyönyörűbb: ajándékot hoztatok nekünk. Cserébe szeretetet és lehe­tőségeket kell adnunk. Lehe­tőséget egy új művészi kitel­jesedéshez, amelyből - mi­nek tagadjuk önzésünket? - mi is gyarapíthatjuk önma­gunkat. Legyen ez a zord idő valóban csak egyetlen télnyi, és mint madarak égi vándor­lását, kövesse új tavasz! DUSZA ISTVÁN MILYEN SZEMPONTOK SZERINT? Úgy tűnik, a szlovák kormány gazdasági minisztereinek kötélidegei vannak. Mindenkor magabiztosan, tettrekészen néznek szembe a mindin­kább tornyosulni látszó gazdasági gondokkal. Nyilatkozataikat olvasva, hallgatva olykor az az érzése támad az embernek, hogy nem kell itt félni, ez a kormány nem ismer lehetetlent, és így bizonyára minden bajra megtalálja majd az orvosságot. Persze, ha az ember csak egy kicsit is megpiszkálja a magabiztos nyilatkozatokat, megpróbálkozik elemzésükkel, azonnal rájön: sok az ellentmondás... Vegyük csak az alábbi példát: a minapi kormányülés sajtótájékoztatóján jelentette ki Ľudovít Čermák gazdasági miniszter, hogy amennyiben október elsejével hatályba lépne a csődtörvény, az állami vállalatok 90 százaléka esetében megindíthatnák a csődeljárást Vagyis ilyen vagy olyan okból fizetésképtelen, önmaguk erejéből lépni képtelen vállalataink vannak, melyek csakis egy csődeljárást követően léphetnének egy teljesen új útra. Lehetőleg külföldi tőkével és egy jó hazai vezetéssel. Mindaddig értem a gazdasági miniszter logikáját, ameddig arról beszél, hogy a külföldi, minél több munkahely teremtésére irányuló tőke becsalogatásáért a lehető legnagyobb kedvezmények nyújtására is képesek. Hiszen arról van szó, hogy meg kell fékezni, sőt lehetőleg csökkenteni kell a 11-12 százalék körül mozgó munkanélküliséget, hogy a szociális juttatásokat is meg kell adni a rászoru­lóknak, hogy át kell alakítani az iparszerkezetet, hogy ki kell építeni az infrastruktúrát, hogy... a végtelenségig sorolhatnánk a tennivalókat, melyek az országra várnak. És azokat a tételeket, melyeket az állami költségvetés­ből kell finanszírozni. Ebből pedig csak annyi fizethető ki, amennyi kasszá­jába befolyik. A kasszába pedig csakis prosperáló vállalkozók, vállalatok képesek adni. Tudom, a kormány javaslata, miszerint a Szlovákiában befektetni szándékozó külföldinek minden kedvezményt megad, csakhogy lehorgonyozzon nálunk, valóban a munkahelyteremtési szándékon alapszik. Azt viszont nem értem, ha majd úgyszólván meghatározatlan időn át kevesebb adót vasal be majd tőlük, miből fedezi a növekvő költségvetési kiadásokat. Ha pedig nem tud többet adni a lerongyolódott egészségügyre, az iskolaügyre és az egyéb költségvetési területekre, akkor olyan szorongató helyzetbe kerül, amelyre aligha találja még egykönnyen a megoldást. Meg aztán az a sanda gyanúm, hogy a vállalkozási kedv felpörgetése érdekében egyéb módosításokat is bevezet az adózásban, ezt pedig már a Klaus­vezette Csehország nem nézi majd jó szemmel. Pontosabban mindegy lesz neki. de a aazdasáai eavüttműködésben majd olyan lépéseket érvényesít, amilyeneket a saját szempontjából tart majd jónak. És ezek bizonyára nem Szlovákia javát szolgálják majd... Igaz, a válást szorgalmazó és a válás részletein dolgozó miniszterek szerint semmi sem drága, ami Szlovákia önállóságát segíti. így például úgyszólván teljesen feladják a vagyonjegyes privatizáció gyakorlatát, és a privatizációs folyamatban a standard módszereket részesítik előnyben. Vagyis a közvetlen eladást, éspedig lehetőleg külföldieknek. És amin nem sikerül túladni ilyen módon, azt besorolják a vagyonjegyes privatizációba. Hogy miért váltanak privatizációs stratégiát? Elsősorban azért, mondják, hogy gyorsabban lássanak pénzt a vállalatok eladásából, s hogy az így szerzett vagyonalapi bevételt a hatékony szerkezetváltás ösztönzésére, az infrastruktúra kiépítésére, fejlesztésére fordíthassák. Csakhogy ebből a stra­tégiából egyáltalán nem derül ki, hogy mi lesz az, ami rugalmasabbá teszi a privatizációs folyamatot, és hogy a „maradék" mikor kerül vagyonjegyes módszerrel magántulajdonba. Számomra az sem teljesen világos, hogy „a mindenki által áttekinthető" vállalateladási folyamatokban milyen szem­pontok szerint döntik majd el, milyen vagyonrész marad a vállalati „menedzsment" kezén, mekkora rész kerül majd a külföldiek kezére és esetleg mekkora rész marad az állam kezén. Meg az sem teljesen világos, milyen kritériumok szerint döntik majd el, a meghirdetett pályázatokra benyújtott privatizációs tervezetek közül melyik a jobb. Néhány példa (Danubiaprint, TA3 stb.) ugyanis azt jelzi, nem is olyan biztos, mindig a gazdasági szempontok a döntők... PÁKOZDI GERTRÚD

Next

/
Thumbnails
Contents