Új Szó, 1992. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-09 / 213. szám, szerda

HÍREK-VÉLEMÉNYEK IÚJSZÓI 1992. SZEPTEMBER 9. BŐS-NAGYMAROS MÁDL: A KORMÁNY NEM AKAR ÚJ KONCEPCIÓT Keresztes Sándor magyar környezetvédelmi miniszter a Magyar Hírlapnak adott tegnapi nyilatkozatában kijelentette: az általa vezetett tárca Bős-Nagymarossal kapcsolatban fő feladatának tartja, hogy megakadályozza a helyzet további romlását Szigetközben, és leállítsák a C változat befejezését. A miniszter ezt Antall József és Vladimír Mečiar mai tárgyalásai kapcsán szögezte le, hangsúlyozva, hogy személyes véleményéről van szó. Kijelentette, Magyarországnak két lehetősége van: a Hágai Nemzetközi Bíróság útján mozgósítani a nemzetközi közvéleményt, hogy gyakoroljon nyomást a szlovákokra. Abban az esetben pedig, ha ezzel semmit nem ér el, át kell értékelni a politikai helyzetet, s az Országgyűlésnek új határozatot kell hoznia, olyat, amely nagyobb manőverezési lehetőséget adna a kormánynak. Ugyanennek a lapnak ugyanabban a számában Mádl Ferenc tárcanélküli miniszter, aki a BősNagymarosról folytatott tárgyalásokon a magyar delegációt vezette, leszögezte, hogy Keresztes Sándor nem a kormány nevében beszél. „A kormány még nem merítette ki az összes lehetőséget, dé olyan kompromisszumtól, amely a vízmű üzembe helyezését jelentené, nem kell tartani. A kormány nem akar új koncepciót, s nem is kíván új kompromisszumot kierőszakolni a parlamenti frakciók képviselőivel folytatott tárgyalásokon." Egy nappal korábban a magyar parlament környezetvédelmi bizottsága is felszólította a kormányt, folytassa a Hágai Nemzetközi Bíróság tájékoztatását a problémáról és kérje a nemzetközi fórum támogatását. A bizottság ugyanakkor elégedetten nyugtázta, hogy a csehszlovák fél első reagálásaiban nem határolta él magát attól a javaslattól, hogy közösen forduljanak a hágai bírósághoz. Ezzel szemben aggodalmának adott hangot amiatt, hogy szünet nélkül folyik a munka a Duna medrének elterelésén. „NEM HAGYOM EL A POLITIKA SZÍNTERÉT

1

1 HAVEL BEFEJEZTE LENGYELORSZÁGI LÁTOGATÁSÁT Václav Havel volt köztársasági elnök tegnap befejezte kétnapos lengyelországi magánlátogatását, melyre Lech Walesa államfő hívta meg őt. Tárgyalt Hanna Suchocka miniszterelnök-asszonnyal, ellátogatott a Gazeta Wyborcza napilap szerkesztőségébe is. Hétfőn, látogatása első napján Varsóban a Belweder-palotában fogadta őt Walesa elnök. „Megdöntöttük a kommunizmust, de új kihívásokkal találtuk magunkat szemben, melyekre nem számítottunk. Az események más irányba tartanak, az eredmények kicsik és új veszélyek jelennek meg. Erről kellene elgondolkodnunk, megvitatnunk, hogyan tovább" - mondotta ez alkalomból Lech Walesa. A találkozó után Václav Havel sajtóértekezletet tartott. Többek között kifejezésre juttatta meggyőződését, hogy Csehszlovákia felosztása sem fogja megbontani az együttműködést a visegrádi hármak között. Azt mondta, nem hagyja el a politikai színteret, s hozzáfűzte: a múltban az ilyen elhatározásait maximum tizennégy napig tartotta meg. Arra a kérdésre, meg lehetett-e volna akadályozni Csehszlovákia szétesését, azt mondta, hogy erre nehéz választ adni, neki az volt a meggyőződése, hogy a közös állam, a csehek és a szlovákok számára előnyös. Nem sikerült megtalálni azonban a valóban demokratikus és egyenjogú föderáció olyan modelljét, amellyel a szövetség mindkét tagja elégedett lett volna. CISKEI LEZÁRT HATÁROK, FESZÜLT NYUGALOM A brit Nemzetközösség képviselői hétfőn élesen elítélték azt, hogy a ciskei katonai rezsim csapatai hétfőn tüzet nyitottak a Mandela vezette Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) tüntetőire és 28 embert megöltek. A Nemzetközösség főtitkára szerint az újabb vérontás megtorpedózhatja a politikai tárgyalásokat. Pik Botha dél-afrikai külügyminiszter úgy vélte, a ciskei határnál történt tömegmészárlás az ANC és a pretoriai kormány tárgyalásainak végét jelentheti. „Nagyon jól ismerték azokat a személyeket, akiket el akartak távolítani, és le is lőtték őket" - tette hozzá. Douglas Hurd brit külügyminiszter pedig azt mondta, hogy a dél-afrikai kormány elvesztette az ellenőrzést Ciskei és más bantusztánok fegyveres erői fölött. A dél-afrikai rendőrség lezárta a Dél-afrikai Köztársaság és a feketék lakta Ciskei bantusztán közötti határokat, ahol tegnap reggeltől ugyan nyugalom volt, de a vérontás után továbbra is érezhető a feszültség. TŐKÉS LÁSZLÓ FOLYTATJA ÉHSÉGSZTRÁJKJÁT MÉGSEM LESZ TALÁLKOZÓ A romániai Ceausescu-elleni lázadás hőse, Tőkés László, aki szeptember 2-a óta éhségsztrájkot folytat Temesvárott, hétfőn este bejelentette, hogy korábbi döntéseivel ellentétben mégsem fog találkozni és vitát folytatni Ion Iliescu román elnökkel tiltakozó akciójának megalapozottságáról. Iliescu ugyanis a brit BBC rádióállomás román nyelvű műsorának adott interjújában „Politikai diverziónak" nevezte a Királyhágó-melléki protestáns egyházmegye püspökének éhségsztrájkját, amelynek célja a „romániai helyzet destabílizálása". Tőkés újabb temesvári sajtóértekezletén emlékeztette az újságírókat arra, hogy hasonló vádakkal illette őt korábban Nicolae Ceausescu is. „Számolhatok-e mindezek után korrekt párbeszéddel?" - tette fel a kérdést a püspök és hangsúlyozta, hogy ezért volt kénytelen megváltoztatni álláspontját. A román elnök kijelentéseit Tőkés egyenesen „botrányosnak" nevezte. Az elnöki iroda meglepő gyorsasággal reagált Tőkés szavaira. Nem bírálta a püspököt csak „tudomásul vette" álláspontját azzal a megjegyzéssel, hogy az elnök „továbbra is várja a bukaresti Cotroceni-palotában". Az említett hétfő esti sajtóértekezleten a püspök azt is elmondta, mérlegeli az ellenzéki Demokratikus Konvent felhívását, hogy a választásokra való tekintettel függessze fel tiltakozó akcióját. Ezzel összefüggésben Tőkés úgy nyilatkozott, hogy addig folytatja az éhségsztrájkot, amíg értelmét látja az akciónak. Sajtótitkára Gazdag József szerint az akció eddig is nagy siker, hiszen nem csak Romániában, de az egész világon máris felfigyeltek azokra a problémákra, melyek megoldatlansága ellen a püspök tiltakozik. Gazdag leszögezte: a püspök természetesen nem várta el, hogy a gondok egyből megoldódnak, de figyelmeztetni kíván rájuk. Szerinte Tőkés egészségi állapota továbbra is jó, s naphosszat beszélget, tárgyal, mert sokan látogatják. Ezzel összefüggésben Georghe Serban, a neves Temesvár Társaság elnöke, a napokban újságcikkben figyelmeztetett rá: az országban feszült a hangulat, és úgy tűnik, a legszélsőségesebb román nacionalisták csak a megfelelő alkalomra várnak, hogy a marosvásárhelyihez hasonló újabb magyarellenes akciót provokáljanak ki. KOKES JÁNOS OROSZ-LITVAN MEGALLAPODAS Borisz Jelcin orosz elnök tegnap délután Moszkvában találkozott Vytautas Landsbergis litván parlamenti elnökkel, akivel a volt szovjet hadsereg kivonásának időpontjáról tárgyalt. A tegnap délutáni gyorshír szerint megállapodás született, miszerint az egykori szovjet egységeket a jövő év augusztus 31-ig vonják ki Litvániából. Litvánia cserébe ígéretet tett arra, hogy részt vesz a tisztek számára tervezett lakások építésében. A VILÁGSAJTÓBÓL Tegnap a Die Presse című osztrák napilap a párizsi szerződések nyomán kialakult európai határokról szóló cikksorozatának utolsó részében Szlovákiával foglalkozott. Charlotte Grabner elemző írását Köbölkút lakosságának esetével indította, akiknek kérését, hogy a mai Gbelce helyett falujuk kapja vissza eredeti magyar nevét, a Belügyminisztérium azzal utasította el, hogy a szlovák ábécé nem ismeri az ,,ö" betűt. Szlovákia egyes járásaiban hasonló érvekkel utasítják el a magyar személynevek anyakönyvezését. Például a Gyöngyi női nevet csak így hajlandóak anyakönyvezni: Ďondi. A Saint Germain-i és trianoni megállapodások ugyan az újonnan létrehozott Csehszlovákiának nagy területeket adtak, de nem békét. Az egykori felvidék egyszeriben Szlovákia lett, s Masaryk „csehoszlovakiz- • musa" nemcsak a három millió németet diszkriminálta az országban, hanem a nyolcszázezer magyart is. Magyarországtól Kárpátalját szintén elvették és az új országnak adták, vele együtt 400 ezer ukránt és ruszint, A déli határok esetében lehetetlen volt az egyértelmű etnikai elosztás. Ezért került sor ismételt erőszakos áttelepítésekre. Amikor az 1938-as bécsi döntés értelmében Magyarország megkapta Kelet-Szlovákia déli részeit, beleértve Kassát is, 50 ezer cseh és szlovák volt kénytelen csomagolni. A Horthy-kormány következetes magyarosításba kezdett - emlékeztet az osztrák lap. A háború után fordult a helyzet, 160 ezer magyar és 100 ezer szlovákot telepítettek át, Szlovákiában bezártak mini den magyar iskolát, és-a magyarok elveszítették állampolgári jogaikat. 1949 után némileg javult a helyzet, de a júniusi választások óta ismét napirendre került a magyar autonómia kérdése. A magyarok eddig abban bíztak, hogy a Pozsony és Prága közti konfliktus fékezni fogja a szlovák sovinizmust. Szlovákia azonban az áutonómiát Nagy-Magyarország trójai falovának tekinti és hallani sem akar róla. A szlovákok viszonya az ukránok és a ruszinok iránt nem annyira feszült. Tény azonban, hogy Szlovákia lakosságának 16 százalékát más nemzetiségek alkotják és ugyanazt követelik a szlovákoktól, amit a szlovákok a csehektől - zárja cikkét a bécsi lap. H

ányszor válhat valaki politikai hullává? Jobb helyeken csak egyszer, zűrzavaros országokban maximum kétszer. Közép-Ázsiában azonban, ha elég rafinált valaki, ezeregy politikai mesével etetheti a népet, s akár csúcsot is dönthet. Mint a napokban Rahman Nabijev tádzsik elnök, aki háromszor került a csúcsra, s harmadszor is politikai hulla lett. Igazi nagymenő, a köztársasági pártszervezet első titkára a brezsnyevi időkben volt. Ki is húzta Gorbacsovig, de aztán rövid úton mennie kellett. Érdekes módon a moszkvai bukott puccs utószele hozta őt vissza az ország élére. A köztársasági parlament képviselőinek 95 százaléka a Tádzsik Szocialista Párttá átkeresztelt egykori élcsapatból került ki, ők nevezték ki őt a parlament elnökévé, lényegében államfővé azokban a zavaros időkben, amikor a peresztrojka eszméi Tádzsikisztánban is megbuktak. PünJjösdi királyság volt ez az őszben, hiszen Nabijev alig két hétig töltötte be ezt a posztot, az ellenzék által szervezett tömegtüntetések lemondásra kényszerítették. S eljött az igazi diadal: 1991. november 24-én közvetlen elnökválasztást tartottak, és Nabijev elsöprő győzelmet aratott. Ekkor úgy tűnt, Tádzsikisztán népe a visszarendeződést választotta, az átalakulás időszakának nem éppen eredményes útkeresései és buktatói után visszasírta a pangás langyos, iszapos, rothadástól bűzös, de mégiscsak nyugodt állóvizeit. Az elnök és társai néhány hónapra valóban nyugalmat teremtettek, az időt azonban arra használták fel, hogy feléljék a gazdaság utolsó tartalékait. Tavaszra a gazdaság összeomlott, az ellenzék türelme elfogyott, s az emberek ezrei ismét ott tüntettek a parlament és az elnöki palota előtt. Történtek próbálkozások a kormányzat és az ellenzék közti megállapodásra, de nem sok eredménnyel. Nabijev érezte: szorul a hurok. Hamarjában létrehozta nemzeti gárdáját, s négy nappal az erre vonatkozó rendelet közzététele után, május 6-án már be is vetette az ellenzék ellen. Amiből az következik, hogy a fegyveresek már készenlétben álltak, csak legalizálásukra volt szükség. Nem kellett volna ennyire sietni, a gárdisták maradtak alul, a tüntetők elfoglalták az elnöki palotát és elűzték Nabijevet. A parlamentben talált menedéket, ott még bőven voltak hívei. Ekkor felgyorsultak az események. Az ellenzék felismerte, komoly erök állnak mögötte, bátrabban léphet fel. S ezt meg is tette. Az eredmény: koalíciós kormány, s benne a tárcák egyharmada, a legfelőbb tanács helyett medzslisz, s benne a mandátumok fele. Ezek a nagy változások május közepén voltak, de a hónap végére Nabijev hívei már fegyveres összetűzéseket provokáltak ki délen és északon is. A csatározások mostanra polgárháborúvá terebélyesedtek. S közben az is kiderült, hogy Tádzsikisztánban sem egyszerű az önmegtisztulás folyamata, itt sincsenek tiszta erővonalak. Ami biztos: az egyik oldalon ott állnak a hatalomból majdnem teljesen kibuktatott kommunisták - mindegy, hogy most minek nevezik magukat. A másik oldalon azonban nem egységes ellenzék áll, hanem néhány demokratikus irányzatú csoport, meg az iszlám erők, melyek szintén sokszínűek. Merthogy Tádzsikisztánban minden politikai meggyőződésnél erősebbek a családi kötelékek, nincs az a párt, amely felérne egy erős családi klánnal. Emellett a klánok törzsekbe tömörülnek, s hogy még rázósabb legyen az ügy: a lakosság egynegyede üzbég, így a szomszédos Üzbegisztán is bele-belefolyik az eseményekbe. S ezzel még nincs vége! A klánok és a törzsek fittyet hánynak az államhatárokra, hiszen testvéreik - ezt nem családi, hanem vérségi kötelekként kell érteni - ott vannak Afganisztánban. S ott van a sok fegyver, lőszer, kábítószer... Továbbá: vallási alapon Irán is igyekszik beleszólni az eseményekbe, amit még a muzulmánok sem néznek jó szemmel. Úgy hírlik, az a Dusanbe Ifjúsága nevű csoport, amely a repülőtéren elfogta Nabijevet és aláíratta vele a lemondási nyilatkozatot, Teherán irányítása alatt áll, Ha valóban így van, akkor ott még nagy bajok lehetnek, mivel ezek a fanatikus fiatalok' nem akarnak megelégedni azzal, hogy Nabijevből harmadszor is politikai hullát csináltak, ők rövid úton le akarnak számolni vele. Akkor pedig már nem Nabijev fog csúcsot dönteni, hanem Tádzsikisztán: félő, ez lesz az a szovjet utódállam, ahol a legtöbb vér fog folyni. GÖRFÖL ZSUZSA NÉHÁNY SORBAN M

ijazava Kiicsi japán külügyminiszter a Komszomolszkaja Pravda tegnapi számában megjelent interjújában annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Borisz Jelcin orosz elnök tokiói látogatása alkalmából elvi megállapodás születik a Kuril-szigetekröl. Nem értett egyet azzal az ellenvetéssel, miszerint a szigetek visszaadása Japánnak, láncreakciót váltana ki más államok részéről, amelyeknek szintén területi követeléseik vannak Oroszországgal szemben. Tokió véleménye az, hogy Oroszország és Japán között mindeddig nem rögzítették az államhatárokat, ezzel szemben az egykori Szovjetunió belhatárait a helsinki Záróokmány, valamint a FÁK létrehozásáról kötött szerződés garantálják. Japán egyébként sem hagyományosan orosz területeket követel vissza. P

aul Schlüter dán kormányfő hétfőn nem zárta ki azt a lehetőséget, hogy újabb referendumot tartanak az európai unióról szóló maastrichti szerződésekről. Mint ismeretes, Dániában ez év júniusában a lakosság szoros többséggel elutasította Maastrichtot. A miniszterelnök már vasárnapi televíziós beszédében is jelezte egy második referendum lehetőségét. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy Schlüter ajánlata csupán jó egy héttel előzi meg a Franciaországban tervezett népszavazást ugyanerről a témáról. H

ozzávetőleg másfél ezer ember tiltakozott hétfőn este Jörg Haidernek, a jobboldali Osztrák Szabadságpárt elnökének stuttgarti látogatása ellen. A politikust BadenWürttemberg tartományi központjába a liberálisok (FDP) helyi vezérkara hívta meg egy vitára, annak ellenére, hogy az FDP központi vezetősége nem értett egyet az akcióval. Haider Stuttgartban azt mondta: azért ment oda, hogy elmagyarázza az európai politikával kapcsolatos osztrák álláspontot. Meg kell jegyezni, hogy Ausztriában éppen ő ellenzi a leghevesebben a bevándorlók befogadását. A stuttgarti tüntetésen az egykori nyugatnémet zöldek szóvivője Haidert egyenesen fasisztának nevezte. J

egor Gajdar orosz és Tiit Vähi észt kormányfő hétfőn megállapodást írt alá a két ország közötti szabad kereskedelemről és a kereskedelmi kirendeltségek létesítéséről. A dokumentum a minimumra csökkenti azon árucikkek számát, amelyek vámilleték, vagy kiviteli-behozatali engedély alá esnek. A Baltfax hírügynökség szerint Gajdar elmondta, nem elégedett a két ország kapcsolataival, s- főleg az Észtországban élő orosz ajkú lakosság emberi jogainak a megsértését sérelmezi. A felek egyetértettek abban, hogy nemzetközi emberjogi szakértőket kell meghívni Észtországba, akik a helyszínen térképeznék fel az állapotokat. T

okió az ENSZ békeerőinek keretében 1800 katonát küld Kambodzsába. Az erről szóló határozatot tegnap hagyta jóvá a japán kormány. A Reuter hírügynökség ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy a második világháború óta japán katonák most először vesznek részt külföldi műveletben. Tokióban a kambodzsai békeakció részletes terveit Butrosz Ghali ENSZ-főtitkár hivatalos kérésére dolgozták ki. A japán hadsereg tagjai Kambodzsában rendkívül szigorúan meghatározott feladatokat teljesíthetnek. A kiküldésükről szóló döntést a tokiói parlament 20 hónapos vita után, ez év júniusában hagyta jóvá azzal, hogy a japán katonák harci cselekményekben nem vehetnek részt. R

auf Denktas, a senki által el nem ismert Észak-ciprusi Török Köztársaság elnöke, az ankarai vezetőktől kért támogatást. Azt állította, hogy „országában" veszélyeztetve vannak az emberi jogok, s ezért kérte fel a török vezetést, hogy támogassa öt a görögökkel folytatott tárgyalásokon. Ezek újabb fordulója október 26-án kezdődik az ENSZ égisze alatt. Denktas kijelentette: nem akarnak felállni a tárgyalóasztaltól, csak meg akarják védeni magukat attól, hogy valamiféle mesterséges föderáció leple alatt megfosszanak bennünket jogainktól. CSÚCS