Új Szó, 1992. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-06 / 211. szám, hétfő
3 HÍREK - RIPORT I ÚJ SZÓ, 1992. SZEPTEMBER 7. PARÁDÉ A LEVEGŐBEN, ÁMULAT A FÖLDÖN RIPORT A ROZSONVI REPÜLŐNAPRÓL Égy egész napos szabadtéri rendezvényre alighanem megrendelni sem lehetett volna rosszabb időt, mint amilyen pénteken és szombaton Pozsonyban volt. Énnek ellenére már a reggeli óráktól zsúfolt autóbuszok tucatjai tartottak a pozsonyivánkai repülőtér felé. Nem csoda: a hazánkba^ valaha megrendezett legnagyobb szabású, kétnapos légiparádé várta a vendégeit, amelyen nem kevesebb, mint tizenkét ország pilótái és repülőgépei vettek részt. A legjobbak, akiket és amelyeket ma a világ ismer. Ejtőernyők kupoláinak tucatjai bomlanak ki felettünk, fehér gömbökkel szórva tele az ólomszürke eget. Lassan ereszkednek lefelé, s az erős szélben is pontosan érnek földet. Néhány másodperccel később messze hátul, a repülőtér „civil" szektorában feldübörögnek egy TU 134-es utasszállító sugárhajtóművei. A Csehszlovák Légitársaság rendes járatának gépe száll fel - ezúttal azonban két Mig 29-es vadászgép díszkíséretében. Az ék alakú hármas kötelék méltóságteljesen emelkedik, majd elhúz a város felett, egészen annak határáig; a Migek csak itt intenek búcsút egy szárnybillentéssel az utasszállítónak, és visszafordulnak. Ez volt talán a legimpozánsabb meghívó, amely még a mit sem sejtő járókelők számára is jelezte, hogy valami rendkívüli történik most a pozsonyivánkai reptéren, ahol ezután gyakorlatilag egyetlen percnyi üresjárat nélkül peregtek az események. A hideg, szemerkélő esőben is szüntelenül gyarapodó nézőközönség tekintete immár a Fehér Albatroszok nevű akrobatacsoportra szegeződik; a hat L 39 C típusú géppel a Kassai Katonai Repülőiskola tisztjei mutatják be szépen összehangolt gyakorlatukat. .Az utolsó kör után bekapcsolt reflektorokkal szállnak le, és alig hal el motorjaik zúgása, amikor a kifutópálya végéről - váratlanul - egészen másfajta dübörgés hangzik fel. Néhány másodpercen belül fülrepesztő mennydörgéssé erősödik, - és kilőtt nyílként elszáguld előttünk egy belga felségjelű F 16-os vadászgép. Igen, egy F 16os Fighting Falcon, az iraki háború legfélelmetesebb géptípusa a saját kategóriájában, az amerikai haditechnika egyik legtökéletesebb terméke. Lángoló turbinatorokkal, meredeken szakad el a betontól, és másodpercenként háromszáz méteres sebességgel, gyakorlatilag függőlegesen tör az égnek. Pilótája kb. egykilométeres magasságban egyenesbe hozza, majd, egy elegáns mozdulattál a hátára fekteti a gépet és hihetetlenül kis körív mentén fordul a föld felé. Következik a vízszintes forduló: szakértők és laikusok egyaránt hüledezve állapítják meg, hogy átmérője nem több, mint 6-700 méter! önkéntelenül eszembe jut, hogy jó néhány évvel ezelőtt, egy pozsonyszőlősi repülőnapon egy Mig 21 -esnek ehhez a manőverhez a Kis-Kárpátok hegyvonulatán túlra kellett repülnie. Igaz, ha akkor megjelent volna Pozsony felett egy F 16os, talán a világháború is kitör... Újabb látványos mutatvány: a belga pilóta minimális sebességre kapcsol. A karcsú vadászgép, orrát meredeken felemelve szinte sétatempóban úszik a levegőben, aztán ismét „forszázs", vagyis teljes tolóerő: a turbina torka mögött felizzik a levegő és a belga pilótát körülbelül 8-9 g-nek megfelelő nehézkedési erő préseli az ülésbe. Elzúg a tribün fölött, csinál még egy-két orsót, vagyis 180 fokos fordulatot a saját tengelye körül, aztán leszáll. A tribün előtt elgördülve a nézők önkéntelen tapsa kíséri. Bontsuk meg most az időrendiséget, és a világ legismertebb légi akrobatacsoportjainak ismertetése előtt foglaljuk össze a legalább enynyire látványos vadászrepülő-show élményeit. Ahogy mondani szokás, repültek még: a) Mig 29-esek, amelyekről a német légierő vezérkara azt állította, hogy örömmel örökölték meg a volt NDK hadseregétől; b) deltaszárnyú francia Mirage 2000-esek, amelyek szintén kitüntették magukat az iráni háborúban; c) a félelmetes kinézetű angol Harrier GR 5-ösök, amelyek képesek helikopterként megállni a levegőben, sőt, ha kell, akár tolatni is; d) az orosz Szuhoj gépcsalád 22, 25 és 27 típussorozatának képviselői, amelyek a Mig 29-esek mellett a FÁK haderejének legkorszerűbb gépei közé tartoznak. Talán nem ünneprontás, ha ilyen gépek exhibíciói mellett kissé kevésbé figyeltünk oda például a magyarországi légierő Mig 23-asának produkciójára; ezt az időt azonban legalább kihasználhattuk egy más, későbbi élmény szakszerű tolmácsolására. . * * * „A kilenc gép kötelékben együtt, a tizedik most orsózott el előttünk. A rajban kifordul a két szélső, a szokásos olasz stílusban, és egy látványos orsó után visszatérnek a helyükre. A világ leglátványosabb köteléke ... A tizedik újból a beton fölött orsózik, hogy ne unatkozzon a közönség... Négy évvel ezelőtt Németországban volt egy katasztrófájuk, három gép összeakadt, száz halott maradt utánuk a nézők között. De azóta abszolút profikká váltak, s az említett eset tulajdonképpen csak az óriási kockázatot és a rendkívüli igényeket jelzi, semmi mást" - mondja Angyal László Szombathelyről, az Aviator International magazin főszerkesztője és kiadója, aki a többiekhez hasonlóan esernyő alatt figyeli a levegőben zajló eseményeket. S amiről beszél, az az olasz FRECCE TRICOLORI akrobatacsoport, amely laikus és szakember szemével nézve egyaránt a nap legszebb, leglátványosabb élményét nyújtotta. Hozzátette még, hogy mindezzel szemernyit sem akarja kisebbíteni a spanyol Patrulla Aguila, a francia Patrouille de France, vagy az angol Red Arrows (Vörös Nyilak) kötelék produkciójának értékét. A csúcsot azonban - és higgyük el a szakembernek - az olaszok jelentették. Akkor is, ha látványosságban a többiek sem maradtak alul, elég megemlítenünk a franciák által az égre rajzólt, nyíllal átdöfött gigantikus szívet, vagy az angolok repülés közbeni mértani pontosságú alakzatvariációit. Mindeközben mi, közönséges halandók és laikusok lenn a földön csak ámultunk és bámultunk. Hogy szabályos volt-e az orsó vagy késett-e egy tizedmásodpercet az utolsó gép csatlakozása, nem tudtuk megítélni. Csak annyit tudtunk, láttunk és éreztünk, hogy ez az egész, így, ahogy van, lenyűgöző, impozáns és GYÖNYÖRŰ. És hogy szeretnénk látni máskor is. VAS GYULA (A szerző felvételei) a Dunára. Most tíz kilométer kerülőt kell tennünk! A háztól nem messze - a töltés tetején - háborgó tengerhez hasonló kép tárul elénk. A víztározóban mintegy öt méter lehet a víz szintje, de a viharos szélben így is másfél méteresek a hullámok. Ki garantálja, hogy négyszer ennyi víz esetén féken lehet tartani őket? Bősön Horváth Róbert szakoktató, kérdéseimre felelve, azt hangsúlyozza, hogy az itt élő embereket kész tények elé állították. Belefáradtak, egyre fogy a reményük. - Bakai vagyok, s átéltem az építkezés borzalmait. Annak idején mondogatta a nagyapám: Ingoványra építeni vízierőművet úgy, hogy közben elpusztítani a csodálatos természetet, ez kész őrültség. Még 1977-ben, mielőtt aláírták volna a szerződést, meg kellett volna kérdezni a lakosság véleményét. A politikusok most azzal érvelnek, hogy húsz milliárd korona van benne, nincs visszaút. A vízierőművet októberben beindítják, s nem tudunk ellene semmit sem tenni. Ez a helyzet. Sajnos. MÁZSÁR LÁSZLÓ FÉLELMEINKRŐL, A BŐSI TURBINÁK PRÓBAÜZEMELTETÉSE KAPCSÁN Ezen a szeles hétvégén, a helyszínt járva, újra ráeszméltem: a bősi vízmű visszavonhatatlanul belefészkelte magát Dél-Nyugat-Csallóköz tájképébe. Átfesthetö-e még melegebb színekre ez a táj? Erre a kérdésre is keresem a választ, amikor az erőműhöz legközelebb fekvő községekben - a turbinák napokban megtörtént néhány perces próbaüzemeltetésével kapcsolatosan - az emberek véleményét firtatom. - Saját szememmel láthattam a próbaüzemeltetést - mondja a csallóköznádasdi Varga Titusz, - Félelemérzetünk van-e? Volt is, van is; de bizonyos értelemben már belenyugodtunk. Sokunknak a vízlépcső ad munkalehetőséget. Húsz év körüli fiatalember tapossa a kerékpár pedálját. Bős felé igyekszik. Amikor megszólítom, az út padkájára húzódva előrebocsátja: nem árulja el nevét. Bősi lakos, gépész. Meglepő információval is szolgál: - Azt deríthetnék fel az újságírók, hogy a múlt héten Bodak környékén miért pusztultak halomszámra a vízimadarak. Azt beszélik; hogy a gát felületére kent aszfaltréteg okozta a mérgezést. Látja, Hyen gondokkal is szolgálhat ez a mű. Baka élénkebbnek tűnik. Itt egy negyvenöt év körüli, fekete, bajszos férfival elegyedek szóba: - Világos, hogy senki sem nyugodt, de hát mit ér a félelem? Engem is gyakran vádolnak, hogy magam is építem az erőművet. Igenám, de ha feladnám a munkahelyemet, más lépne helyembe. Élni meg kell valamiből! Baka a víztározó közvetlen tövében fekszik. Vannak házai; amelyeket csupán 15-20 méter távolság választ el a település fölé emelkedő gáttól. A falu Nádasd felöli végén Szűz Mária gondosan ápolt szobra áll. Vajon ő,rzi-e az ott lakók nyugodt álmát? - tűnődöm, miközben a szélső ház udvarára lépek. A házigazda, Fodor István szakavatottan beszél a már átélt rossz tapasztalatokról. - Jómagam is részt vettem minden tiltakozáson. Mit értünk el vele? Elzártak bennünket a Dunától, a természettől, a halászat lehetőségétől is megfosztottak. A községháza előtt kerékpáron közlekedő fiatalasszonyt szólítok meg. Mészáros Izabella két gyermek édesanyja, született bakai. Nemrég vált meg a vízgazdálkodási vállalattól. Felmondásának az is oka volt, hogy nem akarta tétlenül nézni, mit tesznek a Duna-környéki emberekkel, természettel. — Mindenki fél, de a valóság ettől nem változik, az élet megy tovább. Ha tudatosítjuk, hogy húsz méter magas óriási víztömeg szomszédságában kell élnünk, érthetőek a félelmeink.« Úgy száz méterrel odébb már a töltés szakítja meg az utat. A legszélső háznál férfiak egy csoportja tetőgerendákat cserél. Csomor Sándor és Zsemle István a múltat idézve panaszolja: - Ez az út vezetett a Halászkerítőbe, s egyenesen A VÍZISZÖRNY ÁRNYÉKÁBAN NYILATKOZAT Pénteken este kaptuk meg faxon az Együttélés Politikai Mozgalom nyilatkozatát, melyben állást foglal a szlovák alkotmány aláírásával és Ivan Gašparovičnak, a parlament elnökének ünnepélyes beszédével kapcsolatban. A nyilatkozatban egyebek között ez áll: Teljes mértékben tudatában vagyunk annak, hogy a szlovák alkotmány jelentős mérföldkő a szlovák nemzet történetében. Bízunk abban, hogy az új alaptörvény elősegíti a szlovákiai politikai élet fokozatos demokratizálódását. Egyúttal azonban tanúi vagyunk a szlovákiai társadalom nemzeti polarizálódásának. Hovatovább egyre szembetűnőbben osszák fel lakosságát szlovákokra és nem szlovákokra, miközben a többségi nemzet részéről fokozódik a nemzeti kisebbségekre ható nemzeti nyomás. Ivan Gašparovičnak, a szlovák törvényhozás elnökének az ünnepélyes aláírás alkalmából elmondott beszédében néhány kitétel nem felelt meg a tényeknek. Együttműködésre szólította fel a nemzeti és etnikai kisebbségeket, miközben felhívta a figyelmüket arra, hogy hagyják abba az ellentétek és a szenvedélyek szítását. Megütköztünk azon, hogy ezt éppen akkor mondta, amikor azt az alkotmányt írták alá, amely korlátozza a nemzeti kisebbségek jogait és másodrendű állampolgárok kategóriájába sorolja ókét. Megütköztünk ezen a kritikátlanságon és érzéketlenségen, s emiatt egyre fokozódnak aggodalmaink jövőnket illetően. Szlovákia csak akkor válhat a nemzeti kisebbségek hazájává, ha jogaikat Európa demokratikus országainak színvonalán biztosítják. Saját önigazgatás nélkül a nemzeti kisebbségek sohasem lesznek Szlovákia egyenjogú állampolgárai. Arra törekszünk, hogy a Szlovákiában elő nemzeti kisebbségek szülőföldjükön otthon érezzék magukat és itt legyen a hazájuk. Ennek érdekében széles körű társadalmi, politikai és nemzetközi aktivitást fogunk kifejteni. NÉHÁNY SORBAN I engyelország parlamentje szombaL ton az illetékes bizottságok elé utalta annak a hat lusztrációs és debolsevizációs törvénynek a tervezetét, melyek célja a lengyel közélet megtisztítása a politikai rendőrség volt ügynökeitől és az egykori kommunista tisztségviselőktől. Előzőleg a szejm nem hagyta jóvá azt a javaslatot, hogy mind a hat tervezetet vessék el. A bizottságok a hat közül egy tervezetet választanak ki, amelyet a képviselők vagy elfogadnak, vagy elutasítanak. G eorge Bush amerikai elnök Ohio államban ígéretet tett arra, hogy a szövetségi kormány megtéríti mindazokat a károkat, melyeket az András hurrikán Louisiana államban okozott. Ezek összege 100 millió dollár. Az elnök a múlt héten Floridának is teljes kárpótlást ígért, bár ott a károk megközelítik a 20 milliard dollárt. V áelav Havel volt köztársasági elnök szombaton a kora esti órákban magánlátogatásra Berlinbe érkezett. Richard von Weizsäcker szövetségi elnök vendége. Berlinből ma Varsóba utazik. B randenburg német tartományban vasárnapra virradó éjszaka több helyen történtek próbálkozások a külföldiek elleni támadásokra, de ezeket a rendőrség megakadályozta. M agyarország főügyészségének vizsgálati osztálya ígéretet tett arra, eleget tesz a szövetségi főügyészség kérésének és Csehszlovákia rendelkezésére bocsátja a Varsói Szerződés 1968 augusztusi katonai intervenciója kivizsgálásával összefüggő dokumentumokat. B utrosz Ghali ENSZ főtitkár, aki hivatalos látogatáson Moszkvában tartózkodik, nem tartja kizártnak, hogy a világszervezet újabb missziókat küld az államközösség válságövezeteibe.