Új Szó, 1992. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-04 / 209. szám, péntek

/ 1992. SZEPTEMBER 4. HAZAI KÖRKÉP AZIDO BILAKNAK DOLGOZIK HALASZTGATJÁK A BEHÍVÓLEVÉL FELÜLVIZSGÁLATÁT • SEGÍT AZ ORSZÁG SZÉTESÉSE? Vasil Bil'ak három bűncselek­mény (1968-ban a testvéri se­gítséghívás, a dollárok Moszk­vába való átutalása, a párttiszt­ségviselők jogfcilan előnyben ré­szesítése) miatti felelősségrevo­násának sorsa szorosan össze­függ a föderáció sorsával. A Li­dové noviny szerint a szuverén Szlovákiához nagy reményeket fűztek. Néhány jogász valószí­nűnek tartja, hogy nem is kerül majd sor bírósági eljárásra. Vár­ható, hogy a szlovák köztársa­sági elnök amnesztiát hirdet, és kétséges, hogy kiadják-e őt a Cseh Köztársaságnak. Éppen ezért nagyon sok függ a már folyó büntetőjogi eljárás gyorsa­ságától. A CSKP volt főideológusát az anyagi jellegű törvénysértése­iken kívül az 1950-es évben ho­zott 165. számú, a béke védel­méről szóló törvény 1. paragra­fusának első bekezdése alapján is vádolják, mégpedig a Varsói - Szerződés csapatainak bevonu­lásával kapcsolatban. A nyomo­zás problémákba ütközik. Stye­pankov orosz főügyész ugyan beleegyezett, hogy szakem­bereink Moszkvában tanulmá­• nyozzák az eredeti meghívóle­velet és a tanúkat is kihallgas­sák, de amikor a nyomozócso­port utazni akart, kiderült, az orosz fél nincs felkészülve az érkezésükre. A csoportot az ügyészen kívül két nyomozó, grafológus, vegyész specialista és a bizonyító eljárást rögzítő filmes alkotja. Moszkvában mindeddig nem idézték be a tanúkat. Pihoje pro­fesszornak, az Orosz Föderáció állami levéltára főnökének kelle­ne közölni azon személyek ne­vét, akik fényt deríthetnének ar­ra, hogyan került a levél az ar­chívumba. A nyomozók nem tudják hol tartózkodik jelenleg Pjotr Seleszt, az Ukrán Kommu­nista Párt volt főtitkára, aki na­gyon fontos tanú: mint a Köz­ponti Bizottság Elnökségének tagja részt vett e szerv 1968. augusztus 18-án Kremlben megtartott ülésén, ahol a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság katonai megszállásáról végle­ges döntés született. Az orosz fél szerint a szövetségi nyomo­zócsoport moszkvai látogatása leghamarabb három hét múlva esedékes. Ezért kérték, hogy az eredeti meghívó levelet kölcsö­nözzék az Orosz Föderáció prá­gai nagykövetségének. Úgy tűnik, az év végéig nem fejeződik be Vasil Bil'ak ügyének vizsgálata. Dr. Nechanický, a CSSZSZK főügyészségének munkatársa szerint a Bil'ak-ügy sorsa attól függ, hogy a szövet­séget kettéosztó alkotmánytör­vény hogyan rendelkezik majd arról, ki foglalkozik a befejezet­len esetekkel. A tetthely ez eset­bén Prága, valószínűleg ott írták a meghívólevelet, tehát az ottani nyomozóknak kellene felderíte­niük az ügyet. Az állam szétesé­se után többféleképpen járhat­nak el: a cseh fél kérheti, hogy adják ki a bűnüldöző szerveknek Vasil Bil'akot, javasolhatja, hogy az ügyet vegyék át a Szlovák Köztársaság szervei, az eljárást felfüggeszthetik a szlovák ál­lamfő amnesztiarendelete alap­ján vagy kegyelmet adhatnak neki. - u ­AZ EGYÜTTELES ALLASFOGLALASA A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYÁNAK ELFOGADÁSÁVAL KAPCSOLATBAN A Szlovák Köztársaság a széteső Cseh és Szlovák Szövetségi Köztár­saság erőteljesen formálódó utódál­lama. Ezt tanúsítja a Szlovák Köz­társaság 1992. július 17-i, szuvere­nitási deklarációja, valamint a Szlo­vák Köztársaság szeptember else­jén elfogadott Alkotmánya. Ezek az államjogi lépések egy­részt kifejezik a második világhábo­rú után keletkezett államrendszer dezintegrációját, másrészt úgy értel­mezhetők, mint a hatalom decentra­lizálása, a szlovák nemzet önrendel­kezésének kifejezése és törekvés az új hatalmi központok kialakítására. A nemzet önrendelkezési folya­mata nem lehet kizáró, hanem csa­kis demokratikus folyamat, az azo­nos identitású egyének, polgárok akaratából kell kiindulnia. Ennek a jognak általánosságban érvényes­nek kell lennie az állam összes pol­gára számára. A Szlovák Köztársaság Alkotmá­nyának kidolgozása során megsér­tették a demokrácia és a polgári társadalom alapelveit: - Az előkészítést elhamarkodták, kizárólag egy párt (DSZM) és a szél­sőséges nemzeti erők (SZNP, Mati­ca slovenská) vettek benne részt, Szlovákia Kommunista Pártja utód­pártjának (DBP) asszisztenciájával. Az alkotmánytervezetet nem bocsá­tották nyilvános vitára. Az ellenzéki parlamenti pártok csak a parlamenti bizottságban és az egynapos általá­nos vitában mondhattak róla véle­ményt. Az alkotmánytervezetet csu­pán az említett három párt képvise­lőinek támogatásával hagyták jóvá. Az elfogadott alkotmányról nem lesz ratifikációs népszavazás. - Az alkotmánytervezet elfogadá­sa során az ellenzéki pártok módo­sító javaslatainak túlnyomó többsé­gét elvetették. Több ízben megsér­tették az SZNT ügyrendi törvényét azért, hogy a kormánypárt javaslata­it elfogadhassák. A kormánypárt a módosító javaslatokról való szava­zás során önkényesen megsértette a módosító javaslatok jóváhagyásá­hoz szükséges háromötödös több­ségre vonatkozó szavazási rendet. Néhány javaslatot a jelenlevő képvi­selők egyszerű többségével fogad­tak el. - Az elfogadott alkotmány lehető­vé teszi, hogy a hatalom a végrehaj­tó hatalom kezében összpontosuljon és az uralkodó párt a kelleténél nagyobb mértékben ellenőrizze a demokratikus döntéseket. Ez abban nyilvánul meg legmarkánsabban, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács törvénnyel semmissé teheti a népszavazás eredményét. Meg kell jegyeznünk, hogy már az elmúlt időszakban is voltak ilyen törekvé­sek. Néhány esetben a Szlovák Köztársaság kormánya nem ismerte el a községi önkormányzatok által kiirt népszavazás eredményeit. - Az új alkotmány a szlovák nyel­vet állami nyelvként határozza meg az eddigi hivatalos nyelv meghatá­rozással szemben, amivel fokozza a nemzeti kisebbségek már amúgy is létező nyelvi diszkriminációját. - Az új alkotmány elveti a polgári elvet. Nem a polgárt, hanem a nem­zetet határozza meg államalkotó­ként. Ez az alkotmány egy nemzet­állam alapokmánya, amit a pream­bulum is kifejez a következő mon­dattal: Mi, a szlovák nemzet képvi­selőinek révén az alkotmány elfoga­dásáról határozunk. Megjegyezzük, hogy a CSSZSZK ma létező alkotmányának is erősen nemzeti jellege van, mivel bevezető fejezete egyértelműen rögzíti, hogy az államot a cseh és a szlovák nemzet alkotja. A Szlovák Köztársa­ság új alkotmánya szellemét tekint­ve annak az alkotmánynak a folyta­tását jelenti, amely a kommunista rendszerben keletkezett. A Szlovák Köztársaság Alkotmánya tehát is­mét két kategóriába sorolja a polgá­rokat. A nemzeti kisebbségeket téte­lesen másodrendű állampolgárok­nak minősíti. - A Szlovák Köztársaság új alkot­mánya jelentősen korlátozza a nem­zeti kisebbségek jogait, főleg azzal, hogy nem respektálja azokat az alapelveket, amelyeket a helsinki fo­lyamatban fogadtak el a koppenhá­gai dokumentummal, az Európa Ta­nács 1990. évi 1134 számú ajánlá­sával és a párizsi alapokmánnyal. Ez elsősorban az önazonosság vé­delmére, fejlesztésére, a kisebbsé­gek önkormányzati szerveire, a jo­gok gyakorlásában és a gyakorlás ellenőrzésében való részvételre, a politikai életben a politikai pártok általi részvételre, az etnikai kultúra védelmére, a hazára való jogra, a sa­ját iskolákra való jogra, arra a jogra, hogy kulturális vagy területi autonó­miát alakítsanak stb. vonatkozik. Az Együttélés és a Magyar Ke­reszténydemokrata Mozgalom kép­viselőinek az említett jogokra vonat­kozó javaslatait, az alkotmány 22. cikkelyének módosítására vonatko­zó javaslatait és kiegészítő javasla­tukat a nemzeti és etnikai kisebbsé­gek jogairól szóló önálló fejezet be­iktatására, visszautasították. Vladimír Mečiar, az SZK kormá­nyának elnöke a tervezet megvitatá­sa során az SZNT tárgyalásának légkörébe az arrogancia és össze­férhetetlenség szellemét vitte, Meči­ar miniszterelnök durva szavakkal lépett fel az ellenzékkel, főleg az Együttélés képviselőivel szemben és nézeteikre reagálva a nem tűröm kifejezést használta. Felszólalása megerősíti azzal kapcsolatos aggo­dalmunkat, hogy a Szlovák Köztár­saságban fokozatosan kormánydik­tatúra alakulhat ki. Képviselőink az ellen tiltakozva, hogy korlátozzák az állampolgári jo­gokat, a nemzeti és etnikai kisebb­ségek jogait, s egyúttal az alkot­mány megtárgyalásának és a sza­vazásnak a módja ellen is tiltakozva, nem vettek részt az alkotmányról való végleges szavazáson, a szava­zás előtt elhagyták az SZNT tanács­termét. AZ MKDM-EGYÜTTÉLÉS KÉPVISELŐI KLUBJÁNAK NYILATKOZATA A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYTERVEZETÉRŐL VALÓ SZAVAZÁSRÓL A Szlovák Köztársaság Alkotmányának elfogadása fontos politikai és államjogi határkő a szlovák nemzet életében, de közép-európai vonatkozás­ban is. Ez az első alkotmány a szlovák nemzet újkori történetében, amelyet a demokratikus választások eredményeképpen megszületett parlament fogadott el. Az alkotmány kidolgozása azon politikai erők törekvésének eredménye, amelyek a szlovák nemzet sokoldalú emancipációját és az önrendelkezési folyamat betetőzését tűzték ki célul. Eközben azonban két tényről megfeled­keztek: a nemzeti eszme csupán akkor demokratikus, ha az azonos identitású polgárok önrendelkezési jogából indul ki és szavatolja az államban élő kisebbségek sokoldalú védelmét is. Mivel ez a két szempont hiányzik ebből az alkotmányból, előterjesztett formájában nem alkalmas - a polgári társadalom fejlesztésének biztosítására, - az autonóm jogok fejlesztéséhez szükséges feltételek megteremtésére, - nem szavatolja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait azon a minimális szinten sem, amelyet a helsinki folyamat keretében elfogadtak. Törekvésünk a párbeszédre eredménytelen volt. Elismerjük a Szlovák Köztársaság jogát az alkotmányra. A Szlovák Köztársaság Alkotmánya azonban ebben a formában a legjobb akarat mellett sem fogadható el számunkra és ezért nem szavazhatunk rá. Kifejezve tiltakozásunkat az alkotmány beterjeszteti formája és a szavazási mód ellen, az alkotmányról való szavazás idejére kivonulunk a Szlovák Nemzeti Tanács tanácsterméből. (Elhangzott az SZNT ülésén). NÉLKÜLÖZHETETLEN AZ ELLENSÉGKÉP? Az elmúlt két és fél év alatt számtalanszor hangzott el Szlovákiában, hogy a fejlett társadalmak a kisebbségi jogokkal mérik a demokrácia színvonalát. Ezt figyelembe kellett volna venni a Szlovák Köztársaság alkotmányá­nak megfogalmazásánál, jóváhagyásánál is. Vladimír Mečiar, szlovák kormányfő állítólag gondolt erre, hiszen még hétfőn kijelentette: „Konzultáltam Jozef Moravčík szövetségi külügyminiszterrel, így elmondhatom, hogy ott, ahol Moravčík úr konzultált és ismertette az alkotány­tervezet tartalmát, a tervezetet, mint az európai színvo­nalnak megfelelőt, sőt azt meg is haladót elfogadták Azaz nem létezhetnek itt kísérletek arra, hogy sérelmek­ről beszéljenek." A képviselők, az átkos kisebbségi bajkeverők kivéte­lével, megnyugodtak. Bölcs kormányunk van, hiszen jóelőre tapogatózott az alkotmány külföldi fogadtatását illetően. Nehéz lenne felróni nekik, hogy nem kérdeztek rá, hol van az az „ott, ahol Moravčík úr konzultált". Ezek után legalábbis kellemetlen lehetett számukra a hír, hogy az SZNT elnökénél tegnapelőtt látogatást tevő nyolc nyugat-európai nagykövet aggodalmát fejezte ki a kisebbségek szlovákiai helyzetét illetően. Ugyanak­kor viszont az új alkotmány demokratizmusától sem voltak elragadtatva. A parlament elnökét persze nem kell félteni. Az alkotmányozási vita során annyi érv hangzott el a ma­gyarok ellen, hogy bőven szemelgethetett belőlük. Az érvek közötti tallózgatása nem mondható éppen szeren­csésnek. A magyarlakta vidékeken tapasztalható legma­gasabb arányú munkanélküliséget próbálta párhuzamba hozni a déli járások állítólagos „legnagyobb bankbetétje­ivel". Még szerencsétlenebb volt azonban Mečiar régi téte­lének a felújítása, miszerint külföldön erős magyar lobby működik. Ivan Gašparovič újított: szerinte a nyolc nagy­követet csak azért foglalkoztatja a kisebbségek sorsa, mert az Európai Közösségekben befolyásolásra törekvő (lobbyzó) magyarok kedvezőtlen képet teremtenek a vi­lágban Szlovákia és a szlovákiai magyarság közötti kapcsolatról. Mondom, szerencsétlen kijelentés volt ez, mert az a külföldi újságíró, aki végigülte a kétnapos alkotmányo­zási vitát, pontosan tájékozódhatott a szlovák parlament­ben uralkodó magyarellenességről. Nem lehet a külföldi tudósítókról, diplomatákról feltételezni, hogy nem fognak tudósítani mindarról, amit hétfőn és kedden tapasztaltak. Jogosan merül fel a kérdés: kiknek a véleményére támaszkodott a szlovák kormányfő mozgalmához tarto­zó szövetségi külügyminiszter, amikor - állítólag Mečiart megnyugtatta: - külföldön európaiként fogadják el a szlovák alkotmányt, a kisebbségi jogokat taglaló cikke­ivel együtt. Kérdés pedig ez főként azért, mert ha a hír igaz lett volna, két nappal a szlovák alkotmány jóváhagyása után nem jelentkezik be a szlovák parlament elnökénél nyolc élvonalbeli európai állam nagykövete, nem kérdőjelezik meg a szlovák alkotmány demokratikus voltát, nem aggódnak a szlovákiai kisebbségek sorsa fölött. Hol van az a bizonyos „OTT", ahol Moravčík úr konzultálta a szlovák alkotmányt, a kisebbségi jogokat, ha az angol, a német, a francia, a belga, a holland, a dán, a spanyol, a görög nagykövet fejezi ki aggodalmát. Tudjuk, Moravčík külügyminiszter úr az utóbbi időben Szerbiában is járt... Nyilván illetlenség lenne idézni itt azt a szólásmondást, hogy minden zsák megtalálja a maga foltját, mert felmerülhetne olyan feltételezés is, miszerint Milosevics vagy Karadzsics bólintott rá a terve­zetre. Gašparovič úr kiszólása azonban nemcsak abszurd, ha azt feltételezi, hogy a külföldi magyar lobby egy nap alatt „megdolgozta" a nagyköveteket, de veszélyes is. Veszélyes pedig azért, mert az egész szlovák kormány­zat tudta, többször is tájékoztatták őket arról, hogy a kisebbségi jogok figyelmen kívül hagyása esetében nem számolhatnak külföldi támogatásokkal, segélyek­kel, hitelekkel. Most pedig arra próbálnak rájátszani, hogy a magyar lobby az, amely rossz hírüket kelti a világban, s ezért nem kaphat majd Szlovákia külföldről támogatást, segélyt, hitelt. Csodálkozni mindezen nem igen szabad. Számtalan külföldi kommentátor írta meg már erről a kormányról, hogy ellenségképre mindig is szüksége lesz. a FEKETE MARIAN KÉT ÉV ELTELTÉVEL ÚJRA, DE MOST SZEPTEMBERBEN SZÍNHÁZI FESZTIVÁL NYITRÁN (Munkatársunktól) - Színházi Nyitra '92 elnevezéssel két év eltel­tével újra megnyitja kapuit a szlová­kiai színházak hagyományos feszti­válja. Az annak idején fennálló párt­állam kultúrpolitikájának gondosko­dását bizonyítani hivatott májusi fesztivál helyett idén szeptember 25-e és 30-a között - már a meghí­vott együttesek névsorából is kide­rithetóek - szabad és bizonyára fel­szabadult is lesz a hangulat. Darina Kárová fesztiváligazgató elmondása szerint ezek a napok Nyitra szinte valamennyi használ­ható színházi termében, terein és utcáin, de még a vasútállomáson is színházat láthat az érdeklődő. Ugyanis a fesztivál gerincét képező előadásokon kívül lesz színházi vá­sár, utcaszínházi előadás, népi báb­játék, bemutatkoznak amatőr együt­tesek, zenészek, néptáncosok. A Szlovák Nemzeti Színház pró­zai és operatársulatán kívül bemu­tatkozik a Radošinái Naiv Színház, a Nagyszombati Színház, a Nyitrai Bagar Színház, a pozsonyi Aréna, a martini SZnf Színház, a pozsonyi GUnaGU, a Stoka és a Studio S tár­sulata. Részt vesznek a szemlén a cseh színházat képviselő társula­tok is: a Husa na provázku Brünnböl, a Szentpétervárról Prágába települt Derevo és a Divadlo na zábradlí. Látható majd a fesztiválon a buda­pesti Mulatság Színház, amelynek egy Árkosi Árpád rendezte Mrožek előadásban Bán János, Gáspár Sándor és Dörner György játszik. Valószínűleg eljön Szlovéniából a ljubljanai Slovensko mladinsko gledališče és Kanadából a Sun Er­gos csoport is. (d-n)

Next

/
Thumbnails
Contents