Új Szó, 1992. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-04 / 209. szám, péntek

/ 1992. SZEPTEMBER 4. HAZAI KÖRKÉP AZIDO BILAKNAK DOLGOZIK HALASZTGATJÁK A BEHÍVÓLEVÉL FELÜLVIZSGÁLATÁT • SEGÍT AZ ORSZÁG SZÉTESÉSE? Vasil Bil'ak három bűncselekmény (1968-ban a testvéri segítséghívás, a dollárok Moszkvába való átutalása, a párttisztségviselők jogfcilan előnyben részesítése) miatti felelősségrevonásának sorsa szorosan összefügg a föderáció sorsával. A Lidové noviny szerint a szuverén Szlovákiához nagy reményeket fűztek. Néhány jogász valószínűnek tartja, hogy nem is kerül majd sor bírósági eljárásra. Várható, hogy a szlovák köztársasági elnök amnesztiát hirdet, és kétséges, hogy kiadják-e őt a Cseh Köztársaságnak. Éppen ezért nagyon sok függ a már folyó büntetőjogi eljárás gyorsaságától. A CSKP volt főideológusát az anyagi jellegű törvénysértéseiken kívül az 1950-es évben hozott 165. számú, a béke védelméről szóló törvény 1. paragrafusának első bekezdése alapján is vádolják, mégpedig a Varsói - Szerződés csapatainak bevonulásával kapcsolatban. A nyomozás problémákba ütközik. Styepankov orosz főügyész ugyan beleegyezett, hogy szakembereink Moszkvában tanulmá• nyozzák az eredeti meghívólevelet és a tanúkat is kihallgassák, de amikor a nyomozócsoport utazni akart, kiderült, az orosz fél nincs felkészülve az érkezésükre. A csoportot az ügyészen kívül két nyomozó, grafológus, vegyész specialista és a bizonyító eljárást rögzítő filmes alkotja. Moszkvában mindeddig nem idézték be a tanúkat. Pihoje professzornak, az Orosz Föderáció állami levéltára főnökének kellene közölni azon személyek nevét, akik fényt deríthetnének arra, hogyan került a levél az archívumba. A nyomozók nem tudják hol tartózkodik jelenleg Pjotr Seleszt, az Ukrán Kommunista Párt volt főtitkára, aki nagyon fontos tanú: mint a Központi Bizottság Elnökségének tagja részt vett e szerv 1968. augusztus 18-án Kremlben megtartott ülésén, ahol a Csehszlovák Szocialista Köztársaság katonai megszállásáról végleges döntés született. Az orosz fél szerint a szövetségi nyomozócsoport moszkvai látogatása leghamarabb három hét múlva esedékes. Ezért kérték, hogy az eredeti meghívó levelet kölcsönözzék az Orosz Föderáció prágai nagykövetségének. Úgy tűnik, az év végéig nem fejeződik be Vasil Bil'ak ügyének vizsgálata. Dr. Nechanický, a CSSZSZK főügyészségének munkatársa szerint a Bil'ak-ügy sorsa attól függ, hogy a szövetséget kettéosztó alkotmánytörvény hogyan rendelkezik majd arról, ki foglalkozik a befejezetlen esetekkel. A tetthely ez esetbén Prága, valószínűleg ott írták a meghívólevelet, tehát az ottani nyomozóknak kellene felderíteniük az ügyet. Az állam szétesése után többféleképpen járhatnak el: a cseh fél kérheti, hogy adják ki a bűnüldöző szerveknek Vasil Bil'akot, javasolhatja, hogy az ügyet vegyék át a Szlovák Köztársaság szervei, az eljárást felfüggeszthetik a szlovák államfő amnesztiarendelete alapján vagy kegyelmet adhatnak neki. - u AZ EGYÜTTELES ALLASFOGLALASA A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYÁNAK ELFOGADÁSÁVAL KAPCSOLATBAN A Szlovák Köztársaság a széteső Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság erőteljesen formálódó utódállama. Ezt tanúsítja a Szlovák Köztársaság 1992. július 17-i, szuverenitási deklarációja, valamint a Szlovák Köztársaság szeptember elsején elfogadott Alkotmánya. Ezek az államjogi lépések egyrészt kifejezik a második világháború után keletkezett államrendszer dezintegrációját, másrészt úgy értelmezhetők, mint a hatalom decentralizálása, a szlovák nemzet önrendelkezésének kifejezése és törekvés az új hatalmi központok kialakítására. A nemzet önrendelkezési folyamata nem lehet kizáró, hanem csakis demokratikus folyamat, az azonos identitású egyének, polgárok akaratából kell kiindulnia. Ennek a jognak általánosságban érvényesnek kell lennie az állam összes polgára számára. A Szlovák Köztársaság Alkotmányának kidolgozása során megsértették a demokrácia és a polgári társadalom alapelveit: - Az előkészítést elhamarkodták, kizárólag egy párt (DSZM) és a szélsőséges nemzeti erők (SZNP, Matica slovenská) vettek benne részt, Szlovákia Kommunista Pártja utódpártjának (DBP) asszisztenciájával. Az alkotmánytervezetet nem bocsátották nyilvános vitára. Az ellenzéki parlamenti pártok csak a parlamenti bizottságban és az egynapos általános vitában mondhattak róla véleményt. Az alkotmánytervezetet csupán az említett három párt képviselőinek támogatásával hagyták jóvá. Az elfogadott alkotmányról nem lesz ratifikációs népszavazás. - Az alkotmánytervezet elfogadása során az ellenzéki pártok módosító javaslatainak túlnyomó többségét elvetették. Több ízben megsértették az SZNT ügyrendi törvényét azért, hogy a kormánypárt javaslatait elfogadhassák. A kormánypárt a módosító javaslatokról való szavazás során önkényesen megsértette a módosító javaslatok jóváhagyásához szükséges háromötödös többségre vonatkozó szavazási rendet. Néhány javaslatot a jelenlevő képviselők egyszerű többségével fogadtak el. - Az elfogadott alkotmány lehetővé teszi, hogy a hatalom a végrehajtó hatalom kezében összpontosuljon és az uralkodó párt a kelleténél nagyobb mértékben ellenőrizze a demokratikus döntéseket. Ez abban nyilvánul meg legmarkánsabban, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács törvénnyel semmissé teheti a népszavazás eredményét. Meg kell jegyeznünk, hogy már az elmúlt időszakban is voltak ilyen törekvések. Néhány esetben a Szlovák Köztársaság kormánya nem ismerte el a községi önkormányzatok által kiirt népszavazás eredményeit. - Az új alkotmány a szlovák nyelvet állami nyelvként határozza meg az eddigi hivatalos nyelv meghatározással szemben, amivel fokozza a nemzeti kisebbségek már amúgy is létező nyelvi diszkriminációját. - Az új alkotmány elveti a polgári elvet. Nem a polgárt, hanem a nemzetet határozza meg államalkotóként. Ez az alkotmány egy nemzetállam alapokmánya, amit a preambulum is kifejez a következő mondattal: Mi, a szlovák nemzet képviselőinek révén az alkotmány elfogadásáról határozunk. Megjegyezzük, hogy a CSSZSZK ma létező alkotmányának is erősen nemzeti jellege van, mivel bevezető fejezete egyértelműen rögzíti, hogy az államot a cseh és a szlovák nemzet alkotja. A Szlovák Köztársaság új alkotmánya szellemét tekintve annak az alkotmánynak a folytatását jelenti, amely a kommunista rendszerben keletkezett. A Szlovák Köztársaság Alkotmánya tehát ismét két kategóriába sorolja a polgárokat. A nemzeti kisebbségeket tételesen másodrendű állampolgároknak minősíti. - A Szlovák Köztársaság új alkotmánya jelentősen korlátozza a nemzeti kisebbségek jogait, főleg azzal, hogy nem respektálja azokat az alapelveket, amelyeket a helsinki folyamatban fogadtak el a koppenhágai dokumentummal, az Európa Tanács 1990. évi 1134 számú ajánlásával és a párizsi alapokmánnyal. Ez elsősorban az önazonosság védelmére, fejlesztésére, a kisebbségek önkormányzati szerveire, a jogok gyakorlásában és a gyakorlás ellenőrzésében való részvételre, a politikai életben a politikai pártok általi részvételre, az etnikai kultúra védelmére, a hazára való jogra, a saját iskolákra való jogra, arra a jogra, hogy kulturális vagy területi autonómiát alakítsanak stb. vonatkozik. Az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom képviselőinek az említett jogokra vonatkozó javaslatait, az alkotmány 22. cikkelyének módosítására vonatkozó javaslatait és kiegészítő javaslatukat a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló önálló fejezet beiktatására, visszautasították. Vladimír Mečiar, az SZK kormányának elnöke a tervezet megvitatása során az SZNT tárgyalásának légkörébe az arrogancia és összeférhetetlenség szellemét vitte, Mečiar miniszterelnök durva szavakkal lépett fel az ellenzékkel, főleg az Együttélés képviselőivel szemben és nézeteikre reagálva a nem tűröm kifejezést használta. Felszólalása megerősíti azzal kapcsolatos aggodalmunkat, hogy a Szlovák Köztársaságban fokozatosan kormánydiktatúra alakulhat ki. Képviselőink az ellen tiltakozva, hogy korlátozzák az állampolgári jogokat, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait, s egyúttal az alkotmány megtárgyalásának és a szavazásnak a módja ellen is tiltakozva, nem vettek részt az alkotmányról való végleges szavazáson, a szavazás előtt elhagyták az SZNT tanácstermét. AZ MKDM-EGYÜTTÉLÉS KÉPVISELŐI KLUBJÁNAK NYILATKOZATA A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYTERVEZETÉRŐL VALÓ SZAVAZÁSRÓL A Szlovák Köztársaság Alkotmányának elfogadása fontos politikai és államjogi határkő a szlovák nemzet életében, de közép-európai vonatkozásban is. Ez az első alkotmány a szlovák nemzet újkori történetében, amelyet a demokratikus választások eredményeképpen megszületett parlament fogadott el. Az alkotmány kidolgozása azon politikai erők törekvésének eredménye, amelyek a szlovák nemzet sokoldalú emancipációját és az önrendelkezési folyamat betetőzését tűzték ki célul. Eközben azonban két tényről megfeledkeztek: a nemzeti eszme csupán akkor demokratikus, ha az azonos identitású polgárok önrendelkezési jogából indul ki és szavatolja az államban élő kisebbségek sokoldalú védelmét is. Mivel ez a két szempont hiányzik ebből az alkotmányból, előterjesztett formájában nem alkalmas - a polgári társadalom fejlesztésének biztosítására, - az autonóm jogok fejlesztéséhez szükséges feltételek megteremtésére, - nem szavatolja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait azon a minimális szinten sem, amelyet a helsinki folyamat keretében elfogadtak. Törekvésünk a párbeszédre eredménytelen volt. Elismerjük a Szlovák Köztársaság jogát az alkotmányra. A Szlovák Köztársaság Alkotmánya azonban ebben a formában a legjobb akarat mellett sem fogadható el számunkra és ezért nem szavazhatunk rá. Kifejezve tiltakozásunkat az alkotmány beterjeszteti formája és a szavazási mód ellen, az alkotmányról való szavazás idejére kivonulunk a Szlovák Nemzeti Tanács tanácsterméből. (Elhangzott az SZNT ülésén). NÉLKÜLÖZHETETLEN AZ ELLENSÉGKÉP? Az elmúlt két és fél év alatt számtalanszor hangzott el Szlovákiában, hogy a fejlett társadalmak a kisebbségi jogokkal mérik a demokrácia színvonalát. Ezt figyelembe kellett volna venni a Szlovák Köztársaság alkotmányának megfogalmazásánál, jóváhagyásánál is. Vladimír Mečiar, szlovák kormányfő állítólag gondolt erre, hiszen még hétfőn kijelentette: „Konzultáltam Jozef Moravčík szövetségi külügyminiszterrel, így elmondhatom, hogy ott, ahol Moravčík úr konzultált és ismertette az alkotánytervezet tartalmát, a tervezetet, mint az európai színvonalnak megfelelőt, sőt azt meg is haladót elfogadták Azaz nem létezhetnek itt kísérletek arra, hogy sérelmekről beszéljenek." A képviselők, az átkos kisebbségi bajkeverők kivételével, megnyugodtak. Bölcs kormányunk van, hiszen jóelőre tapogatózott az alkotmány külföldi fogadtatását illetően. Nehéz lenne felróni nekik, hogy nem kérdeztek rá, hol van az az „ott, ahol Moravčík úr konzultált". Ezek után legalábbis kellemetlen lehetett számukra a hír, hogy az SZNT elnökénél tegnapelőtt látogatást tevő nyolc nyugat-európai nagykövet aggodalmát fejezte ki a kisebbségek szlovákiai helyzetét illetően. Ugyanakkor viszont az új alkotmány demokratizmusától sem voltak elragadtatva. A parlament elnökét persze nem kell félteni. Az alkotmányozási vita során annyi érv hangzott el a magyarok ellen, hogy bőven szemelgethetett belőlük. Az érvek közötti tallózgatása nem mondható éppen szerencsésnek. A magyarlakta vidékeken tapasztalható legmagasabb arányú munkanélküliséget próbálta párhuzamba hozni a déli járások állítólagos „legnagyobb bankbetétjeivel". Még szerencsétlenebb volt azonban Mečiar régi tételének a felújítása, miszerint külföldön erős magyar lobby működik. Ivan Gašparovič újított: szerinte a nyolc nagykövetet csak azért foglalkoztatja a kisebbségek sorsa, mert az Európai Közösségekben befolyásolásra törekvő (lobbyzó) magyarok kedvezőtlen képet teremtenek a világban Szlovákia és a szlovákiai magyarság közötti kapcsolatról. Mondom, szerencsétlen kijelentés volt ez, mert az a külföldi újságíró, aki végigülte a kétnapos alkotmányozási vitát, pontosan tájékozódhatott a szlovák parlamentben uralkodó magyarellenességről. Nem lehet a külföldi tudósítókról, diplomatákról feltételezni, hogy nem fognak tudósítani mindarról, amit hétfőn és kedden tapasztaltak. Jogosan merül fel a kérdés: kiknek a véleményére támaszkodott a szlovák kormányfő mozgalmához tartozó szövetségi külügyminiszter, amikor - állítólag Mečiart megnyugtatta: - külföldön európaiként fogadják el a szlovák alkotmányt, a kisebbségi jogokat taglaló cikkeivel együtt. Kérdés pedig ez főként azért, mert ha a hír igaz lett volna, két nappal a szlovák alkotmány jóváhagyása után nem jelentkezik be a szlovák parlament elnökénél nyolc élvonalbeli európai állam nagykövete, nem kérdőjelezik meg a szlovák alkotmány demokratikus voltát, nem aggódnak a szlovákiai kisebbségek sorsa fölött. Hol van az a bizonyos „OTT", ahol Moravčík úr konzultálta a szlovák alkotmányt, a kisebbségi jogokat, ha az angol, a német, a francia, a belga, a holland, a dán, a spanyol, a görög nagykövet fejezi ki aggodalmát. Tudjuk, Moravčík külügyminiszter úr az utóbbi időben Szerbiában is járt... Nyilván illetlenség lenne idézni itt azt a szólásmondást, hogy minden zsák megtalálja a maga foltját, mert felmerülhetne olyan feltételezés is, miszerint Milosevics vagy Karadzsics bólintott rá a tervezetre. Gašparovič úr kiszólása azonban nemcsak abszurd, ha azt feltételezi, hogy a külföldi magyar lobby egy nap alatt „megdolgozta" a nagyköveteket, de veszélyes is. Veszélyes pedig azért, mert az egész szlovák kormányzat tudta, többször is tájékoztatták őket arról, hogy a kisebbségi jogok figyelmen kívül hagyása esetében nem számolhatnak külföldi támogatásokkal, segélyekkel, hitelekkel. Most pedig arra próbálnak rájátszani, hogy a magyar lobby az, amely rossz hírüket kelti a világban, s ezért nem kaphat majd Szlovákia külföldről támogatást, segélyt, hitelt. Csodálkozni mindezen nem igen szabad. Számtalan külföldi kommentátor írta meg már erről a kormányról, hogy ellenségképre mindig is szüksége lesz. a FEKETE MARIAN KÉT ÉV ELTELTÉVEL ÚJRA, DE MOST SZEPTEMBERBEN SZÍNHÁZI FESZTIVÁL NYITRÁN (Munkatársunktól) - Színházi Nyitra '92 elnevezéssel két év elteltével újra megnyitja kapuit a szlovákiai színházak hagyományos fesztiválja. Az annak idején fennálló pártállam kultúrpolitikájának gondoskodását bizonyítani hivatott májusi fesztivál helyett idén szeptember 25-e és 30-a között - már a meghívott együttesek névsorából is kiderithetóek - szabad és bizonyára felszabadult is lesz a hangulat. Darina Kárová fesztiváligazgató elmondása szerint ezek a napok Nyitra szinte valamennyi használható színházi termében, terein és utcáin, de még a vasútállomáson is színházat láthat az érdeklődő. Ugyanis a fesztivál gerincét képező előadásokon kívül lesz színházi vásár, utcaszínházi előadás, népi bábjáték, bemutatkoznak amatőr együttesek, zenészek, néptáncosok. A Szlovák Nemzeti Színház prózai és operatársulatán kívül bemutatkozik a Radošinái Naiv Színház, a Nagyszombati Színház, a Nyitrai Bagar Színház, a pozsonyi Aréna, a martini SZnf Színház, a pozsonyi GUnaGU, a Stoka és a Studio S társulata. Részt vesznek a szemlén a cseh színházat képviselő társulatok is: a Husa na provázku Brünnböl, a Szentpétervárról Prágába települt Derevo és a Divadlo na zábradlí. Látható majd a fesztiválon a budapesti Mulatság Színház, amelynek egy Árkosi Árpád rendezte Mrožek előadásban Bán János, Gáspár Sándor és Dörner György játszik. Valószínűleg eljön Szlovéniából a ljubljanai Slovensko mladinsko gledališče és Kanadából a Sun Ergos csoport is. (d-n)