Új Szó, 1992. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-04 / 209. szám, péntek

1992. SZEPTEMBER 4. HIREK - VELEMENYEK VEDELMI MINISZTEREK TALÁLKOZÓJA Imrich Andrejčák, szövetségi védelmi miniszter ma Für Lajos ma­gyar honvédelmi miniszter meghívá­sára egynapos hivatalos látogatásra . Magyarországra utazik. A szövetsé­gi védelmi minisztérium szóvivője szerint a kétoldalú tárgyalásokon szóba kerül ä csehszlovák szövet­ség megszűnése utáni helyzet, külö­nös tekintettel az egyelőre egységes csehszlovák hadsereg és a magyar honvédség közötti együttműködés további lehetőségeire. Vlasta Hlušičková szóvivő sze­rint Imrich Andrejčákot tárgyalópart­nere véleménye érdekli többek közt az esetleges „visegrádi négyes" működésével kapcsolatban. A „né­gyes" az eddigi visegrádi hármak egyikének, Csehszlovákiának sza­kadása után alakulhatna ki. SEHOL SEM EMELIK A BENZIN ÁRÁT (Folytatás az 1. oldalról) nem kellene bekövetkeznie a módo­sításnak, mivel a benzinárak ki­egyenlítésére létesített tartalékala­pon, lévő összeg körülbelül ennyi időre elegendő. Nos, mint az időközben kiderült, a dolog nem egészen így áll: csupán azok a szervezetek kapják (és árul­hatják) ugyanis változatlan áron a benzint, amelyek az említett pénz­alapot létrehozták, tehát csupán a Benzina, a Benzinol és a Total nevű francia cég. A magánkézben lévő benzinkutak tulajdonosai vi­szont nem, holott, mint az a napok­ban kiderült, nem is tudtak az emlí­tett tartalékalap létezéséről. A ma­gánkézben lévő benzinkutak tulaj­donosai - saját bevallásuk szerint — három dolgot tehetnek a jelenlegi helyzetben: 1. két hónapra (azaz, amig el nem fogy az, azon a bizo­nyos pénzalapon lévő összeg) be­zárják a benzinkútjaikat; 2. a kény­szerítő körülmények folytán drágáb­ban fogják árulni a benzint;, 3. válto­zatlan áron - azaz olcsóbban, mint veszik - árulják tovább a benzint. Talán nem kell külön hangsúlyoz­nunk, hogy számukra az egyik meg­oldás ráfizetésesebb, mint a má­sik, ezért azt javasolták a Szövetsé­gi Pénzügyminisztériumnak, hogy a tartalékalapot olvasszák be a szö­vetségi költségvetésbe, és támo­gassanak egyformán minden ben­zinkutast. A Szövetségi Pénzügyminisztéri­um, mint az tegnap Prágában kide­rült, eleget tett a maszek benzinku­tasok kérésének. A tagköztársasá­gok pénzügyminisztériumainak és kőolajfinomítóinak a képviselőivel folytatott tárgyalások után megtartott sajtótájékoztatón Jan Klak bejelen­tette, hogy a tartalékalapon lévő összeget szeptember 10-én egy, a szövetségi költségvetés keretén belül létrehozott számlára utalják át, s míg ez a körülbelül félmilliárd koro­na kitart, mindenki változatlan áron kapja majd a benzint a finomítóktól. (kluka) NEM DSZM-SZÁNDÉK A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomnak nem állt szándéká­ban visszahívni a Csehszlovák Saj­tóiroda vezérigazgatóját, bár Petr Uhl munkáját jogosan bíráltuk né­hányszor - mondta a Szlovák Sajtó­iroda tudósítójának Vladimír Mečiar szlovák kormányfő. így reagált az eltávolított vezérigazgató kijelenté­sére, mely szerint visszahívását a DSZM kezdeményezte. VfltUTAflRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1992. szeptember 4-én Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font 53,87 54,65 Francia frank 5,67 5,74 Német márka 19,31 19,58 Olasz líra (1000) 25,26 25,61 Osztrák schilling 2,75 2,78 Svájci frank 21,66 21,98 USA-dollár 26,94 27,36 ALÁÍRTÁK A SZLOVÁK ALKOTMANYT (Folytatás az 1. oldalról) Pontosan 20 órakor lépett be a pozsonyi vár Lovagtermébe a szlovák államiság szimbólumaival a Szlovák Nemzeti Tanács négy képviselője. Az alkotmány szövegét Jozef Prokeš, a címert Vladimír Bajan, az állami lobogót Marian Andel és a Szlovák Köztársaság pecsétjét Milan Ftáčnik képviselők hozták be. A Szlovák Állami Népi Együttes himnikus éneke után Du­šan Jamrich, a Szlovák Nemzeti Színház igazgatója Hviezdoslav egyik versével köszöntötte az egy­begyűlteket. A Szlovák Nemzeti Ta­nács Elnökségének tegnapi határo­zatát és az új alkotmány preambulu­mát Jozef Sečansky, az SZNT al­kotmányjogi bizottságának elnöke, olvasta fel. Az alkotmány szövegét az SZNT képviselőinek, a Pozsony­ban akkreditált diplomatáknak, a szövetségi és a szlovák kormány tagjainak, valamint jeles vendégek­nek a jelenlétében Ivan Gašparo­vič, az SZNT elnöke és Vladimír Mečiar, szlovák kormányfő írta alá. - Kérjük hazánk magyar, ukrán, lengyel és roma nemzetiségű állam­polgárait, hogy támogassák a szlo­vák emancipációs törekvéseket, vál­lalják a hídszerepet a szomszédos államokkal és nemzetekkel, kerülve a nemzetiségi torzsalkodásokat és viszályokat - mondotta többek közt az aláírást követő ünnepi beszéd­ben Ivan Gašparovič, az SZNT elnö­ke. A szlovák himnusz elhangzása közben a pozsonyi vár udvarán fel­vonták a szlovák állami lobogót, mi­közben Ligetfalun díszlövésék kísér­ték az ünnepi perceket. Az alkotmány aláírását a szlovák parlament és kormány által adott ünnepi fogadás követte, miközben á Duna jobb partján tűzijáték kö­szöntötte az alkotmány aláírását. xxx Az alkotmány aláírásának ünne­pélyes aktusán nem vettek részt a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és az Együttélés Politikai Mozgalom parlamenti frakciójának tagjai. Miért - tettük fel a kérdést. DURAY MIKLÓS, az Együttélés elnöke: a parlamenti frakció testüle­tileg nem vesz részt az alkotmány aláírásának ünnepi aktusán. Teszi ezt ugyanolyan okból, mint amiért elhagyta az SZNT üléstermét. Ter­mészetesen bármely képviselőnk, mint egyén s mint képviselő nyugod­tan részt vehet az ünnepélyen, ilyen értelemben nálunk nem létezik kor­látozás. BÁRDOS GYULA, az MKDM saj­tótitkára: már a keddi kivonulás sej­teni engedte, hogy képviselőink nem vesznek részt az ünnepélyes aláírá­son. Bár úgy gondoljuk, hogy az alkotmány elfogadása teljesen legi­tim volt és annak érvényességét nem vonhatjuk kétségbe, szeret­nénk a közvélemény tudomására hozni, hogy nem tudunk azonosulni ezzel az alkotmánnyal. Számunkra tehát a tegnapi nap nem jelentett ünnepet. KETTŐS JOGÁLLAPOT? (Folytatás az 1. oldalról) tikáját, valamint Milan Kňažko kor-, mányalelnök és Ivan Mjartan állam­titkár kijelentéseit a szlovák televízi­ós adás hírműsoraival kapcsolat­ban. A szlovák nemzetre, az állam érdekeire és Szlovákia jó nemzetkö­zi bemutatására való hivatkozás nagyban hasonlít a kommunista rendszer vezetőinek érvelésére, amikor a munkásosztály és ä szocia­lizmus érdekeire hivatkozva irányí­tották a sajtót. A DSZM választások utáni viselkedése egy új diktatórikus rendszer kialakulására utal - írják a PDU politikusai. Hasonló szellemben nyilatkozott tegnap a Cseh- és Morvaországi Kommunista párt elnöke Jirí Svo­boda. Elmondta, hogy nem szíve­sen kezdeményezné egy újfajta Ke­let Európai Tudósító Iroda létrejöttét, hasonló irodáét, amilyet a pártállami időszakban éppen Petr Uhl, a Csehszlovák Sajtóiroda igazgatója vezetett. MPP: AZ ALAPTÖRVÉNY ELFOGADHATATLAN Az új szlovák alkotmány túlságo­san nagy hatalmat ad a végrehajtó szerveknek, a parlament rovására - véli a Magyar Polgári Párt. Szóvi­vője, Gyurovszky S. László a párt tegnapi sajtótájékoztatóján a most elfogadott alkotmány kisebbségek­kel kapcsolatos cikkeiről mondott véleményt. Elmondta, hogy a szlovák alkot­mány nem bővíti az emberi jogokról és szabadságokról szóló (szövetsé­gi) alkotmánylevélben rögzíttetteket, hanem - például az államnyelv megjelöléssel - szűkíti azokat. Az alkotmányban az a megfogalmazás, hogy „az államnak lehetővé kell ten­ni a kisebbségek számára az állam hivatalos nyelvének elsajátítását" aggályt kelt a magyarság körében, hogy az állami szervek ezt a jogot az anyanyelven való oktatás szűkítésé­vel akarják (fogják) majd megvalósí­tani. A szlovák alkotmány az MPP számára ezért elfogadhatatlan - összegezte Gyurovszky, aki úgy véli, hogy az alaptörvény nem erősíti majd az emberek jogbiztonság-ér­zését. Ha a kormány a továbbiakban is ignorálja a kisebbségek vélemé­nyét a velük kapcsolatos ügyekben, úgy az MPP nemzetközi intézmé­nyekhez folyamodik majd. Néhány szlovák újságíró kissé ér­tetlenül kérdezte, miért kell - képle­tesen szólva - félreverni a harango­kat, ha kisebbségek helyzetét illető­en eddig semmi sem változott. Gyu­rovszky kifejtette: a hatályos szövet­ségi alkotmány szerint a kisebbsé­geknek joguk lett volna beleszólni, véleményezni a tervezeteket, részt venni az alkotmány előkészítésé­ben. Ám a kormány nem kérte ki véleményüket. A kabinet nemzetisé­gi tanácsát sem vonta be az előké­szítési munkába, minthogy a régi tanácsot megszüntette, az újat (ed­dig) nem nevezte ki. G. A. SZNP: KOLLEKTÍV JOGOKAT A KISEBBSÉGEKNEK? - Bár az új szlovák alkotmány nem minden szempontból felel meg tökéletesen a Szlovák Nemzeti Párt elvárásainak, elfogadását, tekintet­tel a dokumentum rendkívüli jelentő­ségére, egyértelműen támogatjuk - mondta az SZNP tegnapi pozsonyi sajtótájékoztatóján Vladimír Miš­kovský szóvivő, az SZNT képvise­lője. Körvonalazta gazdasági szak­emberek előrejelzéseit, melyek sze­rint várható, hogy a szlovákiai üze­mek 20 százalékát felszámolják. Je­lentős mértékben emelkedik a mun­kanélküliek száma és az életszínvo­nal legfeljebb 20 százalékos csök­kenésével is számolni lehet. Miškovský a magyar parlamenti képviselőknek az alkotmánytervezet végleges szavazásától való távol­maradását értelmetlennek mondta, hiszen a Demokratikus Baloldal Pártja és a Demokratikus Szlovákiá­ért Mozgalom színeiben így is ma­radtak a teremben magyar képvise­lők. Hozzátette, hogy a két mozga­lom egyébként sem képviseli az egész szlovákiai magyarságot. František Búry, a párt központi tit­kára a magyarság közt uralkodó el­térő nézetet azzal igyekezett bizo­nyítani, hogy több magyar nemzeti­ségű polgár kérte felvételét az SZNP-be. Jeszenszky Géza ma­gyar külügyminiszter pozsonyi láto­gatásával kapcsolatban nagy fon­tosságúnak nevezte a Magyaror­szággal való kapcsolatokat, ame­lyek a közös történelemből és az előnyös földrajzi fekvésből is adód­nak. Hangsúlyozta, hogy az SZNP érzékeny a nemzetiségi probléma­körre, és nincs kizárva, hogy pártjuk támogatni fogja a kollektív jogok elismerését a nemzetiségek számá­ra. -zsár­OKTÓBERBEN LONDONBAN MAJOR FOGADJA A VISEGRÁDI HÁRMAK VEZETŐIT John Major, brit kormányfő, az EK soros elnöke október 28-ára találkozót tervez a csehszlovák, a magyar és a lengyel vezetőkkel. A londoni megbeszélésen főleg a három ország társulási szerződésének jövőjéről és a későbbi EK-tagságról lesz szó. Azt még azonban nem tudni, hogy Csehszlovákia hogyan képviselteti majd magát a találkozón. A nemhivatalos forrásokból származó közlés szerint a brit kabinet változatlanul támogatja az Európai Közösségek bővítését a visegrádi hár­makkal. MOSZKVAI MEGÁLLAPODÁS: TŰZSZÜNET LESZABHÁZIÁBAN Georgij Karkarasvili, a grúz­fegyveres erők abháziai parancsno­ka és az abházi gárda parancsnoka Szuhumiban szerdán péntekig szóló fegyvernyugvási megállapodást írt alá. Karkarasvili egyben közölte, hogy szabadon engedik az összes abház foglyot, és az észak-kaukázu­si önkénteseket is. A grúz-abház konfliktus politikai megoldása érdekében Borisz Jel­cin orosz elnök kezdeményezésre Moszkvában tegnap tárgyalások kez­dődtek Oroszország, Grúzia, Abhá­zia, az Oroszországhoz tartozó öt észak-kaukázusi köztársaság, vala­mint három délorosz terület képvise­lőinek részvételével. Moszkva javas­lata feltételezi a grúz hadsereg kivo­nását Abháziéból, s ezzel egyidőben az abház gárdák lefegyverzését és feloszlatását. A grúzok és az abhá­zok is elkészítették saját indítványai­kat, de ezeket nem ismertették a tár­gyalások előtt. A fő probléma nyil­vánvalóan az lesz, hogy Tbiliszinek az a véleménye, hogy csapatai jog­gal tartózkodnak Abháziéban, hi­szen az grúz terület. Az abházok viszont azt állítják, hogy országuk független köztársaság. Jelcin a tárgyalásokon arra figyel­meztetett, hogy sürgősen rendezni kell a konfliktust, amely augusztus közepe óta legkevesebb 130 áldo­zatot követelt. Arra is rámutatott; ha nem sikerül megállapodni, akkor Dél-Oroszországban „nagy tűz ke­letkezhet". Végül is tegnap Moszkvában az orosz, a grúz és az abház vezetők megállapodtak a tűzszünetben, amely szeptember 5-én, azaz hol­nap lépne érvénybe. Ezt Eduard Sevardnadzenek, a grúz államta­nács elnökének a szóvivője közölte. A moszkvai találkozót megelő­zően Borisz Jelcin és Eduard Sevard nadze négyszemközti tárgyalásokat folytatott. A hírügynökségek azon­ban nem közöltek részleteket a megbeszélésekről. ILIESCU LEVELE T0KÉS LÁSZLÓHOZ Ion Iliescu román elnök levelet írt Tőkés Lászlónak, aki, mint ismere­tes, szerdán éhségsztrájkot kezdett azzal a céllal, hogy rámutasson a ro­mániai kommunista-nacionalista kormány által ösztönzött hazugsá­gokra és a magyarellenes tendenci­ákra. Iliescu szerint a közelgő választá­sok miatt nem alkalmas az időpont az éhségsztrájkra, amely „egyéb­ként is csak felesleges, érzelmekre ható szenvedélyes megnyilvánu­lás". Az elnök arról is tájékoztatta Tőkést, hogy Bukarestben szeretne találkozni vele. Egyben felszólította őt, hogy hagyja abba az éhezést. A református püspök a Magyar Rádiónak adott temesvári nyilatko­zatában hangsúlyozta: „Megtiszte­lő, hogy Iliescu elnök szóba áll ve­lem. Eddig ezzel ellentétes, vagy legalábbis ettől különböző tapaszta­lataim voltak. Amíg értelmét látom ennek a vállalkozásnak, addig foly­tatom." HONECKER BÖRTÖNBEN MARAD Berlinben tegnap a tartományi bí­róság úgy döntött, hogy Erich Ho­necker, a volt NDK párt- és állami vezetője továbbra is a Moabit bör­tönben marad. A bíróság ezzel visz­szautasította Honecker védőinek követelését, hogy engedjék szaba­don rákbeteg ügyfelüket. A büntetőtanács arra a következ­tetésre jutott; Honecker jelenlegi egészségi állapota nem annyira rossz, hogy szabadon kellene en­gedni őt. A bíróság az indoklásban arra is rámutatott, hogy a vádlottal kapcsolatban nem lehet kizárni a szökés veszélyét, hiszen Honek­ker már egyszer elmenekült Moszk­vába. Egyébként a tegnapi másfél órás bírósági tárgyaláson Honecker személyesen is jelen volt. TAKTIKAZIK AZ AGRESSZOR (Folytatás az 1. oldalról) hozásáról a múlt hónapban esett szó Milan Panics kormányfő és Szüiejman Demirel török államfő találkozóján. Panics akkor azt java­solta, hogy Jugoszlávia adja a kato­nákat, Törökország pedig a tiszte­ket, s ezzel elnyernék mind a szer­bek, mind a muzulmánok bizalmát. Bosznia-Hercegovinában a teg­napra virradó éjszaka a szokásosnál valamivel nyugodtabb volt. Nagyobb összecsapásokról Gorazsde, Bo­sanski Brod és Tomislavgrad térsé­géből érkeztek jelentések. A belgrá­di televízió megállapítása szerint a fővárosban, Szarajevóban tavasz óta nem volt ilyen nyugalom. Igaz, hogy reggel felé kissé hevesebb lett a lövöldözés, s állítólag a muzulmá­nok lőtték a szerb állásokat. Hasonló helyzetjelentést adott a horvát rádió is. De ezt csupán az agresszor takti­kai manőverének minősítette, hi­szen tegnapra várták Szarajevóba Marrack Gouldingot, az ENSZ-fő­titkár helyettesét. A horvát rádió reggeli híradása beszámolt arról is, hogy a szerb csapatok megkísérelték az áttörést Bosanski Brod irányába, de nem jártak sikerrel. A Reuter arról tudósí­tott, hogy tegnap reggel útnak indult Szarajevóból Gorazsde felé egy hu­manitárius konvoj 100 tonna élelmi­szerrel és gyógyszerrel. A rako­mányt a békeerőkhöz tartozó ukrán katonák kísérték. Tegnap délután már arról tudósítottak a hírügynök­ségek, hogy a konvoj szerencsésen megérkezett Gorazsdéba. Fred Eckhard, az ENSZ-erők szarajevói szóvivője közölte: a bé­keerők tisztjeivel folytatott tárgyalá­sok után Radovan Karadzsics, a boszniai szerbek vezetője aláírta a megállapodást a szerb fegyverek ellenőrzésének módjáról, A kéksisa­kosok Szarajevóban 11 begyűjtőhe­lyet létesítettek. Eckhard szerint a megállapodás minden 82 mm­esnél nagyobb kaliberű szerb akna­vetőre, az összes tankra, valamint a 100 mm-es és ennél nagyobb ágyúkra vonatkozik. Dobrica Csoszics államfő nyíl­tan bírálta a kormányzó szocialisták és a szélsőségesen nacionalista Radikális Párt parlamenti csoportja­it, amelyek közösen vetették fel a bi­zalmatlansági indítványt Milan Pa­nics kormányfő ellen, éspedig azért, mert nem védte megfelelően Szer­bia érdekeit a londoni békekonferen­cián. A Tanjug szerint Csoszics le­velet intézett mindkét klubhoz és elítélte lépésüket. Felszólította őket arra, hogy javaslatukat vonják visz­sza. Az államfő levelének közzététele után meglepő módon a Szocialis­ta Párt vezetősége is elítélte saját parlamenti klubjának javaslatát. Az AFP véleménye ezzel kapcsolatban: a Milosevics vezette volt kommu­nisták soraiban véres hatalmi harc folyik.

Next

/
Thumbnails
Contents