Új Szó, 1992. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-03 / 208. szám, csütörtök
GAZDASÁG 1992. SZEPTEMBER 3. INKA LESZI?) küliek száma, nem f csökkent volna a rettek száma. Ez i/i átlagban a tavait az idei első félévin a munkanélkülik a megvizsgálása idvezó' jelenségek ilható többek kőzőképpen alakult: a 19 éves korig munkát keresők százaléka — 24,3, a 20-24 éveseké 9,0, a 25-29 éveseké 7,7. A munkanélküli fiatalok közül a legtöbben szakérettségizettek, de sokan vannak az alapiskolát és gimnáziumot végzettek is. Tulajdonképpen 1992 az első esztendő, amikor hazánkban már megvalósulhat az aktív munkaeró'piA CSÖKKENÉS? : különösen veszés csoportok, hogy iliség átlagos idő: az idő, míg valaki :oknak a száma is, i át nem találnak 3rt az is, hogy a régiók szerinti gyöt altérő, s hogy lé vonulva jelentő. Prágában (ahol a a munkanélkülin 0,34 százalékos zlovákiában 12,64 liség a nőket és a leginkább, továb3S a cigány lakosoIvántartott munka<nem a felét képéén aluli fiatalok. A átlagos, 5,46 száel összevetve a fiailisége a követkeac-politika, amely elsősorban a muhkahivatalok révén, az állami költségvetés e célú tartalékain keresztül történik. A kővetkező programokról van szó: — társadalmilag célszerű munkahelyek teremtéserői, — közhasznú munkák szervezéséről, — az átképzési programokról, — a fiatalok foglalkoztatásának programjáról, — a csökkent munkaképességűek számára történő munkahelyte remtés támogatásáról, — az átmenetileg értékesítési nehézségekkel küzdő vállalatoknál a rövidített munkaidő bevezetéséről (júliustól csak az új vállalkozói programra áttérő vállalatoknál van erre lehetőség), — a kisvállalkozások támogatásának programjáról. Ami a társadalmilag célszerű munkahelyeknek a munkahivatalok közvetítésével történő teremtését illeti, az idén sokkal nagyobb ütemű mint tavaly, jóllehet az egyes járások között jelentősek e téren is az eltérések. És, persze, nehezen értékelhető az így létrehozott munkahelyek hatékonysága is, hiszen nehéz meg ítélni, valóban új munkahelyről vane szó, olyanról, amelyet a munkahivatal segítsége nélkül képtelenek lettek volna létrehozni. A közhasznú munkahelyek létesítésében is sokkal nagyobb az idén az aktivitás. Míg tavaly a munkahivatalokkal együttműködve 30 ezer ilyen munkahelyet teremtettek országos viszonylatban, az idén csupán az első félévben már 42 ezer ilyen munkahelyről adtak számot az illetékes hivatalok. E téren Szlovákiában nagyobb az aktivitás, mint Csehországban. A fejlett gazdaságokhoz képest a legnagyobb törlesztenivalónk a foglalkoztatáspolitikát illetően az átképzések terén van. Ez valószínűleg annak a következménye, hogy tisztázatlanok a vállalkozói programok. A szakemberek véleménye szerint a munkanélküliségi hányad csökkenése nem lesz tartós jelenség, mivel a piacgazdaságra való következetes áttérés megköveteli majd a szociális foglalkoztatottság felszámolását, márpedig Szlovákiában e téren nagyon sok a teendő. És nem könnyíti a foglalkoztatáspolitikáért felelősök helyzetét a hadiipar polgári célú termelésre való átállítáz állását, a társadaítöltött szerepét vesgszűnik pénzkereelen megválni hivaakorlásától. ivé válást nem min3li meg; nem mindzerűen végzett vagy ; munkát veszít-e el tok szerint ez utóbbiők azok, akiket nem >n a változás. is számít A nők ik el a váltást. Nekik ibb esetben még jól ;őt jövedelmük sem ;yelembe vesszük, kell naponta utaznitre, nem kell a gyeodában, a napköziartó- férfiak sínylik a munkanélkülivé im mindig megértő, is ott lebeg a gyaíiért éppen téged a munkanélküliek ebb, hiszen ott legi nem is teljesen—, MUNKANÉLKÜLISÉG - FALUN A 980 lakosú Kamocsán 48 munkanélkülit tartanak nyilván. Körülbelül a fele nő, és nagy többségben vannak azok, akiknek nincs szakmájuk. Főiskolát végzett egy sincs köztük, de olyan fiatal akad, aki kikerülve az ÉLET-be nemcsak (munka) helyét nem találja, de önmagát sem. — Kamocsán, sajnos, nincs más munkalehetőség a közhasznú munkán kívül...-LukácsVince polgármester mindössze annyit enyhít a statisztikán, hogy fél éven keresztül hat személyt foglalkoztat. Ennyire kapott szerződést. — De többet, ha akarnék se tudnék alkalmazni. Mert nincs iránta érdeklődés. Az itteni munkanélküliek a ház körül dolgoznak, elég nekik az a segély, amit kapnak. Negyvenöt százalékuk a szociális segéllyel is beéri. Az a hat személy, aki jelenleg közhasznú munkát végez — arra az időre nem kapja a munkanélküli segélyt — 15 korona órabérért tartja rendben a parkot, a temetőt, a futballpálya környékét, az utcákat, járdákat az elhagyott házak körül, meg a rekreációs központ tájékát Ez nyári elfoglaltság. De télen vajon milyen munkát adhatnának nekik? — Télen is tudnám őket foglalkoztatni, ha engedélyt kapnék rá. Fűtésre például... Az Érsekújvári járásban a legmagasabb a munkanélküliség Szlovákiában, de a vállalkozók is ott vannak a legtöbben... A munkaügyi hivatal kimutatása, sajnos, nem pontos, mondja a polgármester. A múlt héten kapta meg a kamocsai munkanélküliek legfrissebb névsorát. A nyilvántartásban olyan is szerepelt, aki már két hónapja nem él... — Jó lenne, ha a járási munkaügyi hivatal minden hónapban egyeztetné a létszámot a polgármesterekkel. Akkor ilyesmi nem fordulhatna elő — mondja. Falusi munkanélküliség... Azt mondtuk, nincs munkalehelőség? A szövetkezetnek szüksége volt segítségre — paprikaszedéshez. Jól megfizették (volna). Az első napokban mégsem akadt jelentkező... (kopasz) LLALKOZOKAT SEGÍTIK encsés helyzetben a Rimaszombati jáíanis egy fedél alatt szükséges tájékozlegkap/hat/nak. Vo(ezdő magánvállalnint a huzamosabb ilkozó csoportokra, nácsadói Szolgálat tudtam meg, hogy ég róluk. Bár az eli óta léteznek, állanét hónapja költözépületnek ezt a rélújították. Most viijön, a bőség zavanis négy egymás g közül választhat, n bizonyul éppen a íek, mert se'nki lácsért, információimr- íókat, viszont zok mindig a legilogtatnak. Slávomír tőtől megtudtam, lenleg 3700 vállalsndelkező személy tapasztalat, hogy egyre többen érdeklődnek a külföldi üzletkötések és a külkereskedelmi kapcsolatok módozatai és lehetőségei iránt. A szomszédban az Európai Adatbank szerviz telefonszolgálata található. Itt tudtam meg a pályázat útján augusztus elején idekerült Jozef Katreniak mérnöktől, hogy náluk az ország különböző részéből 10 514 cégről és vállalkozói alanyról tárolnak különböző adatokat és információkat. Hozzájuk azok jöhetnek vagy hívhatnak, akik kapcsolatot keresnek más hasonszőrű vállalkozóval, de azok is, akik érdeklődni, informálódni akarnak az általuk nyújtott szolgáltatások felől. Az adatbank információszolgálata ingyenes. Aki személyesen nem tud eljönni az információszerzés vagy információbevitel céljából, annak elég, ha kitárcsázza a 36-36-os rimaszombati hívószámot. A telefonnál hétköznapokon réggel hét és este hét óra között, illetve szombaton reggel nyolc és délután egy óra között tartanak ügyeletet. A szomszéd helyiségben a Szlovákiai Vállalkozók Társulásának járási képviseletét találtam. Itt is két dolgozó várja az ideérkezőket, s mint azt tőlük megtudtam,azafeladatuk, hogy avállalkozókat összefogják, érdekképviseletük mellett szervezeti tevékenységüket is koordinálják. Többszöri sikertelen próbálkozás után július elsején alakultak meg, így ténykedésük csak most van felfutóban. Egyelőre úgy néz ki, a vállalkozóknak soknak tűnik a tagsági illetékként megszabott hatszáz korona, mivel míg a jogelődjüknek számító szervezetbe 94-en léptek be, addig a járásban újnak számító társulásba ennél jóval kevesebben. A tanácsadás és az érdekképviselet mellett több közérdeklődésre is érdemleges rendezvény szerepel programtervezetükben: előadások, szemináriumok, tanfolyamok és egyebek. A tanácsadást, segítségnyújtást, persze, nemcsak a vállalkozók, de bárki, aki velük valamilyen kapcsolatba kerül, igénybe veheti. Aki pedig már felmegy az SZNF utca 15-ös számú épületének harmadik emeletére és netán egyik irodában sem járna szerencsével, esetleg nem tudnának neki főleg jogi kérdésekben megfelelő útbaigazítással szolgálni, annak a negyedik ajtón kell bekopognia, ahol dr. Tóth Iveta jogásznő irodája található. P.L. IVAN MIKLÓS: A REFORM LASSITASAVAL MEGHOSSZABBODIK A SZENVEDÉS Vladimír Mečiar legfőbb tanácsadói a NEZES, vagyis a Szlovákia Független Közgazdászai Egyesületéből kerülnek ki. Ez elsősorban a hatvannyolcas kommunista reformközgazdászokat tömöríti, akik harmadikutas elképzeléseire a közös állammal kapcsolatos korábbi viták során a cseh jobboldali közgazdászok általában rendkívül ingerülten reagáltak. Ezért nem is meglepő, hogy miután Klausék hatalmon maradtak, Szlovákia viszont a NEZES szinte korlátlan vadászterületévé vált, Csehország minél hamarabb szabadulni igyekszik a szerinte perspektíváit vesztett szegényebb rokontól. Szlovákiában a NEZES egyik legfőbb kritikusa a harminckétéves Ivan Mikloš, egykori privatizációs miniszter, aki már jóval kinevezése előtt kiterjedt sajtóvitába keveredett ennek tagjaival. A jelenleg a Polgári Demokrata Unió alelnökeként tevékenykedő közgazdászt arra kértük, mondjon véleményt az új hatalmi garnitúra esélyeiről. • Érdekelne, mi jut eszébe, amikor a szociális és ökológiai piacgazdaság bevezetéséről hall. Nem kezdünk így ezúttal valamiféle emberarcú kapitalizmus építésébe? — Kétségtelenül fennáll annak a veszélye, hogy ha hasonló jelzőkkel kezdünk operálni, az egész gazdaságpolitika félresiklik a jelenlegi rendszer javítgatásába, esetleg valamilyen harmadik út keresésébe — leegyszerűsítve fogalmazva — a kapitalizmus és a szocializmus közt. A gazdaság sikeres átalakításának előfeltétele ugyanis a megfelelő teljesítőképesség elérése, ehhez viszont feltétlenül piacgazdaságot kell kialakítani, amelynek menetébe az állam csak ott avatkozik bele, ahol ez gazdaságos lehet. Ilyennek tekintem például a játékszabályok kialakítását, a közvagyon és a versenyhelyzet védelmét, mindezt természetesen piacbarát eszközökkel. • Ezzel kapcsolatban viszont manapság sokan hivatkoznak arra, hogy Németországban is szociális piacgazdaság létezik. — Igen, csak éppen azt felejtik el, hogy a második világháború után a német gazdaság transzformálódása idején ott tíz évig még munkanélküli segélyt sem fizettek. A szociális dimenzió tehát csak akkor kerülhetett napirendre, amikor a gazdaság olyan színvonalat ért el, hogy volt miből előnyöket biztosítani. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nálunk ne legyen munkanélküli segély, csak éppen figyelmeztetni szeretnék arra, a törvényszerűségek figyelmen kívül hagyása a reform lassításához, sőt kétségbe vonásához vezet. Ez pedig rövid időn belül ellentétes hatást vált ki, mivel meghosszabbodik az az idő, amikorra az átalakulás befejeztével a gazdaság valóban termelékennyé válik. • Az új hatalmi garnitúra egyik választási érve viszont éppen az volt, hogy az átalakítás következményei jobban sújtják Szlovákiát. — Ezek a következmények kétségkívül léteznek, de látni kell, hogy nálunk egyszerűen más a gazdaság szerkezete, nagyobb a nehézipar, illetve a félkésztermékgyártás részaránya stb. Ezenkívül a szlovák ipar nagyobb mértékben függött az elmúlt években szétesett keleti piactól, nagyobb volt a behozatal és kisebb a kivitel aránya. A helyzetelemzések során gyakran arról is megfeledkeznek, hogy a szlovák gazdaság jelentős mértékben a kommunizmus viszonyai közt alakult ki, vagyis nem léteztek a piac gazdaságszabályozó mechanizmusai, amelyek alapján az új vállalkozások mindig oda telepednek, ahol ez a leginkább racionális. Itt a döntés képletesen gyakran úgy történt, hogy a kommunista párt titkára szülőföldjének kohót vagy valamilyen vállalatot ajándékozott. Mindezek együttes hatása idézte elő a reform keményebb kihatásait és erre hivatkozva sokan, köztük a mai hatalmi garnitúra tagjai is nálunk eltérő reformot, alapvetően más lépéseket követelnek. Véleményünk szerint azonban a szlovák gazdaságnak éppen gyengébb teljesítőképessége miatt a felzárkózáshoz gyorsabb és radikálisabb reformra van szüksége, mint a cseh gazdaságnak. Éppen úgy, mint az osztrák gazdaságot kisebb mértékben kell megreformálni, mint a csehországit. Ezek szerint bár Szlovákia jelenleg nehezebb helyzetben van, a lassítás nem jelentene megoldást, ellenkezőleg, későbbre tolódna a fellendülés kezdete. így azután a szociális-gazdasági helyzet is tovább romlana, és ami az egészben a legrosszabb, mivel nem teremtődnének meg a lehető leggyorsabb felemelkedés feltételei, idővel az egész kilátástalanná válna. Úgy gondolom, erről hamarosan meggyőződhetünk, hiszen a cseh kormány az átalakítás legalább ilyen sebességű és mélységű folytatását tűzte ki céljául. A szlovák kormány ezzel ellentétben a reform lassítását, kiigazítását helyezte kilátásba, bár egyelőre ennek részleteit nem hozta nyilvánosságra. A polgárok tehát nemsokára közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek arról, melyik út a helyesebb. , • Azt viszont megállapíthatjuk, hogy az új szlovák kormány egyelőre megmaradt az általános kijelentések szintjén. Mi lehet az az első lépés, amely a sokak által feltételezett lecsúszás kezdetét jelenthetné? — Az igaz, hogy az új kormány egyelőre csak nyilatkozatokra szorítkozik, ezek viszont nagyon fontosak, mivel kötelező érvényűek. Ilyen például a parlament által jóváhagyott ellentmondásos programnyilatkozat, amely egyrészt leszögezi, hogy folytatni fogja a piacgazdaság bevezetését, megőrzi a pénz stabilitását és megakadályozza az inflációt, másrészt viszont olyan eszközök alkalmazását szorgalmazza, amelyek egyértelműen gerjesztik az inflációt. Ilyen például a deficites költségvetés vagy a központilag irányított fejlesztési politika. Az is igaz viszont, hogy egyelőre csak nyilatkozatok hangzottak el és a reform ugyanúgy folytatódik tovább, mint ahogyan azt mi elkezdtük. Egyértelmű fordulópontot a pénznem szétválasztása fog jelenteni, aminek oka elsősorban a költségvetési egyensúllyal kapcsolatos eltérő pénzügyi politika lesz. Január elsejétől a szlovák költségvetés önállóvá válik és ennek következtében az igények megnőnek, a bevételek pedig csökkennek. A kormány ennek ellenére központi forrásból akar fejleszteni, amit pedig csak költségvetési hiány árán tud megvalósítani. • Végezetül a jövő szempontjából mit gondol azokról a véleménykülönbségekről, amelyek a DSZM fő gazdasági szakértőjének számító Húska úr és az ön utódja, Dolgos úr közt mutatkoznak. — Ezek nemcsak a privatizációt, hanem tulajdonképpen a gazdaság egészét illetik. Ezért még a programnyilatkozat birtokában is nehéz előre kiszámítani a jelenlegi kormány politikáját. Ami a privatizációt illeti, azt hiszem, hogy végül is a realizmus került az előtérbe és így Húska úr elképzelései mellékvágányra szorultak. A jelenlegi hatalmi garnitúra, amely választási kampányát egyebek mellett a privatizáció kritikájára építette és azt ígérte, hogy majd ő másképp fogja csinálni, azóta nyilvánvalóanfelismerte, hogy alapvető változtatásokkal csak a folyamat lassítását vagy teljes leállítását érné el. TUBA LAJOS