Új Szó, 1992. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-03 / 208. szám, csütörtök

GAZDASÁG 1992. SZEPTEMBER 3. INKA LESZI?) küliek száma, nem f csökkent volna a rettek száma. Ez i/i átlagban a tava­it az idei első félév­in a munkanélküli­k a megvizsgálása idvezó' jelenségek ilható többek kő­zőképpen alakult: a 19 éves korig munkát keresők százaléka — 24,3, a 20-24 éveseké 9,0, a 25-29 éveseké 7,7. A munkanélküli fiatalok közül a legtöbben szakérettségizettek, de sokan vannak az alapiskolát és gim­náziumot végzettek is. Tulajdonképpen 1992 az első esztendő, amikor hazánkban már megvalósulhat az aktív munkaeró'pi­A CSÖKKENÉS? : különösen veszé­s csoportok, hogy iliség átlagos idő­: az idő, míg valaki :oknak a száma is, i át nem találnak 3rt az is, hogy a régiók szerinti gyöt altérő, s hogy lé vonulva jelentő­. Prágában (ahol a a munkanélküli­n 0,34 százalékos zlovákiában 12,64 liség a nőket és a leginkább, továb­3S a cigány lakoso­Ivántartott munka­<nem a felét képé­én aluli fiatalok. A átlagos, 5,46 szá­el összevetve a fia­ilisége a követke­ac-politika, amely elsősorban a muhkahivatalok révén, az állami költségvetés e célú tartalékain ke­resztül történik. A kővetkező progra­mokról van szó: — társadalmilag célszerű munka­helyek teremtéserői, — közhasznú munkák szervezé­séről, — az átképzési programokról, — a fiatalok foglalkoztatásának programjáról, — a csökkent munkaképességű­ek számára történő munkahelyte remtés támogatásáról, — az átmenetileg értékesítési ne­hézségekkel küzdő vállalatoknál a rövidített munkaidő bevezetéséről (júliustól csak az új vállalkozói prog­ramra áttérő vállalatoknál van erre lehetőség), — a kisvállalkozások támogatá­sának programjáról. Ami a társadalmilag célszerű munkahelyeknek a munkahivatalok közvetítésével történő teremtését il­leti, az idén sokkal nagyobb ütemű mint tavaly, jóllehet az egyes járások között jelentősek e téren is az eltéré­sek. És, persze, nehezen értékelhe­tő az így létrehozott munkahelyek hatékonysága is, hiszen nehéz meg ítélni, valóban új munkahelyről van­e szó, olyanról, amelyet a munkahi­vatal segítsége nélkül képtelenek lettek volna létrehozni. A közhasznú munkahelyek létesítésében is sok­kal nagyobb az idén az aktivitás. Míg tavaly a munkahivatalokkal együttműködve 30 ezer ilyen mun­kahelyet teremtettek országos vi­szonylatban, az idén csupán az első félévben már 42 ezer ilyen munka­helyről adtak számot az illetékes hi­vatalok. E téren Szlovákiában na­gyobb az aktivitás, mint Csehor­szágban. A fejlett gazdaságokhoz képest a legnagyobb törlesztenivalónk a fog­lalkoztatáspolitikát illetően az átkép­zések terén van. Ez valószínűleg an­nak a következménye, hogy tisztá­zatlanok a vállalkozói programok. A szakemberek véleménye sze­rint a munkanélküliségi hányad csökkenése nem lesz tartós jelen­ség, mivel a piacgazdaságra való következetes áttérés megköveteli majd a szociális foglalkoztatottság felszámolását, márpedig Szlovákiá­ban e téren nagyon sok a teendő. És nem könnyíti a foglalkoztatáspoliti­káért felelősök helyzetét a hadiipar polgári célú termelésre való átállítá­z állását, a társada­ítöltött szerepét ve­sgszűnik pénzkere­elen megválni hiva­akorlásától. ivé válást nem min­3li meg; nem mind­zerűen végzett vagy ; munkát veszít-e el tok szerint ez utóbbi­ők azok, akiket nem >n a változás. is számít A nők ik el a váltást. Nekik ibb esetben még jól ;őt jövedelmük sem ;yelembe vesszük, kell naponta utazni­tre, nem kell a gye­odában, a napközi­artó- férfiak sínylik a munkanélkülivé im mindig megértő, is ott lebeg a gya­íiért éppen téged a munkanélküliek ebb, hiszen ott leg­i nem is teljesen—, MUNKANÉLKÜLISÉG - FALUN A 980 lakosú Kamocsán 48 munka­nélkülit tartanak nyilván. Körülbelül a fele nő, és nagy többségben vannak azok, akiknek nincs szakmájuk. Főis­kolát végzett egy sincs köztük, de olyan fiatal akad, aki kikerülve az ÉLET-be nemcsak (munka) helyét nem találja, de önmagát sem. — Kamocsán, sajnos, nincs más munkalehetőség a közhasznú mun­kán kívül...-LukácsVince polgármes­ter mindössze annyit enyhít a statiszti­kán, hogy fél éven keresztül hat sze­mélyt foglalkoztat. Ennyire kapott szerződést. — De többet, ha akarnék se tudnék alkalmazni. Mert nincs iránta érdeklődés. Az itteni munkanélküliek a ház körül dolgoznak, elég nekik az a se­gély, amit kapnak. Negyvenöt százalé­kuk a szociális segéllyel is beéri. Az a hat személy, aki jelenleg köz­hasznú munkát végez — arra az időre nem kapja a munkanélküli segélyt — 15 korona órabérért tartja rendben a parkot, a temetőt, a futballpálya kör­nyékét, az utcákat, járdákat az elha­gyott házak körül, meg a rekreációs központ tájékát Ez nyári elfoglaltság. De télen vajon milyen munkát adhat­nának nekik? — Télen is tudnám őket foglalkoz­tatni, ha engedélyt kapnék rá. Fűtésre például... Az Érsekújvári járásban a legmaga­sabb a munkanélküliség Szlovákiá­ban, de a vállalkozók is ott vannak a legtöbben... A munkaügyi hivatal ki­mutatása, sajnos, nem pontos, mond­ja a polgármester. A múlt héten kapta meg a kamocsai munkanélküliek leg­frissebb névsorát. A nyilvántartásban olyan is szerepelt, aki már két hónapja nem él... — Jó lenne, ha a járási munkaügyi hivatal minden hónapban egyeztetné a létszámot a polgármesterekkel. Ak­kor ilyesmi nem fordulhatna elő — mondja. Falusi munkanélküliség... Azt mondtuk, nincs munkalehelőség? A szövetkezetnek szüksége volt se­gítségre — paprikaszedéshez. Jól megfizették (volna). Az első napokban mégsem akadt jelentkező... (kopasz) LLALKOZOKAT SEGÍTIK encsés helyzetben a Rimaszombati já­íanis egy fedél alatt szükséges tájékoz­legkap/hat/nak. Vo­(ezdő magánvállal­nint a huzamosabb ilkozó csoportokra, nácsadói Szolgálat tudtam meg, hogy ég róluk. Bár az el­i óta léteznek, állan­ét hónapja költöz­épületnek ezt a ré­lújították. Most vi­ijön, a bőség zava­nis négy egymás g közül választhat, n bizonyul éppen a íek, mert se'nki lácsért, információ­imr- íókat, viszont zok mindig a legil­ogtatnak. Slávomír tőtől megtudtam, lenleg 3700 vállal­sndelkező személy tapasztalat, hogy egyre többen érdeklődnek a külföldi üzletkötések és a külkereskedelmi kapcsolatok módozatai és lehetősé­gei iránt. A szomszédban az Európai Adat­bank szerviz telefonszolgálata találha­tó. Itt tudtam meg a pályázat útján au­gusztus elején idekerült Jozef Katreni­ak mérnöktől, hogy náluk az ország különböző részéből 10 514 cégről és vállalkozói alanyról tárolnak különbö­ző adatokat és információkat. Hozzá­juk azok jöhetnek vagy hívhatnak, akik kapcsolatot keresnek más hasonsző­rű vállalkozóval, de azok is, akik ér­deklődni, informálódni akarnak az ál­taluk nyújtott szolgáltatások felől. Az adatbank információszolgálata ingye­nes. Aki személyesen nem tud eljönni az információszerzés vagy informáci­óbevitel céljából, annak elég, ha kitár­csázza a 36-36-os rimaszombati hívó­számot. A telefonnál hétköznapokon réggel hét és este hét óra között, illetve szombaton reggel nyolc és délután egy óra között tartanak ügyeletet. A szomszéd helyiségben a Szlová­kiai Vállalkozók Társulásának járási képviseletét találtam. Itt is két dolgozó várja az ideérkezőket, s mint azt tőlük megtudtam,azafeladatuk, hogy avál­lalkozókat összefogják, érdekképvise­letük mellett szervezeti tevékenységü­ket is koordinálják. Többszöri sikerte­len próbálkozás után július elsején alakultak meg, így ténykedésük csak most van felfutóban. Egyelőre úgy néz ki, a vállalkozóknak soknak tűnik a tagsági illetékként megszabott hat­száz korona, mivel míg a jogelődjük­nek számító szervezetbe 94-en léptek be, addig a járásban újnak számító társulásba ennél jóval kevesebben. A tanácsadás és az érdekképviselet mellett több közérdeklődésre is ér­demleges rendezvény szerepel prog­ramtervezetükben: előadások, szemi­náriumok, tanfolyamok és egyebek. A tanácsadást, segítségnyújtást, persze, nemcsak a vállalkozók, de bárki, aki velük valamilyen kapcsolatba kerül, igénybe veheti. Aki pedig már felmegy az SZNF ut­ca 15-ös számú épületének harmadik emeletére és netán egyik irodában sem járna szerencsével, esetleg nem tudnának neki főleg jogi kérdésekben megfelelő útbaigazítással szolgálni, annak a negyedik ajtón kell bekopog­nia, ahol dr. Tóth Iveta jogásznő irodá­ja található. P.L. IVAN MIKLÓS: A REFORM LASSITASAVAL MEGHOSSZABBODIK A SZENVEDÉS Vladimír Mečiar legfőbb tanácsadói a NEZES, vagyis a Szlovákia Független Közgazdászai Egye­sületéből kerülnek ki. Ez elsősorban a hatvannyol­cas kommunista reformközgazdászokat tömöríti, akik harmadikutas elképzeléseire a közös állam­mal kapcsolatos korábbi viták során a cseh jobb­oldali közgazdászok általában rendkívül ingerülten reagáltak. Ezért nem is meglepő, hogy miután Kla­usék hatalmon maradtak, Szlovákia viszont a NE­ZES szinte korlátlan vadászterületévé vált, Csehor­szág minél hamarabb szabadulni igyekszik a sze­rinte perspektíváit vesztett szegényebb rokontól. Szlovákiában a NEZES egyik legfőbb kritikusa a harminckétéves Ivan Mikloš, egykori privatizációs miniszter, aki már jóval kinevezése előtt kiterjedt sajtóvitába keveredett ennek tagjaival. A jelenleg a Polgári Demokrata Unió alelnöke­ként tevékenykedő közgazdászt arra kértük, mondjon véleményt az új hatalmi garnitúra esélyei­ről. • Érdekelne, mi jut eszébe, amikor a szociális és ökológiai piacgazdaság bevezetéséről hall. Nem kezdünk így ezúttal valamiféle emberarcú ka­pitalizmus építésébe? — Kétségtelenül fennáll annak a veszélye, hogy ha hasonló jelzőkkel kezdünk operálni, az egész gazdaságpolitika félresiklik a jelenlegi rendszer ja­vítgatásába, esetleg valamilyen harmadik út kere­sésébe — leegyszerűsítve fogalmazva — a kapita­lizmus és a szocializmus közt. A gazdaság sikeres átalakításának előfeltétele ugyanis a megfelelő tel­jesítőképesség elérése, ehhez viszont feltétlenül piacgazdaságot kell kialakítani, amelynek meneté­be az állam csak ott avatkozik bele, ahol ez gazda­ságos lehet. Ilyennek tekintem például a játéksza­bályok kialakítását, a közvagyon és a versenyhely­zet védelmét, mindezt természetesen piacbarát eszközökkel. • Ezzel kapcsolatban viszont manapság sokan hivatkoznak arra, hogy Németországban is szociá­lis piacgazdaság létezik. — Igen, csak éppen azt felejtik el, hogy a máso­dik világháború után a német gazdaság transzfor­málódása idején ott tíz évig még munkanélküli se­gélyt sem fizettek. A szociális dimenzió tehát csak akkor kerülhetett napirendre, amikor a gazdaság olyan színvonalat ért el, hogy volt miből előnyöket biztosítani. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nálunk ne legyen munkanélküli segély, csak éppen figyelmeztetni szeretnék arra, a törvényszerűségek figyelmen kívül hagyása a reform lassításához, sőt kétségbe vonásához vezet. Ez pedig rövid időn belül ellentétes hatást vált ki, mivel meghosszab­bodik az az idő, amikorra az átalakulás befejeztével a gazdaság valóban termelékennyé válik. • Az új hatalmi garnitúra egyik választási érve vi­szont éppen az volt, hogy az átalakítás következ­ményei jobban sújtják Szlovákiát. — Ezek a következmények kétségkívül léteznek, de látni kell, hogy nálunk egyszerűen más a gazda­ság szerkezete, nagyobb a nehézipar, illetve a fél­késztermékgyártás részaránya stb. Ezenkívül a szlovák ipar nagyobb mértékben függött az elmúlt években szétesett keleti piactól, nagyobb volt a be­hozatal és kisebb a kivitel aránya. A helyzetelemzések során gyakran arról is meg­feledkeznek, hogy a szlovák gazdaság jelentős mértékben a kommunizmus viszonyai közt alakult ki, vagyis nem léteztek a piac gazdaságszabályo­zó mechanizmusai, amelyek alapján az új vállalko­zások mindig oda telepednek, ahol ez a leginkább racionális. Itt a döntés képletesen gyakran úgy tör­tént, hogy a kommunista párt titkára szülőföldjének kohót vagy valamilyen vállalatot ajándékozott. Mindezek együttes hatása idézte elő a reform keményebb kihatásait és erre hivatkozva sokan, köztük a mai hatalmi garnitúra tagjai is nálunk elté­rő reformot, alapvetően más lépéseket követelnek. Véleményünk szerint azonban a szlovák gazda­ságnak éppen gyengébb teljesítőképessége miatt a felzárkózáshoz gyorsabb és radikálisabb reform­ra van szüksége, mint a cseh gazdaságnak. Éppen úgy, mint az osztrák gazdaságot kisebb mértékben kell megreformálni, mint a csehországit. Ezek sze­rint bár Szlovákia jelenleg nehezebb helyzetben van, a lassítás nem jelentene megoldást, ellenke­zőleg, későbbre tolódna a fellendülés kezdete. így azután a szociális-gazdasági helyzet is tovább romlana, és ami az egészben a legrosszabb, mivel nem teremtődnének meg a lehető leggyorsabb fel­emelkedés feltételei, idővel az egész kilátástalanná válna. Úgy gondolom, erről hamarosan meggyő­ződhetünk, hiszen a cseh kormány az átalakítás legalább ilyen sebességű és mélységű folytatását tűzte ki céljául. A szlovák kormány ezzel ellentét­ben a reform lassítását, kiigazítását helyezte kilá­tásba, bár egyelőre ennek részleteit nem hozta nyilvánosságra. A polgárok tehát nemsokára köz­vetlen tapasztalatokat szerezhetnek arról, melyik út a helyesebb. , • Azt viszont megállapíthatjuk, hogy az új szlo­vák kormány egyelőre megmaradt az általános ki­jelentések szintjén. Mi lehet az az első lépés, amely a sokak által feltételezett lecsúszás kezdetét jelenthetné? — Az igaz, hogy az új kormány egyelőre csak nyilatkozatokra szorítkozik, ezek viszont nagyon fontosak, mivel kötelező érvényűek. Ilyen például a parlament által jóváhagyott ellentmondásos prog­ramnyilatkozat, amely egyrészt leszögezi, hogy folytatni fogja a piacgazdaság bevezetését, meg­őrzi a pénz stabilitását és megakadályozza az inf­lációt, másrészt viszont olyan eszközök alkalma­zását szorgalmazza, amelyek egyértelműen ger­jesztik az inflációt. Ilyen például a deficites költség­vetés vagy a központilag irányított fejlesztési politi­ka. Az is igaz viszont, hogy egyelőre csak nyilatko­zatok hangzottak el és a reform ugyanúgy folytató­dik tovább, mint ahogyan azt mi elkezdtük. Egyér­telmű fordulópontot a pénznem szétválasztása fog jelenteni, aminek oka elsősorban a költségvetési egyensúllyal kapcsolatos eltérő pénzügyi politika lesz. Január elsejétől a szlovák költségvetés önál­lóvá válik és ennek következtében az igények megnőnek, a bevételek pedig csökkennek. A kor­mány ennek ellenére központi forrásból akar fej­leszteni, amit pedig csak költségvetési hiány árán tud megvalósítani. • Végezetül a jövő szempontjából mit gondol azokról a véleménykülönbségekről, amelyek a DSZM fő gazdasági szakértőjének számító Húska úr és az ön utódja, Dolgos úr közt mutatkoznak. — Ezek nemcsak a privatizációt, hanem tulaj­donképpen a gazdaság egészét illetik. Ezért még a programnyilatkozat birtokában is nehéz előre ki­számítani a jelenlegi kormány politikáját. Ami a pri­vatizációt illeti, azt hiszem, hogy végül is a realiz­mus került az előtérbe és így Húska úr elképzelései mellékvágányra szorultak. A jelenlegi hatalmi gar­nitúra, amely választási kampányát egyebek mel­lett a privatizáció kritikájára építette és azt ígérte, hogy majd ő másképp fogja csinálni, azóta nyil­vánvalóanfelismerte, hogy alapvető változtatások­kal csak a folyamat lassítását vagy teljes leállítását érné el. TUBA LAJOS

Next

/
Thumbnails
Contents