Új Szó, 1992. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-25 / 227. szám, péntek

1992. SZEPTEMBER 25 HÍREK-VÉLEMÉNYEK 2 NÉZETÉÉRT SENKI SEM BÜNTETHETŐ Kedden az éjjeli órákban a Népi Kamara önálló ülésén a jelenlevő 119 képviselő közül 48 ellenezte, hogy Miroslav Sládeket, a Republi­kánus Párt elnökét megfosszák mentelmi jogától, 46-an támogatták a javaslatot, 23-an pedig tartózkod­tak. Az utóbbiak közt voltak az MKDM- és az Együttélés képviselői is. Megkérdeztük Pázmány Péter képviselőt, miért tartózkodtak? - Döntésünket két dolog befolyá­solta: csupán szóbeli tájékoztatást kaptunk a Miroslav Sládek ellen emelt vádról. Úgy véltük, s ebben nem voltunk egyedül, a tények isme­rete nélkül nem lenne helyes támo­gatni a mentelmi jog megvonását Miroslav Sládektől. Még akkor sem, ha ez általa képviselt politikai irány­zattal semmiben sem értünk egyet. Meggyőződésünk, hogy nézete mi­att egy képviselőtől sem vonható meg a mentelmi jog. Ez szerintünk •összeegyeztethetetlen a pluralista demokráciával, s veszélyes prece­denst teremthetne a politikai élet­ben. (sm) ITT A JÓ PÉLDA, GÖMŐRIEK! (Munkatársunktól) - Bár a Si­monyi Alapítvány számláját Gö­mörben nyitották, pénzadomá­nyok ez idáig inkább csak a csal­lóközi és a mátyusföldi falvakból érekeztek. Most viszont akadt egy község, meíy talán Gömör­ben is precedenst teremt. Nagybalog lakói személyenként 5 koronával járultak hozzá az önálló hazai magyar felsőoktatá­si intézmény megteremtését se­gíteni hivatott Simonyi Alapít­vány tőkéjéhez. Az első hallásra elenyésző összeg községi szin­ten már 6000 koronát jelent - ami már nem annyira elenyé­sző. Ennek persze még a sok­szorosára van szükség ahhoz, hogy az alapítvány kuratóriuma konkrét lépéseket tegyen - még­is a nagybalogiak adománya, a lakosok megértő támogatása figyelmet érdemel. Követendő példa a többi gömöri község ön­kormányzata és lakosai számára is. P. L. MÁTÓL 13 MINISZTÉRIUM A Szlovák Köztársaságban mától 13 minisztérium működik a követ­kező megnevezéssel: az SZK Gaz­dasági Minisztériuma, az SZK Pénz­ügyminisztériuma, az SZK Munka-, Szociális és Családügyi Miniszté­riuma, az SZK Környezetvédelmi Mi­nisztériuma, az SZK Nemzetiva­gyon-kezelési és Privatizációs Mi­nisztériuma, az SZK Közlekedési, Távközlési és Közmunkaügyi Mi­nisztériuma, az SZK Oktatási és Tu­dományügyi Minisztériuma, az SZK Kulturális Minisztériuma, az SZK Egészségügyi Minisztériuma, az SZK Belügyminisztériuma, az SZK Külügyminisztériuma, az SZK Igaz­ságügyi Minisztériuma és az SZK Földművelési Minisztériuma. Ezen­kívül négy államigazgatási központi szerv alakult: az SZK Kor­mányhivatala, a Szlovák Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal, a Szlovák Statisztikai Hivatal, vala­mint a Szlovák Monopóliumellenes Hivatal. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1992. SZEPTEMBER 25-ÉN Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font 47.73 48.57 Francia frank 5.47 5.55 Német márka 18.71 18.98 Olasz líra (1000) 22.21 22.59 Osztrák schilling 2.66 2.69 Svájci frank 21.47 21.75 USA-dollár 27.85 28.27 KÖZGYULESRE KÉSZÜL AZ MPP (Munkatársunktól) - A szlovákiai magyarság veszélyeztetettségérzé­sének fokozódásával erősödnek az olyan hangok az MPP-n belül, hogy a három magyar politikai erőnek job­ban össze kellene fognia, koordinál­nia kellene tevékenységét. Ezt A. Nagy László mondta pártja tegnapi sajtótájékoztatóján azzal kapcsolat­ban, hogy október 10-én Ipolyságon sor kerül a párt második országos közgyűlésére. Ezen egyebek között szó lesz a többi jobboldali demokra­tikus irányzatokkal való lehetséges együttműködésről is. A Slovan-Fradi mérkőzésen tör­tént rendőri beavatkozást az elnök brutálisnak nevezte. Kételyeit fejez­te ki, hogy arányos, illetve törvényes lett volna. Az egész arra volt jó, hogy elterelje a lakosság figyelmét a Csehszlovákia szétválásával kap­csolatos múlt heti történésekről. A hatalom bizonyította, hogy bármi­kor képes - polgári lakosság ellen is - bevetni a speciális alakulatot. Az erődemonstrációt A. Nagy László sikeresnek minősítette. Szerinte a lakosság azzal, hogy nem tiltako­zott ellene, kifejezte bizonyos fokú egyetértését. Az újságírók kérdésé­re A. Nagy László elmondta: ugyan­így vélekedne akkor is, ha a speci­ális csoportot más nemzetiségű szurkolók ellen vetették volna be. -gyor­A TÁRSULÁSI SZERZQDES NEMET FELTETELE: BŐVÍTENI KELL A SZLOVÁK ALKOTMÁNYT (Munkatársunktól) - Csehszlová­kia szétválása után Németország nem hagyja jóvá az önálló Szlovákia társulási szerződését az EK-val. Mindaddig, amíg Szlovákia, illetve a szlovák parlament nem bővíti ki alkotmányát a kisebbségeket védő további rendelkezésekkel. Ezt Ján Čarnogurský volt szlovák kormány­fő jelentette ki tegnap a Keresztény­demokrata Mozgalom sajtótájékoz­tatóján. A KDM elnöke Klaus Fran­kéra, a német szövetségi parlament CDU-képviselőjére hivatkozott, aki a pártja küldöttségének tagjaként járt tegnap Pozsonyban. A sajtótájékoztatón szóba került a Duna-Rajna-Majna csatorna, il­letve a csatornával összefüggésben a dunai hajózás és Bős-Nagyma­ros. Ján Čarnogurský szerint a ma­gyar fél nem tudatosította kellőkép­pen, hogy a vízlépcsőrendszer elleni heves tiltakozásával, illetve az épít­kezés leállításával voltaképpen Szlovákia malmára hajtja a vizet. Čarnogurský azt mondta, mivel a Szap és Budapest közti szakasz nehezen hajózható, így felértékelő­dik a pozsonyi kikötő. Ugyanis a mély merülési hajók nem jutnak el Budapestig, mindössze Pozsonyig. G.A. KORMÁNYZATI BÖLCSESSÉG CÁFOLATA Tisztelt képviselők, adjanak Szlovákiának bölcs törvényeket, (hiszen) bölcs kormánya már van, jelentette ki Vladimír Mečiar a szlovák parlament­ben július 15-én. Az alkotmány elfogadása körüli huzakodások során azonban kiderült, hogy a bölcs törvényekre váró kormány nem túlzottan bízik a parlament bölcsességében. A parlament által már megszavazott rendelke­zéseket módosítottak - a kormány kívánságára - újabb szavazással. így született meg például a frissen kinevezett állítólag független bírák kormánytól való függősége. A kormány határozta meg a kisebbségi jogokról szóló alkotmányos rendelkezésekről folytatott vita hangnemét is. Bölcs kormányunk főnöke jóelőre szondázta (állítólag) a tervezet kisebbségi jogokról szóló bekezdé­seit. Vladimír Mečiar a szövetségi küíügminiszterre hivatkozva azt a benyo­mást keltette, hogy a világ, a demokratikus berendezkedésű államok fenntartások nélkül elfogadják a szlovák kormányzat kisebbségi politikáját. „Ott, ahol Moravčík külügyminiszter konzultálta és ismertette az alkot­mánytervezet tartalmát, a tervezetet, mint az európai színvonalnak megfele­lőt, sőt azt meg is haladót, elfogadták." Az események azonban hamarosan megcáfolták bölcs kormányunk főnö­kének kijelentéseit. Bármely szlovák politikus utazik is külföldre, meg kell válaszolnia a nemzeti kisebbségekre vonatkozó kényes kérdéseket. Michal Kováč az amerikai látogatása után ugyan kijelentette, hogy a Fehér Ház túlzottnak tartja a szlovákiai magyar kisebbség követeléseit, a tények azonban másról tanúskodnak. A napokban a Fehér Házban tartózkodó külügyminiszterünket megint csak a nemzeti kisebbségek jogairól faggatták. Ehhez kapcsolódik a megbízható forrásokból származó hír, hogy USA-ban ugyancsak fontolóra vették Szlovákia elismerését. Majd egy frissebb hír is, miszerint Klaus Franké, a német szövetségi parlament képviselője úgy nyilatkozott volna, hogy Németország nem fogja támogatni Szlovákia társu­lási szerződését az Európai Közösségekhez. Mečiar persze jóelőre, miként az egy bölcs kormány főnökéhez illik, figyelmeztette a nyugati demokratikus államokat: ha nem ismerik el Szlová­kiát, az majd Kelet felé orientálódik, ott talál szövetségesekre. A nyugati támogatásra szoruló Kelet, vagy a nemzeti kisebbségek autonómiáját és számos más jogát elismerő Ukrajna viszont aligha lesz hajlandó szövetségre lépni a nyugati demokráciák által megrótt Szlovákiával. Nem valószínű, hogy konfliktust vállalnának olyan jogok megtagadása miatt, amelyeket ők maguk törvényesítenek, és ezzel olyan államokkal szemben vállalnák a konfliktus kockázatát, amelyek támogatására hosszú távon számítanak. ' FEKETE MARIAN MINDENKI ÉRDEKE A BÉKÉS KETTÉVÁLÁS (Folytatás az 1. oldalról) nap múlva az egész kérdés elveszti létjogosultságát. - A szövetségi állam kettéválása után a nemzeti kisebbségek lesznek a legsebezhetőbbek, ezért résen kell lenni - mondta Duray Miklós, aki Václav Klaussal is beszélt e fontos témáról és arról, hogyan kellene a cseh alkotmányban e kérdésnek tükröződnie. Az Együttélés-MKDM képviselői klub hivatalos meghívást kapott a Magyar Demokrata Fórum képvi­selőcsoportjától; a látogatás a hó­nap végén valósul meg. Megkérdeztük az Együttélés el­nökét, hogyan vélekedik a szövetsé­gi kormánynak a bősi erőművel kap­csolatos, legújabb állásfoglalásáról. - Szerintem természetes, hogy Ján Čarnogurskýt felmentették a csehszlovák tárgyalóküldöttség vezetői tisztségéből. Egyébként meglehetősen tragikusnak tartom a szövetségi kormány álláspontját, mert semmibe veszi azokat az alap­vető fenntartásokat, amelyeket nemcsak a magyar parlament han­goztat, hanem a csehszlovák szak­emberek és környezetvédők is. Megértem, hogy ebbe az építkezés­be már nagyon sok pénzt beleöltek, de ez önmagában nem elengedő ahhoz, hogy érzéketlenül kezeljék a kérdést - válaszolta Duray Mik­lós. KIS ÉVA JAN STRÁSKÝ LEVELE ANTALL JÓZSEFNEK HÁGA VISSZALÉPÉS LENNE? Jan Stráský csehszlovák miniszterel­nök visszalépésnek nevezné, ha a Bös -Nagymarossal kapcsolatos kérdést a Hágai Nemzetközi Bíróságon vitatnák meg, ahogyan azt Antall József magyar miniszterelnök javasolta. Ezt a csehszlo­vák miniszterelnök az Antall József leve­lére adott válaszban állapította meg, amelyet tegnap Milan Dufek, a Szövetsé­gi Külügyminisztérium nemzetközi jogi osztályának igazgatója adott át Benyó Pálnak, Magyarország csehszlovákiai nagykövetsége tanácsosának. Stráský szerint nehezen feltételezhe­tő, hogy a hágai tárgyalások könnyebbek lennének, mint az eddigiek. A vitás kérdés rendezési eszközének keresési folyama­ta ezzel ismét meghosszabbodna és tovább növekednének a magyar fél által előidézett károk. A miniszterelnök meg­említette: Csehszlovákia javasolta, hogy a kétoldalú tárgyalásokba vonják be az Európai Közösségek Bizottságát is, ezt azonban a magyar fél elutasította. Stráský javasolta, hogy mielőbb találkoz­zanak a két ország kormányának szak­emberei és készítsék elő az Európai Kö­zösségek Bizottságának címzett közös kérvényt. A Külügyminisztérium képviselője átadta a magyar nagykövetség tanácso­sának Jozef Moravčík külügyminiszter Jeszenszky Géza magyar külügyminisz­ter levelére adott válaszát is. A FEGYVEREMBARGÓ FELOLDÁSÁÉRT (Folytatás az 1. oldalról) tagságát felfüggesztették volna) szinte megeskette az ENSZ tagálla­mait, hogy nem fogják megengedni a fegyverszállítást Horvátországba és Boszniába. További horvát-bos­nyák követelés egy nemzetközi bíró­ságnak a felállítása, amely a szerb parancsnokok és katonák által elkö­vetett háborús bűntetteket vizsgálná ki. Nem hivatalos információk szerint ezzel a követeléssel több nyugati ország is egyetért. Belgrádban természetesen a ve­zető politikai téma az ENSZ keddi döntése, az, hogy nem ismerték el a új Jugoszláviát a szocialista Ju­goszlávia jogörökösének, s ezért Belgrádnak külön kell kérnie felvéte­lét az ENSZ-be. A legnagyobb szerb ellenzéki párt, a Szerb Megújhodási Mozgalom vezetője, Vuk Drasko­vics tévényilatkozatában kijelentet­te: a világ nem Szerbiát és Crna Gorát zárta ki, hanem a Szíobodan Milosevics szerb elnök által képvi­selt politikát. Ha ez a politika elbukik, akkor megrepednek a rácsok a ha­lál, a nyomor és a gyűlölet celláján, amelyben most vagyunk - tette hozzá. A szélsőségesen nacionalista Szerb Radikális Párt vezetője, Vo­jiszlav Seselj, akit csak csetnik vaj­daként emlegetnek, a Draskovics nyilatkozata után sugárzott interjújá­ban azt követelte, hogy Jugoszlávia ne kérje felvételét a világszervezet­be, mert az megalázó lenne a szá­mára. Ezzel kapcsolatban bírálta Mi­lan Panics kormányfőt, amiért be­szédében ezt már megtette, s ezért Panicsot a szerb nemzet árulójának nevezte. Seselj szerint Panics meg­sértette a jugoszláv alkotmányt és ismét bizonyította, hogy alkalmatlan a kormányfői tisztségre. A DUNA MENTI ORSZÁGOK KONFERENCIÁJA OKTÓBER 6-ÁN TÁRGYALNI FOG A SZLOVÁK ÉS CSEH KORMÁNY (Folytatás az 1. oldalról) Még a konferencia megkezdése előtt a bajor kormányelnök ünnepi ebédet adott, amelyen többek között részt vett Vladimír Mečiar, Václav Klaus és Milan Kňažko is. Az ebéd után Vladimír Mečiar tájékoztatta az újságírókat, hogy a szlovák és a cseh kormány tagjainak tanácsko­zására kerül sor október 6-án Židlo­chovicéban. Elsősorban megvitatják a vámunióval, a közös piaccal és a közös pénznem feltételezhető ala­kulášával kapcsolatos kérdéseket. A föderáció megszűnése legjobb módjának minősítette a két nemzeti tanács megállapodását, amelyet Szlovákia polgárai népszavazással erősítenének meg. Nézete szerint ez a megállapodás október végéig kidolgozható és novemberben aláír­ható. A bajor miniszterelnökkel folyta­tott tanácskozása után Mečiar egye­bek között azt is közölte az újságí­rókkal, hogy Szlovákia miután 1993. január elsejétől kezdve függetlenné válik, Németországnak új államközi szerződés megkötését fogja java­solni. E szerződés alapján megol­dásra kerül a történelem folyamán mindmáig megoldatlan valamennyi kérdés a két fél között. Megerősí­tette, hogy a kárpáti németek kárta­lanításáról van szó, hiszen Szlová­kiának Németországgal nincs más vitás kérdése. TUDOMÁNYOS ÉRTEKEZLET T. G. MASARYKRÔL A DEMOKRÁCIA NYITOTTSÁGÁT VALLOTTA (Munkatársunktól) - T. G. Ma­saryk szülővárosa, a morvaországi Hodonín a színhelye annak a tegnap kezdődött, kétnapos tudományos ta­nácskozásnak, mely a történetkritika tükrébe helyezett masaryki cseh­szlovák állameszmével foglalkozik. Az első csehszlovák köztársasági elnökről elnevezett prágai intézet kezdeményezte és szervezte az eszmecserét, a hodoníni városi ve­zetéssel együttműködve. Joggal ne­vezte adósságtörlesztésnek Franti­šek Karkoška mérnök, polgármes­ter a Masaryk halálának 55. évfordu­lójához kapcsolódó összejövetelt. A tudomány képviselői ugyanis úgy adóztak Masaryk emlékének, hogy megkoszorúzták a hodoníni Ma­saryk-szobrot is, amelynek külön története van. A német megszállás idején rejtegették, majd több mint negyven éven át múzeumban féltve óvták, míg végül méltó helyére ke­rülhetett. A tudósoktól elvárt ma­saryki szellemébresztésnek tekint­hető az is, hogy tegnap este talál­koztak a város polgáraival, és közö­sen elevenítették fel azt a masaryki magatartást, melyre jellemző volt, hogy a tudományos követelmények­nek a társadalmi élet kihívásai alap­ján igyekezett eleget tenni. Jaroslav Opat, a Masaryk Intézet igazgatója bevezető előadásában szembeszállt a masaryki államesz­me jelentőségét tagadó nézetekkel. Rámutatott, hogy a masaryki elkép­zeléseket európai és világjárta szemlélet, a továbbfejlődés számára nyitott demokráciaeszmény hatotta át. Hangsúlyozta, hogy bírálatnak kell alávetni a masaryki államesz­mét, de ellenzőinek nézeteit is bírá­lattal kell illetni. A tanácskozás hoz­zászólásokkal és vitákkal folytató­dik. (kiss) KUDARCBA FULLADT ELNÖKVÁLASZTÁSI KÍSÉRLET (Folytatás az 1. oldalról) élés képviselőit tömörítő Coexisten­tia klub tagjai a prágai magyar nagykövetségen találtakoztak Be­nyo Pál tanácsossal és a nagykö­vetség tagjaival. Eszmecseréik kö­zéppontjában egyebek közt a ma­gyarországi nemzetiségek helyzete, valamint a 3. számú kárpótlási tör­vény állt - közölte az Új Szó munka­társával Bartakovics István, a Co­existentia klub alelnöke. SOMOGYI MÁTYÁS

Next

/
Thumbnails
Contents