Új Szó, 1992. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-24 / 226. szám, csütörtök

1992. SZEPTEMBER 25. 6 KÖRNYEZETVEDELEM i

ÚJSZÓi MOZAIK FÖLDÜGYBEN CS. ILONA, Zádor Amennyiben a férje tulajdonát képező földek telekkönyvi betétlapján nincs bejegyezve a konfiskáció, illetve ha. fel vari ugyan tüntetve, de önnek birtokában van egy dekonfiskációs döntés, akkor a földterületek elhunyt férje hagyatékát képezik. Mivel hagyatékában nincs egyenes leszármazott, ön az egyedüli törvényes örökös, igy jogában áll a póthagyatéki eljárás lefolytatása, amelyre javaslatonehet a férje utolsó lakhelyén illetékes közjegyzőségen. Amennyiben viszont konfiskált földről van szó, szintén jogosult személy, de akkor a 229/91 Tsz. és 93/92 Tsz. törvényének rendelkezése alapján a földhivatalhoz kell fordulnia. B. BÉLA, Komárom A földtörvény 6. paragrafusa 2. bekezdésének értelmezése gyakori ütközőpont egyes földhivatalok és'jogosult személyek közt. Az én véleményem, hogy a 6. § 2. bekezdése semmiféle megkötést nem tartalmaz a visszaigényelhető földterület nagyságát illetően, s nem alkalmazhatók rá a 26/1948-as Tsz. rendelet megkötései. Természetesen vita esetén az illetékes bíróság döntése az, amely ezt a kérdést eldöntheti, de a legjobb megoldás egy legfelsőbb bírósági állásfoglalás lenne ebben az ügyben. A házakat illetően, amennyiben olyan házingatlanról van szó, amely most nem az állam tulajdonát képezi, akkor ez nem visszaigényelhető. A törvény 14. §-a értelmében ezekért az épületekért kártérítés igényelhető. A 16. § értelmében ebben az esetben a kártérítést az államnak kell megfizetnie. HELENA SIMONOVA, Érsekújvár A transzformációban felajánlott vagyonrész nem jelenti azt, hogy ön csak ezúton vehet részt a transzformációban. Az a tény, hogy ön nem vásárolja meg a felajánlott 17 000,korona vagyoni betétet, a földek után járó vagyonrészt nem érinti. Ez csak lehetőség volt vagyonrésze emelésére, amelyre a szövetkezetet a törvény kötelezte. Dr. VILÁGI OSZKÁR LELÉPTETIK A POLGÁRMESTERT? - Ebbe a székbe nem az a 13 vállalkozó ültetett, akik most azon fáradoznak, hogy leléptessenek - mondta Stanislav Mika, Besztercebánya polgármestere. - Továbbra is a törvények szerint fogok cselekedni. A Szlovák Sajtóiroda munkatársának kérdésére: „Mit tesz akkor, ha a vállalkozók összegyűjtik azt a 12 500 aláírást, amire szükség van ahhoz, hogy lemondassák tisztségéről", a polgármester azt válaszolta: a város lakosai választottak meg, ha akarják, hogy távozzak, akkor majd elhagyom az irodámat. ••HL Gondok súlya alatt (Méry Gábor felvétele) MIT TEGYEK A FÖLDEMMEL? (Folytatás az 1. oldalról) az lehet a tagja, akinek a szövetkezetben vagyoni betéte van. Ez azért jó, mert így a termelés folyamatában mindenki személyes vagyonát (is) kockáztatja. • Ez annyira új, hogy részletesebb magyarázatot igényel. - Ha az eddigi mezőgazdasági szövetkezet rosszul gazdálkodott, veszteséggel zárta az évet, a ráfizetés a tagot személy szerint nem érintette. Ezután viszont igen. Ha nyereséggel gazdálkodik a mezőgazdasági szövetkezet, akkor a nyereségből minden tag vagyoni betétjének nagysága szerint részesedik. Ez azonban fordítva is érvényes. Ha a mezőgazdasági szövetkezet veszteséggel zárja az évet, akkor a tagok vagyoni betétjeinek értéke a veszteség egy személyre eső részével csökken. Előfordulhat például, hogy valakinek januárban még százezer korona értékű vagyoni betétje volt, de az év végén már csak a fele lesz. Vagy annyi se, mert ha olyan arányú a veszteség, a szövetkezet felszámolás alá kerül, és veszik a vagyoni betét. • A földtulajdonosok megnyugtatására tegyük hozzá, hogy a föld nem része a vagyoni betétnek. Nem képezi a mezőgazdasági szövetkezet vagyonát, így az esetleges veszteségre, adósságra nem mehet rá. - Ez nem ilyen egyértelmű, de mielőtt erre felelnék, nézzük meg, hogy miként alakul ki és milyen részekből áll össze a tag vagyoni betéte. A tag vagyonrésze két tételből állhat. Az egyik tétel, nevezzük ,,A" résznek, a földtörvény 20-as paragrafusa alapján az élő és holt leltárért járó kárpótlás. A tag vagyoni betétjének másik, ,,B" része a transzformációs tétel. Ez az a rész, amit a szövetkezet nem földtulajdonos tagja, illetve a tag vagy nem tag földtulajdonos kap a ledolgozott évekért, földjének és egyéb vagyonának használatáért. Aki az ,,A" vagy ,,B" alapon a szövetkezet vagyonából részt kap, az ezzel a részszel, vagyoni betétjével a szövetkezet tagjává válik. Függetlenül attól, hogy jelenleg dolgozik a szövetkezetben vagy nem és a jövőben a mezőgazdasági szövetkezetben vagy másutt lesz munkaviszonyban, illetve nyugdíjas. A tagság ugyanis nem azonos a munkaviszonnyal és azt nem feltételezi. Sűrítve a lényeget, a vagyoni betéttel rendelkező személy a szövetkezet tagja, a nyereségből, illetve a veszteségből vagyoni betétjének arányában részesedik. • Ezek ismeretében térjünk viszsza a földhöz. -A mezőgazdasági szövetkezet földtulajdonnal is rendelkező tagja földjét saját akarata szerint művelheti, bérbe adhatja magángazdának, szövetkezetnek, részvénytársaságnak stb., illetve mint vagyoni betétet, vagyonrészt beviheti egy jogi személy, mezőgazdasági szövetkezet, részvénytársaság stb. vállalkozásába. • Mi a különbség a bérbeadás és a föld vagyoni betétként való hasznosítása között? - Ha a mezőgazdasági szövetkezet tagja földje használatára bérleti szerződést köt a szövetkezettel, akkor vagyoni betéte után részesedni fog a nyereségből, földje átengedéséért pedig bérleti díjat kap. Ebben az esetben a föld nem válik a szövetkezet vagyonának részévé,csődeljárás esetén tehát nem veszik el, nem megy rá az adósságra. Merőben más a helyzet, ha a transzformálódott mezőgazdasági szövetkezet, illetve a jelenlegi szövetkezet egy részéből megalakuló részvénytársaság vagy kisszövetkezet a földet nem bérelni fogja, hanem a tulajdonosok úgy döntenek, hogy ezt a vagyon részévé teszik. Ezzel megnövekszik az alapvagyon értéke, és a szövetkezet, részvénytársaság hitelképessebbé válik a bankkal szemben. A földtulajdonos tagnak, akinek földje a szövetkezet, részvénytársaság vagyonának részévé vált, a föld árával azonos összeggel megnövekszik a vagyoni betétje. Másként mondva, a vagyoni betét „A" és ,,B" részéhez hozzáadják a föld árát, és a tag a megnövekedett összeg után kapja a részesedést, viszont nem kap bérleti díjat. A részesedés a nyereséggel gazdálkodó mezőgazdasági szövetkezetben, részvénytársaságban több a bérleti díjnál, viszont, amint már említettem, a föld is a vagyon része, a vállalkozás tárgya, s mint ilyen, rámehet az adósságra, illetve a veszteségre. • Földtulajdonosként melyik megoldást választaná? - Ez az adott helytől, körülményektől függ. A földért járó bérleti díj kevesebb a részesedésnél, amit ugyanazon föld árával megnövekedett vagyoni betétért kaphat a tag, de nagyobb a rizikó. Más a helyzet, ha nyereséges, és merőben más, ha veszteséges évet zár a szövetkezet, részvénytársaság. Az sem mellékes, hogy a mezőgazdasági szövetkezetben a vagyoni betét nagyságától függetlenül mindenkinek csak egy szavazati joga van, míg a részvénytársaságban a szavazati jogok száma, tehát a beleszólási lehetőség, a vagyoni betét, részvény értékének a függvénye. Általánosan érvényes szabály, hogy melyik a jobb megoldás, nincs. • Olvasóink leveleiből ítélve helyenként a föld és a vagyoni betétek kiváltásával kapcsolatosan is felmerülnek problémák. - A földdel egyértelmű a helyzet. Annak a tulajdonosnak, aki augusztus 31 -ig kérte, hogy földjének használati joga megszűnjék, illetve annak egy részét, a mezőgazdasági szövetkezet, vagy más, a földet használó jogi személy október 1-ig köteles a bérletet megszüntetni. Az a földtulajdonos, aki kérte a bérleti viszony megszüntetését, az ezt követő hatvan napon belül az élő és holt leltár értékének, a vagyoni betét „A" részének kiadását is kérheti, mégpedig a kimért föld arányában. Például ha valakinek tíz hektár földje van és most ötöt méret ki, akkor az élő és holt leltár értékének felére tarthat jogot. Ezt kiválthatja, a tétel fele pedig vagyoni betétként bennmarad a szövetkezetben. Ezt hozzáadják a transzformációs jellegű vagyoni betéthez a ,,B" részhez. • A jogosult személy mikor válthatja ki a transzformációs jellegű vagyoni betétet, vagyis azt az értéket, amit a szövetkezet vagyonából a ledolgozott évek, a föld és egyéb vagyon használatáért kap? - Amennyiben bejegyzett magángazda, a vagyonnevesítéstől számított kilencven napon belül. A 90 nap első napja lényegében az, amelyiken a jogosult személy kezébe kapja a második közgyűlésre szóló meghívót. Aki a transzformációs jellegű vagyoni betétet nem váltja ki, az ez után részesedést kap a szövetkezet nyereségéből. Itt mondom el, a törvény azt a lehetőséget sem zárja ki, hogy valaki kiveszi a földjét és teljes egészében a szövetkezetben hagyja a vagyoni betétjét. Illetve földjével csak az élő és holt leltár után járó vagyoni betétet váltja ki, az ,,A" részt, és a transzformációs jellegű

1 ,,B" vagyonrészt a szövetkezetben hagyja. Feltéve persze, hogy az „A" és a ,,B" részre is jogosult. A jogosultság mértéke és aránya ugyanis személyek szerint változik. EGRI FERENC A HATARIDO: OKTÓBER 30. MIT KELL TUDNUNK AZ EGYHÁZI ISKOLÁKRÓL? Az egyházi iskolák alapításáról Szlovákiában hatályos törvény, illetve hirdetmény rendelkezik. Az 1984. évi, 1990-ben módosított iskolatörvény 57. paragrafusa szerint létrehozható egyházi alapiskola, gimnázium, szakközépiskola, szakmunkásképző, kisegítő iskola, illetve oktatási központ. Az állami iskolákkal azonos rangú egyházi iskolák az állami oktatásügyi rendszerbe tartoznak. Vagyis, az egyházi iskolák diákjainak végzettsége azonos értékű a hasonló állami iskola végzős diákjaiéval. A törvény 6. paragrafusa szerint ott is létrehozható alapiskola, ahol nincs meg a feltétel az alapiskola minden osztályának megnyitására. Sok kétely merül fel az egyházi iskolák fenntartásával kapcsolatban. A törvény kimondja: az üzemeltetési és a személyi költségeket az állam fedezi. Tehát az egyházi iskolákban sem kell tandíjat fizetni. Az oktatásügyi tárca a nemzeti parlament által jóváhagyott költségvetési keretből juttat pénzt ezeknek az iskoláknak a járási tanügyi hivatalokon keresztül. Vagyis, az egyházi iskolákat ugyanúgy, mint az állami iskolákat az állam tartja fenn. Ez vonatkozik az iskolaépületek karbantartására, az iskola gazdasági kiadásaira és a személyzet fizetésére is. Nem igaz az sem, hogy az egyházi iskolák pedagógusai alacsonyabb bérezési osztályba kerülnek, de természetesen rájuk is vonatkozik a végzettségi követelmény. Nem ritka a szülők aggodalma amiatt, hogy gyermekeik biztonságos helyen vannak-e az egyházi iskolában? A törvény nem tesz különbséget ezen a téren sem az iskolák között. Nem igaz az sem, hogy az egyházi iskolák diákjaikat szerzeteseknek nevelik. Kétségtelen azonban, hogy a nevelés vallásos szellemben folyik. Az egyházi iskolák megalapításával kapcsolatban a legfontosabb tudnivaló: egyházi iskolákat csak egyházi intézmény (püspökség, apátság és más) alapíthat, mely a továbbiak során az alapító jogkörét is gyakorolja. Az alapító kérelmi beadványával a szlovák oktatásügyi minisztériumhoz folyamodhat folyó év október 30-ig. A kérvény tartalmát a hirdetmény határozza meg. BARTAKOVICS ISTVÁN MKDM parlamenti képviselő ESELY A MEGEGYEZESRE EGY VÉLEMÉNY AZ AUTONÓMIÁRÓL Közép-Európa keleti fele hatalmi vákuumba került, amely többek között azt is jelenti, hogy az egyes országok gondjaikkal magukra maradtak. A látszólagos egység (a proletár internacionalizmus) valóságos széthúzássá vált és mindez elősegítette a függetlenedési folyamatok felgyorsítását. Sőt a többnemzetiségű országok esetében az egyes államalkotó nemzetek külön is szuverenitásra törekednek. Ez bizonyos értelemben természetes folyamat, hiszen egy nép szuverenitása annyit jelent, hogy szabadon, önként rendelkezhessen sorsáról, jövőjéről. Az önrendelkezés elvének érvényesülése akkor válik problematikussá, ha: a nép és főként a politikai reprezentációja nem egységes ebben a kérdésben, vagy az adott területen még egy vagy Jöbb népcsoport él, akik eleve elzárkóznak, vagy legalábbis fenntartásaik vannak a változásokkal szemben, félve saját életfeltételeik, szabadságjogaik beszűkülésétől. (Tegyük hozzá, legtöbbször nem alaptalanul.) Abban az esetben, ha az alakuló állam több népcsoport állama lesz (mint pl. Bosznia), még összetettebb a helyzet. Ilyen esetben a többséget képező népcsoport illetve reprezentációja türelmetlenné, intoleránsé válik a kisebbségekkel szemben, hiszen még maguk is gyöngék, sebezhetők, és ebből kifolyólag a félelem diktálja lépéseiket. A felvázolt séma sajnos Szlovákia esetében is beigazolódni látszik, ami az itt élő magyar nemzetrésszel szembeni bizalmatlanságban nyilvánul meg. A hatalmon levő politikai elit a megfélemlítés módszerét választotta, valamint kétségbevonja a magyarság politikai képviselete legitimitását és a nemzetközi fórumokon a területi integritás veszélyeztetésével vádolja őket. Pedig Szlovákia számára kivételesen kedvező helyzet alakult ki, amely kínálja a megoldást. A dolog megvilágításához vissza kell mennünk Csehszlovákia megalakulása idejére, tehát az 1910-es évek végére, amikor a nemzettéválás utolsó stádiumába tartó szlovákság és az a magyar nemzeti kisebbség került egy államalakulatba, amely eddig a magyar nemzet szerves része volt. Az elmúlt 70 év alatt a kezdeti fejlettségi különbség kiegyenlítődött és ez jó esélyt ad a megegyezésre. Természetesen ez csak feltételezés és majd az elkövetkező hónapok, évek eseményei fogják igazolni vagy cáfolni ezt az állítást. A probléma megoldásánál abból kell kiindulni, hogy a valóságban nincs lényeges súrlódás az együttélő szlovákság és magyarság között. Tehát a törvényhozásnak és végrehajtásnak csak az a feladata, hogy azokra bízza a kérdés megoldását, akikről szó van, másszóval: megteremtse a feltételeket az egyes területek lakói számára a jogegyenlőségen alapuló, törvényekkel szabályozott önkormányzati rendszerhez, autonómiához. Ebben a megközelítésben Szlovákiát három specifikus szférára oszthatjuk: tisztán szlovák nyelvterületre, tisztán (vagy túlnyomóan) magyarok által lakott területre és átmeneti, ún. vegyeslakta területre. 1919-ig ez a bizonyos átmeneti sáv elenyésző volt, lényegében az Érsekújvár feletti területre korlátozódott. Ezzel szemben mára a városok természetellenes felduzzasztásával és egyéb intézkedés hatására a régen tisztán magyarlakta terület nagysága csökkent és már csak három régióra korlátozódik: a Csallóközre, a Gömör vidékre és a Bodrogköz-Ungvidékre. Ebből következik, hogy nemzetiségi területi autonómiát nem lenne előnyös kialakítani, ezért a magyarság képviselete az önszerveződő magyar régiók kialakítását szorgalmazza, természetesen a kulturális-oktatásügyi autonómia mellett. A régiók önszerveződésével kapcsolatban nem lehetünk sajnos túlzottan optimisták, hiszen a külső behatás lehetősége (lásd Zoboralja) és különböző adminisztratív intézkedések lehetősége miatt eléggé sebezhető ez a forma. Erösebb, ellenállóbb szerkezetű lenne egy olyan megoldás, amelyet a szlovákok és magyarok a vegyeslakta terület és a tisztán magyarlakta régiók egészéből hoznának létre, mintegy „különleges státuszú terület" formájában. Ebben az esetben a Szlovák állam keretében létrejönne egy enyhe magyar többségű terület, amelyen belül a szlovák központi törvényhozás ill. a kormány garantálni tudná a különleges státuszú területen belül a következetes jogegyenlőséget. Ennek a nem mindennapi formának az előkészítése, megvalósítása és fenntartása természetesen csakis a törvényhozás szándékából, a konszenzus megteremtése után lehetséges. A különleges státuszú terület létrehozásánál figyelembe kellene venni, hogy: - szigorúan az önkéntesség elvére kellene építkeznie; - a népszámlálás adataiból kiindulva - a 10 százalék feletti kisebbség által lakott településeken népszavazással kellene eldönteni, hogy a település szándékozik-e belépni és a kilépést szintén a többség döntené el; - a társuló települések abból kifolyólag lennének érdekeltek, hogy számukra bizonyos kedvezmények származnának ebből (természetesen nem az ország többi települése rovására); - törvény szabályozná a saját önkormányzati szervek létrehozásának módját és működési szabályzatát. Mint minden elgondoláshoz, ehhez is két fél kell. Bármilyen ideális megoldást javasolhat is az egyik fél, ha a másik oldalról hiányzik a jószándék. Meggyőződésem, hogyha a szlovák nemzet legyőzi előítéleteit és félelmeit, vállalja a megmérettetést, akkor példát tudunk mutatni Európának és a viágnak a huszadik századvég legkényesebb problémája megoldásában. NAGY IMRE (Érsekújvár)