Új Szó, 1992. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-18 / 221. szám, péntek

GAZDASÁG . ÚJSZÓM 1992. SZEPTEMBER 2343. A SZÖVETSEGNEK VEGE, Mf LESZ A KÉPVISELŐKKEL? KÉT MEGOLDÁS KÍNÁLKOZIK: PÓTVÁLASZTÁSOK VAGY KOOPTÁLÁS . Javában folynak a tárgyalások az államszövetség széteséséről, a hatáskörök, a vagyon stb. megosztásáról a két önálló köztársaság között. A Mladá fronta Dnes a szövetségi parlament jövőjével kapcsola­tos elképzeléseket összegezi. Egyelőre még csak elméletileg fog­lalkoznak azzal, mi legyen azokkal a képviselőkkel, akiket csupán né­hány hónappal ezelőtt, demokrati­kus választásokban választottak meg. A legtöbben úgy vélik, hogy a Szövetségi Gyűlés képviselői vál­janak a köztársasági parlamentek második kamarájának tagjaivá. Eh­hez azonban az kell, hogy a köztár­sasági alkotmányok kétkamarás parlamentekről rendelkezzenek. A cseh alkotmány tervezete számol ezzel, míg a Szlovák Nemzeti Ta­nácsnak módosítania kellene a már elfogadott alkotmányt. Amennyibe ez így történne, a Szövetségi Gyűlés képviselői egy bizonyos meghatáro­zott ideig szenátorok lennének. Mint a banán­köztársaságokban Az alkotmány akár azt is rögzít­hetné, hogy a képviselőket a nemze­ti tanácsokba kooptálnák. Ernest Vatko, a szövetségi Alkotmánybíró­ság elnöke szerint azonban ez rend­hagyó megoldás lenne. A Szövetsé­gi Gyűlés képviselői nem kaptak szenátori mandátumot a választók­tól. Az ilyen eljárás a banánköztár­saságokra jellemző, a demokratikus államokban ilyen helyzetben több­nyire új választásokat írnak ki - véle­kedett. A cseh kormány már előterjesztet­te a cseh alkotmány tervezetét, amely kétkamarás parlamenttel szá­mol. A második kamara, a szenátus 75 tagú lenne és negyven év feletti polgárok alkotnák. A parlament nem autóbusz Természetesen azoknak a politi­kai pártoknak, amelyek sikeresek voltak a választásokban, tetszik az a gondolat, hogy a Szövetségi Gyű­lés képviselőit a köztársasági parla­mentek második kamarájába koop­tálják. Ezzel szemben az ellenzéki pártok képviselői úgy vélekednek, hogy két önálló köztársaság keletke­zése esetében új választásokat kell kiírni. Josef Meči, a Baloldali Blokk képviselője alkotmányos fantazma­góriának nevezte az esetleges kooptálást, de amennyiben a nem­zeti tanácsok ezt jóváhagynák, ter­mészetesen a blokk képviselői sem utasíthatnák vissza, hogy képvise­lőik átlépjenek a nemzeti tanácsba. Lubor Bystrický, szlovák szociálde­mokrata képviselő abszurdumnak minősítette ezt a megoldást. - A par­lament nem autóbusz, nem lehet az egyikből a másikba átszállni, ha az egyik elromlik. Az államjogi rende­zés alapvető megváltozása után új választásokat kellene kiírni - véleke­dett. Ján Petrik, (KDM) szerint ez a mód a képviselők megvesztegeté­sét jelentené, hogy készségesebben szavazzanak a szövetség megszű­nésére. Ezért a nemzeti parlamen­tek kibővítése a Szövetségi Gyűlés képviselőivel nem fogadható el. Járádék a képviselőknek? Érdekes javaslatot terjesztett elő Ján Cuper, a Nemzetek Kamarája alkotmányjogi bizottságának elnöke. A DSZM képviselője: - A legelfogad­hatóbb az lenne, ha a Szövetségi Gyűlés képviselőinek a megbízatási időszak végéig bizonyos összeget fizetnének a szövetség vagyonából és a parlamentét feloszlatnák. Jónak tartom a képviselők kooptálását is a nemzeti tanácsokba, amennyibe a cseh fél ezt elfogadná, Szlovákiá­ban könnyen érvényesíthetnénk. VI­ťazoslav Móric (SZNP) a kooptálást tekinti az egyedüli megoldásnak. A Polgári Demokrata Párt képviselő­je, Jirí Schneider cáfolta, hogy a kooptálás kísérletet jelentene a képviselők anyagi biztosírására: - A Szövetségi Gyűlés képviselőit törvényesen választották meg és amennyiben az állam felbomlása esetében ä CSNT úgy dönt, hogy két kamarája lesz, az alkotmány át­menetileg rendelkezhetne arról, hogy a Szövetségi Gyűlés képvise­lőit a szenátusba kooptálják. Rend­kívül nehéz lenne január elseje után választásokat kiírni a második ka­marába. A forradalom véget ért Kétségtelenül vonzó az a gondo­lat, hogy a képviselőket a szenátu­sokba kooptálják. Egyesek arra hi­vatkoznak, hogy 1968-ban a szövet­ség megalakulása után a nemzeti tanácsok több képviselője a Szövet­ségi Gyűlésbe ment át, és 1989-ben több képviselőt is kooptáltak válasz­tások nélkül. Nem hagyható figyel­men kívül az az érv sem, hogy az önálló államok megalakulása után, azonnal gyakorolnia kell valakinek a szenátus jogkörét; mindenekelőtt az alkotmányos törvények felülbírá­lását illetően. Több kérdés merül fel azonban. így például vajon elfogad­ják-e addig a cseh alkotmányt és ha igen, hogyan választanák ki a 174 képviselő közül a 75 szenátort, akik­nek ráadásul negyven évesnél idő­sebbeknek kellene lenniük? A man­dátumok megosztása az egyes poli­tikai pártok között is vita tárgyát képezné. Bármilyen megoldás is szülessék, jogilag nem lesz „tiszta" és így számos politikai párt tá­madná. Az alkotmány úgymond bármilyen megoldást rögzíthet. A forradalmi időszak és az átmeneti törvények azonban nem hosszabbíthatók meg a végtelenségig. Nem helytálló az az érv, hogy a kettéválás utáni időszak­ban az új választások a szélsőséges erők malmára hajtanák a vizet. Min­den demokratikus társadalomban az állam megszűnése után az egyedüli megoldás a törvényhozó testület fe­loszlatása lenne. Utána csak pótvá­lasztásokat kellene kiírni a szená­tusba. (Munkatársunktól) - A Szövetségi Gyúlés ka­maráinak 4. együttes ülése szeptember 22-én kezdődik, s előreláthatólag október 2-áig tart. Előtte azonban még befejezik a múlt pénteki rendkívüli ülés félbemaradt vitáját - közölte a par­lamenti tudósítókkal Václav Benda, a Szövetségi Gyűlés alelnöke, a Népi Kamara elnöke. Elmond­ta azt is, hogy a kamarák elnökségei a múlt héten nem tudtak megállapodni a 4. együttes ülés napirendjében. Végül a parlamentben helyet fog­laló politikai pártok és mozgalmak tanácskozó testülete hétfőn megegyezett a napirendben, az­zal, hogy két vitatott pont - a Szövetségi Bizton­sági és Információs Szolgálat, illetve a katonai elhárítás tevékenységét felügyelő parlamenti bi­zottság, valamint az emberjogi és humanitárius kérdésekkel foglalkozó bizottság elnökének meg­választása, továbbá a mezőgazdasági transzfor­mációs törvény módosításának javaslata csak akkor kerül a plénum elé, ha erről előzőleg KÉTHETESRE TERVEZIK A SZÖVETSÉGI PARLAMENT LEGKÖZELEBBI ÜLÉSÉT politikai megegyezés születik. Arról, hogy a föde­ráció megszüntetésének módozatairól szóló al­kotmánytörvény-javaslat napirendre kerül-e, a plénum dönt. Jozef Stank alelnök az újságírókkal közölte: A köztársaságielnökválasztás szeptember 24-én kerül napirendre. A 4. együttes ülés programján ezenkívül még 18 napirendi pont szerepel. Újságírók kérdésére a parlament vezető tiszt­ségviselői közölték, hogy a Szövetségi Gyűlés Elnökségéhez eddig nem érkezett javaslat a lusztrálási törvény módosítására. Filip Šedivý, a Szövetségi Gyűlés első alelnöke beszámolt a parlament küldöttségének kanadai útjáról. A küldöttség, amelyet Michal Kováč, a tör­vényhozó testület elnöke vezetett, részt vett egy, a demokrácia kérdéseivel foglalkozó kerekasztal­beszélgetésen, találkozott a kanadai, illetve a quebecki parlament vezetőivel, valamint a Ka­nadában élő szlovákok és csehek szervezeteinek képviselőivel. Filip Šedivý szerint a látogatás során, a delegáció tájékoztatása alapján a kana­dai törvényhozók, de az említett kerekasztal­konferencia résztvevői is megelégedéssel vették tudomásul, hogy a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság szétválására alkotmányos és békés eszközökkel kerül sor. A montreali csehszlovák főkonzulátuson a kanadai cseh és szlovák honfi­társi szervezetek képviselői nagyon nyílt és érde­kes eszmecserét folytattak a küldöttség tagjaival a hazai fejleményekről - mondta Filip Šedivý. (somogyi) ff MOLDOVA GYÖRGY félelem Nyomasztó magányosság fogta el, helyét ke­resve a világban, hirtelen Martin György jutott az eszébe. Úgy képzelte, vele, mint zsidóval termé­szetes szövetségesek lehettek volna. Ő mindent megtett, hogy fenntartsa ezt a kapcsolatot, Martin viszont nem volt hajlandó elfogadni a barátságát. Felidézte a szerkesztő lenéző mondatait, gorom­baságát, kézirataival kapcsolatos nemtörődöm­ségét - és épp olyan ellenségének tekintette, mint a kisvendéglőben körülötte veszekedő tár­saságot. A szóváltás után Borsos nem találta alkalmas­nak a helyzetet, hogy a verseskötetről tárgyaljon Némethtel. Magához húzta a táskáját, és kivárta, amíg Káplár megérkezik, az öregember egyene­sen rákérdezett: - Szervusz, Ferikém, hogy állsz a kézirattal? - Nagyjából elkészültem vele. -'Nálad van? Mutasd. Káplár átnézte, elégedettnek látszott, csak néhány szórendi cserét javasolt. Egyébként kivá­lónak találta a tervezett kötetet, elvállalta, hogy ő írja meg az előszót. - Adjuk most oda Ernőnek, gyere velem. Az öregember félrevonta Némethet, hárnias­ban leültek az egyik csendes sarokba, Káplár ráfektette kezét a dossziéra: - Már beszéltem neked, Ernő, erről a kötetről, fenn az elnökségben is tudnak róla. Sokat dol­goztunk rajta Ferivel, kicsit megnyesegettem a fi­atalúr oroszlánkörmeit, és most már teljes szívvel merem ajánlani neked. Azt szeretném, ha te lennél a hivatalos lektora ennek a kis könyvnek, mind az ízlésed, mind a személyes tekintélyed sokat használna az ügyünknek. Borsos feszülten figyelt, biztos volt benne, hogy Némethben még él összecsapásuk emléke, és elutasítja az ajánlatot, meglepetésére a szer­kesztő szívélyesen bólintott: - Nagyon örülök, Józsi bátyám, hogy rám gondoltál. Elhiheted, hogy nem mindegy nekem egy olyan fiatal költő sorsa, aki a mi lapunkban indult. - Mik a gyakorlati lehetőségek? Te mégiscsak közelebb állsz a tűzhöz. - A legjobbkor jöttetek, tudod, hogy féléven­ként egy kötetet tudunk kiadni, és épp a jövő héten dönt majd a bizottság a következőről. Most hagyjátok nálam a kéziratot, én rögtön elolva­som, megírom a lektori jelentést, és az egészet együtt felviszem az elnökségnek. Borsos átadta a dossziét, a szerkesztő végig­lapozta: - „A fából faragott lovacska" is benne van? Az 1 a kedvencem, nem is tudod, hogy milyen jót írtál! De az egész nagyon érdekesnek látszik, pofás kis kötetet lehet csinálni belőle - búcsút intett akkor majd értesítelek titeket, hogy mi történt, de vegyétek elintézettnek az ügyet. Visszaült az asztalhoz, Borsos aggódva kér­dezte az öregembertől: - Nem lett volna jobb, ha Némethet kihagyjuk az ügyből? Ernőt nem tudjuk megkerülni, de nem is érde­mes. Ő mindent el tud intézni, amit csak akar. - Káplár felemelte a poharát. - A sikeredre, Ferikém, mert az biztos, hogy sikered lesz. TIZENNYOLCADIK FEJEZET Ebben az évben szokatlanul korán, már októ­ber végén leesett az első hó. Néhány nap alatt elolvadt, de az idő már nem melegedett fel újból. Borsos lefekvés előtt melegítőruhát és zoknit húzott, paplant és pokrócot is terített magára, teste megizzadt a sok réteg takaró alatt, de szabadon maradt arca megdermedt a hidegtől. A téglapadló reggelre megderesedett, szinte égette a talpát, mikor kiszállt az ágyból. Házigaz­dája a továbbiakban is megpróbált segíteni rajta, egy hősugárzót adott kölcsön, sőt felajánlotta, hogy rongyokkal, papírlemezekkel leszigeteli a deszkafalak réseit, de a fiú tudta, életre szóló betegséget szedhet össze, ha itt húzza ki a telet, más szállást keresett. Kint a lőrinci Havanna-lakótelepen talált albér­letet, egy háromgyerekes, fiatal házaspár adta ki neki az egyik szobáját. Háromhavi bért előre le kellett tennie; hogy ki tudja fizetni, pénze maradé­kát is kivette a takarékból. Hamarosan megbánta a választását. Az egész házat ellepték a csótányok, megmászták az elöl hagyott ételt, és alvás közben az arcára is ráhullottak, Borsos felriadt, és irtózva söpörte le magáról őket. Védekezésül betapasztott minden rést a szobája falán, egyik szomszédja tanácsára őrölt üvegport is kevert a cementbe, de a bogarak vonulása továbbra sem szűnt, meg. Botrányt csapott, és vissza akarta kérni az előleget, a há­zaspár azonban már rég felélte a pénzt, így kénytelen volt itt maradni. Divatos, de silány anyagból készült ruhái ha­mar tönkrementek, újakat vásárolt - úgy érezte, minden esélyét elveszítené a feltörésre, ha elha­nyagolná a külsejét. Mind többet költött a „Falusi Élet" szokásos összejövetelein, szükségét érez­te, hogy újságokat és könyveket is vegyen, fizetése így nem tartott ki a következő hónap elejéig. Feladva korábbi elhatározását, Borsos újból jelentkezett a pályaudvaron, a postavonatokat kiszolgáló brigádnál. A csoportvezető emlékezett rá, és nem felejtette el, hogy fél éve bejelentés nélkül maradt el: - Ne haragudj, de most nincs helyem. A brigád állandó tagjainak sem tudok munkát adni. Borsos csalódottan köszönt el. Kiment a Bos­nyák téri piacra és a Nagycsarnokba is, de nem járt eredménnyel; új emberek csak a régi rakodók ajánlásával juthattak be, és ó senkit sem ismert közülük. (folytatjuk) FO A BESZÉDHELYZET! SZLOVÁK SZAKOSOK POZSONYBAN Szakmai-módszertani továbbkép­zésen vettek részt szerdától pe­dagógusaink Pozsonyban. Dr. Ľu­dovít Fliegel, az Oktatási Minisztéri­um nemzetiségileg vegyes lakossá­gú területeinek iskoláival foglalkozó főosztályvezetője üdvözölte azokat a szlovák nyelvet és irodalmat okta­tó pedagógusokat, akik az alapisko­lák 2. és 5., valamint a középiskolák, gimnáziumok, szakmunkásképzők első osztályaiban tanítják a nyelvet. Mint hangsúlyozta, tanítóink, tanára­ink kezében van az a lehetőség, hogy megfelelő nyelvi ismeretekkel vértezzék föl a magyar nemzetiségű tanulókat, akik akár foglalkozást vá­lasztva, akár továbbtanulva szem­betalálkoznak a kihívással: folyéko­nyan és pontosan meg kell értetniük magukat a többség nyelvén. A tavaly bevezetett új kommuni­katív módszeren alapuló szlovák nyelvoktatás különféle módszertani szempontjairól tartottak előadást két napon keresztül módszertani elő­adók, kutatóintézeti dolgozók. A mi­nisztériumi főosztály vezetője be­szélt többek között arról is, hogy a közeljövőben minden pedagógus atesztációs vizsgát tesz majd, mely­nek során képességeiről adhat tár­gyilagos képet. (bit) ÁTMENETI HAJLÉK SINCS (Munkatársunktól) - Az év első nyolc hónapjában négy alkalommal tartóztattak fel illegális határátlépő­ket a Rimaszombati járásban. A zöldhatáron rendszerint csopor­tokban érkező menekültekkel az a gond, hogy a kiutasítást, illetve az ehhez szükséges okmányok intézé­sét és a magyar vámügyi szervek­nek történő átadásukat megelőzően nincs ahol elhelyezzék őket. A szentkirályi határátkelő körze­tében jobb híján a határőrök épüle­tének üléstermében kapnak átme­neti hajlékot. Egy alkalommal azon­ban hatvanan voltak, így az épület ülésterme szűknek bizonyult. A má­sik három alkalommal 15-20 körül mozgott a számuk, s ugyancsak nem tudták őket kellően ellátni... A járási hivatal 12 tagú válság­stábja a napokban újból foglalkozott az üggyel. Az elmúlt hónapok sta­tisztikájából kiindulva, úgy gondolják égető szükség lenne átmeneti szál­láshely kiépítésére. A menekültek ideiglenes elszállásolására szinte ideálisnak mutatkozik a volt lénártfa­lai határátkelő üres vámhivatali épü­lete. A gond csupán az, hogy annak átépítéséhez és berendezéséhez mintegy 130 ezer koronára lenne szükség - ez pedig nem áll rendel­kezésükre. Mindezt írásban is tudo­mására hozták a kormány menekült­ügyi megbízottjának. Ilyen tartalmú levél viszont már a múltban is ment a kormányhivatalba, de ez idáig még nem volt foganatja. A jövőben egyébként az is súlyosbítja a hely­zetet, hogy a menekülteknek eddig átmeneti hajlékot adó üléstermet az ősz folyamán átépítik, s így már ezzel sem lehet számolni. (polgári) NAGYOTHALLÓK NEMZETKÖZI NAPJA (Munkatársunktól) - A halláskároso­dottak gondjairól tájékoztatta kedden az újságírókat Monika Balogová, a Szlová­kiai Halláskárosodottak Szövetségének elnöke. Az önálló szervezet 1990 áprilisá­ban alakult meg, - korábban a rokkantak szövetségéhez tartozott •<-, és Szlovákia­szerte 214 ezer süketnéma, illetve na­gyothalló problémáját igyekszik megolda­ni. Monika Balogová beszélt az iskolázta­tás nehézségeiről, a végzett fiatalok elhe­lyezkedési gondjairól - ez idén szakmával rendelkező fiataloknak csak 50 százaléka kapott, munkát -, a halláskárosodottak mindennapjait könnyítő rehabilitációs se­gédeszközökről. A szövetség e hó 24-26-án Nagytapol­csányban megrendezi a nagyothallók nemzetközi napját. A rendezvényre négyszáz vendéget várnak, külföldieket is. Kulturális műsorok, sportversenyek, tanulmányi kirándulások várják a részve­vőket. (kop)

Next

/
Thumbnails
Contents