Új Szó, 1992. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-02 / 207. szám, szerda

1992. SZEPTEMBER 2. ÚJ szól HAZAI KÖRKÉP 4 JAN SOKOL FELTÉTELE (Munkatársunktól) - Jan Sokol, akinek jeiölését a még meglevő szövetségi köztársaság elnöki posztjára a Csehszlovák Szociáldemokrácia kezdeményezte, a CSSZSZD vezetőivel közölte: ezt a tisztséget csak akkor tudná betölteni, ha a két'győztes párt - a PDP és a DSZM - úgy tekintene megválasztására, hogy az segítséget jelentene a jelenlegi helyzetben - közölte tegnap újságírókkal Jirí Horák, a tSSZSZD elnöke, aki tegnap arra szólította tel a győztes pártok elnökeit, gondolkozzanak el Jan Sokol jelölése fölött, s közöljék, hajlandók-e támogatni jelölését. A CSSZSZD és a Szlovák Szociáldemokrata Párt vezetői közti hétfői brünni találkozóról Jirí Horák annyit árult el, hogy „a két párt közti együttműködésről, az államjogi válság megoldásának megközelítéséről tárgyaltunk, s egyetértettünk abban, hogy az államjogi kérdésben az egyedüli alkotmányos megoldás a népszavazás". A pártelnök arról is szólt, hogy a Szövetségi Gyűlés legközelebbi ülésén a szociáldemokrata képviselők a népszavazást fogják szorgalmazni. - De ha leszavaznak bennünket - fűzte hozzá Jiŕí Horák -, akkor, demokratákhoz illően, egy más, reálisabb megoldást fogunk támogatni. (smj GHÝMES,,FRANCIÁUL" SZLOVÁK MEZŐGAZDASÁGI BANK VÁLTOZÓ KAMATLÁB Ľudovít Vitárius, a Szlovák Mezőgazdasági Bank titkárságának vezetője tájékoztatta a Szlovák Sajtóirodát, hogy tekintettel a leszámítolási díjtételnek a Csehszlovák Állami Bank részéről való csökkentésére a Szlovák Mezőgazdasági Bank Rt. 1992. szeptember 1-jével 1 százalékkal csökkenti az 1992. szeptember 1 -je után nyújtott hitelek kamatlábainak alsó határát: a) rövid lejáratú hitelek esetében 12, b) középlejáratú hitelek esetében 13, c) hosszú lejáratú hitelek esetében pedig 14 százalékra. A Szlovák Mezőgazdasági Bankban levő betétek esetében a kamatláb nem változik. VISSZA A DERŰT (Folytatás az 1. oldalról) év elébe. Viszont az igazgató biztató, bátorító szavakat intézett hallgatóságához, s arra intett, amivel Kölcsey Ferenc int Parainesisében: ítélet és ízlés vezérelje ismereteinket, mert annak híján a tudomány setét és zordon marad. örömmel jelentette be az egybegyűlteknek: az iskola történetében először fordul elő, hogy beiratott kisdiákjainak száma alapján három párhuzamos első osztály nyílhatott. - Köszönet érte a magyar szülőknek, sok esetben a nagyszülőknek; mert ne feledjük, amíg érdeklődés van a magyar iskola iránt, addig az a jelképes parázs is itt izzik a lelkünk mélyén, mely megőriz bennünket minden viszontagságos sorsunk közepette -fejezte be köszöntő szavait az igazgató. (bit) VÉGE A HELYSZŰKÉNEK Háromszázkilencven diák és 26 pedagógus jelent meg tegnap a rimaszombati gimnázium tanévnyitó ünnepségén. A város mai napig egyik legpatinásabb épületének számító, 1904-ben épült létesítménye, a protestáns gimnázium végre ismét „csak" gimnázium, ugyanis a földszint és első emelet 14 osztályát kiürítette az évtizedek óta itt vendégeskedett alapiskola. -Ez a gyakorlatban azt jelenti - számolt be róla Szőke Sándor igazgatóhelyettes -, hogy nem kell tovább szoroskodnunk és a szaktantermek bővítése, nyelvi laboratóriumok berendezése mellett az iskola tornaterme és ebédlője is végre azé lesz, az használja majd, akinek a tulajdonában van. Szintén örömmel tölt el, hogy tizenöt év után kiszabadulunk az annakidején műhelyeknek épült fabarakkokból, ahol szinte lehetetlen körülmények között kényszerültünk hét osztályban tanítani. Más lapra tartozik viszont, hogy az épület egésze, de főleg a visszakapott épületszárnyak nem készültek el a tanévnyitóra, mert az alapiskolások csak az elmúlt héten költöztek el. Egy-két hónapig eltart még, míg mindent helyére rakunk és felújítunk, de szerencsére ezeket az épületszárnyakat le tudjuk zárni, így a munkálatok nem zavarják majd a tanítást. Megtudtam még, hogy a magyar első osztályban 34 diák (a megengedett maximális létszám - a szerk., megj.) kezdte meg az iskolai évet - sőt három jelentkezőt el kellett utasítaniuk -, így az igazgatóhelyettes reális esélyt lát arra, hogy az elkövetkező iskolai évben már két magyar első osztály nyíljon. (polgári) PÉNZ ÉS LEHETŐSÉG Az új tanévben vajon milyen gondok nehezítik majd leginkább az iskolák életét és munkáját a Dunaszerdahelyi járásban? - kérdeztem Hecht Annától, a járási tanügyi igazgatóság igazgatójától. - A pénztelenség elsősorban. Szegény a tanügy. És most még szegényebb lesz, mert a költségvetési szervezeteken akarnak megtakarítani ötmilliárd koronát, tehát a tanügyre szánt csomagból is elvonnak bizonyos összeget. Néha már úgy érzem, hógy fél lábbal a börtönben vagyunk, több olyan iskola van ugyanis, melyekben veszélyes tanítani, vagy higiéniai szempontból, vagy az épület állapota miatt. Hat építkezésünk áll; az egyik dunaszerdahelyi kisegítő iskolában formaldehid kisugárzást észleltek a higiénikusok. Óvodákat át lehetne alakítani iskolává, de az szintén pénzbe kerülne. Meg aztán lehet, hogy a következő években megint több lesz az óvodás - ők akkor hol kapnak helyet? Számomra, aki húsz évig - Sok bírálat éri továbbra is az oktatásügyet, szerintem, az esetek zömében, okkal. On hogyan látja belülről az iskolák helyzetét, gondolva mindenekelőtt a nevelői-oktatói munkára? - Nem biztos, hogy mindenütt a legmegfelelőbb embert választották igazgatónak, de a csere mégiscsak megtörtént. Ezt lényegesnek tartom. Azt ugyanúgy, hogy az iskolák maguk dönthetnek olyan kérdésekben, melyek azelőtt a felsőbb szervek hatáskörébe tartoztak. Az más lapra tartozik, hogy az iskolatanácsok nem úgy működnek, ahogy működhetnének. A lehetőség viszont adott a jobb, eredményesebb munkára. -bor SEGÍTENEK, NEM FELÜGYELNEK Palást a Lévai járás azon falvai közé tartozik, amelyekben a vallá'^ssrsm Szlovákia állami, egyházi és magániskoláit tegnaptól 90 ezer elsőosztályos tanuló látogatja. A képen látható pozsonyi kiselsösök egyenesen az istentiszteletről jöttek a tanévnyitóra. gimnáziumban tanítottam, ezek jelentik a legnagyobb gondot. Hozzá kell tennem, lényegében új intézmény a miénk, olyannyira, hogy egyik-másik poszt még be sincs töltve, nagy szükségünk lenne jogászra és közgazdászra. - Milyen mértékű a pedagógushiány a járásban? - Főként az egy-négy évfolyamokban, vagyis az alsó tagozaton mutatkozik hiány, és leginkább a magyar tanítási nyelvű iskolákban. Sok nyugdíjas pedagógus tanít, illetve kénytelenek vagyunk megkérni őket, hogy tanítsanak tovább. A magyar iskolákkal kapcsolatban szeretném megjegyezni, érezzük hiányát egy önálló magyar módszertani központnak, sok ugyanis a sajátos kérdés és feladat, melyek megoldásában csak egy ilyen intézmény segíthetne. Ha már a minisztériumban nincs külön osztály a magyar iskolák számára, legalább egy országos módszertani központ lenne. A továbbképzés szempontjából nézve is szükség lenne rá. sosságnak, a katolikus hitnek élnek a hagyományai. A többségében magyarok lakta községben az iskolás gyerekek megoszlása nem tükrözi ezt a nemzetiségi arányt, mert megközelítőleg ugyanannyi gyerek jár szlovák iskolába, mint magyarba. Ezért is tűnhetett természetesnek, hogy Magulányi József plébános az egyházi iskola iránti érdeklődés felmérésekor mindkét tanítási nyelvben gondolkodott: - Abban, hogy a most megnyílt magyar tanítási nyelvű egyházi alapiskolának nem lett szlovák tanítási nyelvű párja, nem mi vagyunk a hibásak. Úgy tűnik, a szlovák iskolába járó gyerekek szülei felé hatásosabb és erőteljesebb ellenpropagandát fejtettek ki azok, akiknek ez állt érdekükben. Minden kezdeményezésünk az önkéntességet szorgalmazta. A faluban lakók többsége követi a katolikus vallást, de ebben meghatározó szerepe van a szokásoknak. Éppen ezért lesz nagy jelentősége az egyházi iskolának a vallásosság tudatossá, megélhetővé tételében. Sajnos, a nyári szünidőben a pedagógusoknak nem tudtuk megszervezni a lelki gyakorlatokat, de a lemaradást mihamarabb szeretnénk behozni. Ebben segítségemre lesznek magyarországi és hazai kollégáim is, hiszen egyedül nem tudnám teljes mértékben teljesíteni az ezzel járó feladatokat. Mi segítünk, nem felügyelünk, mert csak így lehetünk részesei a nevelőmunkának. A lelki felkészítésben ami tőlem tellett, már eddig is megtettem, nem kevésbé elődöm, Bartal Tamás jászol apát úr is. Nem véletlen az, hogy tíz kilométeres körzetben két egyházi iskola nyitotta meg kapuit. Ez is jelzi az Ipolymente katolikusságának vallásosságát. D. I. RESTÉN MÁR AZ ÚJBAN A hetvenes évek közepén, amikor elkészült a restei, zsarnói, szesztai és pányi fabarakk-iskola, a helyiek azt hitték, gyermekeik tanulását-oktatását helyiséggondok néhány évtizedig nem nehezíthetik. Két évvel ezelőtt aztán a szakemberek rájöttek, hogy a ragasztott falemezekből összeállított épület egészségtelen, termeinek levegőjében a megengedettnél jóval nagyobb a formaldehidkoncentráció, ezért a higiénikusok is gyorsan cselekedtek, bezárták a kisiskolákat. Annak idején beszámoltunk róla: a szülők hallani sem akartak arról, hogy amíg az állam új iskolát épít náluk, addig gyermekeik a legközelebbi körzeti iskolába járjanak. Ha nehezen is, azért mindenütt találtak valamilyen kényszermegoldást. Restén és Zsarnón a művelődési otthonban, Pányban a községi hivatal épületében, Szesztán pedig egy régi családi házban helyezték el az iskolát. Amint azóta kiderült, a Kassavidéki járási iskolaszék állja a szavát: előteremtette, illetve fokozatosan előteremti a pénzt az egészségtelennek bizonyult iskolaépületek átépítésére. Zsarnón, és Pányban rövidesen elkészül az új létesítmény, munkához láttak a kivitelezők Szesztán is, Restén pedig tegnap már az új iskolában kezdte a tanévet az 1-3 osztályos alapiskolások 22 fős csoportja - s ugyanúgy a helyi óvodások is, hiszen a korábbi betonalapokra épített épületben ők is elférnek. Jelentős nap volt tehát a tegnapi Vaskó Tamás, Kovács Dezső, Kodás Anita, Fazekas Tamás és a többi restei kisiskolás életében, s .feltehetően az iskolájáért foggalkörömmel küzdött kisközség történetében is. - Bízom benne, hogy közös megelégedésünkre nem lesz baj a szorgalommal sem, kellő szinten lesz az oktatás is - jelentette ki az ünnepélyes tanévnyitón a helyben új, ám a szakmában már tapasztalt Pollag Éva tanítónő. Szavait a szülök szélesebb összefüggésben értelmezve elégedetten, reménykedve fogadták. Ők ugyanis azt is szeretnék, ha hosszú időre lezárulna az utóbbi években náluk szinte rendszeressé vált pedagóguscsere. (gazdag) AHOGY ÉN LÁTOM Vegyes érzésekkel szemlélem már napok óta az alkotmányozási vitát. Pedig korábban úgy határoztam, hogy sem a képviselőházi sajtópáholyból, sem a televízió közvetítésével nem drukkolom végig a tanácskozást. Drukkolni egyébként is csak ott érdemes, ahol nem ismerjük előre a végeredményt. Itt - ismerjük. Ez a parlament - ha Mečiar úgy akarná - akár a Magas-Tátra szocialista vállalás révén való elplaníroztatását is megszavazná. Később, egy tévéélmény hatására mégis úgy döntöttem, végigülöm a vitát. Azt hiszem, pénteken történt, hogy éppen be volt kapcsolva a készülékünk, amikor Szlovákia miniszterelnöke berontott az SZNT alkotmányelőkészítő bizottságának ülésére, hogy rendet teremtsen. Engem nem is a kormányelnök honatyákat kioktató hangneme döbbentett meg elsősorban, hanem hogy Vladimír Mečiar még csak meg sem kérte a televíziósokat, hogy a renitenskedő képviselők pacifikálása közben kapcsolnák ki a kamerákat. Az őrmestereket megtanítják az altiszti iskolában, hogy ha egy közkatonát amúgy istenigazában le akarnak teremteni, ne mások szeme láttára tegyék. Az újonc bakának is van önérzete, és nem tesz jót a jellemnek ha sárba tiporják. A miniszterelnök premier planban (közelképben) Fogaš képviselővel az élen leteremtette a törvényhozókat, akik lehorgasztott'fejjel fogadták a dorgálást. Mintha kétnapos újoncok lettek volna a seregben. Pedig Fogaš úr állítólag egymaga többet ért az alkotmányjoghoz, mint az összes többi képviselő együttvéve. Ennek az élménynek a hatására úgy éreztem, végig kell néznem az alkotmányozó törvényhozók tanácskozását. Hátha olyan dolgokat is láthatok, amilyeneket még a fejlett szocializmusban sem volt alkalmam látni. Ugyanis akkor a képviselők pártfunkcionáriusok általi megrendszabáHIVATÁSOS HELYREIGAZÍTOK lyozását legalább nem közvetítette a televízió. Két nap alatt ezt a két alaptapasztalatot szűrhettem lé a vita alapján: 1. A kormánypárti, vagy a kormányhoz közelálló képviselők a szó szoros értelmében rajta csüngenek Mečiar miniszterelnök tekintetén. Ám félő, hogy szemtengelyferdülést (kancsalságot) kapnak, mert félszemmel viszont azt figyelik, merre irányul a televíziós kamera, hogy megfelelő pillanatban megfelelő arcmirnikával reagálhassanak az egész szlovák nemzet színe előtt is. 2. Ha a magyar koalíció valamelyik képviselője szólal fel, az 1. pontban ismerteiteken kívül még á parlament hivatásos helyreigazítói is működésbe lépnek. Már-már az a benyomásom, hogy mondhatna Csáky úr, vagy Rózsa Ernő akármit, az összes, szlovákiai magyar nevében kinyilatkoztathatnák azt is, hogy lemondunk az anyanyelvünkről, megígérhetnék, hogy mind a 600 ezer magyar önként kivándorol Kamcsatkára, vagy akár a maticášnál is maticášabb nyelvtörvény javaslatot terjeszthetnének elő, a hivatásos helyreigazítok akkor is szólásra jelentkezhetnének minden magyar képviselői megnyilvánulás után. Van egy fiatal, szőke és angyalarcú honleány a Szlovák Nemzeti Párt törvényhozói között, akinek alkotmányozás közben is csak az elnyomott dél-szlovákiai szlovákok jutnak az eszébe az állam- és jogtudomány örök dicsőségére. De nemcsak neki jutnak eszébe megrázóbbnál megrázóbb esetek. Van legalább féltucat hivatásos helyreigazító, akinek mindig kéznél vannak a ragadozó magyarokról szóló holtbiztos értesülések. Miközben Vladimír Mečiar tűkön ül, mert minél gyorsabban tető alá szeretné hozni az új állam új alaptörvényét, vérei anekdotázással csapják agyon az időt. Talán be kellene iktatni az alkotmányba' ezt a cikkelyt is: alkotmányozás közben tilos az anekdotázás. Bizonyára minden szlovák nemzeti képviselő hallott már valamit harangozni a képviselők döntéshozatali önállóságáról. És arról is, hogy minden állam legfelsőbb hatalmi szerve a parlament. Meg arról, hogy a miniszterelnök a parlamentnek tartozik felelősséggel és nem fordítva. Ezek a dolgok eszükbe jutnak a honatyáknak és honanyáknak, csak egy baj van: az elnökségi emelvényen ott ül Vladimír Mečiar. Ha nem ülne ott, talán bátrabbak lennének. De hát ott ül. Igy a bátorságra, a szókimondásra való hajlamát mindenki úgy éli ki, ahogy tudja: a magyar képviselők kioktatásával. TÓTH MIHÁLY Jó efféléről tudomást szerezni. S jóleső érzés, hogy a franciák is tudomást szereznek rólunk, szlovákiai magyarokról, s ízelítőt kapnak zenei útravalónkból. Nem történt sem több, sem kevesebb, mint hogy Franciaországban, az MG cég jóvoltából megjelent a Ghýmes zenekar második nagylemezének CD- és kazettaváltozata. Olivier Dodettól, az MG képviselőjétől tudom, hogy a kiadói várakozást felülmúlva szépen fogynak az említett hanghordozók. A Ghýmes különben, a tavalyihoz hasonlóan, majdnem az egész nyarat Franciaországban töltötte. Ha nem lemezbemutatóval járták gall földet, akkor a Montanaro vezényelte Keleti szél koncertprogramban szerepeltek. E sorok megjelenésekő

1- épp Korzikán húzzák. Remélhetőleg most sem a rövidebbet. -dék-