Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)

1992-08-28 / 203. szám, péntek

1992. AUGUSZTUS 28. IÚJSZÓ* HIREK - VELEMENYEK EMELIK A FORGALMI ADÓT ÉS AZ ÁRAKAT? (Munkatársunktól) - Szeptem­ber 1-jei hatállyal magasabb lesz a cigaretta, a sör, az égetett szeszes italok és a benzin forgalmi adója - jelentette ki tegnap Prágában Jan Klak szövetségi pénzügyminiszter. Az intézkedés okaira rátérve el­mondta, hogy egyrészt azért kerül rá sor, már most, mivel nem akarják, hogy 1993. január 1-je után sokkoló­lag hasson a sok adóváltozás, más­részt pedig azért, mert - hacsak nem csökken az említett termékek iránti kereslet - az adóemelés évi 2 milliárd korona bevételhez juttat­hatja az állami költségvetést, (kluka) LOSONC, A MAFFIA FELLEGVÁRA „Lassan, ám biztosan láthatóvá válunk a világ számára, mint a hazai és a nemzetközi maffia egyik felleg­vára" - áll a Novohradské noviny 34-es számában. Mint a cikk szerző­je a továbbiakban kommentálja, a betörések, lopások és az elburján­zott feketekereskedelem immár Lo­sonc mindennapi életéhez tartozik. A város parkjában például az utóbbi néhány héten több erőszakos cse­lekmény történt, melyek közül nem egynek súlyos következményei vol­tak. A biztonsági erők inkább vissza­húzódnak: mentségükre szolgál, hogy anyagi eszközeik sem engedik meg a hatékony közbelépést. ERDŐTÜZEK POZSONYBAN Kedden nem kevesebb, mint 16 esetben volt szükség a pozsonyi városi tűzoltók beavatkozására. A legnagyobb tűz az erdőháti Zá­horská Bystricán volt, ahol 50 hektár erdő vált a lángok martalékává. To­vábbi 30 hektár a Dévényi Nyereg védet rezervátumában égett le, ahol a tűzoltók a szándékos gyújtogatást sem tartották kizártnak. KIVEL SZIMPATIZÁL SZLOVÁKIA LAKOSSÁGA? Augusztus elején reprezentatív felmérést végeztek a Szlovák Sta­tisztikai Hivatal dolgozói. Az 1149 megkérdezett személy egyebek kö­zött a következő kérdésre válaszolt: „Melyik politikai párt, illetve moz­galom a legszimpatikusabb az ön számára?" A válaszok százaléka­rányos megoszlása: Demokratikus Szlovákiáért Mozga­lom - 34, Demokratikus Baloldal Pártja - 13, Szlovák Nemzeti Párt - 8, Kereszténydemokrata Mozga­lom - 6, Szlovákiai Zöldek Pártja - 3, Együttélés 3, Polgári Demokrata Unió - 3, Szlovák Keresztényde­mokrata Mozgalom - 3, Szlovák Szociáldemokrata Párt - 2, Demok­rata Párt - 2, Egyéb pártok, mozgal­mak - 5, Semmilyen párttal vagy mozgalommal nem szimpatizálok... 18 %. Mint látható, a felmérés lényegé­ben a parlamenti választások ered­ményeit tükrözi. Sót: ha a 18 száza­lék „határozatlan" válaszadót le­számítjuk, a DSZM pozíciói minden eddiginél erösebbnek tűnnek... JANUÁR ELSEJETOL KÉT ÖNÁLLÓ ÁLLAM (Folytatás az 1. oldalról) szóló jogszabályt. Rendezik a jog­utódlás kérdését is, s ugyancsak eddig kellene kidolgozni a két nem­zeti tanácsnak a két köztársaság együttműködéséről szóló megálla­podást. Novemberben kellene meg­hozni a vagyonjogi, polgári és pénz­ügyi viszonyokat szabályozó törvé­nyeket. Január elsejétől vállnak Csehország, illetve Szlovákia önálló állammá. Václav Klaus még leszö­gezte: javasolni fogják a vám- és fizetési unió létrehozását, de hosszú távon a két köztársaságnak önálló fizetési eszköze lesz. A két pénz átváltási árfolyamát a cseh és a szlovák gazdaság teljesítőképes­ségétől függően állapítják meg és rögzítik szerződésben. Az önálló pénzről kérdezték leg­többet Augustín Marián Húskát, a DSZM alelnökét, a mozgalom teg­napi, immár Pozsonyban tartott saj­tótájékoztatóján. Az alelnök azt mondta, hogy 1993. január elseje után is a jelenlegi csehszlovák koro­na lesz az érvényes fizetőeszköz Csehországban, illetve Szlovákiá­ban, ám arra, hogy mikortól változik a pénznem nem kaptunk választ. Húska elmondta, hogy a két pénz nemcsak beváltható lesz, hanem - az elképzelések szerint - elfogad­ják majd érvényes fizetőeszközként a másik köztársaságban. Az egyik állam polgárait a másik or­szágban nem tekintik majd idegennek - mondta. A választási jogon kívül mind­azon jogok megilletik majd őket, amelyek eddig. A határ útlevél nélkül is átléphető lesz. Lapunk kérdésére - mi a biztosíték arra, hogy a brünni megállapodást a kö­zös ország kettéválása után valamelyik fél nem szegi majd meg - az alelnök némi gondolkodás után azt válaszolta: Fennáll ez a lehetőség is, de mindkét oldalon tudatosítjuk, hogy ez nem lenne becsüle­tes a lakossággal szemben. Az alelnök szerint nem tervezik a vámhivatal felállítá­sát a határon, de nem zárta ki ennek lehetőségét sem. A kétpárti tanácskozá­son szó volt továbbá a védelemről, a kül­politikáról és a külképviseletek sorsáról is. Ezekről a kérdésekről - mondta a DSZM alelnöke -, még tárgyalni kell. Vladimír Mečiar szájából hangzott el még az éjsza­kai sajtótájékoztatón, hogy a védelem január elseje után is közös lesz. A hatás­körök megosztásáról szóló törvények meghozatala után válik nyilvánvalóvá - szögezte le Mečiar -, hogy mi lesz közös. Ehhez mérten módosítjuk majd a jövő évi költségvetési szabályokat, a forrásokat, amelyekből a közös kiadá­sokat fedezzük. A törvények zökkenőmentes megho­zatalát annak a szerdáról csütörtökre megkötött kétpárti egyezménynek kellene szavatolnia, amelyben a felek megegyez­tek, hogy parlamenti képviselőik a Szö­vetségi Gyűlésben minden lényeges kér­dést illetően előre egyeztetik lépéseiket. Klaus és Mečiar azt tartja: javulni fog Csehország és Szlovákia viszonya, ha a közös állam szabályozott módon válik ketté. Remélem, optimizmusuk nem kincstári, van reális alapja. (gágyor) - Közhelyszerűen hangzik ugyan, de szerintem az a legfontosabb, hogy a talál­kozóra végül is sor került, és hogy a lég­köre konstruktív volt. Úgy tűnik, hogy az ezzel kapcsolatos spekulációk alaptala­noknak bizonyultak,' és az elkövetkező hónapokban jó esélyünk van arra, hogy a két párt együttműködése építő jellegű lesz - hangsúlyozta a Polgári Demokrata Párt tegnapi, a PDP és a DSZM szerdai tárgyalásainak eredményeivel foglalkozó sajtótájékoztatójának bevezetőjeképpen Václav Klaus, a PDP és egyúttal a cseh kormány elnöke. - Kellemesen meglepődtünk a szlovák fél részletekbe menő felkészültségén - jelentette ki a továbbiakban, majd han­got adott annak a meggyőződésének is, hogy a DSZM képviselői sokkal jobban fel vannak készülve az ország szétesésére, mint az a választások előtt, illetve után elhangzott bizonyos kijelentések alapján feltételezhető volt. A cseh kormányfő sza­vai szerint a szerdai találkozón megvitat­ták az ország, illetve akkor már önálló országok 1993. január 1-je utáni várható helyzetét is, és a megbeszélés során nyilvánvalóvá vált, hogy a föderáció meg­szűnése után még számtalan problémát meg kell majd oldaniuk. A föderáció megszűnése után, a to­vábbi együttműködés formáiról szóló szerződések megkötését követően a cseh-szlovák kapcsolatok jobbak lesz­nek, mint eddig bármikor is voltak - mondta a sajtótájékoztató során, egy kérdésre válaszolva, Václav Klaus, aki szerint a PDP és a DSZM képviselőinek a következő találkozójára egy héttel a Szövetségi Gyűlés szeptember végi ülése előtt kerül sor. (kajó) A MAGYAR KOALÍCIÓ A BRÜNNI TÁRGYALÁSRÓL „A közös állam szétválása nem történ­het meg anélkül, hogy erről az állampol­gárok ne mondjanak véleményt. A nép­szavazást tekintjük az egyedüli törvényes útnak" - áll egyebek között a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom tegnap kiadott nyilatkozatában, amelyet a DSZM és a PDP legutóbbi tárgyalásainak kap­csán tettek közzé. ,,Ha győztek is a parla­menti választások során - szögezi le a nyilatkozat -, az ország szétverésére nem kaptak mandátumot választóiktól." „A két győztes parlamenti párt közötti legutóbbi tárgyalások lényegében semmi újat nem hoztak". - szögezte le Duray Miklós, az Együttélés Politikai Mozgalom elnöke. „Ha valamit újdonságnak tekint­hetünk, az csupán a két önálló állam 1993. január elsején tervezett megalaku­lása". Duray Miklós feltételezi továbbá, hogy mindkét fél tart a föderáció ellenőriz­hetetlen szétesésétől, amelyhez viszont ők maguk teremtették meg a feltételeket. Nem zárja ki annak a lehetőségét sem, hogy az állam kettéválását szorgalmazó törvényjavaslat komoly problémákat hoz magával a vagyonelosztás terén, beleért­ve a CSSZSZK területén kívüli vagyont is. A tervezett fizetési unióval kapcsolat­ban Duray elmondta, hogy nézete szerint komoly problémákba ütközik majd. „Meg­gyorsítaná ugyan a válást, de a gyakorlat­ban nehezen megvalósítható." Mindezek tükrében feltételezi, hogy az önálló álla­mok létrejöttét 1993. január elsejéig nem lehet kellóképpen előkészíteni. AKTÍVABB FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁT (Folytatás az 1. oldalról) zása, ahol a felmerült problémák kezelésére a kormány és a nem termelő ágazatok szakszervezeti szövetségének képviselőiből kétol­dalú egyeztető bizottságot hoztak létre. A bérszabályozás kérdése a ter­melő ágazatokban is egyre inkább fékező erőként hat, ezért a háromol­dalú tanács keresi annak módoza­tait, hogy milyen feltételek mellett kezdeményezze a bérszabályozás megszüntetését a vállalati szférá­ban. Természetesen tudatosítva a probléma inflációgerjesztő hatását is. František Kurej, a szakszerve­zeti szövetségek részéről ugyan­csak megfelelőnek ítélte az Altalá­nos Egyezményben lefektetett célok eddigi teljesítését, viszont figyel­meztetett a foglalkoztatáspolitika szorító hiányosságaira. Sajnos, az eredeti elképzelésekkel ellentétben a munkaerőpiac és a foglalkoztatott­ság kézben tartására lett eddigi in­tézkedések nem váltották be a hoz­zájuk fűzött reményeket. Kevés az átképzési lehetőség, a munka­helyteremtések támogatása is aka­dozik. A munkanélküliség elemzése során derült ki például, hogy az idei év első felében ugyan 1 milliárd koronát már elköltöttek a probléma kezelésére, a szövetségi költségve­tésben viszoht további 3,4 milliárd korona vár felhasználásra. A kor­mány operatív intézkedéssel meg­szüntette a munkahelyek létrehozá­sának támogatására felállított pénz­ügyi korlátokat (és az ezt felügyelő intézményt), s így az eddigi 20 ezer korona helyett már 50 ezer korona támogatás jár egy-egy új munkahely kialakítására. Az új munkahelyek lét­rehozását az adótörvények révén is könnyíteni szeretné. Cyril Moravčík, a munkáltatók képviseletében egy új törvényjavas­lat kidolgozását vetette fel, neveze­tesen azt, amellyel a földtulajdono­sok és a majdani bérlők közti jogvi­szonyt hosszú távon is szabályozni lehetne. A jelenlegi állapotok szerint ugyanis a földet bérlők ki lennének szolgáltatva a tulajdonosok pillanat­nyi döntéseinek, s ez a mezőgazda­ságban nélkülözhetetlen hosszú távú beruházások visszafogásával több. kárt okozna, mint amennyi hasznot hozna. (t. szil) A MECIAR-KLAUS TALÁLKOZÓ NEMZETKÖZI VISSZHANGJA Egyes külföldi lapok és a világ legjelentősebb hírügynökségei tegnap egyelőre még részletesebb kommentárok nélkül foglalkoztak Mečiar és Klaus brünni találkozójának eredményeivel. A Reuter hírügynökség szerint a PDP és a DSZM nézetei az állam elrendezésé­vel kapcsolatban eltérőek. A PDP vagy egy államot akar közös gazdasági, pénz­ügyi, védelmi és külpolitikával vagy két különálló államot, amelyet nemzetközi együttműködési szerződések kötnek egy­máshoz. Ezzel szemben a DSZM két független állam szabad szövetségét pár­tolja. Az AP hírügynökség emlékeztet arra, hogy Csehország és Szlovákia már júniusban megegyezett a különválásban, de szerdáig nem állapodtak meg ennek módjában és ütemtervében. A két köztár­saság különválása fő okának minősíti az áthidalhatatlan ellentétet a gazdasági re­formok ütemét és céljait illetően. Az AP véleménye szerint a DSZM előző elutasí­tását követően a tárgyalások szerdai újra­felvétele azt jelzi, hogy mind a két fél el akarta kerülni a drámai fejleményeket. A Der Tagesspiegel berlini napilap tegnap úgy fogalmazott, hogy Klaus és Mečiar hatodik csúcstalálkozójának súly­pontját nyilván az az új szlovák kísérlet képezte, hogy egy tíz esztendőre szóló szerződés megkötésével elejét vegye az államszövetség végérvényes széthullá­sának. Ez azonban Klaus számára elfo­gadhatatlan, mivel tudatosítja, hogy Me­čiar a szegényebb Szlovákia számára szeretné támaszként megszerezni a Cseh Köztársaság fejlettebb gazdasá­gát, s ezzel egyidejűleg Prágától kicsikar­nia Szlovákia önállóságához való hozzá­járulást. A Berliner Zeitung megállapítja, a megbeszélések fő témája annak a szándéknak megvalósítása volt, hogy közösen biztosítsák a föderáció békés felszámolását és megakadályozzák a népszavazást. Mečiar szlovák minisz­terelnök magatartása aligha járul hozzá az ahhoz szükséges bizalom megterem­téséhez, hogy a csehszlovák államszö­vetség megszűnése ne károsítsa meg, sőt, ne szakítsa félbe a két köztársaság közti szoros kapcsolatokat - írta tegnap a Die Welt német napilap: Hozzátette: Mečiar gyors észjárású, pragmatikus poli­tikus, de, sajnos, túl érzékeny és hajla­mos az ösztönös reagálásra. A Frankfur­ter Allgemeine Zeitung úgy fogalmaz, hogy a Mečiar-kormány, amely a nacio­nalizmus és a józan racionalizmus között ingadozik, Prágában újra és újra megkí­sérli új csomagolásban felkínálni a régi árut. Amit korábban konföderációnak ne­vezett, azt most a cseheknek unió formá­jában tálalja. A VÉRES KONFLIKTUS MEGOLDASARA TÖREKEDNEK (Folytatás az 1. oldalról) EBEÉ küldöttséget pedig Jozef Moravčík csehszlovák szövetségi külügyminiszter vezeti. Érdemes visszatérni a konferencia el­ső munkanapjának (szerda) néhány ese­ményéhez, amelyekről a hírügynökségek csak lapzártánk után számoltak be. Akkor szólalt fel Alja Izetbegovic bosnyák el­nök, aki kijelentette, a világközösség nem csak hogy nem sietett Bosznia segítségé­re, de a világbéke és a demokrácia elvei iránti odaadását sem sikerült bizonyíta­nia. „ Amikor tolmácsolom önöknek állam­polgáraink üdvözletét és köszönetét azért, amit eddig tettek, hogy humanitári­us segítséget nyújtottak nekünk, egyide­jűleg csalódással kell szólnunk arról is, amit a világközösség nem tett meg." A bosnyák elnök szerint ez nem közönsé­ges háború és agresszió, hanem genocí­dium, amely a polgári lakosság és vallása ellen, nemzeti és kulturális értékei ellen irányul. A városokat lerombolják, a nem kívánatos lakosságot leölik vagy pedig elzavarják. Tárgyalni lehet - tette hozzá - de előbb az agressziót kell megállítani. És csak azt követően beszélhetünk Bosz­nia-Hercegovina jövőbeni elrendezéséről. Izetbegovic szerint az azonnali tűzszünet után ki kell vonni a jugoszláv hadsereget és félkatonai alakulatait Boszniából, az elüldözött lakosság számára lehetővé kell tenni, hogy visszatérjen falvaiba, házaiba, s katonai bíróságot kell felállítani azok megbüntetésére, akik az emberiesség el­leni bűntetteket elkövették. Elutasította, hogy a szerb-montenegróí Jugoszlávia legyen az egykori Jugoszlávia jogutódja. A másik fél, a kis Jugoszlávia (hivata­los nevén Jugoszláv Szövetségi Köztár­saság) részéről ketten szólaltak fel. Dob­rica Csoszics államfő felszólította a nemzetközi közösséget, törölje el a Szerbia és Crna Gora ellen hozott szankciókat. Szerinte ez az egyik feltétele annak, hogy a Balkánon ,,stabilizálják a tartós békét". Kijelentette, a válság minden résztvevőjének le kell mondania az erő alkalmazásáról, a boszniai szerbek vezetőinek „megfelelő" területi enged­ményeket kellene tenniük a muzulmánok­nak, másrészt viszont a muzulmán veze­tésnek fel kellene adnia a politikai hege­móniára való törekvést Boszniában. Sür­gette, hogy a horvát hadsereget is vonják ki ebből a köztársaságból, s mondják fel a horvát-bosnyák katonai koalíciót. Ju­goszláviának pedig következetesnek kell lenni abban, hogy ne nyújtson katonai segítséget a boszniai szerbeknek. A másik felszólaló Milan Panics, az új Jugoszlávia kormányfője volt. A kompro­misszumok mellett szállt síkra, hozzáté­ve, hogy néhány elvi kérdésben, amilyen például az úgynevezett etnikai tisztoga­tás, egyáltalán nem lehet kompromisszu­mot kötni, ezt meg kell akadályozni. Ab­beli igyekezetében, hogy jobb színben tüntesse fel Jugoszláviát, megismételte már korábbról is ismert állításait arról, hogy mi mindent tett kormánya és mit akar tenni a jövőben a válság rendezéséért. Kijelentette: elutasítja az erő alkalmazá­sát, elismeri a köztársaságok közötti „titói határokat", kész elismerni Horvátország és Bosznia-Hercegovina függetlenségét a jelenlegi határok között, tiszteletben tartja a határokat Macedóniával és igy tovább. Butrosz Ghali, az ENSZ főtitkára a konferencián nemzetközi támogatást nyert annak a gondolatnak, hogy Bosz­nia-Hercegovinában további több ezer fő­vel növeljék a kéksisakosok számát. Fel­adatuk továbbra is csak védeni, a huma­nitárius konvojokat célbajuttatásuk érde­kében. Ezzel szemben Alois Mock osztrák külügyminiszter egy londoni sajtókonfe­rencián hangsúlyozta azt a nézetét, hogy a volt Jugoszlávia területén „hosszú tá­von" elkerülhetetlen a katonai beavatko­zás. Úgy mondta, Európának nincs túl sok ideje a jugoszláv válság megoldására, s a téli időszak a menekültek milliói sorsá­ra végzetes lehet. Bírálta egyben Milan Panics jugoszláv miniszterelnök szerdai sajtótájékoztatón mondott szavait, misze­rint Bosznia-Hercegovinában huligánban­dák háborúznak, s nem a Belgrád által támogatott boszniai szerbek. A konferencián tegnap jóváhagyták, a konfliktus rendezésének 13 alapelvét. KITÖRŐ ÖRÖMMEL FOGADJUK? A szlovák alkotmány tervezete a lakosság bizonyos csoportját de­zintegrálónak tartja. A lakosság ezen csoportja számára az alkot­mánytervezet valóban elfogadhatat­lan, így ne csodálkozzunk, ha nem fogja kitörő örömmel fogadni. Töb­bek közt ezt mondotta a szlovák alkotmány margójára Gyurovszky László szóvivő a Magyar Polgári Párt tegnapi sajtótájékoztatóján. A. Nagy László pártelnök röviden tájékoztatott a négypárti találkozó lapunkban már közölt eredményei­ről. Elmondta, hogy ezúttal az MPP módosító javaslatait a magyar parla­menti mozgalmak is elfogadták és a törvényhozásban is benyújtják. A párt elnöke elítélően nyilatkozott a kormány döntéséről, amellyel meggátolta néhány Dél-Szlovákiai község nevének visszaállítását. A községekről szóló törvény értel­mében eljáró faluk, városok a helyi referendum intézményét vették igénybe, tehát jogszerűen cseleked­tek. EHenben a kormány e jogilag helytálló - eredményeket hagyta fi­gyelmen kívül és döntésénél a „szakmai" bizottság megalapo­zatlan érveire támaszkodott. Amennyiben a kormány a helyi ér­dekek elé helyez bizonyos megfo­galmazhatatlan össztársadalmi ér­deket, azt az MPP legjobb esetben is csak téves hozzáállásnak nevez­heti. -lovász­ZÁSZLÓDÍSZ A Szlovák Köztársaság Belügymi­nisztériuma a szlovák nemzeti felke­lés évfordulójának tiszteletére min­den állami szerv, szervezet, illetve az összes helyi önkormányzat szá­mára zászlódíszt hirdet, amely au­gusztus 28-án, 18.00 órai kezdettel lép érvénybe, és augusztus 31-éig, 8.00 óráig tart. VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben: 1992. augusztus 28-án Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font 53.64 54.42 Francia frank 5.63 5.70 Német fnárka 19.17 19.44 Olasz líra (1000) 25.11 ' 25.46 Osztrák schilling 2.73 2.76 Svájci frank 21.44 21.76 USA-dollár 27.15 27.58

Next

/
Thumbnails
Contents