Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)
1992-08-28 / 203. szám, péntek
1992. AUGUSZTUS 28. IÚJSZÓ* HIREK - VELEMENYEK EMELIK A FORGALMI ADÓT ÉS AZ ÁRAKAT? (Munkatársunktól) - Szeptember 1-jei hatállyal magasabb lesz a cigaretta, a sör, az égetett szeszes italok és a benzin forgalmi adója - jelentette ki tegnap Prágában Jan Klak szövetségi pénzügyminiszter. Az intézkedés okaira rátérve elmondta, hogy egyrészt azért kerül rá sor, már most, mivel nem akarják, hogy 1993. január 1-je után sokkolólag hasson a sok adóváltozás, másrészt pedig azért, mert - hacsak nem csökken az említett termékek iránti kereslet - az adóemelés évi 2 milliárd korona bevételhez juttathatja az állami költségvetést, (kluka) LOSONC, A MAFFIA FELLEGVÁRA „Lassan, ám biztosan láthatóvá válunk a világ számára, mint a hazai és a nemzetközi maffia egyik fellegvára" - áll a Novohradské noviny 34-es számában. Mint a cikk szerzője a továbbiakban kommentálja, a betörések, lopások és az elburjánzott feketekereskedelem immár Losonc mindennapi életéhez tartozik. A város parkjában például az utóbbi néhány héten több erőszakos cselekmény történt, melyek közül nem egynek súlyos következményei voltak. A biztonsági erők inkább visszahúzódnak: mentségükre szolgál, hogy anyagi eszközeik sem engedik meg a hatékony közbelépést. ERDŐTÜZEK POZSONYBAN Kedden nem kevesebb, mint 16 esetben volt szükség a pozsonyi városi tűzoltók beavatkozására. A legnagyobb tűz az erdőháti Záhorská Bystricán volt, ahol 50 hektár erdő vált a lángok martalékává. További 30 hektár a Dévényi Nyereg védet rezervátumában égett le, ahol a tűzoltók a szándékos gyújtogatást sem tartották kizártnak. KIVEL SZIMPATIZÁL SZLOVÁKIA LAKOSSÁGA? Augusztus elején reprezentatív felmérést végeztek a Szlovák Statisztikai Hivatal dolgozói. Az 1149 megkérdezett személy egyebek között a következő kérdésre válaszolt: „Melyik politikai párt, illetve mozgalom a legszimpatikusabb az ön számára?" A válaszok százalékarányos megoszlása: Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom - 34, Demokratikus Baloldal Pártja - 13, Szlovák Nemzeti Párt - 8, Kereszténydemokrata Mozgalom - 6, Szlovákiai Zöldek Pártja - 3, Együttélés 3, Polgári Demokrata Unió - 3, Szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom - 3, Szlovák Szociáldemokrata Párt - 2, Demokrata Párt - 2, Egyéb pártok, mozgalmak - 5, Semmilyen párttal vagy mozgalommal nem szimpatizálok... 18 %. Mint látható, a felmérés lényegében a parlamenti választások eredményeit tükrözi. Sót: ha a 18 százalék „határozatlan" válaszadót leszámítjuk, a DSZM pozíciói minden eddiginél erösebbnek tűnnek... JANUÁR ELSEJETOL KÉT ÖNÁLLÓ ÁLLAM (Folytatás az 1. oldalról) szóló jogszabályt. Rendezik a jogutódlás kérdését is, s ugyancsak eddig kellene kidolgozni a két nemzeti tanácsnak a két köztársaság együttműködéséről szóló megállapodást. Novemberben kellene meghozni a vagyonjogi, polgári és pénzügyi viszonyokat szabályozó törvényeket. Január elsejétől vállnak Csehország, illetve Szlovákia önálló állammá. Václav Klaus még leszögezte: javasolni fogják a vám- és fizetési unió létrehozását, de hosszú távon a két köztársaságnak önálló fizetési eszköze lesz. A két pénz átváltási árfolyamát a cseh és a szlovák gazdaság teljesítőképességétől függően állapítják meg és rögzítik szerződésben. Az önálló pénzről kérdezték legtöbbet Augustín Marián Húskát, a DSZM alelnökét, a mozgalom tegnapi, immár Pozsonyban tartott sajtótájékoztatóján. Az alelnök azt mondta, hogy 1993. január elseje után is a jelenlegi csehszlovák korona lesz az érvényes fizetőeszköz Csehországban, illetve Szlovákiában, ám arra, hogy mikortól változik a pénznem nem kaptunk választ. Húska elmondta, hogy a két pénz nemcsak beváltható lesz, hanem - az elképzelések szerint - elfogadják majd érvényes fizetőeszközként a másik köztársaságban. Az egyik állam polgárait a másik országban nem tekintik majd idegennek - mondta. A választási jogon kívül mindazon jogok megilletik majd őket, amelyek eddig. A határ útlevél nélkül is átléphető lesz. Lapunk kérdésére - mi a biztosíték arra, hogy a brünni megállapodást a közös ország kettéválása után valamelyik fél nem szegi majd meg - az alelnök némi gondolkodás után azt válaszolta: Fennáll ez a lehetőség is, de mindkét oldalon tudatosítjuk, hogy ez nem lenne becsületes a lakossággal szemben. Az alelnök szerint nem tervezik a vámhivatal felállítását a határon, de nem zárta ki ennek lehetőségét sem. A kétpárti tanácskozáson szó volt továbbá a védelemről, a külpolitikáról és a külképviseletek sorsáról is. Ezekről a kérdésekről - mondta a DSZM alelnöke -, még tárgyalni kell. Vladimír Mečiar szájából hangzott el még az éjszakai sajtótájékoztatón, hogy a védelem január elseje után is közös lesz. A hatáskörök megosztásáról szóló törvények meghozatala után válik nyilvánvalóvá - szögezte le Mečiar -, hogy mi lesz közös. Ehhez mérten módosítjuk majd a jövő évi költségvetési szabályokat, a forrásokat, amelyekből a közös kiadásokat fedezzük. A törvények zökkenőmentes meghozatalát annak a szerdáról csütörtökre megkötött kétpárti egyezménynek kellene szavatolnia, amelyben a felek megegyeztek, hogy parlamenti képviselőik a Szövetségi Gyűlésben minden lényeges kérdést illetően előre egyeztetik lépéseiket. Klaus és Mečiar azt tartja: javulni fog Csehország és Szlovákia viszonya, ha a közös állam szabályozott módon válik ketté. Remélem, optimizmusuk nem kincstári, van reális alapja. (gágyor) - Közhelyszerűen hangzik ugyan, de szerintem az a legfontosabb, hogy a találkozóra végül is sor került, és hogy a légköre konstruktív volt. Úgy tűnik, hogy az ezzel kapcsolatos spekulációk alaptalanoknak bizonyultak,' és az elkövetkező hónapokban jó esélyünk van arra, hogy a két párt együttműködése építő jellegű lesz - hangsúlyozta a Polgári Demokrata Párt tegnapi, a PDP és a DSZM szerdai tárgyalásainak eredményeivel foglalkozó sajtótájékoztatójának bevezetőjeképpen Václav Klaus, a PDP és egyúttal a cseh kormány elnöke. - Kellemesen meglepődtünk a szlovák fél részletekbe menő felkészültségén - jelentette ki a továbbiakban, majd hangot adott annak a meggyőződésének is, hogy a DSZM képviselői sokkal jobban fel vannak készülve az ország szétesésére, mint az a választások előtt, illetve után elhangzott bizonyos kijelentések alapján feltételezhető volt. A cseh kormányfő szavai szerint a szerdai találkozón megvitatták az ország, illetve akkor már önálló országok 1993. január 1-je utáni várható helyzetét is, és a megbeszélés során nyilvánvalóvá vált, hogy a föderáció megszűnése után még számtalan problémát meg kell majd oldaniuk. A föderáció megszűnése után, a további együttműködés formáiról szóló szerződések megkötését követően a cseh-szlovák kapcsolatok jobbak lesznek, mint eddig bármikor is voltak - mondta a sajtótájékoztató során, egy kérdésre válaszolva, Václav Klaus, aki szerint a PDP és a DSZM képviselőinek a következő találkozójára egy héttel a Szövetségi Gyűlés szeptember végi ülése előtt kerül sor. (kajó) A MAGYAR KOALÍCIÓ A BRÜNNI TÁRGYALÁSRÓL „A közös állam szétválása nem történhet meg anélkül, hogy erről az állampolgárok ne mondjanak véleményt. A népszavazást tekintjük az egyedüli törvényes útnak" - áll egyebek között a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom tegnap kiadott nyilatkozatában, amelyet a DSZM és a PDP legutóbbi tárgyalásainak kapcsán tettek közzé. ,,Ha győztek is a parlamenti választások során - szögezi le a nyilatkozat -, az ország szétverésére nem kaptak mandátumot választóiktól." „A két győztes parlamenti párt közötti legutóbbi tárgyalások lényegében semmi újat nem hoztak". - szögezte le Duray Miklós, az Együttélés Politikai Mozgalom elnöke. „Ha valamit újdonságnak tekinthetünk, az csupán a két önálló állam 1993. január elsején tervezett megalakulása". Duray Miklós feltételezi továbbá, hogy mindkét fél tart a föderáció ellenőrizhetetlen szétesésétől, amelyhez viszont ők maguk teremtették meg a feltételeket. Nem zárja ki annak a lehetőségét sem, hogy az állam kettéválását szorgalmazó törvényjavaslat komoly problémákat hoz magával a vagyonelosztás terén, beleértve a CSSZSZK területén kívüli vagyont is. A tervezett fizetési unióval kapcsolatban Duray elmondta, hogy nézete szerint komoly problémákba ütközik majd. „Meggyorsítaná ugyan a válást, de a gyakorlatban nehezen megvalósítható." Mindezek tükrében feltételezi, hogy az önálló államok létrejöttét 1993. január elsejéig nem lehet kellóképpen előkészíteni. AKTÍVABB FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁT (Folytatás az 1. oldalról) zása, ahol a felmerült problémák kezelésére a kormány és a nem termelő ágazatok szakszervezeti szövetségének képviselőiből kétoldalú egyeztető bizottságot hoztak létre. A bérszabályozás kérdése a termelő ágazatokban is egyre inkább fékező erőként hat, ezért a háromoldalú tanács keresi annak módozatait, hogy milyen feltételek mellett kezdeményezze a bérszabályozás megszüntetését a vállalati szférában. Természetesen tudatosítva a probléma inflációgerjesztő hatását is. František Kurej, a szakszervezeti szövetségek részéről ugyancsak megfelelőnek ítélte az Altalános Egyezményben lefektetett célok eddigi teljesítését, viszont figyelmeztetett a foglalkoztatáspolitika szorító hiányosságaira. Sajnos, az eredeti elképzelésekkel ellentétben a munkaerőpiac és a foglalkoztatottság kézben tartására lett eddigi intézkedések nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Kevés az átképzési lehetőség, a munkahelyteremtések támogatása is akadozik. A munkanélküliség elemzése során derült ki például, hogy az idei év első felében ugyan 1 milliárd koronát már elköltöttek a probléma kezelésére, a szövetségi költségvetésben viszoht további 3,4 milliárd korona vár felhasználásra. A kormány operatív intézkedéssel megszüntette a munkahelyek létrehozásának támogatására felállított pénzügyi korlátokat (és az ezt felügyelő intézményt), s így az eddigi 20 ezer korona helyett már 50 ezer korona támogatás jár egy-egy új munkahely kialakítására. Az új munkahelyek létrehozását az adótörvények révén is könnyíteni szeretné. Cyril Moravčík, a munkáltatók képviseletében egy új törvényjavaslat kidolgozását vetette fel, nevezetesen azt, amellyel a földtulajdonosok és a majdani bérlők közti jogviszonyt hosszú távon is szabályozni lehetne. A jelenlegi állapotok szerint ugyanis a földet bérlők ki lennének szolgáltatva a tulajdonosok pillanatnyi döntéseinek, s ez a mezőgazdaságban nélkülözhetetlen hosszú távú beruházások visszafogásával több. kárt okozna, mint amennyi hasznot hozna. (t. szil) A MECIAR-KLAUS TALÁLKOZÓ NEMZETKÖZI VISSZHANGJA Egyes külföldi lapok és a világ legjelentősebb hírügynökségei tegnap egyelőre még részletesebb kommentárok nélkül foglalkoztak Mečiar és Klaus brünni találkozójának eredményeivel. A Reuter hírügynökség szerint a PDP és a DSZM nézetei az állam elrendezésével kapcsolatban eltérőek. A PDP vagy egy államot akar közös gazdasági, pénzügyi, védelmi és külpolitikával vagy két különálló államot, amelyet nemzetközi együttműködési szerződések kötnek egymáshoz. Ezzel szemben a DSZM két független állam szabad szövetségét pártolja. Az AP hírügynökség emlékeztet arra, hogy Csehország és Szlovákia már júniusban megegyezett a különválásban, de szerdáig nem állapodtak meg ennek módjában és ütemtervében. A két köztársaság különválása fő okának minősíti az áthidalhatatlan ellentétet a gazdasági reformok ütemét és céljait illetően. Az AP véleménye szerint a DSZM előző elutasítását követően a tárgyalások szerdai újrafelvétele azt jelzi, hogy mind a két fél el akarta kerülni a drámai fejleményeket. A Der Tagesspiegel berlini napilap tegnap úgy fogalmazott, hogy Klaus és Mečiar hatodik csúcstalálkozójának súlypontját nyilván az az új szlovák kísérlet képezte, hogy egy tíz esztendőre szóló szerződés megkötésével elejét vegye az államszövetség végérvényes széthullásának. Ez azonban Klaus számára elfogadhatatlan, mivel tudatosítja, hogy Mečiar a szegényebb Szlovákia számára szeretné támaszként megszerezni a Cseh Köztársaság fejlettebb gazdaságát, s ezzel egyidejűleg Prágától kicsikarnia Szlovákia önállóságához való hozzájárulást. A Berliner Zeitung megállapítja, a megbeszélések fő témája annak a szándéknak megvalósítása volt, hogy közösen biztosítsák a föderáció békés felszámolását és megakadályozzák a népszavazást. Mečiar szlovák miniszterelnök magatartása aligha járul hozzá az ahhoz szükséges bizalom megteremtéséhez, hogy a csehszlovák államszövetség megszűnése ne károsítsa meg, sőt, ne szakítsa félbe a két köztársaság közti szoros kapcsolatokat - írta tegnap a Die Welt német napilap: Hozzátette: Mečiar gyors észjárású, pragmatikus politikus, de, sajnos, túl érzékeny és hajlamos az ösztönös reagálásra. A Frankfurter Allgemeine Zeitung úgy fogalmaz, hogy a Mečiar-kormány, amely a nacionalizmus és a józan racionalizmus között ingadozik, Prágában újra és újra megkísérli új csomagolásban felkínálni a régi árut. Amit korábban konföderációnak nevezett, azt most a cseheknek unió formájában tálalja. A VÉRES KONFLIKTUS MEGOLDASARA TÖREKEDNEK (Folytatás az 1. oldalról) EBEÉ küldöttséget pedig Jozef Moravčík csehszlovák szövetségi külügyminiszter vezeti. Érdemes visszatérni a konferencia első munkanapjának (szerda) néhány eseményéhez, amelyekről a hírügynökségek csak lapzártánk után számoltak be. Akkor szólalt fel Alja Izetbegovic bosnyák elnök, aki kijelentette, a világközösség nem csak hogy nem sietett Bosznia segítségére, de a világbéke és a demokrácia elvei iránti odaadását sem sikerült bizonyítania. „ Amikor tolmácsolom önöknek állampolgáraink üdvözletét és köszönetét azért, amit eddig tettek, hogy humanitárius segítséget nyújtottak nekünk, egyidejűleg csalódással kell szólnunk arról is, amit a világközösség nem tett meg." A bosnyák elnök szerint ez nem közönséges háború és agresszió, hanem genocídium, amely a polgári lakosság és vallása ellen, nemzeti és kulturális értékei ellen irányul. A városokat lerombolják, a nem kívánatos lakosságot leölik vagy pedig elzavarják. Tárgyalni lehet - tette hozzá - de előbb az agressziót kell megállítani. És csak azt követően beszélhetünk Bosznia-Hercegovina jövőbeni elrendezéséről. Izetbegovic szerint az azonnali tűzszünet után ki kell vonni a jugoszláv hadsereget és félkatonai alakulatait Boszniából, az elüldözött lakosság számára lehetővé kell tenni, hogy visszatérjen falvaiba, házaiba, s katonai bíróságot kell felállítani azok megbüntetésére, akik az emberiesség elleni bűntetteket elkövették. Elutasította, hogy a szerb-montenegróí Jugoszlávia legyen az egykori Jugoszlávia jogutódja. A másik fél, a kis Jugoszlávia (hivatalos nevén Jugoszláv Szövetségi Köztársaság) részéről ketten szólaltak fel. Dobrica Csoszics államfő felszólította a nemzetközi közösséget, törölje el a Szerbia és Crna Gora ellen hozott szankciókat. Szerinte ez az egyik feltétele annak, hogy a Balkánon ,,stabilizálják a tartós békét". Kijelentette, a válság minden résztvevőjének le kell mondania az erő alkalmazásáról, a boszniai szerbek vezetőinek „megfelelő" területi engedményeket kellene tenniük a muzulmánoknak, másrészt viszont a muzulmán vezetésnek fel kellene adnia a politikai hegemóniára való törekvést Boszniában. Sürgette, hogy a horvát hadsereget is vonják ki ebből a köztársaságból, s mondják fel a horvát-bosnyák katonai koalíciót. Jugoszláviának pedig következetesnek kell lenni abban, hogy ne nyújtson katonai segítséget a boszniai szerbeknek. A másik felszólaló Milan Panics, az új Jugoszlávia kormányfője volt. A kompromisszumok mellett szállt síkra, hozzátéve, hogy néhány elvi kérdésben, amilyen például az úgynevezett etnikai tisztogatás, egyáltalán nem lehet kompromisszumot kötni, ezt meg kell akadályozni. Abbeli igyekezetében, hogy jobb színben tüntesse fel Jugoszláviát, megismételte már korábbról is ismert állításait arról, hogy mi mindent tett kormánya és mit akar tenni a jövőben a válság rendezéséért. Kijelentette: elutasítja az erő alkalmazását, elismeri a köztársaságok közötti „titói határokat", kész elismerni Horvátország és Bosznia-Hercegovina függetlenségét a jelenlegi határok között, tiszteletben tartja a határokat Macedóniával és igy tovább. Butrosz Ghali, az ENSZ főtitkára a konferencián nemzetközi támogatást nyert annak a gondolatnak, hogy Bosznia-Hercegovinában további több ezer fővel növeljék a kéksisakosok számát. Feladatuk továbbra is csak védeni, a humanitárius konvojokat célbajuttatásuk érdekében. Ezzel szemben Alois Mock osztrák külügyminiszter egy londoni sajtókonferencián hangsúlyozta azt a nézetét, hogy a volt Jugoszlávia területén „hosszú távon" elkerülhetetlen a katonai beavatkozás. Úgy mondta, Európának nincs túl sok ideje a jugoszláv válság megoldására, s a téli időszak a menekültek milliói sorsára végzetes lehet. Bírálta egyben Milan Panics jugoszláv miniszterelnök szerdai sajtótájékoztatón mondott szavait, miszerint Bosznia-Hercegovinában huligánbandák háborúznak, s nem a Belgrád által támogatott boszniai szerbek. A konferencián tegnap jóváhagyták, a konfliktus rendezésének 13 alapelvét. KITÖRŐ ÖRÖMMEL FOGADJUK? A szlovák alkotmány tervezete a lakosság bizonyos csoportját dezintegrálónak tartja. A lakosság ezen csoportja számára az alkotmánytervezet valóban elfogadhatatlan, így ne csodálkozzunk, ha nem fogja kitörő örömmel fogadni. Többek közt ezt mondotta a szlovák alkotmány margójára Gyurovszky László szóvivő a Magyar Polgári Párt tegnapi sajtótájékoztatóján. A. Nagy László pártelnök röviden tájékoztatott a négypárti találkozó lapunkban már közölt eredményeiről. Elmondta, hogy ezúttal az MPP módosító javaslatait a magyar parlamenti mozgalmak is elfogadták és a törvényhozásban is benyújtják. A párt elnöke elítélően nyilatkozott a kormány döntéséről, amellyel meggátolta néhány Dél-Szlovákiai község nevének visszaállítását. A községekről szóló törvény értelmében eljáró faluk, városok a helyi referendum intézményét vették igénybe, tehát jogszerűen cselekedtek. EHenben a kormány e jogilag helytálló - eredményeket hagyta figyelmen kívül és döntésénél a „szakmai" bizottság megalapozatlan érveire támaszkodott. Amennyiben a kormány a helyi érdekek elé helyez bizonyos megfogalmazhatatlan össztársadalmi érdeket, azt az MPP legjobb esetben is csak téves hozzáállásnak nevezheti. -lovászZÁSZLÓDÍSZ A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma a szlovák nemzeti felkelés évfordulójának tiszteletére minden állami szerv, szervezet, illetve az összes helyi önkormányzat számára zászlódíszt hirdet, amely augusztus 28-án, 18.00 órai kezdettel lép érvénybe, és augusztus 31-éig, 8.00 óráig tart. VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben: 1992. augusztus 28-án Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font 53.64 54.42 Francia frank 5.63 5.70 Német fnárka 19.17 19.44 Olasz líra (1000) 25.11 ' 25.46 Osztrák schilling 2.73 2.76 Svájci frank 21.44 21.76 USA-dollár 27.15 27.58