Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)

1992-08-28 / 203. szám, péntek

KIVAN A KORMÁNYKERÉKNÉL? Lehet, hogy Mečiar fejében már megfordult, hogy vissza kéne táncolni. Lehet, hogy már rájött, „kiiktatták" a kormánykereket,. amely mögött áll, és a hajót máshonnan irányítják. (4. oldal) FÜGGET LEN NAPILAP Péntek, 1992. augusztus 28. • Ára 2,80 korona XLV. évfolyam, 203. szám KISTARKANY NAGY GONDBAN Természetesen, mi nem ágálunk a közegészségügyi intézet döntése ellen, ám miheztartás végett szeretnénk pontosan tudni, mi okozta a bajt. (6. oldal) öovebb tutfnivlák ^ .''lillilll^; ^mimi ,,,,,, .. 1 „ m ' I ^MMí^/Mmt^yMm^^mM^mí HOLNAPI SZÁMUNKBAN • Duna Expressz • Részletes hétvég i , j I ..... ,.,...!. ,_, . CSÜTÖRTÖKRE VIRRADÓ ÉJJEL ÉRT VÉGET A KLAUS-MEČIAR TALÁLKOZÓ JANUÁR ELSEJÉTŐL KÉT ÖNÁLLÓ ÁLLAM (Munkatársunktól) - Csütörtökre virradó éjjel ért véget Václav Klaus és Vladimír Mečiar briinni találkozója, amelyen a két győztes politikai erö, a Polgári Demokrata Párt és a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom megegyezett a szövetségi köztársaság szétválásának menetrendjén. A megállapodást rögzítő dokumentum aláírására ugyan tegnap nem került sor - a Szlovák Sajtóiroda értesülése szerint a két pártelnök még ezen a héten ellátja azt kézjegyével. Klaus: - Mindezért téged terhel a felelősség! Mečiar: - Biz'isten, én semmiről se tehetek. Vladimír Mečiar és Václav Klaus az éjjeli órákban sajtótájékoztatót tartott. Ezen Klaus egyebek között azt mondta a találkozó margójára, hogy a mostani összejövetel a bizalom visszatérésének a jele. Partnere is elégedettségének adott hangot. Elmondták, hogy a múlt heti félreértések tisztázása után áttekintették, miként tesznek cseh, illetve szlovák vonalon eleget a PDP-DSZM közti korábbi megállapodásnak. Vladimír Mečiar a jelenlegi helyzetet tarthatatlannak véli. A szétválási menete renddel kapcsolatban kifejtette: a szövetségi és a köztársasági szerveknek aktívan részt kell venniük a föderációról más együttműködési formára való áttérésben, ellenkező esetben az események öntörvényesen fejlődnek majd, egyik párt sem lesz képes szabályozni azokat. A felek feltételezik, hogy szeptember végéig megalkotják a szövetségi köztársaság megszűnéséről szóló törvényt, legkésőbb október közepéig pedig a vagyonelosztásról (Folytatás a 2. oldalon) No végre, ezen is túl vagyunk... MEGKÉRDEZTÜK MIÉRT FELESLEGES POZSONYBA UTAZNI A MAGYARORSZÁGI KÁRPÓTLÁSOK ÜGYÉBEN? Sok olvasónk fordul hozzánk tanácsért a magyarországi kárpótlási törvénnyel kapcsolatban. Mi a teendőjük azoknak, akik úgy érzik, hogy a magyar Országgyűlés által elfogadott törvény értelmében kárpótlásra jogosultak? A kérdést Taba Lajosnak, a Magyar Köztársaság pozsonyi főkonzulátusa konzulénak tettük fel. > - Hozzánk is nagyon sokan fordulnak, írásban és személyesen i§. Nem kevesen messziről utaznak emiatt Pozsonyba. Ez teljesen felesleges, elég, ha a főkonzulátusnak megírják, hogy hány kárpótlási lapot kémek, s mi utánvéttel elküldjük azokat. A lap nálunk 60 koronába kerül, utánvéttel 70-be. Aki Magyarországon jár, bármelyik postahivatalban is megveheti a nyomtatványt 50 forintért. Előfordul, hogy arra kérnek bennünket, mi döntsük el.jogosultak-e a kártérítésre. Ez nem a mi feladatunk és nem is áll módunkban félülbírálni az egyes eseteket. A kérelmeket Magyarországon egy szakemberekből álló bizottság vizsgálja majd meg. A lényeg az, hogy a kárvallottak igényüket idejében, tehát november 2-áig elküldjék. Az sem baj, ha nincs igazolásuk, dokumentumuk vagy tanújuk. Amikor sor kerül kérelmük feldolgozására az illetékes hivatal értesíti majd őket, milyen dokumentumot kell még benyújtaniuk. Itt jegyezzük meg, hogy a dokumentumok eredetijét mindenki őrizze meg, a másolatot csatolják a kérvényhez. Aki bizonytalan jogosultságát illetően, inkább szánjon rá 60 koronát és küldje el igénylését, amelyet a kárrendezési hivatal szakszerűen felülbírál. Még valami: ha az útmutató szerint kitöltött nyomtatványt nekünk küldik, mi csak a postás szerepét töltjük be, a küldeményt az illetékeseknek továbbítjuk. (A főkonzulátus címe: A Magyar Köztársaság Főkonzulátusa, 811 06 Bratislava, Palisády 54). 1NGATLANVASARLAS ES -ELAD

AS a ^JgáLy közvetítésével Ingatlanok eladását és vásárlását közvetítjük, beleértve az ingatlan átruházásával kapcsolatos minden szolgáltatást. NERIM s. r. o., Štefánika 4, Nové Zámky, tel.: 0817/24085 ÚP-1

529 LONDON A VÉRES KONFLIKTUS MEGOLDÁSÁRA TÖREKEDNEK Több ezer kéksisakost küldenek Boszniába Londonban tegnap a nemzetközi Jugoszlávia-konferencia folytatódott, Szarajevóban pedig a háború. A bosnyák főváros válságstábjának beszámolója szerint az utóbbi 24 órában a szerb és a bosnyák fegyveresek összecsapásaiban 28 ember vesztette életét, 127-en pedig megsebesültek. A Reuter hírügynökség jellemzése: a tegnapra virradó éjszaka viszonylag nyugodtan telt Szarajevóban, a városközpontot szórványosan lőtte a nehéztüzérség. A reggeli órákban hasonló volt a helyzet. Visszatérve a londoni fórumhoz. A tanácskozás résztvevői tegnap a jugoszláv válság megoldásának elveit és akcióprogramját vitatták meg. E két dokumentumnak kellene megfelelő keretet teremtenie a további békeerőfeszítésékhez és igazolni, hogy a nemzetközi közösség a véres konfliktus megoldására törekszik. Az említett alapelvek kizárnák a határok erőszakos megváltoztatását, rögzítenék a nemzeti kisebbségek védelmét az egykori Jugoszlávia minden részében. Az akcióprogram pedig a jelenlegi EK-miszszió jogköreit a konferencia állandó bizottságára ruházná át. Ez a testület a tervek szerint rendszeresen Genfben ülésezne. Mint ismeretes a londoni konferencia társelnökei John Major brit kormányfő és Butrosz Ghali ENSZ-főtitkár, az (Folytatás a 2. oldalon) JESZENSZKY RÓLUNK Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter tegnap Londonban egy kérdésre adott válaszában úgy fogalmazott, hogy a szlovákiai magyar kisebbség helyzete a csehek és szlovákok közös államának széthullása után a szlovák vezetés magatartásától fog függni. Ezzel összefüggésben megállapította, egyes kijelentések, amelyek az utóbbi időben Szlovákiában elhangzottak, aggodalmat keltenek. Viszont kifejezte reményét, hogy új szakasz nyitható a szlovák-magyar kapcsolatokban. Már csak arra való tekintettel is, hogy a két országot régi történelmi kötelékek és szoros gazdasági kapcsolatok fűzik egymáshoz. Ebben a konfliktusban példaként megemlítette a magyar kisebbség jogát az általa lakott területen egyenjogú nyelvként használni a magyar nyelvet, ami a jó kölcsönös kapcsolatnak egyik fontos feltétele. Hangsúlyozta egyben, hogy a magyar fél érdeke minden szomszédjával, Szlovákiát beleértve, jó kapcsolatban állni. AKTÍVABB FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁT (Munkatársunktól) - Tegnap Pozsonyban tartotta meg soronkövetkező ülését a háromoldalú gazdasági és szociális egyeztető tanács, amelyen elsősorban az Általános Egyezményben lefektetett alapelvek teljesítését ítélték meg. A tanácskozás kapcsán tartott sajtóértekezleten Roman Kováč a kormány képviseletében elmondta, hogy az Általános Egyezmény legfontosabb célkitűzéseit egészében véve sikerül megvalósítani, bár néhány kérdésben, sajnos, nem úgy alakulnak a dolgok, ahogyan ezt eredetileg tervezték. Ilyen terület például a költségvetési szervezetek bérszabályo(Folytatás a 2. oldalon) A KÖLDÖKZSINÓR Hidakról, híd-szerepről, a kisebbségről mint valamiféle pallóról, nagyon sok szó esett az elmúlt négy évtizedben. Kulturális és etnikai értelemben egyaránt, miközben az ilyen-olyan szerepre kárhoztatott, ingatag fogalomkörbe utalt nemzetiség görcsösen kereste a megtartó partokat, próbálta megőrizni identitását. A híd zavaros fogalommá vált, a jelképek jelképévé, amellyel illett példálózni és jelképezni, dobozolni és kategorizálni. Mindeközben az igazi hidak egyike-másika (akár mementóként és jelezve a valós helyzetet) rég fölrobbantva, felszaggatva vagy elhanyagolva meredezett a semmibe, Ipoly és Duna fölött. Hidak, amelyeken emberek akarlak átkelni - rokonokhoz, barátokhoz, ismerősökhöz. Idén januárban, az iskolai beíratások idején jártunk Nagycétényben. Az iskolában mesélték, hogy a falut szlovák községek veszik körül, és szinte új etnikai közegbe került, miVASÁRNAP HÍDAVATÁS A ZOBOR ALATT dául eltűnt a magyar iskola, Cétényben pedig megszaporodtak a vegyesházasságok. Nyilván nem csak a híd, illetve annak hiánya miatt, mégis, az illetékes elvtársak tizenöt (Folytatás az 5. oldalon) „Innen is rég nézhettem vissza" vei a többi magyar faluval azelőtt összekötő híd eltűnt. A Zoboralján amúgy is nehezebb megtartani a magyarságot; a Nyitra bal partján fekvő falu így „magára maradt". A jobb parton fekvő Berencsen pél-