Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)

1992-08-26 / 201. szám, szerda

1992. AUGUSZTUS 26. IÚJ SZÓ* KALEIDOSZKÓP 8 NAGYOBB LESZ A VÍZDÍJ KI KIRE FIZET RÁ? Újabb áremelésnek nézünk elé­be, éspedig olyannak, amely a la­kosság zömét érinti, hiszen már a legtöbb faluban is vezetékes ivóvi­zet használnak. Szeptember elsején .lép hatályba az a pénzügyminisztéri­umi rendelet Szlovákiában is, amelynek értelmében az ivóvíz és a használati víz köbméterenkénti dí­ja maximálisan 5 koronára emelke­dik, a szennyvízelvezetésért fizetett köbméterenkénti díj pedig maximáli­san 4 koronára. Vajon megváltozik a fogyasztók yízhasználati szokása, amely aligha mondható takarékosnak? Valószí­nűleg nem, már csak azért sem, mert a községi lakóházakban a víz­fogyasztásmérő órák felszerelése még mindig - úgymond - a kezde­teknél tart. Igaz, semmi sem gátolja a háztulajdonosokat - hacsak az anyagiak nem - a darabonként átla­gosan 500-700 koronába kerülő mérőműszerek felszereltetésében. Ezek igénylése azonban részükről jócskán visszafogott, noha maguk a fogyasztók nem tiltakoznának el­lene. Hogy miért nem, az nyilvánvaló. Azért, mert a jelenlegi vízdíjfizetési rendszer által elvben két táborra osztott fogyasztók mindannyian ab­ba a táborba tartozónak érzik magu­kat, amelynek tagjai úgy érzik: töb­bet fizetnek, amint amennyit az álta­luk fogyasztott mennyiségért kelle­ne. És mindaddig joggal emeli fel hangját valamennyi, ameddig be nem bizonyítják neki az ellenkezőjét. Márpedig a háztulajdonosokat egye­lőre semmi sem kényszeríti arra, hogy rugalmasabban cselekedjenek e vonatkozásban is, hiszen a meleg víz fogyasztásának mérését csupán 1994. szeptember 1 -tői tették köte­lezővé, a hideg víz fogyasztásának mérésével kapcsolatban pedig még időpontot sem szabtak meg. így e kérdéshez való viszonyulásuk to­vábbra is olyan lesz, amilyen, ha­csak..., hacsak maguk a lakók nem tesznek az ügyben szervezetten ha­tékony lépéseket... -pg­AGROKOMPLEX KIÚT A MEZŐGAZDASÁGNAK A nyitrai Agrokomplex majd két évtizeden keresztül a szocialista mezőgazdaság seregszemléje volt, ame­lyen programozott rendszerességgel jelentek meg a szenzációs eredmények, a világon párját ritkító hektárhozamok, traktormonstrumok stb. Napjainkra azután, amikor a szlovákiai mezőgazdaság nemcsak a nyugati, de általában még a morva konkurenciával sem képes felvenni a versenyt, még a laikusok számá­ra is nyilvánvalóvá vált, hogy ezek mögött más is állt, mint a színvonalas teljesítmény. Az utóbbi években az Agrokomplex képe megválto­zott. A részvétel egyértelműen üzleti jelleget kapott és ezzel egyidejűleg az érdeklődő cégek száma úgy megnőtt, hogy az idén alig tudtak számukra helyet biztosítani. Biztosak vagyunk abban is, egýetlen ko­moly üzletember sem hagyta ki az alkalmat, hogy áttekintse a piac által kínált, szinte teljes választékot. Mellettük azonban nagy számban érkeztek egyszerű érdeklődők is. Az első vasárnap 65 ezres látogatottsá­ga például felülmúlta azokat az időket is, amikor a szövetkezeti dolgozók és a környékbeli diákok szá­mára gyakorlatilag kötelező„volt a kiállítás megtekin­tése. A látottak aíapján megállapíthatjuk, hogy mindazok, akik a kánikula ellenére ellátogattak Nyitrára, bizonyá­ra nem csalódtak. Minden fajtájú és méretű mezőgaz­dasági tevékenység művelőit óriási választék várta. Napjainkra vége a sorban állásnak, a kapcsolatok keresésériek, egy-egy ilyen kiállításról bármilyen igé­nyünkre egyszerre több ajánlat prospektusait is be­gyűjthetjük. Hazai vállalataink ugyan még nagyon távol állnak a menők 50 százalékos innovációs rátájától, de azért már jelentkeztek néhány hasznos termékkel. Az igazi tarkaságot, persze, Nyitrán is a nyugati vállalatok kínálata jelentette. Igaz, áraik első látásra eléggé riasztóak, de alapos elemzés után ez a benyomásunk esetleg megváltozhat. Az egyik pozsonyi kereskedelmi vállalkozás ügynökei például az érdeklődők számára részletes pénzügyi kimutatásokkal bizonygatják, hogy az általuk kínált drága, de jó minőségű és több művelet elvégzésére alkalmas német gépek már viszonylag rövid távon (néhányuk 3-4 hónapon belül) gazdaságos beruházást jelentenek akár a farmergazdálkodásba kezdők számára is. Ez a pluszmunka nagyon kifizető­dőnek bizonyult, hiszen a már tavaly is több milliárdos forgalmukat az idén megtöbbszörözték. Kissé azért elgondolkodtató, hogy az effajta szemlélet iránt a cseh földművesek sokkal fogékonyabbak, mint szlovákiai társaik. Az Agrokomplexen egyébként a mezőgazdaságon kívül szokatlanul nagy teret kapott az élelmiszer­feldolgozás. Ennek oka elsősorban az lehet, hogy egyre többen ébrednek rá, hogy a mezőgazdasági „nyersanyagokat" feldolgozva sokkal nagyobb ha­szonnal értékesíthetik. Ehhez sokszor nincs is szük­ség, elérhetetlen mértékű beruházásokra, a gyártók manapság sok ötletes, viszonylag kisméretű berende­zést kínálnak. Végezetül a kiállítás hangulatáról. Napjainkban, amikor mindnyájan érezzük, hogy életünk nehezebbé vált, sokan próbálják meglovagolni az emberek pesszi­mizmusát. A problémáról persze beszélni kell, csak épp akkor lobban fel kicsit vitatkozó kedvünk, amikor ezt azok teszik, akiknek „áldásos" tevékenysége miatt még a legszegényebb osztrák tartomány, Burgeland, parasztjainak földjén való idénymunka is kifizetődőbb, mint egy hazai gazdaság vezetése. Nos, az Agrokomp­lexről ilyen tekintetben bizonyos optimizmussal térhet- . tünk haza. Az óriási kínálat ellenére a standokon nagy volt a forgalom, sorban kötődtek az üzletek, sőt volt olyan vállalkozó is, aki restellkedve kért elnézést az Újságírótól, hogy nem foglalkozhat vele, hiszen reggel­től estig egyfolytában üzleti partnereivel tárgyal. Lehet, hogy a megbeszélések nagy része végül is nem vezet konkrét üzlet megkötéséhez, de mindenképpen bebi­zonyosodott, hogy a transzformáció miatt lebénult szövetkezetek mellett már kialakult egy mezőgazdasá­gi vállalkozói réteg, amely fantáziát lát a jövőben és tudja, hogy saját eredményei elsősorban ügyességétől és képességeitől függenek. -ti­1 1 Azért mégis jó a konkurencia, lassan mindennek akad gyár­tója (Méry Gábor felvételei) m Hl ' I ISII A jövő farmere? (T Szlovákia magyar lakta falvaiból 1946/47 telén több mint hetvenezer embert depor­táltak Nyugat-Csehországba, az egykori Szudéta-vidékre. Azokat, akik nem tagadták meg magyar­ságukat. Akik szolgasorsban is hűek marad­tak őseikhez, anyanyelvükhöz, akiket hitükben, meggyőződésükben nem tudtak megnyomorítani... Kálváriájukat eleveníti föl Ujváry Zoltán doku­mentumregénye, a i* SZULOFOLDON HONTALANUL. Olvassa el Ön is ezt a tanulságos könyvet! Kapható a Csemart boltjaiban, könyvesbol­tokban, magánterjesztőknél, valamint a szep­si Püski könyvesboltban. Ára: 29 korona Utánvéttel megrendelhető az Új Szó szer­kesztőségében (81915 Bratislava, Pribi­nova 25). A postai költség felét mi fizetjük! ÚX-2/2 JJ Zenebarát ok j figyelem! Magyarország legkedveltebb eredeti műsoros kazettái, lemezei és videokazettái most Szlovákiában is kaphatók kedvezményes áron. Tánczene — mulatózené — nosztalgiakazetták Szandi - Lagzi Lajcsi -. Betli Du< P.i-dö-dií - '2 - (í.iál Gabriella - Madarász Katalin és-'-im'n n:ii>\<in .sokféle kazi-ria. Kedvezményes árusítás! Várjuk kereskedők jelentkezését is a következő címeken: Slovenská kniha Konyveshiítik Palatínova ul. č. 37 „ Aranka Szitánková 945 01 Komárno Hlayiiá yüca tel.: 0819/38 77 979 01 Rimavská Sobota Postai kazetta^zoljpi^^^^^^^^^^^^^p ingyenes listán­. kat, :|r Nagyobb tétel rendelése esetén extrakedvezmények. A kazettákban 1 tombolaszelvény van, a fődíj egy gépkocsi! Ezt még On is megnyerheti Szlovákiában is, ha vesz kazettát! Lagzi Lajcsi kazettavásár, dedikálás, ingyenes koncert, kívánságműsor mindez a komáromi könyvesbolt kazettarészlegének megnyitása alkalmából, augusztus 28-án, 16-.18 óra között a Slovenská kniha üzlete előtt. UP-1512 Hirdetések: © ÜJSZÓ

Next

/
Thumbnails
Contents