Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)

1992-08-26 / 201. szám, szerda

Rostockban tegnapra virradó éjszaka is folytatódtak a külföldiek elleni brutális támadások. Jobboldali radikálisok százai gyújtópalackokkal és kövekkel dobálták meg a rendőröket, miközben az észak-németországi város lakosai tetszésük megnyilvánulásának jeleként tapssal buzdították a támadókat. Több tucat rendőr megsebesült. Röviddel éjfél előtt a szélsőségesek kihasználták azt, hogy nem voltak jelen a rendőri egységek, és gyújtópalackokat dobáltak be a külföldiek szálláshelyének földszinti ablakaiba. Néhány vietnaminak és az északnémet televíziós állomás tudósítójának a háztetőn keresztül sikerült elmenekülnie a lángok és a sürü füst elől. A külföldiek többségét már korábban evakuálták a szálláshelyről. A ZDF tévéállomás hétfő esti adásában bírálta a „rendőrök kaotikus magatartását", azt, hogy lehetővé tették a külföldiek szálláshelye egy részének felgyújtását. Az egyik rendőr ezzel összefüggésben elmondta; a válságstáb valószínűleg tanácstalan, nem tudja, milyen stratégiát válasszon a radikálisokkal szemben. A helyzet csak tegnap reggelre nyugodott meg, jelenleg mintegy 500 rendőr járőrözik az idegenek fogadóközpontja előtt. Washingtonban hétfőn új, kedvező légkörben kezdődtek meg az arab-izraeli tárgyalások. Muafak Alaf szíriai küldöttségvezető ezzel összefüggésben közölte az újságírókkal: a szíriai fél változást észlelt az izraeli magatartásban. Bár Damaszkusz eddig nem tapasztalta, hogy az izraeli álláspontban alapvető változás történt, reméli, hogy a hangulatváltás a tárgyalásokon elvezet a közel-keleti helyzet megoldásához. A megnyitó tárgyalásokon Izrael előterjesztette nyilatkozatát, megjelölte azokat a pontokat, amelyekről tárgyalni kíván a szíriai és a jordán küldöttséggel. Simon Peresz izraeli külügyminiszter tegnap Jeruzsálemben már George Bush amerikai elnök tegnapra virradó éjszaka villámlátogatást tett Miamiban, ahol a hivatalos adatok szerint tíz emberéletet követelt az Andrásnak keresztelt hurrikán. Bush természeti csapással sújtott térségnek nyilvánította Floridát és azonnali. segélyt ígért. Ugyancsak megígérte, hogy a hadsereget is segítségre küldi, ha erre szükség lesz. A jelentések szerint ugyanis több helyen a hurrikán által megrongált házakba fosztogatók törtek be. A hurrikán, miután végigsöpört Floridán, tegnap elérte a Mexikóiöbölt, és a meteorológusok szerint még nagy csapást mérhet New Orleansra és több más partmenti városra. New Orleans környékéről mintegy másfél millió embert evakuálnak. Az Egyesült Államokban mégsem a hurrikán okozta károkkal és a további lehetséges veszélyekkel kapazt közölte, hogy Izrael, cserébe a Szíriával megkötendő békeszerződésért, hajlandó kivonni egységeit a Golan-fennsík egy részéről. Helyettese, Jossi Beilin pedig azt közölte, hogy Izrael valóban kész teljesíteni az ENSZ 242. számú határozatát, amely felszólítja az izraeli kormányt, vonja ki katonáit az úgynevezett hatnapos háború során elfoglalt arab területekről. Ám nem pontosította, hogy ez az egyetértés vonatkozik-e a stratégiai fontosságú Golan-fennsík visszaadására is. Beilin egyben elmondta, Izrael egyetért azzal, hogy Ciszjordániában és a Gázai-övezetben létrehozzák az ideiglenes palesztin közigazgatást. Hozzáfűzte még: valóban leállítják az új zsidó települések építését a megszállt területeken. csolatos hírek szerepelnek a magazinok címoldalain. A Times, a Neewsweek, a World Report és több más lap is vezető helyen számol be arról a könyörtelen harcról, amelyet Woody Allen színész-rendező és Mia Farrow filmcsillag folytat. A színészházaspár 12 év után idén elvált. Tegnap a New York-i Manhattanban családi jogi bíróság előtt kezdődött meg a tárgyalás arról, kire bízzák a gyerekeket. Nem a színésznő 11 saját és örökbe fogadott gyerekéről van szó, csak háromról, akik miatt a nagy harc folyik. Ezek közül is csupán az egyik közös gyerek, a másik kettőt Allen és Farrow házasságuk idején fogadta örökbe. A szakításnak egyébként botrányos előzménye van: Allen viszonyt kezdett exneje 22 éves, koreai származású fogadott lányával. Felmerült egy új vád is: Allen állítólag szexuálisan zaklatta hétéves, közösen örökbe fogadott Dylan nevű lányukat. 1992. AUGUSZTUS 26. MULATSÁG VOLT SEVILLÁBAN Sevillában a 46-48 fokos hőségben, a tűző nap alatt az egyik világkiállítási pavilontól a másikig baktató turisták számára valóságos frissítőként hatott a magyar napok keretében rendezett hétfő esti, éjszakai mulatság. A temperamentumos, vérpezsdítő muzsika, a csodálatos héttornyú fatemplom kitárt kapuja előtt megtartott lakodalom, a vigadó „násznép" (Honvéd együttes), amely fel-felhangzó tapsvihar kíséretében vonult, illetve táncolt végig Cartuja-szigetének utcáin, hogy a hatalmas Palenque színházban szórakoztassa tovább a vendégeket. - Elsöprő sikert arattak - újságolta a telefonba Koroncz Ágnes, a magyar pavilon sajtófőnöke. - Még a spanyol rendezők is úgy vélték: ez a mulatság volt az Exporendezvények egyik leglátványosabb, legszórakoztatóbb akciója. Vidám volt a hangulat a Sevillába, illetve a közeli Ariscal faluba (a magyar pavilonépítők korábbi lakhelye) látogató hivatalos budapesti küldöttség tagjai körében is. Ariscalban a polgármester fogadta a delegációt, együtt nyitották meg a pavilonépítők műszaki vezetőjének tusrajzaiból összeállított állandó kiállítást, majd a spanyol-magyar program egy borospincében folytatódott - Andrásfalvy Bertalan, no meg Szabad György is ropta a táncot. Ám a

( hétnek volt egy másik attrakciója'is. Sevillába látogatott Mihail Gorbacsov, akit feleségével együtt óriási ovációkkal, a sikeres matadorokat ünneplő „torero" kiáltásokkal üdvözölték az orosz kiállítócsarnok előtt. Felipe González kormányfő a spanyol pavilonban fogadta a volt szovjet elnököt, majd Szabad György parlamenti elnpköt, úgyhogy a találkozó pár perces háromoldalú kötetlen beszélgetésre is alkalmat adott. Gorbacsov egyébként ma a Kanári-szigetekre utazik, otrtölti szabadságát. (urbán) NÉHÁNY SORBAN I

szlamabadba, a pakisztáni fővárosba érkezett hétfőn öt csehszlovák diplomata a kabuli nagykövetségről. Zdenék Korda az afganisztáni nagykövetség ügyvivője telefonon közölte: Dzselalabadon keresztül az út problémák nélkül valósult meg, a diplomaták rendben vannak. Kabulban egyetlen csehszlovák állampolgár sem maradt, a missziót ideiglenesen bezárták a mind súlyosabb harcok miatt. G

eorge Bushnak a Republikánus Párt elnökjelölő konvenciója után fokozatosan sikerül valamit lefaragnia hátrányából demokratapárti riválisával, Bili Clintonnal szemben. Az ABC tévétársaság legfrissebb adatai szerint a megkérdezettek 42 százaléka támogatta Busht, míg ellenfelét 48 százalék. Ez azt jelenti, hogy augusztus eleje óta az elnök pozíciója 7 százalékkal javult, míg Clintoné 13 százalékkal gyengült. O^ulejmanija észak-iraki városban gránátokkal támadták meg az UNICEP irodáját - közölte az ENSZ szóvivője. Az épületben nem okozott károkat a támadás, szerencsére senki sem sebesült meg. Az épület védői állítólag elfogták az egyik támadót. B

orisz Jelcin orosz elnök hétfőn utasítást adott egy szövetségi gabonatartalék-alap létrehozására; ilyen módon akarja kivédeni a fenyegető téli gabonahiányt. Az intézkedés másik célja a gabonakereskedelemben virágzó spekuláció visszaszorítása és azoknak a területeknek a jobb ellátása, ahol nem termesztenek gabonaféléket. M

exikóvárosban tegnapra virradó éjszaka befejeződött a guatemalai kormány és a baloldali felkelők közti béketárgyalások újabb fordulója. Ezúttal sem született eredmény a több mint 30 éve zajló polgárháború befejezéséről. A harcok már több mint 100 ezer áldozatot követeltek, emberek tízezrei menekültek a szomszédos országokba, illetve nyomtalanul eltúntek. M

oszkvában a bűnöző bandák közti versengés az új befolyási területekért egyre gyakrabban vezet az erőszak legdurvább formáihoz. Tegnap tájékoztatott az orosz sajtó arról a vasárnapi inci

: densről, melynek során két járókelő sebesült meg. A városközpontban mozgó taxiból dobtak ki kibiztosított gránátot az utcai árusok standjaira. Ami a képen látható, az nem egy forradalmian új hajókikötési módszer, hanem az András hurrikán munkája: Miamiban, a Dinner Key Marina kikötőben három kisebb csónak tetejére vetett egy jachtot KOSZOVO CSENDES ELLENÁLLÁS - MEDDIG? Ma kezdődik Londonban a nemzetközi konferencia a volt Jugoszláviáról, ezért nem lehet véletlen, hogy az utóbbi napokban egyre többen vetették és vetik fel a koszovói probléma rendezésének fontosságát. A hét végén például Eagleburger megbízott amerikai külügyminiszter foglalkozott külön ezzel a témával, a múlt héten pedig az EBEÉ megbízásából Jozef Moravčik csehszlovák külügyminiszter is tárgyalt a koszovói albánok vezetőivel. Megfigyelők különbözően ítélik meg a helyzetet. Az egyik csoport úgy véli, egyelőre nem fenyeget a fegyveres harc kirobbanásának a veszélye, s ezért inkább a boszniai háború megállítására kell összpontosítani a figyelmet. A másik tábor, a jelek alapján, azt a következtetést vonta le, hogy a konfliktus elkerülhetetlen. Valószínűleg azoknak van igazuk, akik szerint itteni háború nem állna meg a volt Jugoszlávia határain belül, egyesek harmadik balkáni háborúról is beszélnek, hiszen a konfliktus kiterjedhetne Macedóniára, ahol a lakosság csaknem egynegyede szintén albán, továbbá Bulgáriára, és természetesen Albánia nem maradna semleges, ezt az új tiranai vezetés már többször leszögezte. Külön örvendetesnek tartom, hogy a Nyugat odafigyel, bár eléggé megkésve. Ha hamarább törődik a koszovói albánokkal, talán a délszláv háborúkat is meg lehetett volna előzni. Hiszen a Milosevics-féle. szerb nacionalizmus először éppen rajtuk próbálgatta oroszlánkörmeit, elvette tőlük azt az autonómiát, amit még Titótól kaptak. Igen, a Nyugatnak, az emberi jogok szószólójának már 1989-1990-ben fel kellett volna figyelnie az albánok jogainak sorozatos megsértésére, de szemet hunyt fölötte, s csupán az egységes Jugoszlávia megőrzésével törődött. Koszovóban kétmillió albán él, ők alkotják a lakosság kilencven százalékát. Autonómiájuk volt ugyan a titói Jugoszláviában, de ez a terület volt a legszegényebb, gazdaságilag legelmaradottabb, itt volt a legtöbb írástudatlan. Emiatt robbant ki az első komoly konfliktus Pristina és Belgrád között, több mint tíz éve, 1981 elején. Az újkeletü, máig tartó konfliktus pedig 1989 elején kezdődött, az albánok általános sztrájkkal válaszoltak a szerb alkotmány módosítására, amelylyel a belgrádi parlament az ő jogaikat kurtította meg. És megkezdődött a kegyetlen politikai játék: a szerbek mindig csavartak egyet a szorítón, amire az albán követelések radikalizálódása volt a válasz. Sosem vették figyelembe, hogy-Belgrád feloszlatta parlamentjüket, mert az működött tovább - illegalitásban. Tavaly szeptemberben titkos népszavazást rendeztek, s a szavazásra jogosultak 98 százaléka Koszovo teljes önállóságára voksolt. Az idén májusban, szintén titokban, Belgrád által el nem ismert többpárti parlamenti és elnökválasztást rendeztek. Kilencven százalékkal a Koszovói Demokratikus Szövetség győzött, az ,,illegális" államfő pedig az ismert író, Ibrahim Rugova lett. Az albánok azt vallják, a „régi Jugoszlávia halott, vele együtt halt a mi autonómiánk is", ezért kikiáltották a független Koszovói Köztársaságot. Szerbia ezt természetesen nem ismeri el, s egyelőre mások sem vették komolyan. A szervek Koszovót (Rigómezöt) ,,történelmi bölcsőjüknek" tekintik, nem hajlandók lemondani erről a területről, mert azt mondják - s valószínűleg ebben igazuk van -, az önálló Koszovo csupán az első lépés lenne az Albániával való egyesülés felé. Ezt Pristinában is, meg Tiranában is tagadják - nem túl meggyőzően. Koszovo eddig a csendes ellenállást választotta, nem hagyja magát kiprovokálni az állig felfegyverzett katonaságtól és rendőrségtől. Az új Jugoszlávia miniszterelnöke, Milan Panics nemrégiben Albániában is tárgyalt Koszovóról, amerikás könnyedséggel sok mindent megígért: autonómiát, az albán iskolák újbóli megnyitását, a rendkívüli állapot feloldását, csak két dolgot nem: Az egyik a jugoszláv (szerb) hadsereg kivonása Koszovóból, a másik Koszovo különleges státusa. Ezért folytatódik a politikai harc, s mindent meg kell tenni azért, hogy ne csapjon át fegyveres konfliktusba. Az albánoknak is a tárgyalóasztal mellett kellene kompromisszumra törekedniük, mert egyelőre tényleg irreális az elszakadásuk Szerbiától, hiszen az maga lenne a háború. Ezt a dialógust segítheti elő a londoni fórum, bár az ember nem lehet túlzottan optimista. Mert a jugoszláv kormányfővel, Paniccsal lehetne egyezkedni, de sokak szerint a szerb elnök, Milosevics dönt. A Panics-Milosevics viszonyban pedig még mindig nem lehet tisztán látni. MALINÁK ISTVÁN HÍREK - VÉLEMENYEK MELYIK AZ IGAZI? Miért éppen a Magyarok Világszövetsége és az általa rendezett Magyarok III. Világkongresszusa különbözne mindattól, amit az anyaországban, annak határain kívül, vagy a nyugati magyarsághoz tartozva széthúzásával terhelve elszenved a magyarság? Bármennyire is igyekeztek eltitkolni a rendezők a sajtó elöl a várható viszálykodást, a magyar kisebbségi sorban élőket mindenütt megosztó józan eltökéltség, illetve politikai radikalizmus nyílt színen csapott össze. Tőkés László nagyváradi református püspök és Duray Miklós, az Együttélés elnöke közötti vitában a világkongresszus nyitónapján két különböző szemlélet ütközött egymással. Aki Erdélyben és a Felvidéken figyelemmel kíséri a fejleményeket, az tudja, hogy nem e két régióban működő magyar kisebbségi szervezetek, egyházak, politikai pártok és mozgalmak közötti diametrális ellentétről* van szó, hanem a karizmatikus tulajdonságokkal rendelkező egyének megtestesítette kisebbségvédelmi szemléletek és politikai módszerek ütközéséről. A Magyarok Világszövetsége küldöttgyűlésének sikerült megteremtenie a konszenzust, amelynek eredménye egy többé-kevésbé mindenki számára elfogadható alapszabály, valamint a világ felé a szövetséget méltó módon prezentáló zárónyilatkozat lett. Ennek a nyilatkozatnak a hangnemével aligha egyeztethető össze a Magyarok III. Világkongresszusa Nyilatkozatának hangvétele, amelynek egyetlen jellemzője, hogy nincs tekintettel a Kárpátmedencében élő más nemzetek és nemzeti kisebbségek érzékenységére, jogállására és identitásvédelmi elvárásaira. Ennek a nyilatkozatnak a szerzője figyelmen kívül hagyta a helsinki foľyamatban megszületett párizsi és koppenhágai mércéket. Nem arról van tehát szó, hogy a Magyarok Világszövetségének legitim küldöttekből összeállt gyűlésén elfogadottakkal ellenkezne az ad hoc jellegű nyilatkozat, hanem a hiány - a más nemzetekkel, más kisebbségekkel szembeni tolerancia és türelem hiánya - az, ami szembeállítja egymással a két dokumentumot. lÚJSZÓ. Nagy kár, hogy a Magyarok Világszövetsége, Csoóri Sándor elnök vezetésével engedett annak a politikai nyomásnak, amely a Kisebbségi Magyarok Fóruma elnevezésű, a világkongresszus járulékos, mindenekelőtt politikusokat összegyűjtő tanácskozásán megfogalmazott nyilatkozatban testesült meg. A zárt küldöttgyűlésen részvételi joggal sem rendelkező (a küldöttválasztáskor ugyanis szempont volt, hogy politikai pártok, mozgalmak vezetői ne jelöltessenek), de azon mégis résztvevő Duray Miklósnak, az Együttélés PM elnökének sikerült a világszövetségre és a világkongreszszusra - a Tőkés Lászlóval egyetértők ellenében - rákényszeríteni politikai nyilatkozatukat. Most már az is kérdés: mennyiben sikerül a Magyarok Világszövetsége új választmányának és vezetőinek megkerülnie, a de jure nem vállalt, ám a valóságban mégiscsak dokumentumként elfogadott, igencsak erőteljes politikai pártoskodástól fűtött világkongresszusi nyilatkozatot? Mikor robban ismét az az időzített bomba, amely a két dokumentum által a magyarságot - ezen belül a kisebbségi magyarokat is - megosztó kisebbségvédelmi szemléleteinek és politikai módszereinek ilyentén való ütköztetésétől kezdett el ismét ketyegni? DUSZA ISTVÁN ROSTOCK FELGYÚJTOTTÁK A MENEKÜLTEK SZÁLLÁSHELYÉT ARAB-IZRAELI TÁRGYALÁSOK ÚJ JAVASLATOK, KEDVEZŐ LÉGKÖR AMIRŐL AZ AMERIKAI LAPOK ÍRNAK HURRIKÁN ÉS CSALÁDI BOTRÁNY