Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)

1992-08-24 / 199. szám, hétfő

1992. AUGUSZTUS 24. .1

U SZÓ* HÍREK - VELEMENYEK PROKEŠ NYILVÁNOSSÁGRA HOZTA AZ ONIÓTERVEZETET Pénteken Jozef Prokeš, az SZNT alelnöke nyilvánosságra hozta a cseh-szlovák uniótervezet 20 oldalas szövegét. Tegnap Michal Kováč, a Szövetségi Gyűlés elnöke bejelentette: a tervezetet az SZNT munkabizottságainak megrendelésére a szlovák kormány dolgoztatta ki, s mozgalma nem terjeszti elő a csütörtöki DSZM-PDP találkozón. LICIT A FÖLDRE A kárpótlási törvények alapján ma Magyarországon megkezdődnek a földárverések. Ez a tény nem zárja ki a kárpótlási jegyre jogosult szlovákiai érdekelteket a földhöz jutásból. Tartalékföldeket jelöltek ki, hogy aki később kapja kézhez a kárpótlási jegyét, az is licitálhasson. v-pgNAGYMEGYEREN SZENT ISTVÁN-NAPI BÚCSÚ (Munkatársunktól) - A csallóközi város tegnap kissé más képet mutatott mint a többi vasárnapokon. Személygépkocsisorok számos utcában, rengeteg ember, sátrak, árusok, pecsenyeillat a Szent István utcában, melyet természetesen lezártak az autós forgalom elől. Délután már vidám zene szólt némely magánvendéglőben, illetve udvarukon. Volt kinek játszani, a hétköznapok hajszája után lazítottak, felszabadultak kicsit lakói a városnak és környékének. A nagymegyeri Szent István búcsú a délelőtti órákban kezdődött szabadtéri misével, melyre sokan érkeztek a környező falvakból, majd délután, az egykori zárda udvarán kulturális műsorral folytatódott. A változó számú közönség előtt nemcsak a helyi Bárdos Lajos Vegyeskar lépett fel, hanem a Dunaszerdahelyi járás, valamint távolabbi községek neves folklórcsoportjai, zenekarai is. Ugyancsak sok ifjú cserkész volt látható a városban, nem véletlenül, Nagymegyer tegnap egyúttal az országos cserkésztalálkozó színhelye is volt. Meg a szivek találkozásáé. Mézeskalács szíveké mindenképpen, a nagyszarvai Csépi Zsuzsáék sátrában, sátra előtt. A kitűnő bábszínházi rendező elmondta, szépen fogyott édes „termékeikből", ami, szerinte, kulturáltságról tanúskodik. Vagyis az a település, ahol az emberek szívesen vásárolnak mézeskalácsot ott magasabb színvonalon áll a kultúra. Nagymegyer, ezek szerint, jelesre vizsgázott. -bor UTOLSÓKÉNT (Folytatás az 1. oldalról) nisztériumból, valamint az állami archívumból származnak. A kommunista párt levéltárának anyagát most rendszerezik, ezért innen leghamarabb csak a jövő évtől kérhetők dokumentumok. A Szófiában tartott sajtóértekezleten Rumen Danov idézett az említett dokumentumokból azt bizonyítandó, hogy Todor Zsivkov egykori bolgár vezető sürgette leginkább a katonai akciót és javasolta Leonyid Brezsnyev néhai szovjet pártvezérnek. Zsivkov már 1968 márciusában a Varsói Szerződés találkozóján szorgalmazta a katonai akciót. Danov elmondta azt is, hogy az 1968-at követő normalizáció éveiben szorosan együttműködött a csehszlovák és a bolgár titkosszolgálat. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1992. augusztus 24-én Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font 53,24 54,02 Francia frank 5,59 5,66 Német márka 18,96 19,23 Olasz líra (1000) 24,92 25,27 Osztrák schilling 2,69 2,72 Svájci frank * 21,31 21,63 USA-dollár 27,48 27,91 SZLOVÁKIA BELPOLITIKAI HELYZETÉRŐL AZ MKDM ORSZÁGOS VÁLASZTMÁNYÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA Az 1992-es parlamenti választások során a politikai gyakorlatban elsöprő erővel artikulálta magát a nemzeti, nemzetállami gondolat, ugyanakkor a Szlovák Köztársaságban előretört a baloldal. E két jelenségből adódóan komoly veszélybe került a szövetségi államforma, az ország gazdasági reformja, illetve az átalakulás folyamata. , Ismételten hangsúlyozzuk, hogy mozgalmunk az egységes Csehszlovákia fennmaradását támogatta csakúgy, mint Václav Havel elnök újraválasztását a Szövetségi Gyűlésben. A bejndult és visszafordíthatatlannak tűnő politikai folyamatok azonban arra kényszerítenek bennünket, hogy a jövőt illetően alternatívákban gondolkozzunk. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a Szlovák Köztársaságban a politika hajtóerejévé vált nemzeti önmegvalósítási gondolat érzéketlen a másság elismerésére, gyakran militáns oldalát mutatja felénk, s nemhogy érdembeni dialógusra nem hajladnó velünk, hanem még számos megnyilvánulásával kételyeket is ébreszt bennünk jövőbeli szándékait illetően. Az Országos Választmány tudomásul veszi, hogy mozgalmunk vezetősége csakúgy, mint parlamenti képviselete ebben a bonyolult helyzetben igyekezett határozottan, átgondoltan politizálni. Számos konkrét kifogásunk miatt nem tudtuk támogatni a szlovák kormány programját, s nem támogattuk a Szlovák Köztársaság szuverenitási nyilatkozatát sem. Többször, különféle fórumon kifogásoltuk ezt a politizálási módot, amelyet a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom egyrészt a szlovákiai belpolitikai életben, másrészt a cseh partnereivel való tárgyalásai során meghonosított, s amelynek fő jellemzője a parlamenti ellenzék véleményének figyelmen kívül hagyása. Az Országos Választmány felhívja a mozgalom képviselőit, hogy a Szlovák Köztársaság alkotmánytervezetének megvitatása során továbbra is tegyenek meg minden tőlük telhetőt az MKDM-Együttélés közös módosítójavaslatainak átültetése érdekében, különös tekintettel -a polgári elv érvényesítésére; - a kisebbségi jogok nemzetközi dokumentumokban rögzített alapelveinek betartására; - a kétnyelvűség feltételeinek biztosítására; - az önigazgatás elvének alkotmányba foglalására; -az iskolai hitoktatás törvénybe iktatására, illetve az egyházi iskolák támogatására. Kijelentjük, hogy nemzeti kisebbségünk számos problémájának megoldását a jövőt illetően az oktatásügyi és a kulturális önigazgatás megvalósításában látjuk, amelyhez a későbbiekben egy olyan területi-regionális elrendezés társulna, amely biztosítaná jogállásunkat szülőföldünkön. Ennek elérése érdekében csakúgy, mint a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság jövőbeli államjogi elrendezése kapcsán a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom kizárólag alkotmányos és a nemzetközi joggal összeegyeztethető lépéseket fog támogatni. Pozsony, 1992, augusztus 22. KOVÁČ SZERINT KÉSÉS VÁRHATÓ - A Polgári Demokrata Párt és a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom politikai megegyezésének több határidejét nem sikerül betartani - közölte a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójával tegnap Michal Kováč, a Szövetségi Gyűlés elnöke. Szerinte a föderáció felszámolása és a köztársaságok függetlenségének kikiáltása az esztendő végéig megtörténhet, valamennyi részletkérdés azonban addig nem oldódik meg. Példának a szövetségi vagyon elosztását és néhány más megegyezést említett, megvalósításukra csak 1993-ban vagy 1994-ben lehet számítani. CSURKA BÍRÁL Néhány gondolat a rendszerváltozás két esztendeje és az MDF új programja kapcsán - címmel hét újságoldalt megtöltő tanulmányt írt a Magyar Fórum augusztus 20-i számában Csurka István. t A kormánypárt alelnöke az MDF-et szétforgácsolt pártként jellemzi, amely maradékának erőt kell felmutatnia az általa öregnek minősített társadalomban. - Az ifjúság elé nagy célokat kell kitűzni. 1995ben lejár a jaltai szerződés. Addigra minden Trianonban körénk telepített utódállam élete más keretek közé kerül, írja a szerző. Antall József politikai pályájáról kifejti, ahogy vele biztosan nyert az MDF két éve, éppen úgy veszthet vele 1994-ben. Felteszí a kérdést: elvárható-e a néptől, hogy első emberének betegeskedő embert válasszon. Az alelnök pártja Országos Gyűlésétől határozott döntéseket vár, mert tanulmánya szerint, ha az MDF öszszeesik, a magyarság felett összecsapnak a hullámok. V. P. G. NINCS MIRE FELESKÜDNI (Folytatás az 1. oldalról) lekedik majd, hogy fontosabb a demokratikus fejlődés szempontjából bent maradni a szlovák parlamentben, esküt tenni az új alkotmányra. Számol az MKDM azzal, hogy álláspontját ebben a kérdésben a KDMmel egyeztesse? - Az álláspontokat elsősorban a magyar mozgalmak között kell egyeztetni. Látni kell, hogy itt mindkét magyar mozgalom képviselőinek egységesen kell fellépniük. Elképzelhetőnek tartom, a megállapodás úgy szól majd, hogy előbb a Kereszténydemokrata Mozgalommal egyeztetjük a további lépéseket. Ezt azonban a közeli napokban tartott tanácskozásainkon kell eldöntenünk - közösen. • Nem lehet kizárni azt sem, hogy mindhárom ellenzéki mozgalom kiesik a parlamentből, ha képviselőik nem lesznek hajlandóak felesküdni az új alkotmányra. - Józan ésszel máig nem bírom felmérni meddig mer elmenni Mečiar és mozgalma. Ha a három ellenzéki mozgalom képviselői nem teszik le az újabb esküt, akkor a pótképviselők, a három mozgalom pótképviselői jönnének szám ításba. De nehezen képzelhető el, hogy ők majd leteszik az esküt. Két lehetőség marad: a szlovák parlament csökkentett létszámban működik tovább, avagy a DSZM valamilyen módon lehozná a Szövetségi Gyűlésben levő képviselőit az SZNT-be. Erre azonban a jelenlegi jogrendszer nem ad lehetőséget. • Megszavazhatnak viszont egy olyan kooptálási törvényt, mint volt a 117/1969. sz. alkotmánytörvény, amely szerint a politikai okokból mandátumuktól megfosztott képviselők helyére, a parlament választhatott képviselőket. - Ha teljesen el akarják szigetelni Szlovákiát, akkor megtehetik. De ez nemcsak nemzetközi szinten ütne vissza. - Köszönöm a beszélgetést! FEKETE MARIAN A KÉZFOGÁS MEGTÖRTÉNT KÖVETKEZZEN A MUNKA! (Folytatás az 1. oldalrói) vasta fel, majd Tőkés László lépett a mikrofonhoz, aki a közte és a csehszlovákiai magyar politikus közt támadt konfliktust látszólagosnak nevezte. Mint mondta, módszertani szempontból nem tartotta helyesnek jóváhagyatni egy olyan tömeggel a nyilatkozatot, mely arra nem kapott mandátumot, és alaposan át sem tanulmányozhatta a szöveget. Hogy szent köztük a béke, kézfogással demonstrálták, mire az egész terem felállva tapsolni kezdett, a színpadon pedig, ahol az alelnökök is ott voltak, újabb kézfogások, baráti ölelések, egybekulcsolódó, magasba emelkedő kezek. Beregszászból vázában piros virág érkezett a színpadra, elcsukló hangok kíséretében, majd afrikai magyarok - magyarávok - mondtak köszöntő szavakat tolmács közreműködésével, ugyanígy fejezte ki egy idős amerikai úr a magyarok iránti vonzalmát. Érzéseiket, gondolataikat megfogalmazták az alelnökök is, Dobos László például, bizonyára a legtöbb jelenlévő meggyőződésének, hitének adott hangot, amikor azzal fejezte be rövid beszédét, hogy mégis jehet, mégis érdemes küzdeni. A Magyarok III. Világkongresszusa, melyen zárónyilatkozatot is elfogadtak a Szózat eléneklésével ért véget. BODNÁR GYULA, Budapest-Pozsony ZÁRÓNYILATKOZAT A Magyarok Világszövetsége ötvennégy év után 1992. augusztus 19-21én megrendezte' III. Világkongresszusát. A világ minden részéből, 36 országból, mintegy hétezer vendég vett részt a Világtalálkozó több héten át tartó rendezvényén. A III. Világkongresszus közgyűlésén 195 küldött megvitatta, megszerkesztette és egységesen elfogadta a Világszövetség új alkotmányát: az alapszabályzatot, és megválasztotta a Világszövetség új elnökét és három alelnökét. Előzőleg a három régió - az anyaországi, a kárpát-medencei a keleti szórványokkal, s a nyugati országok a szórványokkal - paritásos alapon megválasztotta az elnökséget, a választmányt, az etikai és a számvizsgáló bizottságot. Igy a demokratikusan választott küldöttek akaratából újjászületett az a legitim testület, amely hittel vállalja a világban szétszóródott magyarság önazonosság-tudatának ápolását, összefogásának, fennmaradásának szolgálatát. A kongresszus szót emelt az emberi jogok és ezen belül a kisebbségi jogok megtartásáért, amely a kelet-európai térség megítélésének alapvető feltétele. Új y véli, hogy az önrendelkezés különböző formáinak megadása a nemzeti kisebbségeknek, természetes velejárója az emberi jogok tiszteletbentartásának. Ezt a kongresszust a kelet-európai népek békéje és új szellemű együttműködése jegyében valósítottuk meg. Bízunk benne, hogy szomszédaink, egy távlatos politikai építkezés reményében, elfogadják kezdeményezésünket és hasonló lépéseket tesznek. Nagyon sok egyéni és csoportos javaslat született a találkozó során (pl.: egy kárpát-medencei televíziós adás indításának igénye, a Nemzeti Színház felépítése 1996-ra, a Magyar Ifjúsági Világtalálkozó megrendezése stb.). Ezeket és a további javaslatokat a Magyarok Világszövetségének új elnöksége és választmánya gondozza. A világ minden részéről összegyűlt vendégek hangsúlyozták, hogy a Magyarok Világszövetségének hatékony szervezetté kell válnia. Úgy döntöttek, hogy ez a legnagyobb létszámú magyar szervezet pártok fölöttivé, és kormányoktói függetlenné alakul, hogy az alapvétő cél: az összmagyarság érdekeit, erkölcsi és szellemi megújulását szolgálja. INDULATOK POLITIKAI ÉLESLÁTÁS HELYETT Az Erdélyi Világszövetség magyarországi szervezete kezdeményezésére - a Magyarok III. Világtalálkozója után, attól függetlenül - több százan gyűltek össze pénteken a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán, hogy találkozzanak a Transzilvániából elszármazottakkal. Ismert erdélyi politikusok közül csak Király Károly fogadta el a rendezők meghívását. Felszólalásában kijelentette: Románia etnikai háborút visel a magyarság ellen. Az RMDSZ és a magyar kormány hivatalos képviselői távol maradtak. Tőkés László nyomatékosan kijelentette, semmi köze e másik tanácskozáshoz. Ráérzett, a méltóságukban megsértett - többségükben csak volt - erdélyiek megszólalásait az indulatok, nem pedig a politikai éleslátás vezérli. így is történt. A zárónyilatkozatban felszólították a magyar kormányt, hogy a nemzetközi fórumokon védelmezze a Transzilvániából elszármazott magyarok érdekeit és terjessze nemzetközi bíróság elé azokat az eseteket, amelyekben a magyar kisebbség elleni genocídumról van szó. A budapesti kormány elhatárolta magát a konferenciától. Jeszenszky Géza külügyminiszter szerint a fórumon elhangzottak riem tükrözik a magyar kormány és a parlament véleményét. V. PAIZS GÁBOR KÖVETKEZIK KOSZOVÓ? Lawrence Eagleburger, az Egyesült Államok új külügyminisztere úgy véli, hogy a háború a volt Jugoszláviában átterjed más országrészekre is. Az Amerika Hangjának nyilatkozva kijelentette: nézete szerint a harcok legvalószínűbb, hogy Koszovó szerb tartományra terjedhetnek ki, ahol a lakosság 90 százalékát albánok alkotják. A Koszovóból érkező legújabb hírek alátámasztják Eagleburger szavait, hiszen jelentések szerint fegyverkeznek az albánok, a szerbek és a montenegróiak is. A tartomány fővárosának, Pristinának a rendőrfőnöke beszámolt arról, hogy a lakosság körében jelenleg mintegy 20 ezer lőfegyvert tartanak illegálisan. Elmondta, hogy egyre növekszik a feszültség és gyakorlatilag már senki sem tartja tiszteletben a törvényeket. Tegnap még Zágrábban tartózkodott Jozef Moravčík csehszlovák külügyminiszter, aki egyúttal az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia minisztertanácsának a soros elnöke is. Délszláv missziójáról szólva elmondta, azt tapasztalta, hogy ugyan nagyfokú aktivitás mutatkozik a békés rendezés érdekében, ez azonban kevésbé hatékony, s a válság éppes ezért terjedőben van. Londonban a tervek szerint a hét közepén kezdődik a délszláv válsággal foglalkozó konferencia. A fórumra mindenképpen elutazik a jugoszláv államfő és miniszterelnök, Csoszics és Panics. Egyelőre még biztosan nem tudni, hogy ott lesz-e Bulatovics Crna Gora-i és Milosevics szerb elnök. Panics kormányfő abban bízik, hogy a londoni tanácskozás után csökken majd az „új" Jugoszlávia nemzetközi elszigetelődése. Panics kitért a koszovói helyzetre is és megerősítette, kormánya nem engedi meg, hogy Koszovóban is ugyanoda fajuljanak a dolgok, mint Bosznia-Hercegovinában.