Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)

1992-08-01 / 180. szám, szombat

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ szól 1992, AUGUSZTUS 1. NÉHÁNY SORBAN HA SZAKADUNK IS KAPUNK AMERIKAI SEGÉLYEKET Csehszlovákia esetleges szétesése után sem függesztik fel a Cseh, illetve a Szlovák Köztársaságnak nyújtott amerikai segélyeket - közölte sajtótájékoztatóján Robert Hutchings, Eagleburger amerikai külügyminiszter-helyettes kö^p-kelet-európai ügyekkel foglalkozó tanácsadója. Hutchings közölte, a segélyprogramokra jogi igénye Csehországnak és Szlovákiának sincs, s egyelőre a két köztársaságnak nyújtandó konkrét összeget sem határozták meg. Az USA a segítség megadásit ahhoz a feltételhez köti, hogy a nálunk zajló folyamatok demokratikusan menjenek végbe, tartsák tiszteletben az emberi jogokat, a nemzetiségek jogait, s hogy a segélyt élvező országokban a gazdasági fejlődés iránya a piacgazdaság legyen. A sajtóértekezleten felszólalt Carol Adelman, az Európába irányuló amerikai segélyek adminisztrátorának a helyettese is. A hölgy azt hangsúlyozta, hogy a Csehszlovákiának nyújtott amerikai segélyek nagyon sikeresek. Egész KözépKelet-Európában változik a közgazdászok és az átlagemberek gondolkodása, más a vállalkozások légköre, s új intézmények jönnek létre. SOK HŰHÓ SEMMIÉRT AVAGY AZ ÁRULÓ BIZONYÍTÉKOKAT IDEJÉBEN ELTAKARÍTOTTÁK? Az ENSZ felügyelői a bagdadi mezőgazdasági minisztérium épületében nem találtak semmiféle okmányokat Irak tiltott fegyveres programjairól. Ezt Rolf Ekeus, az ENSZ azon különbizottságának elnöke állapította meg, amelynek feladata az iraki tömegpusztító fegyverek felszámolása. New York-i sajtóértekezletén kifejtette azt a nézetét, hogy a világszervezet munkatársai már feltárták a iraki fegyverek többségét, noha a dokumentáció egy részének nyomára még nem jutottak. Megjegyezte, ennek a bizottságnak nem célja keresni a konfrontációt a bagdadi hatóságokkal, az iraki népet sem kivánja megkárosítani, viszont alapvető megoldásokra törekszik. Az említett épületben azonban nem találtak semmi olyasmit, ami tilosnak minősíthető. RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT SZARAJEVÓBAN MEGSZORITOINTEZKEDESEK HATRANYUNKRA Az Európai Közösségek bizottsága tegnap tartotta Brüsszelben utolsó ülését augusztusi „vakációja" előtt. Ezen az ülésén azonban nem foglalkozott a csehszlovák acéltermékek egy része behozatalának leszűkítésével kapcsolatos intézkedésekkel. Előző tanácskozása alapján szóvivője úgy tájékoztatta a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítóját, hogy az Európai Közösségek számos nyugat-európai aöéltermelő korlátozásokat szorgalmazó indítványait nem hagyhatják figyelmen kívül. A csehszlovák felet az elhatározott lépésekről a jövő héten fogják tájékoztatni. A korlátozó intézkedések következtében kiesik a csehszlovák acélipari termékek export volumenjének hozzávetőleg a fele. Ez lesz az első eset, hogy az EK mennyiségi megszorításokat fog alkalmazni a visegrádi hármak egyik országával szemben, nem egészen egy évvel a társulási szerződéssel kapcsolatos megállapodás megkötése után. Csehszlovák szakemberek véleménye szerint a szóban forgó gyártmányok exportálható mennyisége feltételezhetően nem haladhatja meg a legfeljebb 20 százalékkal megemelt tavalyi szintet, amely 900 ezer tonna volt. Ez a lépés nyilván érzékenyen fogja érinteni a kassai vasművet. SVÁJC IS HAJLANDÓ SEGÍTENI ,.Készek vagyunk további menekülteket befogadni a volt Jugoszláviából" -jelentette ki tegnap egy berni sajtókonferencián Peter Arbenz, a svájci kormány menedékjogot kérők kérdéseivel foglalkozó bizottságának meghatalmazottja. Véleménye szerint Svájc elméletileg és csak végszükség esetén képes ideiglenes tartózkodásra akár 700 ezer személyt is befogadni. Erre a célra felhasználhatják a katonai laktanyákat, a tornatermeket, a polgári védelem helyiségeit stb. MOSZKVA ELVESZÍTETTE A KÉMHÁBORÚT (Folytatás az 1. oldalról) lexnek kell lennie, tekintettel a terepviszonyokra és a hadvezetés ottani módjára. Felhívta a figyelmet arra, nem lehet az intervenció mellett dönteni az adott esetben, amikor a térségben szárazföldi békeerök vannak, mivel ezeket fenyegetnék a hadmüveletek. Ezenkívül, vélte a tábornok, valamelyik oldalra kellene állni, hiszen nem lehet harcolni mindenki ellen. MacKenzie ezzel reagált a boszniai muzulmán többség kérésére, akik a külföldi politikusokhoz fordultak, hogy küldjenek csapatokat Boszniába a harcok befejezése érdekében. A tábornok egyben reményét fejezte ki, hogy a nemzetközi közösségnek végül is sikerül párbeszédre késztetnie a három boszniai nemzetiségi csoportot, s a tárgyalások talán mégis a háború befejezését fogják eredményezni. Mint ismeretes, a szerbek, horvátok és a muzulmánok képviselői a héten Londonban folytattak tárgyalásokat, de a közvetlen párbeszéd elmaradt. Erre a következtetésre jutott Leonyid Szebarsin, a szovjet állambiztonsági hatóságok felderítő szolgálatának volt főnöke, aki egyidejűleg pozitívan értékelte a német-francia és az amerikai, sőt az iraki és az izraeli kémszolgálat teljesítményét is a Kelet és Nyugat közti hidegháborúban. Sajnálkozott viszont ennek a háborúnak óriási ára miatt, annál is inkább, mivel a szovjetek ebben a háborúban a vesztes szerepét töltötték be. A szovjet kémszolgálat volt főnöke, akit tisztségéből annak idején Mihail Gorbacsov menesztett, a Komszomolszkaja Pravda napilapnak adott interjújában hangsúlyozta továbbá azt, hogy a KGB az első két esztendőben támogatta a gorbacsovi átalakítást, mivel tisztában volt azzal, hogy a Szovjetunió lemarad a Nyugat mögött. Később azonban csalódott, s így azután vezetősége és elsősorban elnöke, Vlagyimir Krjucskov kulcsszerepet játszott tavaly a gorbacsovi rendszer megdöntésére irányuló puccskísérletben. B

orisz Jelcin orosz elnök irodája, tegnap határozottan cáfolta a sajtóban közzétett spekulációkat, miszerint Andrej Kozirev külügyminiszter nemsokára lemond tisztségéről. A dogmatikus irányvonal képviselői a külügyminisztert egyébként azért támadják, mivel szerintük külföldön megfelelőképpen nem védi az orosz érdekeket. S

ergio Dalia Pergola, a jeruzsálemi héber egyetem professzora szerint világviszonylatban csökken a zsidók lélekszáma. Becslésekre épülő adatokra hivatkozva, a zsidó népesség a következő három évtizedben 1,8 millió fővel apad majd, úgyhogy az ezrefordulón a jelenlegi csaknem 13 millió - más szakemberek szerint 17 millió - fő helyett csak 12 millió lesz a számuk. A

z Egyesült Államok és Oroszország a washingtoni Pentagonban egyezményt írt alá, amelynek értelmében az USA Oroszországnak 25 millió dollárt ad vegyi fegyvereinek felszámolására. A

thaiföldi légitársaság egyik utasszállító repülőgépe, fedélzetén 96, más források szerint 200 utassal, útban Bangkokból a nepáli főváros, Kathmandu felé, tegnap eltűnt és sorsáról lapzártáig nem érkezett jelentés. F

idel Ramos elnök javaslatára a Fülöp-szigeti parlament tegnap amnesztiát hirdetett több ezer felkelő számára, akik az úgynevezett új népi hadseregnek, a kommunista párt fegyveres alakulatának tagjai, s 23 éven át partizánháborút folytattak a rendszer ellen. A köztársasági elnök javaslatára a parlament támogatja a kommunista párt legalizálását is. T

örökország kész Grúziával együttműködni minden vonatkozásban, támogatni demokratikus fejlődését - jelentette ki Tbilisziben Szulejman Demirel török miniszterelnök egynapos hivatalos látogatása alkalmából. N

égy amerikai nagyvárosban az elmúlt néhány hónap alatt jelentősen növekedett a nyers kokain ára, mégpedig átlag 18-26 ezer dollárra kilogrammonként. Ez mintegy 30-40 százalékos növekedésnek felel meg. V

iktor Hlisztun orosz mezőgazdasági és élelmezési miniszter úgy nyilatkozott, hogy Oroszország ebben az esztendőben kénytelen lesz hozzávetőleg 23 millió tonna gabonát importálni. A miniszter véleménye szerint Oroszországban a mezőgazdasági reform annyi nehézségbe és akadályba ütközik, hogy a nyugati partnerek segítsége nélkül igen nehéz megoldani. Egyébként az orosz gabonabehozatal tavaly meghaladta a 36 millió tonnát. C

sak a nagy szerencsének és a New York-i Kennedy repülőtér mentőszolgálata professzionalitásának köszönhető, hogy az említett repülőtéren nem torkollt tömegtragédiába a TWA légiforgalmi társaság repülőgépének súlyos balesete. A San Franciscóba tartó gép fedélzetén csaknem 300 fővel még csak néhány méterre volt a föld felett, amikor a szárnya lángra lobbant és a gép lezuhant. Pánik szerencsére nem tört ki, a légi mentőszolgálat azonnal a szerencsétlenség színhelyén termett és villámgyorsan kiürítette a nemsokára lángok maftpj&ť " A mentés sérülést szenveubt ' gálják. K

ambodzsában az ENSZ-egységek országszerte ellenőrző pontokat létesítenek, hogy véget vessenek az ott dúló banditizmusnak, amely a több mint egy évtizedes polgárháború után gátolja ebben az ázsiai országban az élet pacifikálását. V

ita folyik a lengyel szejmben az ideiglenes alkotmány tervezetéről, mélynek világosan rögzítenie kellene az elnök, a kormány és a parlament jogkörét, hogy meggátolja köztük további éles viták kialakulását. Lech Walesa olyan elnöki modellt várna el a parlamenttől, amely biztosítaná az államfő számára a nagyobb jogkört. (KERESÜN1 munkatársakat - tanácsadókat nemzetközi kereskedelmi információs rendszerhez, melyet Csehszlovákiában a KOMPASS CZEGHO-SLOVAKIA Rt. képvisel. Jó alkalom jutalék szerzésére az információs rendszer területén működő vállalatoknak és cégeknek. Kompass Czecho-Slovakia a. s., Ružinovská * 821 02 Bratislava Tel.: 07/22 27 65 fax: 07/22 27 19 ÚP-1417 MINDENRE EGYSZER FÉNY DERÜL (MÉG A KGB FÉLTVE A Rosszijszkaja Gazeta napilap tegnap közölte annak a 39 amerikainak a névjegyzékét, akiket a második világháború után szovjet területen tartóztattak le, általában hadifoglyoknak minősülnek és talán többen közülük még élnek. Ezek az amerikaiak többnyire ukrán, orosz, belorusz és litván származású, illetve a volt Szovjetunió más nemzetiségeihez tartozó személyek. Dmitrij Volkogonov tábornok, orosz történész már csütörtökön az Izvesztyija napilapnak adott nyilatkozatában megemlítette, hogy erre a névjegyzékre az orosz KGB levéltárában bukkantak rá. Egyébként az amerikai hadifoglyok problémáját legutóbb Borisz ŐRZÖTT TITKAIRA IS) Jelcin orosz elnök vetette föl egyesült államokbeli látogatása idején. Megerősítette, hogy a második világháború, a koreai és a vietnami háború után több száz amerikai katona került a szovjet hatóságok kezére, s közülük talán még sokan élhetnek a volt Szovjetunió területén. Volkogonov a Rosszijszkaja Gazetában tegnap közölte azt a tényt is, hogy 1954-ben az említett 39 amerikait szovjet állampolgárokként, illetve más országok, s nem az Egyesült Államok állampolgáraiként vették nyilvántartásba, noha amerikai útlevelük, illetve tartózkodási engedélyük volt. Nagyrészüket arra kényszerítették, hogy mondjanak le amerikai állampolgárságukról. KUVAITI LECKE ÉS BUKOTT DIÁKOK Két éve, 1990. augusztus 2-án Szaddam Husszein megindította az agressziót Kuvait ellen. A kis olajsejkség lerohanásához az irakiaknak alig néhány órára volt szükségük. A megszállók, amit lehetett, elvittek, amit nem mozdíthattak, azt lerombolták. Utolsó gaztettük az volt, hogy amikor már szorult a hurok a nyakuk körül, felrobbantották az olajkutakat. Az olajfáklyák még hónapokig égtek, mementóként és bizonyítékként arra, milyen ostoba tud lenni az ember. Minden túlzás nélkül a fél világ fogott össze az agresszorok ellen, hogy alaposan megleckéztesse őket. Az amerikai vezérlésű hadművelet fényesen sikerült, Kuvait felszabadult. De a harcok Irakban is nagy pusztítást végeztek, s végső céljukat mégsem érték el: a diktátor maradt a helyén, s azóta is packázik az ENSZ-szel. Bagdad minden eszközt megragad, minden lehetőséget kihasznál arra, hogy kibújjon a nagyon szigorú tűzszüneti feltételek teljesítése alól. Egymást érik a huzavonák, a fenyegetések, a megtorlás kilátásba helyezése. Ami a legrosszabb: még mindig nem tudjuk teljes bizonysággal, mennyi fegyvere maradt Szaddamnak, nem tudjuk, mi maradt meg hatalmas katonai potenciáljából. Annyi mindenképpen, hogy féken tudja tartani belső ellenzékét, mindenekelőtt északon a kurdokat és délen a síitákat. S az sem kizárt, hogy vannak már új fegyverszállítói, ha nem is éppen azok, akik az öböl-háború előtt kötöttek vele milliós üzleteket. Legalább ennyire nyugtalanító, hogy - elsősorban a háborúra hivatkozva - a térség többi országa is nagyban fegyverkezik. Pedig ha megtanulták volna a kuvaiti leckét, akkor tudhatnák: egy kis ország sem képes egyedül megvédeni önmagát, bármilyen szuperfegyverei is vannak. S nem tanultak a szállítók sem, bár sokan rajtavesztettek. Sajnos, azok is csak az üzletet - vagy elsősorban az üzletet - tartják szem előtt, akik a két évvel ezelőtti agresszió kapcsán tisztségre és erkölcsre hivatkozva büntették meg a támadót. (gzs) * * * A két nagyhatalom ellenségeskedésének megszűntével mindössze annyi történt, hogy csökkent a világ vezető katonai országainak, az Egyesült Államoknak, Nagy-Britanniának, Franciaországnak és Oroszországnak saját fegyverszükséglete, ezáltal párhuzamosan viszont meghatározóvá vált számukra a fegyverek exportja. A katonai ipari munkahelyek megőrzése, a piac megtartása nemcsak a válsággal küszködő Oroszországban, vagy a keményvalutára nem kevésbé ráutalt Kínában fontos szempont. Felerészben a francia hadiipar is az exportból él, és az amerikai fizetési mérlegben sem elhanyagolható tételt jelentenek a fegyvereladások. Az iraki háború után úgy tűnt, a fejlett országok megragadják az alkalmat és levonják a tanulságokat abból, hogy annak idején maguk járultak hozzá Irak felfegyverzéséhez. Emlékezetes, hogy a Szovjetunió, Kína és Franciaország volt Szaddam Husszein fő szállítója, de tucatnyi német cég is adott el törvénytelenül fegyvereket, sőt, az amerikai Kongresszus szerint hétszázféle különleges, fejlett technikájú amerikai hadieszköz is megtalálta az utat Bagdadba. Még japán cég is felkerült az eladók listájára - kiderült, hogy az Aviation Electronics Industry, a NEC konszern leányvállalata több mint ezer F-4-es Phantom vadászgépen használatos rakétát javított ki Irán számára. Katonai szakértők szerint Bush elnök öbölbeli katonai győzelme óta a komolyabb exportőrök egyetlen közelkeleti fegyverüzletre sem mondtak nemet, változás csak annyi történt, hogy a Szovjetunió helyett az Egyesült Államok vált a térség fö fegyverellátójává. Az amerikai fegyverzetellenőrzési szövetség adatai szerint az elmúlt húsz hónapban az Egyesült, Államokban huszonegy milliárd dollár értékben hagytak jóvá közel-keleti fegyvereladási üzletet. Szintén amerikai adatok szerint a múlt évben az Egyesült Államok 4,4 milliárd dolláros eladással vezette a fegyverexportörök listáját, NagyBritannia 4,4, a volt Szovjetunió 2,5 milliárd dollárral volt a további sorrend, végül Franciaország 1,5 milliárddal és Kína 300 millió dollárral zárta a sort. (Heti Magyarország) A diktátor és katonái, amikor még hittek a győzelmükben (Archívum)