Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)

1992-08-22 / 198. szám, szombat

MOZAIK ÍÚJSZĎM 1992. AUGUSZTUS 22. JIRI V. KOTAS: TALALJUNK MODUS VIVENDIT ' A köztársasági elnökválasztás szeptember 24-én sorra kerülő, sor­rendben immár 5. fordulójában való részvételre eleddig hivatalosan csu­pán egy személyt jelöltek. A neve: Jirí V. Kotas. 1952. június 27-én született, tanulmányait a brünni bölcsészkar történelem tan­székén fejezte be. 1979-ben elhagy­ta Csehszfovákiát és Kanadában te­lepedett le. A nyolcvanas években közgazdaságtant adott elő Kanada, az Egyesült Államok és Nyugat­Európa különböző egyetemein. Csehszlovákiába 1990-ben tért vissza. Néhány hónapig az akkor még a pénzügyi tárca élén álló Vác­lav Klaus tanácsdója volt, Konzerva­tív Párt Szabad Blokk néven pártot alapított, majd a Bohémia Bank Rt. elnöke lett. A köztársasági elnöki posztra néhány nappal ezelőtt jelöl­tette magát. A döntés indokait firtató első kér­désemre až alábbiakat válaszolta: - Azért jelöltettem magamat, mert úgy vélem, hogy a köztársasági el­nöki poszt pótolhatatlan. Szeretnék hozzájárulni ahhoz is, hogy megta­láljuk a Cseh Köztársaság és a Szlo­vák Köztársaság közötti államjogi modus vivendit. Meg vagyok győ­ződve róla, hogy Csehszlovákia léte egyike azon garanciáknak, mely minden polgár számára biztosítja a demokrácia kibontakozását, a gazdasági jobblétet. Úgy vélem, képes vagyok a köztársasági elnöki poszt betöltésére. Megválasztásom esetén majd előhúzok a zsebemből egy listát, melyen rajta lesz az or­szág valamennyi problémájának a megoldása. Az ország jövőjét ille­tően az alkotmánytörvények betartá­sára fogok törekedni. • Zdenék V. Procházka, az el­nökválasztás harmadik fordulójá­nak egyik jelöltje annak idején szintén emigrált Csehszlovákiá­ból és történetesen önhöz hason­lóan ugyancsak Kanadában élt. Ö azonban, mint az nemrégiben kiderült, nem éppen politikai ok­ból hagyta el az országot. Ont mi kényerítette az emigrációra? - Procházka urat személyesen nem ismerem. Kanadában kb. 100 ezer cseh és szlovák él, így nem csoda, hogy ott sem találkoztunk. Nem tudom, hogy ő miért emigrált és ennek megítélése nem az én dolgom. Én azért mentem el, mert szabad országban akartam élni. Abban, hogy Csehszlovákia felszabadul, nem ké­telkedtem, készültem a hazatérésre, hogy érvényesíthessem az emigrációban szer­zett tapasztalataimat. • Kanadában ön volt az ún. Külföldi Csehszlovák Szö­vetségi Tanács el­nöke. Feltételezem, hogy a közös állam híve volt és ma is az. -Természetesen. Most azonban úgy tű­nik, hogy a föderáció mint olyan nem az egyetlen módja a kö­zös állam megőrzé­sének. Szerintem a konföderáció is kö­zös állam. Az államjo­gi elrendezésnek a lényegét tekintve Kanada sem a szó klasszikus értel­mében vett föderáció, hanem konfö­deráció és mivel én több mint tíz évig éltem ott, tudom, hogy működőképes. Nem értem miért jelentette ki annak idején Petr Pithart, hogy a konföderá­ció már nem közös állam és hogy egyes politikusok miért szajkózzák máig is ugyanezt. • Többek közt Václav Klaus­nak is ez a véleménye. - Akkor szerintem nincs tisztában azzal, mi a konföderáció. • Hazatérése után néhány hó­napig Václav Klaus tanácsadója volt. Barátok lettek? - Václav Klausszal szerintem na­gyon nehéz összebarátkozni. Azt hi­szem, ő önmaga barátja, Viszo­nyunk nagyon korrekt és konfliktus­mentés volt. Igaz, bizonyos dolgok­ról eltérő nézeteket vallottunk. Ö kért fel, legyek a tanácsadója és nem azért hagytam ott, mert megromlott a viszonyunk, hanem azért, mert a Bohemia Bank Rt. elnökévé vá­lasztottak. • Akkor a cseh kormányfő és ön között jó a viszony. Ez azt is jelentheti, hogy a Polgári Demok­rata Párt parlamenti képviselői tá­mogatják a jelölését? - Az eddigi elnökjelöltek többsé­gével ellentétben rólam nem mond­hatja Václav Klaus, hogy nem ismeri a nézeteimet, hogy egy nagy kérdő­jel vagyok a számára. Ez azonban az adott helyzetben nem egyértelmű előny, előfordulhat, hogy ő már dön­tött a köztársasági elnöki posztot illetően, és a döntésen akkor sem hajlandó változtatni, ha egy olyan személy pályázza meg e funkciót, akit 20-30 éve ismer. Mégis optimis­ta vagyok. Nem hiszem ugyan, hogy megszerzem a PDP valamennyi képviselőjének támogatását, viszont azt sem, hogy mindnyájan ellenem szavaznak majd. • Amikor először felmerült, hogy a köztársasági elnöki poszt­ra Jan Sokolt a Szövetségi Gyűlés vplt alelnökét is jelöltetni akarják, a Demokratikus Szlovákiáért Moz­galom egyik vezető képviselője azonnal reagált a bejelentésre - elutasítólag. On már több mint egy hete hivatalos jelölt és a DSZM hallgat... -A DSZM Jan Sokol esetleges jelöltetésére való reagálásának sze­rintem az az oka, hogy a Vladimír Mečiar vezette mozgalom képviselői jól ismerik Jan Sokol parlamenti ténykedését. Ami engem illet, az utóbbi két évben szoros kapcsolat­ban voltam a DSZM elnökével. Ala­posan megvitattuk az ország jövő­beni államjogi elrendezésének a kérdését, és a koratavasszal Prá­gában megtartott sajtótájékoztatón a kérdésre, hogy a csehországi poli­tikai erők melyikével tud egyáltalán tárgyalni, Vladimír Mečiar azt vála­szolta, hogy a Kotas vezette konzer­vatív párttal. Igaz, ezt még ellenzéki politikusként jelentette ki, jelölteté­sem óta még nem tárgyaltam vele. • Mely parlamenti pártok kép­viselőivel folytatott már tárgya­lásokat, véleménye szerint kik fogják támogatni? - Eddigi nem hivatalos tárgyalá­saim során nem utasított el senki, söt, bizonyos parlamenti kluboktól pozitív visszajelzéseket kaptam. • Egy csehországi napilapnak adott interjújában azt nyilatkozta, hogy megválasztása esetén töre­kedni fog a Csehszlovákia és Ma­gyarország közötti, jelen idö tájt meglehetősen feszült viszony ja­vítására. - A munkásságáért magas ma­gyar állami kitüntetést kapott Ri­chard Pražák professzornak, a ma­gyar történelem és a csehszlovák­-magyar kapcsolatok szakértőjének a tanítványa vagyok, Kanadában és az Egyesült Államokban több, a csehszlovák-magyar kapcsolato­kat lényegében a X. századtól egé­szen napjainkig átfogó tanulmányt publikáltam. Úgy vélem, jó ismerője vagyok a témának. Sokat foglalkoz­tam a hazánk területén élő kisebb­ségek problémáival is, azt hiszem enyhíteni tudnám a feszültséget, mely manapság a Magyarországgal való kapcsolatainkat jellemzi. Tragé­diának tartanám, ha a jelenlegi fe­szültség, melynek nemcsak a bős -nagymarosi vízművel kapcsolatos problémák az okozói, tovább foko­zódna. KLUKA JÓZSEF jf MOLDOVA ^dhp GYÖRGY félelem. k aP uj a* TIZENKETTEDIK FEJEZET Az építőbrigád a megbeszélt időben, április nyolcadikán adta át a tetőtéri lakást. Martin elszámolt velük, és még azokban a napokban megkezdte a takarítást. Egyedül lassan haladt a munkával, a hétvégére áthívta segíteni Vojte­kovszkyt. Szombat reggeltől vasárnap estig hord­ták le az előtérben felhalmozott törmeléket, kija­vítgatták az apróbb hibákat - közben csak né­hány órát aludtak a hajópadlóra vetett matra­cokon. A munka kezdetén Martin pezsgőt és vörös­bort rakott ki az asztalt helyettesítő ablakpár­kányra, mikor térdük már remegett a fáradtságtól, megálltak és töltöttek maguknak. Az ital rögtön a fejükbe szállt, megálltak a szoba közepén, gyerekkorukban tanult mozgalmi indulókat és operettdalokat harsogtak teli torokból. Egy kor­tyot meghagytak az utolsó pezsgősüveg alján, és vasárnap este széthintették a sarkokba, mintegy felavatva az új lakást. - Nézz meg jól mindent - mondta Vojte­kovszky kapatosan mert ez a lakás soha olyan szép nem lesz, mint most, üresen. Olyan, mint mi voltunk születésünkkor, még minden lehet belőle; ami megvalósul majd, az a megalkuvás egyik formája lesz. A beköltözés nehezebbnek bizonyult a vártnál. Több mint egy évvel azelőtt, amikor a Martin házaspár régi lakását elcserélte a mostanira, feloszlatták a háztartásukat, bútoraikat és egyéb holmijukat Martinnénál és Petra szüleinél rakták le, ide vitték az új otthonukba szánt, frissen vásárolt tárgyakat is. Mindkét helyen papírba tekert szőnyegek, étkezőkészlettel megrakott do­bozok, összecsomózott könyvek foglalták el a sarkokat, a szekrénytetőket és az asztalok alját. Martin csak a bútorokhoz rendelt egy fedett szállítókocsit, az apróbb dolgokat ő maga hordta át, esténként négyszer-ötször is fordult a kocsi­jával. A fűtőtestek egész nap működtek, hogy a fris­sen felhúzott falak kiszáradjanak. Martin éjszaká­ra is ott maradt a lakásban, és rakosgatott, a rend április közepén alakult ki annyira, hogy át merje hozni állapotos feleségét. Az asszony szinte zökkenő nélkül szokott át, elnehezedett testével is egész nap rendezkedett. Mintegy több szakaszra felosztva a lakásszen­telőt, az első héten minden este vendégeket fogadtak: a szűkebb családi kört, barátaikat. Vojtekovszky egy szombati napon látogatott el hozzájuk, egy üveg Bourbon whiskyt nyújtott át Martinnak, aztán egy kis csomagot vett elő a tás­kájából: - Petrának hoztam. Hol van? - Kint a konyhában, rögtön bejön. Leültek a nappali szoba régi bőrfoteljeibe, felbontották a whiskyt, kezében a pohárral Vojte­kovszky hátradőlt, és becsukta a szemét: - Már mondtam egyszer: te nem is tudod, hogy milyen jó itt! Martint lelkiismeret-furdalás fogta el, tudta, hogy a barátja egyedül él, és a telet egy kölcsön­kapott sződligeti víkendházban töltötte el: - Azt hiszem, nem kell külön mondanom: ide mindig úgy jöhetsz, mintha hazamennél. - Köszönöm, tudom, de az az igazság, hogy én nem szeretek hazajárni. Ne törődj velem, hagyj irigykedni - újra koccintásra emelte a poha­rát. - Legyen itt sok boldog napotok. - Van egy kis időnk, nem beszéljük meg az aktuális ügyeket? Végezhetünk, mire Petra be­hozza a vacsorát. - Jó, essünk túl rajta. Martin röviden beszámolt arról, hogy állnak a „Jelzőtűz" következő számának anyagával, megemlítette Borsos jelentkezését is. Vojte­kovszky felkapta a fejét: - Azt mondtad, a Csatornázási Műveknél dol­gozik? A föld alatt? - Ismered a céget? - Mikor feljöttem Pestre, újságíró voltam az üzemi lapjuknál. Akkor sokat jártam le a csator­nába. - Milyen ott? -Olvastad a ,,Nyomorultak"-at mostanában? Ott van az a jelenet, amikor Napóleonnak azt mondja a belügyminiszter: Uram, tegnap láttam birodalmának legbátrabb emberét! Ki az, és mit müveit az illető - kérdezi a császár. Nagy dolgot hajtott végre, Uram, megjárta Párizs szennycsa­tornáit. És csakugyan; a sírba sem lehetne sokkal nehezebb leszállni, mint oda. Érdekes világ, egy valóságos föld alatti nagyüzem, ha jól emlékszem a számra: napi egymillió köbméter szennyvíz folyik le a csatornába. És miket ír ez a fiú? - Verseket, pontosabban versek karikatúráit - Martin előkeresett egy papírt. - Felírtam egy pár sorát, megnézed? - Lusta vagyok hozzá, olvasd fel. - „Orvul győztek le naplopók de teszünk mi még újat és húzni fogunk ujjat..." - Szép tiszta rím. Van még belőle? - Van: Kommunisták halál rátok Eladtátok az országot Beteljesül majd az átok Behasítjuk még a szátok... Vojtekovszky elmosolyodott: - Szándékában tulajdonképpen nem rossz. - Nekem úgy tűnt, mintha a te paródiád volna. Bár nem hiszem, hogy valaha is olvasott volna tőled. - És nem tudod elképzelni, hogy a barátunk egyszer még megtanul írni? - Mit szoktál mondani: majd ha a Flórián téren dalolnak a kőszáli kecskék. (folytatjuk) TÁBORI IMÁK A szervezők evangéliumi gyer­mektáborként emlegették rendezvé­nyüket. Azt szeretnék, hogy ez az evangélium az Istennel való élő kap­csolat megteremtése legyen. Már a rendszerváltás előtt is léteztek ha­sonló táborok, természetesen más név alatt. A kassai közösség tavaly nyáron 80 gyerek számára már nyíl­tan szervezte meg az együttlétet. - Néhányan az alistáli, somorjai, jókai gyülekezetből úgy éreztük, hogy ezt a nyugat-szlovákiai gyere­kek számára is meg kell szervezni, akik a pozsonyi református egyház­megyéhez tartoznak - mondta Csé­falvay Zsolt, a tábor vezetője -, és megkértük a kassai gyülekezet leá­nyait, hogy segítsenek, hiszen nekik már van tapasztalatuk. Peres Imre alistáli esperes körlevelet intézett a lelkipásztorokhoz. Száz gyerek je­lentkezett. A harmóniai táborban 99 gyerek és 27 felnőtt, köztük három lelki­pásztor és egy orvos is töltött öt napot, hétfőtőltegnapig. Anap regge­li tornával kezdődött, majd még a reggeli előtt tízperces gondolkod­tatóval folytatódott. Két bábu - Kér Dezsőke és Gondi Tódi mindennap felvetett valami problémát, amire es­te adták meg a választ. A gyerekek számára a komoly játék annál is izgalmasabb volt, mert sosem tud­ták, kik vannak a paraván mögött. A reggeli után következett a fő prog­ram, Mózes életének története. -Arra ügyeltünk, hogy ne csak a történetnél maradjunk, hogy Izrael népe megszabadul a rabságtól. Fontos, hogy a történet mai üzene­tére figyeljünk. Arra, hogyan szaba­dulunk meg a bűn rabságából. - Cséfalvay Zsolt elmondta: korcso­portok szerint tárgyalták meg a sza­badban a Biblia üzenetét. - Nagyon jók voltak ezek a beszélgetések, a gyerekek elmondták, mi nyomja a szívüket. - Imádsággal, énekkel fejeződött be az egy - másfél órás beszélgetés. Délig játszottak, ebéd után csendes foglalkozást tartottak, s akkor kötelezően csendben kellett lenni. Azután angol lelkiénekeket ta­nultak, de aki nem akart, az mehe­tett focizni. Négytől hétig mindenki azt csinált, amit akart, de a felnőttek mindig ott voltak közöttük. Vacsora után egy misszionárius történetét ol­vasták fel, aki a bennszülöttek között hirdette Isten igéjét. Az esti tisztálko­dás is a felnőttek felügyeletével tör­tént - elsősorban a kicsinyeké -, s a nap imádkozással ért véget. Es ha valaki nem akart imádkoz­ni? Mert ilyen is akadt. Nemcsak református gyerek volt a táborban, hanem katolikus és evangélikus is. Az egyik kisfiú nem akart imádkozni, hát nem imádkozott. Azzal érvelt, hogy ő Istent még nem látta, előbb bizonyítsa be neki a létezését, s majd azután... A legtöbb gyerek számára, aki részt vett a táborozáson, nem isme­retlen a Biblia, hiszen a református közösségek vasárnapi iskolái évek óta működnek. -Arra helyeztük a hangsúlyt, hogy a Biblia üzenete ne csússzon el. Megtörténik, hogy a felnőttek szekundáns dolgokról beszélnek a gyermekkel. Jó legyek, és akkor üdvözülök. Nem az a lényeg, hanem az, hogy én akkor üdvözülök, ha engem valaki megmentett, ha van hitem és hiszek abban, hogy volt valaki, akinek a vére lemosta Isten előtt a bűneimet. És ez a hit ment meg engem az örök életnek. Ezt kellene tudatosítani a gyermekek­ben. Hogy ez a hit engem jó csele­kedethez vezet. Cséfalvay Zsolt szép szavai ezek. Úgy legyen. (kopasz)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents