Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)

1992-08-04 / 182. szám, kedd

HÍREK - VÉLEMÉNYEK BIZTONSÁGI TANÁCS NÉMETORSZÁG IGÉNYT TART AZ ÁLLANDÓ TAGSÁGRA ,ÚJ SZÓ. 1992. AUGUSZTUS 4. Visszafogott magatartása ellenére a bonni kormány mégiscsak pályázni akar az állandó tagságra az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Ezt a Bild am Sonntag cimü lap közölte, hivatkozva a szövetségi kormány egyik meg nem nevezett tagjára, aki elmondta: „Németország követelni lógja megfelelőbb képviseletét az ENSZ-ben, amint Japán érvényesíteni kezdi jogát a Biztonsági Tanácsban betöltendő helyére". Klaus Kinkéi külügyminiszter a lap információi szerint már tájékoztatta a német diplomatákat arról, hogy belátható időn belül megkezdődnek a tárgyalások a BT reformjáról, s ezeken a megbeszéléseken Németország is részt vesz. A Tanács összetétele ugyanis nem felel meg a világban történt változások után kialakult helyzetnek. KarlHeinz Hornheus, a CDU-CSU képviselői csoportjának alelnöke tarthatatlannak nevezte azt a tényt, hogy a vezető ipari országok nincsenek képviselve a Biztonsági Tanács állandó tagjai között. Hangsúlyozta, Japán és Németország, tekintettel gazdasági potenciáljukra, az ENSZ legnagyobb pénzügyi támogatói közé tartoztak. Hornheus szerint észszerű lenne, ha a BT-ben az Európai Közösségek iá képviselve lenne. Ebben az esetben azonban vagy Franciaországnak vagy Nagy-Britanniának meg kellene válnia tagságától Szászországban a CDU és az SPD vezető politikusai arra szólították fel Helmut Kohl kancellárt, hogy Ausztria helyett inkább az új szövetségi tartományokban töltse szabadságát. Az SPD egyik vezető képviselője szerint helyes lenne, ha a kancellár saját maga győződne meg az ipar felszámolásáról és az új tartományokban kialakult kedvezőtlen lakáshelyzetről. AZ EURÓPA PARLAMENT BIZOTTSÁGÁNAK DÖNTÉSE NYOMÁN SZAPORODNAK AZ AGGODALMAK SZLOVÁKIÁBAN A Mladá Fronla DNES című cseh napilap a múlt héten beszélgetést készített Jannls Sakelariouval, az Európa Parlament külügyi és biztonsági bizottságának elnökével. Sakelariou úr e bizottság ülésén azt javasolta, az EP szeptemberi ülésén egyáltalán ne kezdjenek vitát a Csehszlovákiával kötött társulási szerződés ratifikálásáról. A javaslatot a bizottság nagy szótöbbséggel elfogadta. Tekintettel arra, hogy e testület döntése nagy befolyással lesz a társulási szerződésekről szóló tanácskozásokra, a cseh lap több szlovákiai politikai párt vezetőjének a véleményét is kikérte. Közöttük a három magyar pártol is megszólaltatták. Duray Miklós, az Együttélés elnöke azt mondotta, Csehszlovákia szétesése után Szlovákiát rosszabbul fogják értékelni, mert egyelőre nem nyújt garanciákat az európaielvekbetartására. Másrészt viszont az EK óvatossága bizonyos garancia arra, hogy az új államok tiszteletben tartsák a EK követelményeit, s így közvetlen módon segítheti az újonnan létrejött államokban a demokratikus erőket. Az MKDM álláspontja szerint a társulisi szerződés ratifikálásának elhalasztása mélyíti gazdaságunk elszigeteltségét, ta életszínvonal csökkentése nehezen belátható méreteket ölthet. A Magyar Polgári Párt úgy ítéli meg, a nemzetközi jogi szubjektivitást célzó törekvésekért meg kell fizetni. A győztes politikusoknak viselniük kell a felelősséget lelteikért. A DSZM és az SZNP a választások előtt ezt az árat a szavazók előtt eltitkolta. Rudolf Filkus, a DSZM politikai grémiumának elnöke kijelentette: az Európa Parlamentnek ez a döntése sokba kerül nekünk. Szomorú, hogy a társulási szerződésre várakozva Románia és Bulgária mögé kell állnunk a sorba. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a szerződést már szeptemberben ratifikálni kellett volna. Filkus előtt más szellemben mondott véleményt Bohuš Géci, a DSZM szóvivője. Ő azt fejtegette, az EK-ban másféle vélemények is vannak, mint amilyeneket Sakelariou úr képvisel. „Kapcsolatainkat az EK-val elsősorban Lalumiere asszony szlovákiai látogatása tükrözte. Az akkori találkozókon olyan benyomásaink voltak, vannak lehetőségek arra, hogy Csehszlovákia szétválása után a társulási szerződés átszálljon a köztársaságokra. Pavol Kanis, a BBC alelnöke leszögezte: helyénvaló, hogy az EK igy reagált, mert nem köthetnek társulási szerződést egy széteső országgal. A válásra törekvő politikai erőknek nemcsak magukba kellene tekinteniük, hanem európai szemmel nézhetnék a dolgokat. Hiszen a szakadás következménye az lesz, hogy az integrációs folyamatokat tekintve az utolsó helyre kerülünl$ Európában. Jozef Prokeš, az SZNP elnöke azt mondta, az Európa Parlament más képviselőitől Ígéretet kaptunk, egyértelműen támogatni fogják, hogy Szlovákiát ne csak szuverén államként ismerjék el, hanem szorgalmazni fogják azt is, hogy tárgyalások kezdődjenek Pozsonnyal a társulási szerződésekről. Ugyanez vonatkozna a Cseh Köztársaságra is. Sowetóban a rendőrség tegnap összecsapott a tüntetőkkel. A felvételen az egyik néger áldozat. DÉL-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG BÉNÍTÓ ÁLTALÁNOS SZTRÁJK A Dél-afrikai Köztársaságban tegnap általános sztrájk kezdődött, amely szinte megbénította az egész ország életét, kereskedelmi forgalmát. Carl Niehaus, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) szóvivője úgy vélte, a mostani sztrájk nagyobb a tavaly novemberi munkabeszüntetésnél is. Tudomása szerint Johannesburg körzetében a munkások 95 százaléka maradt otthon, Durbanben ez 85-90 százalék. A rendőrség tájékoztatása szerint szombaton és vasárnap 31 embert gyilkoltak meg, a tegnap reggeli órákban pedig ötöt. Egyelőre nem tudni, hogy a gyilkosságokat a sztrájk motiválta-e, vagy pedig a számlák kiegyenlítése volt ez az ANC és az Inkatha között. A Reuter arról Számolt be helyszíni riportjában, hogy a kétnapos általános sztrájkot gyilkosságok, lövöldözések, végül barikádok jellemezték már a kezdet kezdetén. A Soweto néger gettóból Johannesburgba vezető út tegnap reggel szinte kihalt volt. Csakúgy, mint a városközpont, hiszen - amint a vasutak képviselője elmondta - a normális utasforgalomnak csak a két százalékát bonyolították le tegnap. HÁROM NAGY HADGYAKORLAT KUVAITBAN IRAKI TÁMADÁSTÓL NEM KELL TARTANI BAGDAD NEM REJTI VÉKA ALÁ TERJESZKEDÉSI SZÁNDÉKÁT Az Eager Mace fedőnevű amerikai-kuvaiti hadgyakorlat keretében tegnap mintegy 1900 amerikai tengerész szállt partra Kuvaitban - közölte a kuvaiti katonai szóvivő. Mint mondotta, az emírségben augusztusban 3 nagy hadgyakorlatot tartanak, s ezeken kb. 5 ezer amerikai katona vesz részt. A múlt héten 120 egység érkezett Kuvaitba, s ezek 8 Patriot típusú rakétaberendezést telepítettek a kuvaiti főváros közelébe. Az Al-Kabasz című ellenzéki napilap ezzel összefüggésben megjegyezte, sok kuvaitit felháborít az amerikaiak jelenléte. A lap hangsúlyozta továbbá, ezzel csak megerősítik azokat a híreszteléseket, melyek szerint Irak újabb támadást tervez Kuvait ellen. Az Al-Kabasz véleménye szerint tisztázni kellene, hogy a szövetségesek mozgósítása egy olyan akció, amely növelni kívánja az emberek lelkesedését, és jelezni Szaddam Husszein bukását, nem pedig visszatérését. A Kuvait elleni iraki invázió vasárnapi második évfordulójával összefüggésben Bagdad megismételte, hogy továbbra is igényt tart Kuvaitra, mint a 19. iraki tartományra. Nem valószínű, hogy Irak megtámadja Kuvaitot - jelentette ki tegnapi tokiói sajtóértekezletén Badr Dzsaszim Jakub kuvaiti tájékoztatási miniszter. A péntek óta Tokióban tartózkodó miniszter egyben felszólította Japánt és a többi országot, kényszerítsék Irakot arra, hogy teljes mértékben tartsa be a tűzszünet feltételeit rögzítő 687-es számú határozatot. Jakub egyébként ma találkozik Miazava Kiicsi kormányfővel. Vasárnap Bagdadban az ENSZerők egyik csehszlovák tagja egy ismeretlen támadó célpontjává vált. Ezt a Reuter hírügynökség közölte azzal, hogy a csehszlovák katonának nem esett bántódása. ENSZforrások szerint azonban nem véletlen incidensről volt szó. LIBANON L

ibanon az elmúlt hónapokban még csak véletlenül sem szerepelt az újságok címoldalán, s ez volt a legjobb a hír erről a kis közel-keleti államról. Sajnos, az utóbbi napokban már megszaporodtak a hírügynökségek bejrúti keltezésű jelentései, de ezek nagyrészt csak olyan„szokásos" eseményekről számotok be, mint az Irán-barát, fundamentalista szervezetek és az izraeliek között zajló incidensek. Ezek az inkább lélektani, semmint katonai jelentőségű csapások és válaszcsapások nem befolyásolták Bejrút és Tel Aviv immár évek óta húvös viszonyát, nem rontottak semmit a béketárgyalások esélyein. Az előző, a Samir-kormány is teljes mértékben tisztában volt vele: a libanoni vezetés még ninCs abban a helyzetben, hogy képes lenne ellenőrizni ezeket a fanatikus csoportokat, viszont valóban törekszik erre. Július közepén azonban véget ért ez az idill. A libanoni parlament tanácskozni kezdett az általános választások megrendezéséről, egy új választási törvényről. S máris megmutatkozott, hogy a vallási-politikai csoportok közti, majd két éve tartó békesség nagyon is viszonylagos. A polgárháborút lezáró taifi megállapodások legnagyobb hiányossága az, hogy a belháborút kirobbantó problémákat még mindig nem oldották meg, csak jégre tették:• Ez a jég pedig nyomban olvadni kezd, amint egy kicsit felforrósodik a politikai légkör. Taifban az érintettek megállapodtak abban, amint megérnek hozzá a feltételek, megtartják a szabad, általános választásokat. Ez azt jelenti, hogy már nem lesznek fenntartott helyek az egyes felekezetek számára. Vagyis ezek a választások, ha minden jól megy, végre reális képet adhatnak a valódi erőviszonyokról Libanonban. S éppen ez az, amitől sokan félnek. Az eddig kivételezett helyzetben lévő maronita keresztények attól tartanak, a szükségesnél is többet veszíthetnek - mégpedig szíriai segédlettel. A parlament, kemény csatározások után, ugyanis VISSZA A MÚLTBA? úgy döntött, három fordulóban fognak szavazni az állampolgárok. Augusztus 23-án az ország északi és keleti részén, 30-án Bejrútban, délen pedig szeptember 6-án. Vagyis előbb a szíriai katonák által ellenőrzött területeken, s csak azután délen, ahol a keresztények és a síita muzulmánok erőviszonyai inkább az utóbbiak javára dönthetik el a voksolást. Legtöbb gondot az okoz a maronitáknak, hogy a szíriai csapatoknak szeptember végéig kell kivonulniuk az ország nagy részéről, s azután már csak a Szíriával határos Bekaa-völgyben maradhat szir haderő, lényegesen kevesebb, mint a mostani 40 ezer fő. Vagyis azt szeretnék, ha majd csak a katonák távozása után lennének választások, amikor a szíreknek már nem lenne módjuk komolyabban befolyásolni az eredményeket. Másik lényeges követelésük, hogy szavazhassanak a jelenleg emigrációban élő állampolgárok is, hiszen a lakosságnak közel a fele külföldre menekült a polgárháború évei alatt, s még mindig nem szánta rá magát a hazatérésre. Nem is szólva arról, hogy az emigránsok között a maroniták vannak többségben, ők, a gazdagok engedhették meg maguknak elsősorban a menekülést a pokolból. Eddig csak egy prominens vezetőjük tért vissza, a volt elnök, Amin Gemajel, aki máris felvette a kapcsolatot Hravi elnök újonnan kialakult ellenzékével. Érdemes megjegyezni, hogy Hravi szintén maronita, de kitűnő kapcsolatai vannak Damaszkusszal. Ezzel nincs egyedül, több ilyen maronita politikus is akad. Ez pedig különösen nyugtalanítja a többi keresztényt, attól tartanak, egy olyan kormány alakul, amely esetleg - egy mindenképpen muzulmán többségű parlamenttel a háta mögött - esetleg beindítja Libanon és Szíria egyesülését. Csak az nyugtathatja őket, hogy az amerikai külügyminiszter a közelmúltban jelezte a bejrúti kormánynak, Washington sem helyesli, ha akkor tartanak választásokat, amikor még idegen haderő van az országban. Csakhogy idegen haderőnek kell tekinteni a Dél-Libanonban állomásozó izraelieket is. Kérdéses, képes-e Washington elérni az ún. biztonsági övezet kiürítését. Nem is szólva arról, hogy volt már példa a maroniták és az izraeliek szövetségére, aminek a muzulmánok itták meg a levét. \ M

ég nem érkeznek az újságok első oldalára kívánkozó hírek Libanonból. De ha rövidesen nem a józan ész kerekedik felül az országban, akkor ez meg fog változni. Augusztus 23-ika nincs olyan messze. GÖRFÖL ZSUZSA NÉHÁNY SORBAN T

egnapra virradó éjszaka az észak-írországi Belfast központjában két bomba robbant, minek következtében 21 személy megsebesült, több épület pedig megrongálódott. Az első robbanás röviddel éjfél után történt. Az akcióról egy ismeretlen telefonáló tájékoztatta a rendőrséget. A második robbanás mintegy 15 percre rá követte az előzőt, ezúttal azonban figyelmeztetés nélkül. A rendőrség közlése szerint a két parkoló gépkocsiban mintegy 5-10 kilogramm súlyú robbanóanyagot rejtettek el. Eddig még senki sem vállalta a felelősséget a merényletért, ám minden jel arra vall, hogy az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) tagjai voltak a tettesek. J

icchak Rabin miniszterelnök új kormányában két izraeli arab kapott miniszterhelyettesi tisztséget. Eddig ez a legmagasabb poszt, amelyet arabok kaptak a zsidó államban, mégpedig röviddel az arab-izraeli tárgyalások 6. fordulója előtt. Amr Musza egyiptomi külügyminiszter szerint ez a forduló augusztus 24-én Washingtonban kezdődik meg. Musza az Egyesült Államok amerikai nagykövetével és az orosz ügyvivővel folytatott megbeszélései után kijelentette, hogy a washingtoni tárgyalások megszakítás nélkül négy hétig tartanak majd. M

exikóvárosban tegnap a guatemalai kormány és a baloldali felkelők felújították az immár 30 éve folyó polgárháború befejezését célzó béketárgyalásokat. Helyi megfigyelők szerint most először van reális esély az előrehaladásra, vagy legalábbis a részleges sikerre. Aguatemalai polgárháború eddig több mint százezer áldozatot követelt. B

arranca perui városban vasárnap a Fényes ösvény nevű maoista terrorszervezet kommandósai megölték Santiago Jao Gomez újságírót, a perui Keresztény Néppárt (PPC) vezetőjét. Gomez ennek a pártnak a színeiben indult volna az ószi parlamenti választásokon. J

ames Bolger új-zélandi miniszterelnök tegnap az ellen tiltakozott, hogy Franciaország állítólag a Csendes-óceánban fel akarja újítani az atomrobbantási kísérleteket. Wellingtoni sajtóértekezletén a kormányfő elmondta, ez a lépés meg-" bocsáthatatlan lenne abban az időben, amikor a nagyhatalmak az atomfegyverek korlátozására törekednek. Mint ismeretes, Franciaország februárban közölte: a Csendes-óceán térségében beszünteti az atomrobbantási kísérleteket azzal a céllal, hogy hasonló lépésre ösztönözze a többi nukleáris hatalmat. Nagy-Britannia és az Egyesült Államok nem követte Franciaország pél-_ dáját, Kína pedig teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a francia felhívást, s júniusban az egyik legnagyobb atomrobbantási kísérletet hajtotta végre. A Reuter hírügynökség a múlt héten közölte a hírt, hogy Franciaország felújítja a föld alatti robbantásokat a Muroroa korallszigeten, ám Párizs ezt nem erősítette meg. L

egkevesebb 13 személy vesztette életét és mintegy tizenheten megsebesültek vasárnap, amikor az afgán felkelők rakétatámadást hajtottak végre a kabuli repülőtér és a lakónegyedek ellen. A hírt a helyi rádió közölte. Hivatalos információk szerint mintegy 150 rakéta és bomba csapódott be a kabuli lakónegyedekbe. Április, vagyis azóta, hogy Afganisztánban a mudzsahidek vették "át a hatalmat, ez volt a legpusztítóbb támadás. Ahmed Sah Maszud védelmi miniszter a Gulbuddin Hekmatjar és a Mohammer Junisz Khalisz vezette Hezbe Iszlami párt frakcióit vádolta a támadásokkal. A

lgériában a biztonsági erök e hét végén 50 fegyveres iszlám fundamentalistát tartóztattak le. A rendőrök rábukkantak, egy titkos raktárra, amelyből 130 bombát, puskaport és más hadianyagot koboztak el. Az algériai rendőrség közlése szerint az őrizetbe vett szémélyek közül hatot államellenes összeesküvés vádjával azonnal bíróság elé állították. A hivatalos algériai vezetés szerint a fegyveres muzulmán fundamentalisták több mint száz rendőr és katona haláláért felelősek.