Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)

1992-08-19 / 195. szám, szerda

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1992. AUGUSZTUS 19, INKÁBB A CSÁRDÁT BONTJÁK LE... Nem vagyok kárörvendő, de a Mi történt a héten című műsor ismétlésének megtekintése után megnyugodtam. Nemcsak mi fogtunk ki bölcs kormányfőt - a csehek is hasonló cipőben járnak. Václav Klaus, ugyanúgy, mint Vladimír Mečiar, a bölcsesség, az igazság egyedüli letéteményesének véli önmagát. Legalábbis így viselkedett vitapartnereivel szemben. Habár itt a vita nem éppen a legmegfelelőbb kifejezés, hiszen vitázni, véleményt cserélni aligha lehet olyan emberrel, aki másoktól mindössze áhítatos egyetértést, bólogatást vár el. Bevallom, valójában csak most értettem meg, miért is nevezte Klaust valaki egyszer bolsevik kapitalistának. Mert valóban átvette a bolsevik vitastílust. Nem bírja elviselni, de meghallgatni sem mások véleményét. Gesztikulálással, grimaszokkal („vedd már észre, hogy mennyire nem érdekelsz" stílusban), közbeszólásokkal zavarja a másikat mondanivalója kifejtésében, majd ugyancsak hiányos politikai kultúrára valló módon, számtalanszor megismételve, pimaszságnak, demagógiának, hazugságnak nevezi az övétől eltérő véleményt, amely ugye, ilyen vagy olyan módon, azért mégiscsak személyes hatalomvágyának kielégítését veszélyezteti. Eddig még bizakodtam. Ez a műsor győzött meg arról, hogy ennek az országnak nyilván valóban ketté kell szakadnia. És ä szakadás története immár arról kezd szólni, hogy két dudás egy csárdában nem fér meg. Persze, túlzás lenne azt állítani, hogy két emberen áll vagy bukik a köztársaság léte; de látni kell, hogy mindkét országrészben vannak szeparatista erők, és itt is, ott is bőven akadnak mindenre kapható bólogatójánosok, akik támogatják a „vezérnek született' karizmatikus politkusokat. Klaus és Mečiar látszólagos különbözőségük ellenére is sok egyébben megegyeznek. Mára már mindketten ellenségüknek tekintik a sajtót. Mindketten személyes hatalmukat féltik, funkcióikat is úgy választják meg, hogy azok ne kerüljenek veszélybe. Mindketten roppantul pragmatikusan közelítik meg a problémákat. Mindketten rettegnek a népszavazástól, miközben azt vallják, hogy mandátumot (megbízást) kaptak választóiktól az ország szétverésére, holott ezt egyikük sem ígérgette választási nagygyűlésein, de választási programjában sem. Mindketten azt mesélik, meg akarnak állapodni egymásai, holott Antall József is elmondta hétfőn, Václav Klaus öt nem először tájékoztatta az ország széteséséről. Apropó, Klaus miniszterelnök csodálatos színészi teljesítményről tanúskodó kirohanása volt a Prosperáló Csehszlovákiáért Polgári Kezdeményezés képviselője ellen, merthogy" az többes számban beszélt, és ő, Klaus kormányfő, a pártvezér, ezt a pimaszságot sohasem engedte volna meg magának. Pimaszság? Ám legyen. Klaus nyilatkozta augusztus 5-én a Národná obrodának, hogy amikor cseh kormányfőként utazott Londonba, az első mondata az volt: „We in Czechoslovakia" (mi Csehszlovákiában). A cseh kormányfő tehát nemcsak saját pártja, avagy Csehország lakosainak nevében nyilatkozott Londonban, hanem Csehszlovákia, illetve Szlovákia lakosságának nevében is. No, de ugye, ez nem volt pimaszság. Klausszal tényleg csak Mečiar hasonlítható össze ezen a politikai színpadon. Mert ugye Mečiar volt az, aki parlamenti beszédében megvonta a magyar mozgalmak képviselőitől a jogot, hogy a kisebbségben élő magyarokat képviseljék. Ő is egyeduralkodónak tekinti magát. Mindezek után, kérem szépen, már semmi kétségünk sem lehet, hogy Klaus és Mečiar végül is megállapodásra jut. Igen, megállapodnak abban, hogy nem fognak megállapodni, hiszen nem tudnak megállapodni, mert a két dudás inkább lebontja a csárdát, semhogy elossza egymás közt a munkát. FEKETE MARIAN GRUZ TANKOK SZUHUMIBAN GAMSZAHURDIA KIROHANÁSA SEVARDNADZE ELLEN Busht és feleségét ünneplik Houstonban BUSH: HARCOS VAGYOK A REPUBLIKÁNUSOK FÖ ADUJA: CLINTON NEM AZ Grúzia tegnap tankokat küldött az abház fővárosba, Szuhumiba, hogy megtörje a helyi nacionalisták ellenállását. Ezt a Reuter hírügynökség közölte, helyi újságírói forrásokra hivatkozva. A tankok és a páncélozott csapatszállítók tegnap helyi idő szerint röviddel dél után vonultak be Szuhumi központi utcájába, összecsapásokról egyelőre nem érkeztek jelentések. Tengiz Kitovani grúz védelmi miniszter még hétfőn követelte Vlagyiszlav Ardzinbának, az abház parlament elnökével azonnali lemondását. A Reuternek adott nyilatkozatában elmondta, amennyiben az abház politikus nem tesz eleget a követelésnek, Grúzia csapatokat küld Szuhumiba és feloszlatja a helyi parlamentet. A múlt hónapban az abház parlament azzal haragította magára a tbiliszi vezetést, hogy felújította az 1925-ben elfogadott alkotmányt, amely szerint Abházia független állam. Maga Ardzinba arra szólította fel a FÁK és az ENSZ képviselőit, hogy kényszerítsék Grúziát a „megszálló hadsereg" kivonására Abháziéból. Zviad Gamszarhurdia, a megbuktatott grúz elnök felszólította a grúzokat és a Kaukázuson túli nemzeteket, hogy védelmezzék az abház népet és az Abháziéban élő grúzokat a népirtással szemben. A Gamszahurdia szóvivője által Londonban közzétett nyilatkozatban a volt elnök a továbbiakban felszólította a grúzokat, hogy büntessék meg „Sevardnadze fegyveres bandáit". Ezzel összefüggésben hangsúlyozta: a világnak tudomást kell szereznie Sevardnadze „rosszindulatú" politikájáról. George Bush amerikai elnök hétfőn érkezett Houstonba, a Republikánus Párt kongresszusának helyszínére. Kijelentette, hogy győzni fog a novemberi elnökválasztásokon, s ez lesz a „legnagyobb politikai visszatérés" 1948, vagyis Harry Truman meglepő újraválasztása óta. Bush tudatta, nem veszi komolyan a közvélemény-kutatásokat, melyek szerint 17 százalékkal lemaradt Bili Clinton, a Demokrata Párt elnökjelöltje mögött. Harcos vagyok, és harcolni fogok azért, ami jó Amerikának, mondotta. Clintont és Albert Gore-t, a Demokrata párt alelnökjelöltjét Bush túlzottan magabiztos amatőröknek nevezte. Egyben azzal vádolta Clintont, hogy alá akarja ásni az Egyesült Államok védelmét, és az USA történetében a legnagyob adóemelést kívánja véghezvinni. A kongresszus első napján a felszólalók jelezték: a republikánusok kampányukban azt akarják kihasználni, hogy Clinton a vietnami háború idején kitért a katonai szolgálat elől. Ezzel összefüggésben emlékeztetnek rá: Bush a második világháború idején 18 éves korában bevonult és részt vett a csendes-óceáni légi harcokban. Houstonba érkezett Ronald Reagan volt elnök is, hogy támogassa egykori alelnökét abban az időben, amikor Bush egyre népszerűtlenebb a választópolgárok körében. Reagan többek között elmondta: látta a kommunizmus születését és halálát. A huszadik századot amerikai századnak nevezte, az Egyesült Államokat pedig az eszmék birodalmának. A hidegháború vége és a kommunizmus feletti győzelem szerinte a republikánusok érdeme. Hangsúlyozta továbbá, hogy az USA-nak a jövőben szüksége van George Bushra, akinek megvan az adottsága arra, hogy irányítsa a világ legerősebb országát. Reagant megelőzően több felszólaló biztosította támogatásáról Busht, köztük Carla Hills, a kereskedelmi tárgyalásokon részt vevő kormánymegbízott és Patrick Buchanan, aki korábban ugyancsak a Republikánus Párt színeiben sikertelenül pályázott az elnökjelöltségre, összesen 2120 küldött érkezett a kongresszusra, s az esti ülésen jelen volt Dan Quayle alelnök is. Egyébként az Astrodome sportcsarnokban megtartott tárgyalásokat Tanya Tucker, az amerikai country zene legnagyobb sztárja nyitotta meg az amerikai himnusz eléneklésével. Közben a stadion előtt összecsapásokra került sor a rendőrök és a Republikánus Párt ellen tüntető mintegy 700 homoszexuális között. NÉHÁNY SORBAN E

gyhangúan döntött tegnapra virradó éjszaka az ENSZ Biztonsági Tanácsa arról, hogy mielőtt a Dél-afrikai Köztársaságba kell küldeni a világszervezet megfigyelőit, az erőszak befejezése céljából. A megfigyelők számáról Butrosz Ghali ENSZ-főtitkár fog dönteniCyrus Vance volt amerikai külügyminiszter, Butrosz Ghali megbízottja a hónap elején azt javasolta, hogy legalább harminc megfigyelőre lenne szükség, viszont az el nem kötelezettek mozgalmának tagországai 400 megfigyelő kiküldését indítványozták. A

drian Nastase román külügyminiszter levélben fordult magyar kollégájához, Jeszenszky Gézához és közölte vele: Romániát nagyon nyugtalanítják a Magyarok Világkongresszusa ma kezdődő tanácskozásának egyes pontjai. Ezeket Bukarest románellenesnek tekinti, azt pedig egyenesen provokációnak, hogy az említett rendezvénnyel párhuzamosan megtartják az .erdélyiek világkonferenciáját is. O_omália északi részébe OZ a Nemzetközi Vöröskereszt tegnap helikopterekkel kezdett élelmiszereket szállítani az éhező lakosságnak. Kb. egy hónapig fog tartani ez az akció, melynek során Abbia észak-szomáliai kikötőből három teherszállító hajó fedélzetéről juttatják el az élelmiszereket és a gyógyszereket a rászorulóknak. Bár a kelet-afrikai országba folyamatosan érkeznek a segélyek, ennek ellenére minden nap százak pusztulnak éhen. B

rüsszelben az Európai Közösségek Bizottsága hétfőn hozzájárult ahhoz, hogy Németország, Franciaország és Olaszország az év végéig felfüggessze bizonyos acélfajták behozatalát Csehszlovákiából. A három ország már hosszabb ideje arra panaszkodott, hogy a kelet-európai acél dömpingára komoly nehézségeket okoz saját acéliparuknak. A brüsszeli bizottság csak hosszabb tanakodás után adta hozzájárulását, mivel érdeke, hogy Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország számára minél jobban megnyissa az EK piacát. L

imában bejelentették, nem a jövő év február 7-én, hanem már január 29-én megtartják az általános választásokat. Alberto Fujimori elnök kormánya immár másodízben módosította az időpontot. Elutasította azonban az ellenzéki pártok követelését, hogy a szavazásra még az idei év végén kerüljön sor. S

úlyos vasúti szerencsétlenség történt hétfő este Szófiától kb. 20 kilométerre. Tegnap délelőtti rendőrségi források szerint legkeve-, sebb 8 személy vesztette életét, 52 pedig megsebesült. A Burgaszból Szófiába tartó gyorsvonat az egyik állomáson belerohant egy tolató mozdonyba. SZITKOZÓDNI IMRN Brian Taylor ausztrál nyelvészi a Sidney-i egyetem professzora úgy vélekedik, az Ausztráliába bevándorlókat meg kell tanítani helyesen szitkozódni, nehogy nehézségeik támadjanak. Ha a bevándorlók ismerik a szidalmak pontos jelentését, felismerhetik, mikor gondolják azokat komolyan, és mikor csak tréfásan. Például a „bastard" kifejezést Ausztráliában két értelemben használják: lehet kedveskedés, de lehet sértő is. Attól függ, milyen összefügg gésben és milyen hangsúllyal ejtik ki a szót. Azokat viszont, akik nem ismerik ezeket a nüanszokat, az a veszély fenyeget, hogy bántalmazzák őket, vagy akár a törvénnyel is összeütközésbe kerülnek, ha nem értik pontosan, valójában mit is mondanak. . . Taylor professzor szerint az utóbbi évtizedben nagy problémáyá vált, hogy az emberek megértsék a szidalmakat. Ugyanis Ausztráliában egyre többen és egyre gyakrabban átkozódnak. A nyelvész szerint gyakorlatilag már mindenki, bár'- nemzetközi összehasonlításban - az ausztrálok nem éppen találékonyak, fantáziátlanul, mindig egyformán szitkozódnak. A professzor azt állítja, hogy a magyarokkal, az oroszokkal és a spanyolokkal semmiképpen sem tudják felvenni a versenyt. WASHINGTON REMÉNVEI SZERINT MEGMARAD AZ IRAK-ELLENES KOALÍCIÓ AZ ENSZ-SZAKÉRTŐK BEFEJEZTÉK AZ ELLENŐRZÉST Az ENSZ ellenőrei, akik Irakban tömegpusztító fegyverek után kutattak, hétfőn az utolsó pillanatban lemondtak arról, hogy ellenőrzést tegyenek a hadiipari minisztériumban, tájékoztatott tegnap a New York Times. Az említett lap a hét végén azt írta: az amerikai légierő beavatkozik, ha Irak nem teszi lehetővé az ENSZ-képviselők belépését az épületbe. Egyelőre nem tudni, hogy a szakértők miért tekintettek el eredeti tervüktől. Egyesek szerint az ENSZellenőrök túszokká váltak az Egyesült Államok és az Irak közötti konfrontációban. Az ENSZ-csoport vezetője elmondta, a tíznapos munka incidens nélkül fejeződött be. Arról azonban nem tájékoztatott, hogy a szakértők hol jártak és mi mindent láttak. Jelentésüket tegnap terjesztették az ENSZ elé. Közben a Reuter hírügy-., nökség Tim Trevanra, a világszervezet szóvivőjére hivatkozva közölte, hogy az ellenőrök új információkkal szolgálhatnak az iraki ballisztikus rakétákról. George Bush amerikai elnök hétfőn azt mondta, hogy az Egyesült Államok nem marad magára abban az erőfeszítésben, hogy rákényszerítse Irakot a BT-határozatok teljesítésére. Az NBC televíziós társaságnak adott nyilatkozatában közölte, hogy Washington állandó kapcsolatban áll szövetségeseivel, s reményét fejezte ki, hogy megmarad az Irak-ellenes koalíció. A

hogy közelgett a moszkvai puccskísérlet mai első évfordulója, úgy szaporodtak Oroszországban és külföldön a találgatások, lesz-e ismétlés, van-e egyáltalán puccsveszély az országban. Ahány komoly érv hangzott el amellett, hogy igen, ugyannyi cáfolat is megjelent. Ami a legkülönösebb: az érvekés ellenérvek komolysága és súlya sem különbözött egymástól. Ebből csak egy következtetés vonható le: minden lehetséges, s ugyanannak az ellenkezője is. Mintha közben nem hullott volna szét az unió, nem változott volna meg alaposan a gazdasági és társadalmi helyzet, változatlanul ugyanannak a két embernek a szavára érdemes figyelni: Gorbacsovéra és Jelcinére. Vagy fordítva - de ez a lényegen sémit sem változtat. Jelcin szerint aggódni lehet, de félni nem kell. Valóban aggodalmakra ad okot az általános elszegényedés, a termelésben és kereskedelemben uralkodó teljes káosz, az éleződő politikai küzdelem, a helyi konfliktusok mind nagyobb száma. De egy hatalomátvételtől, főleg egy fegyveres puccstól nem kell félni, a vezetés ura a helyzetnek. A pocsék helyzetnek - teszem hozzá. Valójában Gorbacsov sem mond mást - de más szavakat használ. Szerinte sincs olyan erő az országban, amely képes lenne szervezetten fellépni. Jelcinék még mindig a tavalyi dicsőségükből élnek, de ez a politikai töke egyre fogyatkozik. A volt elnök szerint a legnagyobb veszélyek még csak nem is a fegyveres erők részéről leselkednek az országra, hanem a gazdasági kormányzat berkeiből, amely a lehető legroszszabb megoldásokat választja - immár sorozatosan. MINDEN LEHETSÉGES Nem véletlen, hogy a hatalomátvételi kísérlettel kapcsolatban csak Oroszországról beszélek. Igaz, akkor még megvolt a szövetség, éppen megújulását - a gorbacsovi elképzelések szerinti feljavítását - akarták megakadályozni a puccs kiagyalói, de az egy évvel ezelőtti eseményeknek legnagyobb hatásuk mégis a legnagyobb köztársaságban volt, a „végek" alig érzékeltek valamit a moszkvai történésekből. Ez is bizonyította, hogy teljes lehetetlenség egy központból igazgatni egy ekkora impériumot. Nem is szólva arról, hogy az impériumok ideje úgyis régen lejárt. Igaz viszont az is, hogy a levert puccs utózöngéi a határok felé közeledve egyre jobban felerősödtek: valóságos elszakadási járvány tört ki, alig lehetett összetrombitálni az új államközösséget. Pedig erre nagy szükség volt, mivel csak a régi himnusz beszélt szabad köztársaságokról, valójában az uniót félkezű óriások és féllábú törpék alkották, egymás mankói voltak, majdhogynem képtelenek a független létre - amit az elmúlt hónapok is bizonyítottak. Visszatérve Görbacsovhoz: szerinte nem az augusztusi volt az igazi puccs, hanem az orosz, az ukrán és a belorusz elnök decemberi minszki összeesküvése, döntésük az unió felszámolásáról és az új közösség, valamiféle szabad (?) társulás létrehozásáról. Ez ingatta meg végérvényesen az ország gazdaságát, biztonsági rendszerét és nemzetközi tekintélyét is. Való igaz, hogy tekintélyről, nemzetközi súlyról az új államközösség esetében nem nagyon lehet beszélni. Komoly segélyekre szorul, miközben azt sem képes betakarítani, ami megtermett. Állandó hiánycikk az immár 80-szor, 100-szor drágább kenyér, tej, hús, nincs méregdrága gyümölcs és zöldség sem, az utazás szinte megfizethetetlen. Virágzik a bűnözés, a korrupció, félelmetes méreteket ölt a prostitúció, a gyermekkereskedelem. Vannak magánhadseregek és van 12 kozák hadtest, de a még mindig aránytalanul nagy reguláris hadsereget sem tudják etetni, ruházni. Tanulmányt kíván a téma - jelent is meg már néhány, köztük Gorbacsov könyve. Ezen a kommentárnyi helyen csak annyit lehet jelezni: Moszkvában, Óroszországban valóban minden lehetséges. Csak egyvalami kizárt: a gyors kibontakozás, a helyzet látványos javulása. GÖRFÖL ZSUZSA