Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)

1992-08-15 / 192. szám, szombat

1992. AUGUSZTUS 15. DOKUMENTUM 4 DEVIZATÖRVÉNY (A 228/1992. TT. SZÁMÚ TÖRVÉNNYEL MÓDOSÍTOTT 528/1990. TT. SZÁMÚ TÖRVÉNY, AHOGY ANNAK EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZÖVEGÉT A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS ELNÖKSÉGE KIHIRDETTE) 28. § Munkatevékenység végzése vagy hivatás gyakorlása indokából külföldön tartózkodó devizabelföldi, valamint a családtagjai a külföldi tartózkodás ideje alatt devizaengedély nélkül vihetik* ki belföldről azokat a valutákat, külföldi fizetési okmányokat, külföldi pénznemre szóló betétkönyveket és külföldi értékpapírokat, amelyeket az említett tartózkodásuk idején belföldre behoztak. Ezeket az értékeket a behozatalkor kötelesek igazoltatni a vámigazgatóság szerveivel. 29. § (1) Az olyan devizaértékek kiviteléhez, amelyekre nem vonatkoznak a 27. és 28. § rendelkezései, devizaengedély szükséges. (2) A végrehajtási előírás megállapíthat további olyan eseteket is, amikor az (1) bekezdés szerinti devizaengedély nem szükséges. (3) A Csehszlovák Állami Bank a Törvénytárban kihirdetett intézkedésével megállapíthatja a devizaeszközök azon maximális összegeit, amelyeket külföldre készpénzben lehet kivinni. 2. SZAKASZ Csehszlovák fizetőeszközök és más csehszlovák pénznemre szóló értékek kivitele és behozatala 30. § (1) Az érvényes csehszlovák bankjegyek és pénzérmék, csehszlovák pénznemre szóló fizetési okmányok és értékpapírok kivitele és behozatala, illetve külföldről való átutalása, valamint külföldre való átutalása csak a Csehszlovák Állami Bank engedélyével lehetséges. (2) Devizaengedély nélkül lehet behozni az (1) bekezdésben említett azon értékeket, amelyek a jelen törvénnyel összhangban lettek belfödről kijuttatva. (3) Devizaengedély nélkül vihet ki a devizabelföldi és a devizakülföldi csehszlovák fizetőeszközöket a végrehajtási előírásban megállapított összegben. (4) A végrehajtási előírás megállapíthat további olyan eseteket is, amikor a fenti bekezdésekben említett értékek kiviteléhez és behozatalához nincs szükség devizaengedélyre. Hatodik rész Devizaeszközök és más devizaértékek átutalása 1. SZAKASZ Hagyaték átutalása külföldre 31. § (1)A devizakülföldi devizaengedély nélkül utalhatja át vagy viheti ki külföldre a (2) bekezdésben felsorolt feltételek teljesítése mellett. a) az örökölt devizaeszközöket, b) az örökölt csehszlovák fizetőeszközök devizaellenértékét, c) az örökölt ingatlan eladásával szerzett pénzeszközök devizaellenértékét, d) a hagyatéki eljárás befejezéséig eladott ingóságokért szerzett pénzeszközök devizaellenértékét, (2) A devizaeszközöknek az (1) bekezdés szerinti átutalását vagy kivitelét akkor lehet megvalósítani, ha a) a hagyaték megszerzését az állami közjegyzőség igazolta, jóváhagyta vagy megosztotta, és az örökléssel kapcsolatos valamennyi illeték meg lett fizetve, vagy b) a hagyaték megszerzését külföldi hagyatéki szerv hagyta jóvá, és c) az átutalás olyan államba történne, amelyben ezek az átutalások belföldre nem esnek korlátozás alá vagy a viszonosságon múlnak; (3) Az (1) és (2) bekezdésben említett feltételek teljesítése esetében a devizakülföldi ugyanúgy engedély nélkül a) átutalhatja külföldre külföldi pénznemben az örökölt betétekhez járó kamatokat és nyereményeket, b) átutalhatja vagy külföldre kiviheti az örökölt aranyérméket, amenynyiben előterjesztette a végrehajtási előírásban meghatározott jogi személy igazolását arról, hogy nem történelmi érmékről van szó. (4) Azokban az esetekben, amelyekre nem vonatkoznak az (1)—(3) bekezdések rendelkezései, azon tagköztársaság pénzügyminisztériumának devizaengedélye szükséges, amelynek területén a hagyatéki eljárást lefolytatták. 2. SZAKASZ Tartásdíjak átutalása külföldre 32. § (1) A devizabelföldi természetes személy devizaengedély nélkül devizakülföldinek külföldre törvényes tartási kötelezettségét teljesítheti, ha előterjeszti a végrehajtási előírásban meghatározott szerv igazolását arról, hogy a) törvényes tartási kötelezettsége fennáll, b) olyan államba vagy olyan állam polgárának teljesít, amely szerződő fele a tartásdíj behajtását és átutalását szabályozó nemzetközi szerződésnek, illetve amelyben nem érvényesítenek a belföldre történő tartásdíj-átutalások esetén devizakorlátozásokat, vagy amelyben az átutalásokat a viszonosság feltétele mellett teszik lehetővé. (2) Az első bekezdés szerinti kötelezettség a bírósági határozattal vagy a bíróság előtti egyezséggel megállapított összegben teljesíthető. A tartási kötelezettség azon mértékét, amely a felek megállapodása alapján teljesíthető és e teljesítés módját a végrehajtási előírás állapítja meg. (3) Azokban az esetekben, amelyekre nem vonatkoznak az (1) és (2) bekezdés rendelkezései, a devizabelföldi csak devizaengedéllyel fizethet tartásdíjat devizakülföldinek külföldre. A végrehajtási előírás további olyan eseteket is megállapíthat, amikor ez az engedély nem szükséges. 3. SZAKASZ Egyéb átutalások 33. § (1) A devizabelföldi devizaengedély nélkül a) visszafizetheti a devizakülföldi által devizabelföldinek jogi indok nélkül nyújtott teljesítését, b) fizetheti a külföldön folyó bírósági vagy más jogi eljárással kapcsolatos kiadásokat, ha az eljárás a devizabelföldi ellen vagy a devizabelföldi kezdeményezésére indult a jelen törvény szerinti kötelességei teljesítése során, miközben ilyen kiadásoknak számítanak a jogi képviselettel kapcsolatos kiadások is, c) fizethet külföldre, amennyiben erre a fizetésre a bíróság végrehajtható döntése vagy más jogosult csehszlovák szerv végrehajtható határozata alapján köteles, vagy ha erről a fizetésről általánosan kötelező erejű csehszlovák jogszabály rendelkezik.

8 (2) Azokat az átruházásokat, amelyekre nem vonatkozik az (1) bekezdés rendelkezése, a devizabelföldi csak a devizaengedély megadása után valósithatja meg. A végrehajtási előírás további olyan eseteket is megállapíthat, amikor ez az engedély nem szükséges. Hetedik rész Vagyoni részesedés külföldi vállalkozáson 34. § (1) Devizabelföldinek külföldi vállalkozáson való vagyoni részesedésére (érdekeltségére) csak a Csehszlovák Állami Bank devizaengedélyével kerülhet sor, és ezt az engedélyt a Csehszlovák Állami Bank a Szövetségi Pénzügyminisztériummal és a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztériummal való előzetes megállapodás után adja ki. (2) Külföldi vállalkozáson való vagyoni részesedés alatt a jelen törvény alkalmazásában a devizabelföldi vagyoni hányada értendő olyan jogi személyen, amely devizakülföldi vagy a devizabelföldi vagyoni részesedése devizakülföldi vállalkozáson, ha ehhez a részvételhez a devizabelföldinek az a joga kapcsolódik, hogy részesedjen a nyereségből, illetve azon kötelessége, hogy a veszteségen osztozzon. (3) A devizabelföldi a külföldi vagyoni részesedését devizakülföldire csak a Csehszlovák Állami Bank devizaengedélyével utalhatja át, miközben a Csehszlovák Állami Bank ezt az engedélyt a Szövetségi Pénzügyminisztériummal és a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztériummal történt megállapodás után adja ki. (4) A Szövetségi Pénzügyminisztérium, a Csehszlovák Állami Bank és a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium végrehajtási előírása meghatározhatja, mikor nincs szükség az (1) és (3) bekezdések szerinti engedélyre, és meghatározhatja az ilyen engedélyek kellékeit. Az (1) és (3) bekezdések szerinti devizaengedélyek helyettesítik a 14. § és a 23. § (3) bekezdése, esetleg a 10. § (2) bekezdése és a 16. § (3) bekezdése szerint megkövetelt devizaengedélyeket. Nyolcadik rész Devizakülföldiek számlái 35. § (1) A devizabank a devizakülföldi kérelmére köteles számára kamatozó számlát nyitni csehszlovák vagy külföldi pénznemben (a továbbiakban csak „külföldi számla"). Ez nem érinti a devizabank külön előírás

83 szerinti eljárását. (2) Külföldi számlának tekintendő a) a bankban nyitott betétszámla, ha a számlatulajdonos devizakülföldivé vált, vagy ha ezt a számlát devizakülföldi örökölte, b) a bank által kiadott kötvény, ha a tulajdonosa devizakülföldi, vagy ha a tulajdonosa devizakülföldivé vált, vagy ha azt devizakülföldi örökölte. 36. § (1) A devizakülföldi korlátozás nélkül felhasználhatja belföldi és külföldi fizetésekre azon devizaeszközöket, amelyek az idegen pénznemben vezetett külföldi számláján vannak elhelyezve - kivételt képez a kereskedés [7. § (3) bekezdése]. (2) A devizakülföldi korlátozás nélkül felhasználhatja belföldi fizetésekre azokat a devizaeszközöket, amelyek a csehszlovák pénznemben vezetett külföldi számláján vannak elhelyezve. (3) A Csehszlovák Állami Bank devizaengedélye szükséges ahhoz, hogy a csehszlovák pénznemben vezetett külföldi számláról külföldre fizetés történhessen. Az ilyen engedély nem szükséges, ha az örökség vagy a tartásdíj (31. és 32. §) átutalásáról van szó. A végrehajtási előírás további olyan eseteket is megállapíthat, amikor devizaengedély nem szükséges. A törvény kilencedik része a devizaellenőrzést és az értékek kivitelének, illetve behozatalának ellenőrzését szabályozza. Azoknak a személyeknek, akikre a devizatörvény kötelességeket ró, kötelesek egyben a devizahatósággal is együttműködni, annak felszólítására jelentéseket előterjeszteni, illetve magyarázatot adni olyan körülményekre, amelyek közvetlen vagy közvetett jelentőséggel bírnak az esetleges devizakövetkezményekkel járó eset megítélése szempontjából. Kötelesek továbbá a szükséges okmányokat előterjeszteni, és lehetővé tenni, hogy az ellenőrzést végző devizahatóság betekintést nyerjen a számviteli, nyilvántartási és egyéb okmányokba úgy, hogy ne kerüljön sor a banktitok megsértésére. A devizahatóság a devizabelföldi jogi személyt egymillió koronás bírsággal sújthatja a törvényben megállapított kötelességei megszegéséért. A devizaértékek, csehszlovák fizetőeszközök és egyéb csehszlovák pénznemre szóló értékek kivitelének és behozatalának ellenőrzését a vámigazgatóság szervei végzik, mégpedig a személyi szabadság és a levéltitok védelméről szóló előírásokkal összhangban. A törvény tizedik része a devizaszabály-sértésekről és a szabálysértési eljárásról szól. E szerint devizaszabálysértést követ el aki: a) jogosulatlanul vásárol, elad, vált vagy másként kereskedik devizaértékekkel (7. §), b) devizabank közvetítése nélkül külföldre fizet és külföldről fizetéseket fogad el (8. §), c) nem teljesíti bejelentési kötelezettségét (9. §, 15. §), d) nem teljesíti azon kötelességét, hogy belföldre átutalja a követelései kielégítésére külföldön kifizetett összeget vagy a külföldi pénzintézetben vezetett számlán levő eszközöket (10. § 16. §), e) nem teljesíti a devizaeszközök letevésére vagy felajánlására vonatkozó! kötelességét (11. és 17. §-ok), f) devizakülföldivel szemben szerződéses kötelezettséget - vállal, külföldön ingatlanokat vásárol, külföldi értékpapírokat vásárol, devizakülfölditől hitelt vesz fel (1Č. és 23. §-ok), g) ingyenesen devizakülföldire átruházza vagy devizakülföldi javára lemond devizakülföldivel szemben fennálló követeléséről vagy külföldi ingatlanjáról (24. §), h) belföldi ingatlant szerez (25. §), i) külföldre átutalást végez [33. § (2) bekezdése], j) külföldi vállalkozáson vagyonával részt vesz vagy külföldi vagyoni részesedését devizakülföldire átruházza (34. §), k) devizaértékeket kivisz (27. és 29. §-ok), I) behoz vagy kivisz csehszlovák fizetőeszközöket vagy más csehszlovák pénznemre szóló értékeket (30. §), m) a vámigazgatóság szervének felszólítására nem jelenti be vagy nem mutatja be az értékeket [39. § (2) bekezdése], n) nem működik együtt a devizaellenőrzést végző szervvel 37. § (3) bekezdése. Az a)-j) pontok alatt felsorolt devizaszabálysértések ügyében az illetékes helyi közigazgatási szervek, a k), I) és m) pontok alatti szabálysértések ügyében a vámigazgatóság szervei, az n) pont alatt említett szabálysértések ügyében pedig a devizahatóságok járnak el. Az említett szervek a szabálysértés társadalmi veszélyességének figyelembevételével figyelmeztetést róhatnak ki a fent említett szabálysértésekért, vagy 20 ezer koronáig terjedő pénzbüntetést a b)-n) pontok alatt említett szabálysértésekért, vagy 50 ezer koronáig terjedő pénzbüntetést az a) pont alatt említett szabálysértésért, és az a), k), I) és m) pontok alatt említett szabálysértések ügyében kimondhatják a dolog elkobzását. A dolog elkobzását önállóan vagy más büntetéssel együtt is kimondhatja a szabálysértési hatóság. A törvény 46.a §-a szabályozza a gyorsított szabálysértési eljárást (helyszíni bírságolást), amelyben 5000 koronáig terjedő bírság szabható ki a fent említett szabálysértésekért. A Devizatörvény végrehajtására kiadott 303/1992. Tt. számú rendelet, amely 1992. július elsején lépett hatályba leszögezi, hogy a devizabelföldi jogi személy a törvény 9. §-a (1) bekezdésének a), c) és d) pontjaiban említett tényeket azt a hónapot követő húsz napon belül köteles bejelenteni, amelyben az adott tény megtörtént. Nem szükséges azonban bejelenteni a félmillió koronát meg nem haladó pénzbeli követeléseket és kötelezettségeket. A végrehajtási jogszabály továbbá a felajánlási kötelezettség alóli kedvezményeket is megállapít. így például a törvény 11. §-ának (1) és (2) bekezdései szerinti felajánlási kötelezettség nem vonatkozik azokra a devizaeszközökre, amelyeket a devizabelföldi természetes személynek devizabelföldi jogi személy közvetítésével devizakülföldi fizet. A felajánlási kötelezettség nem vonatkozik azokra a devizaeszközökre sem, amelyeket devizakülföldi jogi személy szerez ajándékozás, öröklés vagy hagyományozás útján. A végrehajtási rendelet a numizmatikai társaságok tagjainak is kedvezményeket biztosít, felmentve őket azon kötelesség alól, hogy az 5000 korona ellenértékét meghaladó külföldi fizetőeszközöket devizaszámlára helyezzék, de meghatározza egyben a birtokolható azonos névértékű érmék és bankjegyek mennyiségét is. A törvény 20. és 23. paragrafusaival kapcsolatban a rendelet számos kivételt állapit meg, mikor vállalhat a devizabelföldi természetes személy szerződéssel pénzbeli kötelezettséget devizakülföldivel szemben. Elsősorban a váratlan eseményekkel kapcsolatos szükséges kiadások köre tartozik a kivételek közé (gépkocsibaleset, megbetegedés, haláleset külföldön, óvadék letétele külföldön stb.). A rendelet által megállapított kivételek alapján évente 5000 korona támogatás nyújtható devizakülföldinek, devizabelföldi természetes személy által. A csehszlovák fizetőeszközök behozatalával és kivitelével kapcsolatban a rendelet megállapítja, hogy a devizabelföldi természetes személy devizaengedély nélkül legfeljebb 1000 koronát vihet ki külföldre. Ezzel szemben a külföldön foglalkoztatott devizabelföldi természetes személy és a belföldön foglalkoztatott devizakülföldi legfeljebb 300 koronát vihet ki az országból, de azt is csak azzal a feltétellel, hogy azt külföldön nem használja fel és viszszahozza az országba. A többi devizakülföldi legfeljebb száz korona készpénzt hozhat be az országba. Az ezt meghatározó összeg esetében rendelkeznie kell saját állama bankjának igazolásával arról, hogy a csehszlovák koronát a külföldi banktól megvásárolta. Az igazolásban szereplő összeget a devizakülföldi az országból legálisan kiviheti, A tartásdíjakkal kapcsolatban a rendelet megállapítja, hogy a devizabelföldi természetes személy engedély és bírósági határozat nélkül személyenként és havonta legfeljebb 2000 korona ellenértékű törvényes tartásdíjat fizethet devizakülföldinek. (A törvény első részét tegnap közöltük.)