Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)

1992-08-13 / 190. szám, csütörtök

1992. AUGUSZTUS 13. .őjszá. SZNT-BIZQTTSÁGOK AZ ALKOTMÁNYRÓL LESZAVAZZÁK A MAGYAR JAVASLATOKAT HIREK - VELEMENYEK Tegnap megkezdték a szlovák parlament bizottságai a Szlovák Köztársaság alkotmányjavaslatának véleményezését. Munkatársaink három bizottság tanács­kozásán vettek részt. •A külügyi- bizottság ülésére Milan Kňažko, a kormány alelnöke, az alkot­mánytervezet előterjesztője jó félórás ké­séssel érkezett, ezért nélküle kezdték elemezni a tervezetet. Bár Anton Hrnkó­nak, az SZNP képviselőjének indítványát a szlovák nemzet államalkotó szerepének rögzítésére elvetették, mégis megszavaz­ták, hogy az ^első fejezetben a „mi, a Szlovák Köztársaság lakosai" megha­tározás helyett a „szlovák nemzet" ke­rüljön. Csáky Pál, az MKDM képviselője java­solta, hogy a nemzeti kisebbségek jogai­val külön fejezet foglalkozzon. Javaslatát csupán a Demokratikus Baloldal Pártjá­nak képviselői támogatták, így végül a bi­zottság nem fogadta el. Vitát váltott ki a hivatalos nyelv használatára vonatkozó meghatározás is. Az SZNP képviselője ragaszkodott ahhoz, hogy az államnyelv fogalom kerüljön az alkotmányba, de a bi­zottság a vita után az eredeti meghatáro­zás - a hivatalos nyelv - mellett döntött. D.T. Az SZNT államigazgatási, helyi önkor­mányzati és nemzetiségi bizottságának ülésén Katarína Tóthová igazságügymi­niszter indokolta a kormány alkotmányja­vaslatát. A tervezet fejezetenkénti elemzése so­rán a két magyar képviselő kivételével alig akadt honatya, aki az Együttélés és az MKDM javaslatait támogatta volna, igy nem volt esély arra, hogy az alkotmány bevezetőjében helyet kapjon a nemzeti­ségek önigazgatási joga, a 6. cikkelyben pedig az a lehetőség, hogy a nemzetisé­gek szabadon használhassák anyanyel­vüket a hivatalos kapcsolatokban. Úgy­szintén elvetették a nemzetiségek és etni­kai csoportok azon jogát illető javaslatot, hogy az anyaországgal együttműködje­nek és nemzetközi kapcsolatokat tartsa­nak fenn. A honatyák nem adták áldásukat arra a magyar javaslatra sem, hogy a nemzeti­ségek jogaival külön fejezet foglalkozzon az új alkotmányban. Szavazattöbbséggel elfogadták viszont, hogy a tervezetben használatos hivatalos nyelv kifejezést az államnyelv fogalma váltsa fel. -zsár Furcsa helyzet állt elő az SZNT műve­lődési, tudományos, és kulturális bizottsá­VÁRJÁTÉKOK KRASZNAHORKÁN (Munkatársunktól) - Két magán­vállalkozó: Jaroslav Bradáš és Ľu­bomír Kis e hét végén - péntektől vasárnapig - megrendezi a kraszna­horkai várjátékokat. A fanfarral és a királyi csapat bevonulásával kez­dődő ünnepség minden bizonnyal érdekes látványosság lesz. A várjá­tékokon a középkori harcosok és lovagok ügyességét, harci szokásait korhű öltözékben a Moravia Magna csoport mutatja be, mely az opavai és a brünni fegyverforgatókat tömö­ríti. De a lovagi tornán a régi harc­művészet pozsonyi és kassai ifjú hagyományápolói is bemutatkoz­nak. A háromnapos rendezvény so­rán az Íjászok is bemutatják tehetsé­güket. Ezenkívül számos meglepe­tés várja a nézőket. A rendezők a várjátékokra díszvendégként állí­tólag a Lichtensteinben élő And­rássy grófot is meghívták. (k-gy) ÖLT A VILLÁM Tragikus következménye volt a kedd esti zivatarnak Kassán. A tíz­perces eső nem hozta meg a várt enyhülést és csapadékot, a villám viszont kioltotta egy tizennégy éves kislány életét, aki a kutyáját sétáltat­ta egy kis parkban. A meteorológu­sok szerint nem volt szó rendkívüli zivatarról, és a pusztító villám sem volt rendkívül erős. Először egy fába csapott és onnan érte el a kislányt, aki a helyszínen meghalt. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1992. AUGUSZTUS 13-ÁN Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font 53.27 54.05 Francia frank 5.57 5.64 Német márka 18.84 19.11 Olasz líra (1000) 24.89 ' 25.24 Osztrák schilling 2.68 2.71 Svájci frank 20.91 21.23 USA-dollár 27.68 28.11 gában az alkotmánytervezet megvitatása során. A kormány által beterjesztett ja­vaslat ugyanis nélkülözte a törvény által megkövetelt írásos indoklást. Egyes kép­viselők efölött megpróbáltak - apróbb mulasztásnak tekintve - átsiklani. Magá­hoz az alkotmánytervezethez Milan Kňaž­ko tűzött bevezető magyarázatot, amely - a preambuiumról lefolyt vitára reagáló észrevételeivel együtt - Ladislav Kvas­nička (KDM) szerint ugyancsak híján volt a szakmai hozzáértésnek. Bauer Edit az Együttélés nevében az alkotmánytervezet újbóli vitárabocsátását indítványozta, te­kintve, hogy hosszabb időre szóló alapve­tő dokumentum kerül elfogadásra. A ja­vaslat eleve elutasítással találkozott. Egyébként a magyar képviselők vala­mennyi javaslatát szinte önműködően szavazta le a többség. Štefan Kvietik, a Szlovák Nemzeti Párt képviselője a pre­ambulum deklarációjában a „mi Szlová­kia polgárai" helyett a „mi a szlovák nem­zet" megszólítást követelte. Hosszas vita után a bizottság tagjai megszavazták, hogy az alkotmányban a hivatalos nyelv helyett az államnyelv kifejezés szerepel­jen. Ladislav Ballek (DBP) kifogásolta a preambulum történelmi visszapillantá­sának érzelmi túlfűtöttségét. A szünetben sikerült Ladislav Ballekkal szót váltani: • Mi motiválta a fenntartását: Szemé­lyes ódzkodás a pátosztól, vagy egyéb aggályok is? - Szerintem semmi szükség a cseh­országi és a délről várható esetleges érzékenységek felborzolására, sőt mi több, a felesleges vitákba sodró hevület­re. Az alkotmányban az értelem a megha­tározó. • A szlovák nemzet emancipációs tö­rekvéseinek történelmi tehertételei kaptak megfogalmazást. - Éppen ezért ezeknek a kérdéseknek történelmi tanulmányokban a helyük. Az alkotmány a jövőbe mutat. (kiss) AGGÓDNAK A PALESZTINOK, ÖRÜLNEK AZ IZRAELIEK BUDAPESTNEK NINCS JOGI INDOKA A SZERZŐDÉSBONTÁSRA (Folytatás az 1. oldalról) nak elnöke sajtónyilatkozatában, amint azt levelében ön is megemlíti, arra való hajlandóságát fejezte ki, hogy tárgyalni kezdjenek a műszaki pótmegol­dáson folytatott munkák beszüntetésének feltételeiről. Tisztelt Miniszterelnök Úr! A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormánya megismerkedett a Magyar Köztársaság kormányának 1992. május 16-i nyilatkozatával, és felhatalmazott annak tolmácsolására, hogy a CSSZSZK kormánya meg­erősítve álláspontját, azon a véleményen van, hogy a Magyar Köztársaság­nak nincs jogi indoka a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építéséről és üzemeltetéséről a CSSZSZK és az MNK által kötött, 1977. szeptember 16-án Budapesten aláírt szerződés és a többi ezzel összefüggő dokumentum egyoldalú felbontására. Ezért a magyar kormány azon döntésének, hogy hatálytalanítja az 1977. évi szerződést és az összes vele kapcsolatos dokumentumot, nincs olyan jogi hatása a CSSZSZK-nak és az MNK-nak a Bös-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építéséről és üzemeltetéséről 1977­ben elfogadott szerződésének és a vele összefüggő többi megállapodásnak az érvényességére, mint ahogyan azt a Magyar Köztársaság kormánya feltételezi, r A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormánya a magyar kormány vonatkozó dokumentumainak alapos és sokoldalú áttanulmányozása után fenntartja azt a jogot, hogy részletesen állást foglaljon nemcsak a Magyar Köztársaság kormányának egyes érveivel kapcsolatban, hanem azon károk megtérítésének kérdésében is, amelyek a CSSZSZK-nak amiatt keletkez­nek, hogy a Magyar Köztársaság nem teljesítette és nem teljesíti szerződé­ses kötelezettségeit. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tekintettel arra, hogy a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormánya továbbra is érdekelt abban, hogy a vízlépcsőrendszer problémája tovább ne éleződjön, s a CSSZSZK és az MK kétoldalú vagy sokoldalú párbeszéde ne szakadjon félbe, megbízta a CSSZSZK külügyminiszterét, ismételten kérjen segítséget az Európai Közösségek Bizottságától az ésszerű kompromisszum megtalálásához. Meggyőződésem, hogy jóakarat és együttműködési szándék esetén a kialakult helyzet tárgyalások útján megoldható az 1977. évi szerződés és más ezzel összefüggő dokumentumok alapján. A csehszlovák fél készen áll, hogy a maximumot megtegye az ilyen tárgyalások sikere érdekében. Fogadja őszinte tiszteletemet. A JÖVŐBE VETETT HIT SZIMBÓLUMA VOLT (Folytatás az 1. oldalról) redménye egy olyan, a Rossz elleni lázadás volt, mely emberarcúságá­val az egész világ csodálatát kiérde­melte. Miroslav Vlk II. János Pál pápa üzenetét is felolvasta a jelenlevők­nek. A szentatya apostoli áldását adta a prágai érsekségre és minda­zokra, akik fájlalják František Tomá­šek halálát. A gyászmisén, melyet a Cseh Televízió és Rádió jóvoltából élö adásban a nem prágai hívők is fi­gyelemmel kísérhettek. A már emlí­tett politikusokon és magas rangú egyházi méltóságokon kívül jelen volt Helmut Kohl német szövetségi kancellár, Antall József, Magyaror­szág miniszterelnöke, Thomas Klestil, Ausztria köztársasági elnö­ke, Lech Walesa, Lengyelország köztársasági elnöke, Jan Stráský szövetségi kormányfő, Michal Ko­váč, a Szövetségi Gyűlés elnöke, Milan Uhde, a CSNT elnöke, Vladi­mír Mečiar szlovák kormányfő, Ivan Gašparovič, az SZNT elnöke és Paskai László bíboros, esztergomi érsek is. (kluka) NEM HIVATALOS TÁRGYALÁSOK A prágai érseki palotában nem hivata­los megbeszéléseket folytattak Csehszlo­vákia, Magyarország, Lengyelország, Ausztria és Németország vezető szemé­lyiségei, akik részt vettek Tomášek bíbo­ros temetésén. Lech Walesa lengyel elnök a palotából távozva megerősítette, hogy Jan Stráský csehszlovák miniszterelnökkel, Václav Klaus cseh és Vladimír Mečiar szlovák miniszterelnökkel, Helmut Kohl német kancellárral és Antall József magyar mi­niszterelnökkel ' folytatott eszmecserét. A megbeszélések tárgyáról nem közölt részleteket. Lech Walesa lengyel elnök megegye­zett Jan Stráskýval és Václav Klausszal, hogy mielőbb találkozniuk kellene a vi­segrádi hármaknak. Amint a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítója megtudta, Václav Klaus ezzel kapcsolatban arra utalt, hogy a visegrádi hármaknak a jövőben négy állam szövetségévé kellene válniuk. Václav Havel is találkozott a lengyel, magyar, német és osztrák vezető politiku­sokkal. Amint elmondta, valamennyien meghívták országaikba és kifejezték re­ményüket, hogy az államrendezés kérdé­se békésen oldódik meg. A gyászszertartáson részt vett a Ma­gyar Kereszténydemokrata Mozgalom küldöttsége is. Tagjai Sárközy Klára, Bá­bi Péter, Hornyák János és Bartako­vics István, a Szövetségi Gyűlés képvi­selői voltak. A temetés után a küldöttség tagjai több külföldi vendéggel, így többek között Paskai László bíborossal, Ivan Gašparovičcsal, az SZNT elnökével, Vác­lav Haveľvolt köztársasági elnökkel, Vác­lav Klausszal, a cseh kormány elnökével és Antall Józseffel, a Magyar Köztársaság miniszterelnökével is tárgyaltak. A Jasszer Arafat vezette PFSZ tegnap azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy Izrael érdekeit védi és akadályokat gördít a közel-keleti békefolyamat útjába azzal, hogy kész kormánygaranciákat adni a zsidó állam számára nyújtandó 10 milliárd dolláros hitelhez. A PFSZ Tuniszban közzétett nyilatkozata megállapítja: a hitelgarancia ellentétes Washing­ton azon felelősségével, amelyet a közel-keleti államokkal szemben visel, s ráadásul az USA patronálá­sa alatt folynak az arab-izraeli tár­gyalások. Mint ismeretes, Jicchak Rabin izraeli kormányfő és George Bush keddi tárgyalásain született a megál­lapodás a hitelgaranciáról, amelyet a PFSZ „nagy aggodalommal nyug­tázott, különösen azért, mert az iz­raeli kormány mindeddig nem állítot­ta le a települések építését a meg­szállt palesztin és arab területeken, beleértve Jeruzsálemet és környé­két is." A nyilatkozat végezetül meg­állapítja: „Mindez arra ösztönzi Iz­raelt, hogy folytassa földünk meg­szállását, és a dél-libanoni palesztin táborok elleni agressziót." A PFSZ-szel ellentéteben az iz­raeli pénzügyi körök természetesen nagy megelégedéssel nyugtázták az amerikai elnök döntését. Úgy érté­kelték, hogy Washington megbízik Tel Aviv gazdaságpolitikájában. El­utasító álláspontra helyezkedtek vi­szont a keményvonalas izraeliek, mondván: ez veszélyes precedenst teremthet a gazdasági segítség fejé­ben tett politikai engedményekhez. EVAKUÁLJÁK A SZARAJEVÓI GYEREKEKET ÉS ANYÁKAT (Folytatás az 1. oldalról) ENSZ-ben. Arról szeretné meg­győzni a világszervezetet, hogy Ju­goszlávia hat pontban már teljesítet­te a BT-szankciók eltörlésének a fel­tételeit. Egyelőre tehát nem tudni, hogy mikor hol lesz Panics, mert igaz, hogy jól bírja az utazást, de csodák­ra ő sem képes. A boszniai szerbek, akikre rendkí­vül erős nyomás nehezedik, megí­gérték, készek együttműködni az ENSZ-szel annak érdekében, hogy ne kerüljön sor nemzetközi interven­cióra. Az úgynevezett Bosznia-Her­cegovinai Szerb Köztársaság parla­mentje Banja Luka-i ülésén nyilatko­zatot fogadott el, amelyben felszólí­totta az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy akadályozza meg a katonai intervenciót és azt a vérontást, amely az intervenciót követi. A do­kumentum ígéretet tett arra, nem fogják akadályozni a humanitárius konvojok mozgását, az úgynevezett haláltáborokat pedig megnyitják a nemzetközi ellenőrök előtt. Mindez azt jelenti - így a nyilatkozat -, hogy „humanitárius okokkal nem lehet majd indokolni a katonai interven­ciót". Dobrica Csoszics, az új Jugo­szlávia államfője azt javasolta, hogy a Nobel-díjas Elie Wiesel vezesse azt az ENSZ-bizottságot, amely a szerb internáló táborokban elköve­tett állítólagos bűntetteket fogja ki­vizsgálni. Csoszics a Zsidó Világkö­zösséghez intézett levelében tagad­ta a szerbek kegyetlenkedéseiről szóló állításokat. Egyidejűleg beje­lentette, levelet írt Butrosz Ghali ENSZ-főtitkárnak is, akinek szintén javasolta, hogy Wiesel, a náci kon­centrációs táborokat megjárt világhí­rű író álljon az említett bizottság élére. Simon Wiesenthal, a világhírű bécsi Zsidó Dokumentációs Központ igazgatója ugyancsak elutasította, hogy a Bosznia-Hercegovinában felállított fogolytáborokat a náci kon­centrációs táborokhoz hasonlítsák. A Reuter hírügynökségnek adott nyilatkozatában azt áclította, hogy ezzel a zsidók szenvedését bagatel­lizálnák el. Helmut Kohl német kancellár tegnap ismét megerősítette: Német­ország nem küld katonákat az egy­kori Jugoszlávia háborús területeire. Ugyanakkor síkraszállt a humanitá­rius segélyek növelése mellett. Ha­sonló szellemben nyilatkozott Klaus Kinkéi külügyminiszter a Berliner Kurier című lapnak adott interjújá­ban. Ö felszólította a nemzetközi közösséget, határozottan ítélje el a szerb expanziót és ne ismerje el a szerb területek erőszakos növelé­sét. Jerko Doko bosnyák védelmi miniszter viszont az ARD német te­levíziónak adott interjújában azt kér­te, hogy a Nyugat katonai úton mér­jen csapást a szerb agresszorra. Szerinte nem lenne szabad, hogy a Boszniának nyújtott segítség csu­pán a humanitárius konvojok katonai védelmére korlátozódjon. ÚJABB EMBERRABLÁSOK GRÚZIÁBAN Zugdidi nyugat-grúziai városban a megbuktatott Zviad Gamszahur­dia elnök hívei elrabolták Roman Gvencadze belügyminisztert és Da­vid Szaliradzét, a nemzetbiztonsági tanács elnökének segédjét. Ezt a Csehszlovák Sajtóiroda tudósító­jával közölte az Iprinda grúz hír­ügynökség. A két politikus Zugdidi­ben a különböző fegyveres csopor­tok képviselőivel tárgyalt a tbiliszi államtanács augusztus 4-i, a nem­zeti megbékélésre felhívó manifesz­tumáról. Párbeszédet folytattak az egy hónappal ezelőtt elrabolt minisz­terelnök-helyettes, Alekszandr Kavszadze szabadon bocsátásáról is. Egyébként a tárgyalásokon részt vett a június 24-i sikertelen puccskí­sérlet napokban szabadon bocsátott vezetője, Valter Szurgaja is. A helységbe, ahol a megbeszélé­sek folytak, fegyveresek hatoltak be, túszul ejtették a két említett politikust és tíz más személyt. A grúz bel­ügyminisztérium képviselői szerint a túszok valószínűleg Abháziéban, a Galini járás területén vannak. Eduard Sevardnadze, az államta­nács elnöke az üggyel kapcsolatban kijelentette: a kormány mindent megtesz azért - beleértve a fegyve­res erő alkalmazását is hogy a fogva tartott személyeket kiszaba­dítsa. KARABAHI HÁBORÚ AZERBAJDZSÁN OROSZ TISZTEKET TOBOROZ Azerbajdzsán a területén állomá­sozó orosz hadsereg tisztjeit zsoldo­sokként alkalmazza a karabahi há­borúban. A Nyezaviszimaja Gazeta orosz napilap tegnapi cikke szerint a rosszul fizetett orosz tisztek akár 50 ezer rubelt is kaphatnak, ha egy hónapig részt vesznek a karabahi hadműveletekben. A cikk szerint az orosz tiszti kar rendkívül súlyos helyzetbe került Azerbajdzsánban. Állandó támadá­soknak vannak kitéve, a támadók természetesen ily módon akarnak fegyvert zsákmányolni. Az orosz csapatok ellátása nagyon rossz, rá­adásul a tiszteknek gondot okoz családjuk elszállítása, ami nagyon sokba kerül. Azerbajdzsán állítólag megsérti azt a megállapodást is, amely sze­rint fokozatosan át kellene adnia az egykori szovjet hadsereg fegyvereit, felszerelését. Az azeri fegyveres erők önkényesen, erőszakkal elve­szik azokat a fegyvereket, amelye­kért az orosz tisztek tartoznak fele­lősséggel.

Next

/
Thumbnails
Contents