Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)

1992-07-08 / 159. szám, szerda

1992. JÚLIUS 10. ÚJ SZÓ, HÍREK - VÉLEMÉNYEK 2 GASPAROVIC-UHDE TALÁLKOZÓ A Csehszlovák Sajtóiroda értesü­lései szerint július 17-én, pénteken Brünnben találkozik Milan Uhde, a CSNT és Ivan Gašparovič, az SZNT elnöke. A találkozóval kap­csolatban a két parlamenti elnök tegnap telefonon egyezett meg. Nem folytatunk fölösleges vitákat - mondotta a CSNT elnöke -, csak azt az utat akarjuk áttekinteni, ami vár ránk. POWELL BUDAPESTEN Miközben a müncheni csúcson Szerbiának címzett ultimátumot fo­galmaztak, Budapesten tárgyalt Co­lin Powell tábornok, az USA vezér­kari főnöke. Találkozott a maťjyar katonai vezetőkkel, meglátogatott egy alegységet - de aligha valószí­nű, hogy éppen most érdekelné őt a magyar honvédségben folyó ki­képzés színvonala... Kiszivárgott hírek szerint az ame­rikaiak átrepülési engedélyt kértek Ausztriától dél felé. A Horvátország­ból kivont szerb légierők körletei azonban az alföldi volt szovjet repü­. lőterekről gyorsabban elérhetők... -vpg­CSEH VEZETŐK AZ ÁLLAMFŐNÉL (Folytatás az 1. oldalról) vőben, illetve hogy hogyan fognak tárgyalni a Szlovák Nemzeti Tanács • képviselőivel. A Cseh Nemzeti Ta­nács elnöke Václav Havelnek és a jelen lévő újságíróknak is azt vála­szolta, hogy a tárgyalásoknak az alelnökök között kellene megkez­dődniük, s bár erre még hivatalosan nem kaptak javaslatot a másik féltől, néhány órán belül valószínűleg erről a kérdésről is tárgyal majd az SZNT elnökével. Milan Uhde szavai szerint a találkozó során a köztársasági elnök figyelmeztette a CSNT Elnök­ségét, hogy a cseh parlamentnek el kell majd fogadnia egy olyan tör­vényt is, amely kimondja, hogy a Cseh Köztársaság területén érvé­nyesek az eddig meghozott szövet­ségi törvények. Michael Žantovský kijelentette, hogy az államfő szerint nagyon hasznos volt a tegnapi találkozó, melynek során két dolog tett rá mély benyomást: az egyik a felszólalások nyugodt, racionális, a szlovák fél tervezett lépései iránti megértésről is tanúskodó hangneme, a másik pe­dig az, hogy valamennyi felszóla­ló tisztában van azzal, milyen legisz­latív problémák merülnének fel Csehszlovákia szétesése esetén, és hogy konkrét elképzeléseik is van­nak arról, mit kellene tenni, ha ez bekövetkezne. (kajó) PONTOSÍTÁS Tegnapi számunkban Az ország hely­zetéről címmel közöltük az Együttélés Országos Tanácsának politikai nyilatko­zatát. Az első hasáb második mondatá­ba értelemzavaró hiba került. A szöveg helyesen így hangzik: A választópolgárok nem várt nagy arányban járultak az ur­nákhoz, és szavazataikkal egyértelműen kifejezték, hogy mely politikai pártokat és milyen politikai elképzeléseket támo­gatnak. VALUTAÁRFOLYAMOK ERVENYBEN: 1992. július 8-án Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA .Angol font 53,89 54,67 Francia frank 5,54 5,62 Német márka 18,66 '18,94 Olasz líra (1000) 24,71 25,07' Osztrák schilling 2,66 2,69 Svájci frank 20,82 21,14 USA-dollár 27,94 28,36 24,6 MILLIÁRDNÁL TARTUNK? (Folytatás az 1. oldalról) kezlet több mint kétórás késéssel kezdődött. Az, hogy végül is a megjelent nagyszámú hazai és külföldi újság­író nem unta halálra magát, egy Dušan Slobodník kulturális minisz­ter által benyújtott anyagnak volt köszönhető. Ez, az ún. egységes információs rendszer kiépítésére tett javaslat egyebek mellett pontosan szabályozza, hogy a minisztériumok alkalmazottjai milyen körülmények közt és mi módon érintkezhetnek a sajtó képviselőivel. Szükségesnek tartja annak megakadályozását, hogy olyan információk kerüljenek ki, amelyek ,.felesleges társadalmi , feszültségeket" szítanának. Minden miniszternek sajtótanácsosa lenne, aki egyéb' teendői mellett átnézné a hivatal munkatársai által a nyilvá­nosság számára írt anyagokat. A miniszterek pedig a havonta meg­tartott rendszeres sajtóértekezlete­ken kívül csak a kiválasztott szer­kesztőségeknek adnának intejrúkat, a többieknek a sajtótitkárhoz kellene fordulniuk. Az indoklás szerint minderre azért van szükség, mert a korábbi idő­szakban a kormány információs po­litikája amatőr volt és többféle hoz­záállás nyilvánult meg benne. A poli­tikusok nagy része pedig minden áron „medializálódni" szeretett vol­na. Ehelyett a javaslat szerint inkább a szakmai munkának kell szentelni­ük idejüket. A javaslat fent idézett részeit egyes újságírók felháborító­nak, mások nevetségesnek tartot­ták. Amikor a sajtóértekezleten erről esett szó, még Vladimír Mečiar sem tudott elnyomni egy kis mósolyt és mindenkit megnyugtatott, hogy ez csak egy tervezet és nem kell mindent készpénznek venni belőle. Július Tóth pénzügyminiszter tegnap a kormány elé tárta a szlovák költségvetés valódi helyzetéről ké­szült felmérés eredményeit. Eszerint június 23-áig 24,6 milliárd koronás hiány mutatható ki (ennek részlete­zésére a későbbiekben még vissza­térünk). A költségvetés összeomlá­sát megakadályozandó a kormány­nak és a parlamentnek kemény rest­rikciós intézkedések bevezetését fogja javasolni, amelyek viszont nem fogják érinteni a fizetéseket és a tör­vény által biztosított juttatásokat.-tl­VAGYONJEGYES PRIVATIZÁCIÓ MÁTÓL MÁSODIK FORDULÓ A vagyonjegyes privatizáció első hullá­mának első fordulójában 1491 részvény­társaság 299,4 millió ezerkoronás részvé­nyét kínálták eladásra. A kereslet elérte a 8,5 milliárd pontot; ebből 6,1 milliárd volt a privatizációs alapok kezelésében, a töb­bi 2,4 milliárd egyéni megrendelőktől ér­kezett. Az első fordulóban közel 290 ezer vagyonjegykönyv-tulajdonos nem vett részt. A kereslet 469 részvénytársaság esetében haladta meg a kínálatot, közü­lük 48-nak az esetében sikerült a felkínált részvényeket teljes egészében eladni. A fennmaradó 1443 rt. részvényei az első hullám második fordulójába kerültek. A második forduló ma kezdődik, és július 28-ig tart. Részt vehetnek benne mind azok, akik az első fordulóban nem éltek a vásárlás lehetőségével, mind pe­dig azok, akiknek a első forduló után fennmaradtak privatizációs pontjaik. Ezek újrafelhasználásának feltétele a Számí­tástechnikai Vállalat értesítésének - amely igazolja, hogy a megrendelőnek szabad privatizációs pontjai maradtak az első forduló után - bemutatása. A máso­dik fordulóval kapcsolatos információkat a Kupónová privatizácia cimú kiadvány 7. száma tartalmazza, amely minden posta­hivatalban és regisztrációs helyen meg­kapható. TOVÁBBRA IS TERMÉKFELESLEGEK A SZÖVETSÉGI PIACSZABÁLYOZÁSI ALAP SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA (Munkatársunktól) - Nem váltak be az előző évi katasztrófa-előrejelzések, amelyeket a mezőgazdasági szövetkezeti vezetők jósoltak tavaly az agrárreform várható következményeire utalva. Ezek alapján ugyanis idén már éhínségnek kel­lene pusztítania az országban. A pesszi­mista előrejelzések ellenére azonban to­vábbra is jelentós mennyiségű felesleg mutatkozik a stratégiai jelentőségű mező­gazdasági terményekből. Tejből például 800 millió liter felesleggel számolnak, ami ugyan a múlt évi 1,2 milliárd liternél vala­mivel kevesebb, de -még így is komoly gondokat okoz -, állapította meg Jirí Cermák, a Szövetségi Piacszabályozási Alap Tanácsának igazgatója tegnapi prá­gai sajtóértekezletén. Marhahúsból a tavalyi 330 ezer tonna helyett (vélhetően a reformlépéseknek is köszönhetően) az idén már csak mintegy 130 ezer tonna húsfelesleget kell majd piac szabályozási célból felvásárolni. Ke­nyérgabonából úgyszintén a tavalyi vala­mivel több mint egymilliárd tonna helyett immár csak 500-800 ezer tonna felesleg­gel számolnak. Mivel a piacszabályozási alap dönté­sei az év elején kissé megkéstek, a piaci helyzetre való utólagos reagálás feszült­séget okozott a felhalmozott termékfeles­leg kivitelében. A marhahús esetében például a kiviteli ártámogatást csaknem a duplájára kellett emelni, hogy az értéke­sítési nehézségek megszűnjenek. Az alap tanácsának döntése értelmében egyébként Szlovákiában az év első felé­ben 20 ezer tonna marhahús kivitelére volt lehetőség. Ebből csak mintegy 15-16 ezer tonnát vittek ki. A fennmaradó meny­nyiséget hozzáadják az év másik felében esedékes újabb 20 ezer tonnához, immár azzal a feltétellel, hogy a kiviteli engedé­lyek megadását szigorúbb követelmé­nyekhez kötik, s ügyelnek arra, hogy az export ne' az év utolsó két hónapjában érje el a tetőpontot. Lapunk munkatársának kérdésére, hogy a jelenlegi politikai helyzetből adó­dóan felkészült-e az alap esetleges ketté­válásra, s ez hogyan hatna a szlovákiai termelőkre, Jirí Cermák azt válaszolta, hogy a szövetségi piacszabályozási alap nem tervez különleges intézkedéseket. Működésének csak addig lesz létjogosult­sága, amíg egységes gazdaságpolitika érvényesül mindkét országrészben. Amint a köztársaságok rátérnek más-más termék támogatására, megkezdődne a termékek átcsoportosítása, ami hol itt, hol ott túltermeléshez, illetve hiánytüne­tekhez vezetne, S ennek hatásait - mint már annyiszor - a termelők éreznék légin­kább. _ tsz |_ POZSONYI REPÜLŐTÉR SZIGORÍTOTT ELLENŐRZÉS A pozsonyi repülőtéren nincsenek fennakadások a forgalomban, egyetlen személy­szállító gép indulását sem kellett elhalasztani a vasárnaptól érvényben lévő szigorított biztonsági intézkedések következtében. Ezt tudtuk meg Ján Kaššák mérnöktől, a pozsonyi repülőtér igazgatójától. A szigorított biztonsági intézkedéseket egy ismeretlen telefonáló bejelentése tette szükségessé, aki azt követelte, hogy állítsák le az összes osztrák járatot. A szigorított intézkedéseket a rendőrség és a Szövetségi Belügyminisztérium alakulatainak segítsé­gével hajtják végre. Polgári személyek csak a mágneses ellenőrző berendezésen keresztül léphetnek a repülőtér .területére, és az összes csomagot röntgenkészülékekkel vizsgálják át. Az igazgató nem tudta megmondani, hogy az az állapot meddig tart; a lakosságot folyamatosan tájékoztatni fogják. ÚJ PARTNERSÉG KELET-KÖZÉP-EURÓPÁVAL (Folytatás az 1. oldalról) Az említetteken kívül Az új partnerség kialakítása című politikai nyilatkozatban a hetek megállapítják: olyan időszakba léptünk, amikor a konfrontációt az együtt­működés váltotta fel. A G 7 kinyilvánította: támogatják a közép-kelet-európai álla­mok igyekezetét a demokratikus társada­lom és a gazdasági szabadság megte­remtésére. A csoport felszólítja ezeket az államokat, hogy reformprogramjaikat sta­bil alkotmányos és jogi alapokra építsék, s elismerően szól arról, hogy a közép­kelet-európai országok lényegesen csök­kentik katonai kiadásaikat. Mint ismeretes, Helsinkiben csütörtö­kön kezdődik az 52 EBEÉ-ország állam­és kormányfőinek csúcsértekezlete, ezért a hetek azzal a felhívással fordultak az EBEÉ-hez, hogy erősítse konfliktusmeg­előző képességét. Ezzel összefüggés­ben támogatásukról biztosították a bizton­sági együttműködési fórum létrehozásá­nak a gondolatát, csakúgy, mint a NATO és a Nyugat-európai Unió azon döntését, hogy támogatják az EBEÉ békehadműve­leteit. A dokumentum kitér az Oroszország és Japán közti területi vitára is. Mint ismeretes, korábban többen ellenezték, így például Franciaország, hogy a hetek nyilatkozata „kétoldalú üggyel" foglal­kozzon. A tömegpusztító fegyverekről szóló rész felszólítja a nemzetközi közösség országait, csatlakozzanak az atomsorom­pó-szerződéshez, s név szerint is említi Ukrajnát, Kazahsztánt és Belorussziát. A G 7 csoport hajlandó segítséget nyújta­ni a szovjet utódállamoknak ahhoz, hogy területükről ne terjedjenek el a nukleáris anyagok és az úgynevezett érzékeny technológiák. A volt Jugoszláviával kapcsolatban az emiitetteken kívül a hét állam- és kor­mányfő a szerb-montenegrói államszö­vetséget nem tartja Jugoszlávia jogörökö­sének a nemzetközi életben és felszólítja az EBEÉ-t, valamint más nemzetközi szen/ezeteket, hogy ezt az államszövet­ségetzárják ki a soraikból. Ami a humanitárius segítség biztosítá­sa érdekében történő katonai beavatko­zás lehetőségét illeti, az egyes küldöttsé­gek szóvivői megjegyezték, hogy ez a fi­gyelmeztetés nem lépi túl a közelmúltbani lisszaboni EK-csúcsot elfogadott hasonló dokumentum kereteit csak határozottab­ban fogalmaz. Nem bizonyultak igaznak azok a híresztelések, amelyek szerint a hetek fontolóra veszik olyan katonák bevetését is, akik nem az ENSZ békeerői­nek kötelékébe tartoznak, tehát nemcsak önvédelemből használhatnának fegyvert. Újdonságnak számit'az a Franciaor­szág által keresztülvitt megfogalmazás, amely szerint a hetek nem zárják ki egy nemzetközi konferencia megrendezését Jugoszláviáról. E fórum az EK védnöksé­ge alatt folyó Jugoszlávia-konferencia eredménye lehetne. Mint ismeretes, ez utóbbi lord Carrington irányítása alatt működik. Jean Musitelli francia szóvivő azt mondotta, Mitterrandnak ezt a javas­latát Kanada és Németország támogatta, Nagy-Britannia viszont amiatt aggódott, hogy a fórum esetleg ártana Carrington és az EK igyekezetének. Nagyon fontos, hogy a hetek a szara­jevói humanitárius légihidat egy széles korú akció kezdetének tekintik. A G 7 hajlandó nagymértékben hozzájárulni a több százezer menekült anyagi támoga­tásához, s felszólította a többi országot is, hogy vegyenek részt ebben. Végezetül a hetek arra szólították fel Szerbiát, tartsa tiszteletben a nemzetisé­gek jogait, vessen véget a megtorlások­nak Koszovóban, mert e tartománynak joga van az autonóm státusra. Tegnap az állam- és kormányfői meg­beszélésekkel párhuzamosan tárgyaltak a külügy-, a gazdasági és a pénzügymi­niszterek, valamint a szakértői csoportok. Meg nem erősített olasz források szerint a találkozón valószínűleg nem sikerült megegyezni a Kelet-Európában és a FÁK államaiban működő, szovjet típusú atom­erőművek korszerűsítésére szánt 700 millió dollár megadásában. Japán és az Egyesült Államok állítólag ellenállnak az európai tagországok nyomásának. Az eu­rópaiak ugyanis azt szeretnék, ha a hetek közös alapot hoznának létre az említett terv finanszírozására, viszont Washington és Tokió előnyben részesítené, ha a 24 országot tömörítő Gazdasági Együttmű­ködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) keretében hoznának létre egy ilyen ala­pot. Nyilvánvaló, hogy a nukleáris balese­tek kockázata jobban aggasztja Európát, mint Amerikát és Japánt, nyilatkozta az újságíróknak az Európai Közösségek egyik szakértője. Szerinte az EK arra törekszik, hogy bezárassák az Oroszor­szágban, Csehszlovákiában, Bulgáriában működő 25 legöregebb VER típusú erő­műveket, valamint az Oroszországban, Ukrajnában és Litvániában levő, össze­sen 15 csernobili típusú reaktort. A többi reaktort korszerűsíteni lehet - legalábbis az EK-szakértök véleménye szerint. Tegnapra várták Münchenbe Borisz Jelcint, aki megfigyelők szerint teljes mértékben „keleti irányba" fordítja a tár­gyalásokat. Napirenden szerepel az Oroszországnak nyújtandó gazdasági tá­mogatás, ám tegnapig még senki sem tudta megjósolni, hogy a jelenlévő állam­férfiak megegyeznek-e az Oroszország­nak szánt 24 milliárd dolláros támogatás részletkérdéseiben, valamint az orosz adósságok törlesztése esetleges elha­lasztásának feltételeiben. A tegnapra virradó éjszaka tűz ütött ki a Siemens cég müncheni laboratóriumá­ban. A jelentések szerint személyi sérülés nem történt. A vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy gyújtóbombát dobtak az objektumba. Valószínű, hogy a táma­dás összefüggésben van a legfejlettebb ipari országok vezető képviselőinek tár­gyalásaival, mert a találkozó ellenzői már a hétfőre virradó éjszaka is hasonló tüzet okoztak a Deutsche Bank müncheni fióki­rodájában. A helyi lapok viszont rendkívül élesen birálják a rendőrök erőszakos ma­gatartását a békés tüntetőkkel szemben. Münchenben a rendőrség gyakorlatilag nem találkozott a csúcs ellenzőinek fizikai agresszivitásával, ennek ellenére a rend­őrök brutálisan léptek fel velük szemben - állapította meg az Abendzeitung című lap. VÁCLAV HAVEL MA HELINKIBE UTAZIK (Folytatás az 1. oldalról) fejtette: arról, hogy Václav Havel jelöltként részt vesz-e ebben a for­dulóban, a helyzet megítélése alap­ján saját maga kíván dönteni. A népszavazással összefüggés­ben Václav Havel továbbra is úgy véli, hogy az államjogi elrendezés megoldatlansága kapcsán kialakult helyzet orvoslására alkotmányos utat kell választani. Ha a Szövetségi Gyűlés más, a népszavazástól elté­rő alkotmányos módot talál, ezt az elnök tiszteletben fogja tartani. Jugoszlávia széthullása és a csehszlovákiai államjogi problé­mák következtében változóban van Közép- és Kelet-Európa szerkezete is, s ez - véli Václav Havel - szüksé­gessé teszi a Hexagonáléhoz tarto­zó államok közti együttműködés új­bóli megvitatását. Miroslav Sládek képviselőnek, a Republikánus Párt elnökének múlt pénteken a parlament ülése után a prágai tüntetők részéről való tettle­ges bántalmazásával kapcsolatban Žantovský kijelentette: - Az elnök úr a leghatározottabban elítéli az erő­szak és a türelmetlenség minden megnyilvánulását, vonatkozzon ez politikai híveire vagy politikai ellenfe­leire. Ha az incidens során tör­vénysértés történt, akkor a törvé­nyek értelmében kell eljárni. Ha azonban Sládek úrnak és híveinek egyes előző tömegmegmozdulásai­ra gondolunk, akkor valójában a Re­publikánus Párt elnöke azt aratta le, amit elvetett. (sm)

Next

/
Thumbnails
Contents