Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)

1992-07-04 / 156. szám, szombat

1992. JÚLIUS 4. HAZAI KÖRKÉP VAGYONJEGYES PRIVATIZÁCIÓ A MÁSODIK FORDULÓ ÁRFOLYAMAI A héten tanácskozott a Szövetsé­gi Pénzügyminisztériumnak az a bi­zottsága, amely az egyes privatizá­ciós fordulókban értékesítésre kerü­lő részvények árfolyamát hivatott megszabni. Közelebbit Jaroslav Ju­rečka és Vladimír Rudlováček mi­niszterhelyettestől tudott meg e kér­désről a Hospodárske noviny mun­katársa. A szakemberektől kapott tájékoztatás értelmében az árfolya­mokat úgy módosítják, hogy azok­nak a vállalatoknak az esetében, amelyek részvényei iránt nem nyil­vánult meg túlkereslet, néhány kivé­teltől eltekintve az árfolyam egysé­ges csökkentésére kerül sor. • Tehát milyen árfolyamok lesz­nek a második fordulóban? - A legalacsonyabb árfolyam 100 befektetési pontért 10 részvény, a- legmagasabb pedig 1 részvény 400 pontért. Magasabb árfolyam megszabására eddig nem volt szük­ség. Az elsó forduló eredményei pozitívak, a felkínált részvények 30 százaléka elkelt, a vállalatok egy­harmada iránt nyilvánult meg túlke­reslet. Ez jó feltételeket teremt ah­Jioz, hogy a második forduló is ha­sonló eredménnyel záruljon. • Bekerültek a második forduló­ba azok a részvénytársaságok is, amelyeknek már csak kevés részvé­nyük maradt eladásra, mint például • a Slovpapnak? Mint ismeretes, e vállalat 60 000 felkínált részvényé­ből csak 200 maradt eladatlan. - Minden olyan részvénytársa­ság, amely az első fordulóban nem került eladásra - egyébként 48-at -adtak el sikeresen az első forduló­ban -, bekerült a második fordulóba, legyen szó esetében bármilyen kis mennyiségű eladatlan részvényről. • Jó, hogy azon részvénytársa­ságok esetében, amelyeknél nem következett be túlkereslet, a ,,túlke­resletesektól" eltérően részvényeik árfolyamát egységesítették a máso­dik fordulóra? Hiszen a kereslet na­gyon széles skálán -0,5 százaléktól 99,5 százalékig - mozgott, tehát az egységes árfolyam nagyon távol áll a piaci ártól. - A túlkínálat kategóriájába került vállalatoknál abból az alapelvből in­dultunk ki, hogy a 3 részvény 100 pontért árfolyamot leszállítjuk 7 részvény 100 pontért árfolyamra, a következő kivételektől eltekintve: a) A 0-20 százalékos relatív ke­reslet esetében nagyobb árfolyam­csökkenést hajtanak végre, maxi­málisan azonban 10 részvény 100 pontért arányra. b) A 65-100 százalékos relatív. kereslet esetében (vagyis amely részvénytársaságoknak kevesebb részvénye maradt eladatlan), az ár­folyamcsökkentés kisebb mértékű, 6 részvény 100 pontért aránytól 1 részvény 200 pontig arányig (ez utóbbi a kínálatnak mindössze a 0,7 százalékát érinti) mozoghat. Tudatosítani kell, hogy olyan érté­kesítési módszerről van szó, amely az eladást meggyorsítja, és ennek világosan megfogalmazott szabályai vannak. A túlkereslet esetében többnyire a részvények árfolyamá­nak emelését alkalmaztuk. Az első forduló eredményéből még nem vonható le a következtetés, hogy a részvénytársaságok egyértelműen exkluzívakra és olyanokra csoporto­síthatók, amelyek iránt végképp nincs érdeklődés. Meg kell találnunk az optimumot a vagyonjegyes priva­tizáció gyorsaságát, anyagi költsé­geit stb. illetően. Tehát még nem beszélhetünk valódi piacról. KAREL KLEIN OLVASÓINK FIGYELMÉBE! Megjelent a KUPÓNOVÁ PRIVATIZÁCIA c. folyóirat 7-es száma, amely az új részvényárfolyamokat az első forduló részletes ered­ményeivel együtt közli. Meg­vásárolható a postahivata­lokban, és megtalálható a re­gisztrációs helyeken is. MECIAR KONTRA MF DNES TÁRGYALÁS A PRÁGAI VÁROSI BÍRÓSÁGON A prágai városi bíróság csütörtökön kezdte tárgyalni a Vladimir Mečiar kontra Mladá Fronta Dnes ügyet. A per tárgyát A nemáovai jogász kapcsolatai című cikk képezi, amely 1992. február 27-én jelent meg a lapban. Ebben Ján Mano, a Nemzetbiztonsági Testület volt trencsé­ni nyomozója beszélt a lap két munkatár­sának Vladimir Mečiar állítólagos ŠtB-s múltjáról. Vladimír Mečiar szlovák miniszterel­nök összesen 1 millió 950 ezer korona kártérítést követel. Ennyiben állapította meg a cikk által neki okozott károkat, mivel szerinte az interjú többek között megsértette és veszélyeztette „erkölcsi és fizikai integritását". A perről részletesen beszámol a cseh­országi sajtó. A tudósítók szerint az is­mert prágai napilap jogi képviselője java­solta, vessék el a vádat, mivel a cikk nem sértette meg Vladimír Mečiar jogait, a szerzők szabályszerűen jártak el az interjú elkészítése során. Ezt az indít­ványt nem fogadták el. - Sohasem voltam lekötelezettje a közbiztonsági szerveknek, sem pedig az ŠtB-nek - jelentette ki Vladimír Mečiar a bíróság előtt. Azt állította, hogy Ján Mano, akivel az interjú készült, nem mon­dott igazat. 1987 és 1989 között az ŠtB munkatársai háromszor bekísérték ót, ál­lítólag szovjetellenes és szocialistaelle­nes kiadványok terjesztése miatt. - Ké­sőbb megtudtam az egyik ŠtB-tiszttôl, hogy így ellenőrizték, alkalmas vagyok-e az együttműködésre, de úgy döntöttek, hogy nem - mondta. Abban az időben Mečiar a nemšovái Skloobal jogászaként dolgozott. Libor Ševčík, a lap főszerkesztője el­mondta, hogy két szerkesztője a szoká­sos módon járt el az interjú elkészítése­kor. Emlékeztetett, hogy a Szlovák Nem­zeti Tanács honvédelmi és biztonsági bizottságának jelentése részletesen ele­mezte Vladimír Mečiar tevékenységét. Ján Mano, a másik vádlott kijelentette, hogy a lapnak adott válaszai a valóságot tükrözik, és a szerkesztőség nem ferdítet­te el gondolatait. Mečiar belügyminiszter­ként leváltotta öt a nemzetbiztonsági tes­tületben betöltött funkciójából, de végül saját kérésére távozott a testületből. Ennyit a csütörtöki tárgyalásról, ame­lyet bizonytalan időre elnapoltak. A folyta­tásról majd tájékoztatjuk olvasóinkat. HELYZETKÉP A MUNKANÉLKÜLIEKRŐL KEVESEBBEN KAPNAK SEGÉLYT Tavalyhoz viszonyítva csökkent azok száma, akik munkanélküli segélyt kap­nak. Míg 1991-ben a munkanélküliek 67 százaléka, az idén 47 százaléka kapott segélyt. Ez derült ki abból a közvéle­ménykutatásból, amelyet a Munkaügyi Kutatóintézet, a Közvéleménykutató Inté­zet és a Társadalmi Elemzéseket Végző Ügynökség valósított meg. összesen 1500 személyt kérdeztek meg a két köz­társaságból. Kiderült, hogy Csehországban rövi­debb ideig keresnek új munkahelyeket azok, akik elvesztik munkájukat, mint Szlovákiában. Csehországban átlagban három hónap kell ehhez, Szlovákiában három hónaptól egy év. Azonos viszont azoknak az aránya, akik már több mint egy éve nincsenek munkaviszonyban, mind a két köztársaságban tizenöt száza­lék az arányuk. Érdekes megállapítás, hogy a munka­nélküliek a tavalyinál többet tettek az új munkahely keresésében, csökkent azok aránya, akik csak a munkaügyi hivatalok­ra bízzák sorsukat. Többen adnak fel apróhirdetéseket, keresnek munkát kül­földön, fordulnak a magán munkaközvetí­tőkhöz. Míg az elmúlt évben csak 40 százalékuk érdeklődött aziránt, hogy tel­jesen új szakképzettséget szerezzen, az idén már 62 százalékuk. A kutatás ered­ményei is megerősítették azt a tapaszta­latot, hogy a vállalatok nem hajlandók foglalkoztatni azokat, akik nyugdíj előtt állnak, továbbá a kisgyermekes anyákat és a romákat. A megkérdezettek többsé­ge, mintegy 70 százaléka azt vallotta, hogy családjának életszínvonala csök­kent. MÁSOK ÍRTÁK A KÁDÁRIZMUS VISSZATÉRÉSE A szlovák politikai vezetők egyre világosabban kifejtik, hogy komo­lyan gondolják a gazdasági stratégia megváltoztatását. Bármilyen „kör­mönfont" is lesz az új szövetségi kormány programnyilatkozata, a kö­zös állam esetleges fennmaradása szempontjából végül az lesz a leg­fontosabb, hogy milyen gyakorlati lépéseket tesznek a nemzeti kormá­nyok, és a gazdaságpolitika terüle­tén megszületik-e az alapvető egyezség. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom, amely már több ízben tanúsította a durva hatalmi eszközök iránti vonzalmát (lásd a szövetségi televízióra, az újságírókra vagy az államigazgatás munkatársaira gya­korolt nyomást, most a gazdaság­ban is érvényesíteni akarja az ilyen módszereket, amelyek többé-ke­vésbé a múltra emlékeztetnek. Meg kell említeni, hogy a gazdasági (Ľu­dovít Čermák) és a pénzügyi (Július Tóth) tárcák élére tipikus technokra­ták és nem közgazdászok kerültek, akiknek nincsenek gyakorlati és el­méleti tapasztalataik a makroökonó­mia terén, viszont közvetlen kapcso­latban állnak az ipari lobbival (Szlo­vák Ipari Szövetség, Kelet-szlová­kiai Vasmű vagy a garamszentke­reszti Alumíniumkohó, amelyben eddig működtek). Ugyanilyen sokat­mondó, hogy Anton Vavro lemondott a Csehszlovák Állami Bank szlová­kiai alelnökének funkciójáról és a banktanácsban betöltött tisztségé­ről is. Ennek drámaibb a háttere annál, mint ahogyan azt eddig a bankokhoz közel álló körök állí­tották. Fontos jelzés az a találkozó, amelyet a DSZM gazdasági straté­gái a múlt hét végén szerveztek: Vavrót megkerülve, meghívták a szlovák kereskedelmi bankok igazgatóit, és világosan megmagya­rázták nekik, hogy mit várnak el tőlük a jövőben. Elsősorban a köz­ponti utasítások szigorú betartását. Arról, hogy ki kap hitelt, a kormány­szervek döntenek majd, a bankok döntéshozatali jogköre jelentős mér­tékben csökken. A központi irányítás alapját ugyan nem az anyagi mérle­gek képezik, de bevezetik a pénz­áramlás központi irányítását. Míg a reális szocialista tervjátékok a köz­pont-vállalatok vonalon folytak, most hasonló játék várható a pénz kapcsán. A nyolcvanas években pontosan ilyen gazdaságpolitikát próbáltak megvalósítani a reformkommunista rendszerek Jugoszláviában, Len­gyelországban és Magyarországon. Akkoriban Nyugaton bizonyos ro­konszenvet, Keleten pedig reményt keltettek ezek a lépések. A 90-es évek Szlovákiájának megkésett ká­dárizálása csupán egyvalamit hoz­hat: a végleges szakítást a csehek­kel és a nemzetközi elszigeteltséget. (Lidové noviny) ÚJ MINISZTER, RÉGI GONDOK PÉNZ, PÉNZ, PÉNZ... (Munkatársunktól) - Dr. Viliam Soboňa egészségügyi miniszter rö­viddel hivatalba lépése után, a meg­hirdetett sajtótájékoztató előtt, előbb a kormánylapnak számító Koridor, majd a kiválasztott négy szlovák napilap (Národná obroda, Smena, Pravda, Práca) munkatársának nyi­latkozott az egészségügyi tárca leg­sürgősebb teendőiről, a valamennyi­ünket érintő beteges egészségügy ..gyógyításának" mikéntjéről. Az említett szlovák lapok keddi kiadásaiból megtudhattuk, hogy az új miniszter folytatni kívánja az előd­je által elindított egészségügyi refor­mot, habár mind a koncepcióról, mind az egyes lépések valóra váltá­sáról sajátos elképzelései vannak. Kitért az egészségügyben évek óta jelentkező pénzhiányra. Szerinte a megoldást az új társadalombizto­sítási törvény hozza majd meg, amely nemcsak az állam, hanem a munkáltató kötelességeit is rögzíti majd. A leglényegesebb az anyagi elosztás teljes decentralizációja, a pénz felhasználásáról a régiók (járások) döntenek majd. A központi biztosítónak az új miniszter koordi­náló és ellenőrző szerepet szán. csupán. A kollégák nem hagyták ki a lehe­tőséget, s megkérdezték, mi a mi­niszter véleménye a múltban nagy port kavart ún. abortusztörvény mó­dosítását szorgalmazó javaslatról. Dr. Viliam Soboňa szerint értelmet­len szorgalmazni olyasmit, amiből hiányzik a belső logika. A tiltás nem segítség; elsősorban lehetőséget kell adni arra, hogy mindenki meg­felelő módon védekezzen a nem kívánt terhesség ellen. A jövőben - jelenleg a reszort a legfontosabb tennivalókra összpontosít - foglal­kozni kívánnak ezzel a kérdéssel, persze más megközelítésből. A közvélemény előtt nem titok az egészségügyi dolgozók bérkövete­lése. A miniszter úr kifejtette, a na­pokban tárgyalóasztalhoz ül érdek­védelmi szervezeteik képviselőivel, hogy megtudja az alkalmazottak elégedetlenségének valós okait. Nem tagadom, a „kiválasztottak­nak" adott interjúk elolvasása után semmi kedvem nem volt végigülni a hivatalos sajtótájékoztatót. Úgy véltem, hogy a tárca vezetője semmi újat nem tud hozzáfűzni a két nappal ezelőtt elmondottakhoz. Hogy mégis elmentem, annak két oka volt. Az egyik, gondoltam, hátha mégis olyat tudok meg első kézből, amiről tájé­koztathatom lapunk olvasóit. A má­sik: meg akartam kérdezni, vajon számolnunk kell-e azzal, hogy a jö­vőben bizonyos „vércsoport" sze­rint kategorizálja majd a miniszter úr az újságírókat, s így lesznek, akiket a valamennyiünket érintő kérdések­ről előbb tájékoztat. Dr. Viliam Soboňa a sajtótitkárára bízta a kérdés megválaszolását, aki az ominózus interjúkat a kollégák türelmetlenségével indokolta. Kifo­gásomhoz a miniszter úr csak annyit fűzött hozzá, hogy a jövőben nem történnek ilyen baklövések, hiszen egyformán kívánja tájékoztatni a sajtó képviselőit. Hangsúlyozta, a minisztérium nagyon fontosnak tartja, hogy lépéseiről a lakosság azonnal értesüljön, s ehhez - a kö­zös cél érdekében - az újságírók támogatását reméli. (péterfi) ÖSSZEFOGÁS BŐS-ÜGYBEN A DUNA KONFERENCIA KÖZÖS BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE A jelentős nemzetközi visszhangot ki­váltott Duna Konferencia (Dunaszerda­hely 1992. április 25.) szellemében to­vább munkálkodó Közös Bizottság soron következő ülését csütörtökön a magyaror­szági Ásványrárón tartotta, Böösy Imre polgármester elnökletével. A bizottság to­vábbi tagjai csallóközi, szigetközi polgár­mesterek és a polgári kezdeményezések képviselői (EURO-DANUBE, Reflex), Az ülésen a bizottság megállapította, hogy a Duna Konferencia Memorandu­mára pozitív visszajelzések érkeztek, je­lentős a nemzetközi visszhangja is. A konferencián elfogadott célokat támo­gatja többek közt Habsburg Ottó, az Európa Parlament képviselője, Richard Hartley, az Európa Tanács titkára, Kenn Collins, az Európa Parlament Környezet­védelmi Bizottságának elnöke, Jan Pierre Raffin, az Európa Parlament képvise­lője, aki interpellált a Duna Konferencián elfogadott állásfoglalás ügyében. A Duna Konferencia fő céljának tekintette, hogy Szigetköz és Csallóköz lakosainak nevé­ben állást foglaljon a „C" variáns munká­latainak azonnali leállítása mellett és szorgalmazza a közös szakmai vizsgála­tok megkezdését az, érintett Duna-szaka­szon. A jelenlevők felháborodottan állapít­ják meg, hogy ezek a munkálatok mind a mai napig intenzíven folytatódnak (új gát építése, felvízcsatorna feltöltése, to­vábbi erdőirtás). A bizottság, amely rendszeresen ülé­sezik, már a II. Duna Konferenciát készíti elő, és figyelemmel kíséri, hogy mennyire jüt érvényre az érintett térségben élők véleménye az illetékes kormányok és par­lamentek szintjén. Ezekről tájékoztatja az európai közvéleményt. A bizottság tagjai a II. Duna Konferenciáig a Memorandum szellemében képviselik a térség vélemé­nyét a bősi vízerőművel kapcsolatban. Létrehozzák a regionális együttműködés jogi és szervezeti kereteit, amelynek vég­ső célja a közös szlovák, magyar és osztrák „Euroregio-Pannonium" megala­kítása, amely garantálja a térségben élők érdekeinek védelmét. Ján Babej Böösy Imre és Benkovlcs Klára Kvarda József, Euro-Danube az előkészítő kezdeményezés bizottság elnökei A SZOVJETUNIÓBA ELHURCOLT POLGÁROK KIEGÉSZÍTŐ NÉVSORA (Mivel az eredeti lista nem tartalmazza a nemzetiséget, csak feltételezés alapján tüntethetjük fel a neveket magyarul) 3583/91 Csánó István, 1899. 5. 20, meghalt, Bős (Kijev) 8104/91 Czilling Imre, 1910. 9. 19. Szőgyén (Uman tábor) 8451/91 Csányi Gyula, 1913. 2. 21., Érsekújvár (Uralszk) 8565/91 Csáky János, 1913. 8. 26, Kelenye (Don) 8803/91 Csacha Dezső, 1909. 10. 31., meghalt, Vyšné Hágy (Szánok) 8880/91 Cservenka Mihály, 1922. 3. 9. Vŕbová nad Váhom (Csahtin) 8657/91 Csicsó Béla, 1916. 7. 7. meghalt, Madar (Kijev) 8967/91 Csekey Lajos, 1914. 6. 4., meghalt, Felsőszécs (Ogyessza) 8969/91 Csibulya György, 1915, 7. 25., meghalt, Ipolynyék (Szuhumi) 8971/91 Csonger János, 1909. 10. 20., Ipolynyék (Harkov) 9087/91 Cséhfalvay Alajos, 1923. 11. 28., Komárom (Karpinszk) 9368/91 Czető Károly, 1925. 7. 15., Bél (Donbasz) 9414/91 Csáji Bertalan, 1919. 3. 23., Nagyida (Ural) 9473/91 Czibor József, 1906. 8. 6., Marcelháza (Szovjetunió) 9494/91 Cibulka Jozef, 1908. 3. 6., meghalt, Tarkoskedd (Kujbisev) 9585/91 Čabnický František, 1904. 7. 29., meghalt, Šavoľ (Szovjetunió) 9646/91 Csemez Ferdinánd, 1909. 8. 26., Felsőszeli, (Szovjetunió) 10071/91 Csandal István, 1923. 8. 10., Felsőszeli (Kalinyin) 10073/91 Csuport László, 1924. 6. 23., Vŕbová nad Váhom (Leningrád) 10212/91 Csicsola Gábor, 1915. 3. 25., meghalt, Vágsellye (Donyeck) (Folytatjuk) á­KÉPEKET, 270-678. MAI ORC 108 x 84­668-547, 1600 EG 32 ország temény í vagy valu kező číri 4100, Csf (R0040) VIDEÓK/ családi ol< Gyarmati, ELADNÁA os, kifogá' gyűjteméi leghíreset Stones st 350 Ft/ S352549Í ségbe. HASIZOr\ eladó. Tel PANZIÓS LEM! Elac dászkép ( gású kere EXjP S3 5 kesztőség OLCSÓ t pen. B, (M06181 KANÁRI-Í gán négy egyhetes I éven beli 785-794, (S5301121 t/) ľD <N Cl OI 52 ÉVES, f lakással é; ne hozzá i val házass szereti. „K re a szerk< BÉCSBEN mondott, . val megisr dohányzó, Megbízh; a szerkesz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents