Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)

1992-07-29 / 177. szám, szerda

HIREK - VÉLEMENYEK .ÚJ szól 1992. JÚLIUS 29. SZEREPCSERE A pártvezérek akaratát lelkiismeretesen végrehajtó hivatalno­kokként mutatkoztak be a nemzeti parlamentek elnökei hétfői találkôzójukon. A kollektív államfői testületek elnökeiben fel sem merült a kétség, vajon Klaus és Mečiar megállapodása kötelezi-e őket. Megegyeztek hát abban, amiben inkább a parlamenti határozat­tal meghatalmazott kormányfőknek kellett volna megállapodniuk. Meghökkentő szerepcsere ez. A törvényhozók végrehajtják, amiben a végrehajtó hatalom legfelsőbb képviselői állapodtak meg. Persze, a jobboldali cseh PDP magatartásán nem lehet csodál­kozni. Egyszerűen megunták azt az örökös csatározást, vitatkozást, ami óhatatlanul (vagy éppen óhajtottan) lassította a gazdasági reform gyors végrehajtá­sát, melyet pedig egyébként még 1990-ben az or­szág mindkét ré­sze megszavazott. Megunták a két választás közti években, hogy a reform törvényeinek meghozatalát minduntalanul fékezte egyrészt az államjogi berendezkedésről folyó vita, másrészt pedig a szlovákiai képviselők jelentős részének a reformok végrehajtását objektíve lassító értelmezése. Mečiarék választási győzelme után pedig telje­sen nyilvánvalóvá vált számukra, hogy alig akadna olyan törvény, amelyet a szövetségi parlament el tudna fogadni, alig akadna olyan kérdés, amelyben meg tudnának állapodni. A szlovák képviselők szerint például a csehek nagylelkűen szavaz­hatnak (szavazhatnának) meg jogokat a nemzeti és etnikai kisebbsé­geknek, ha ők a saját hárommilliós német kisebbségüktől a háború után már megszabadultak. A csehek pedig azzal nem értenek egyet, hogy a szlovák képviselők le akarják szorítani az adók mértékét, ami nézetük . szerint a gazdasági versenyben való egyenlő részvétel lehetőségét kérdőjelezné meg. Ilyen és hasonló ellentmondásos érdekek mellett növekedett Szlovákiában a munkanélküliség, Cseh­országban pedig az eredményesen vállalkozók száma. Immár egyér­telművé vált, a csehek (sikereiken felbuzdulva is) tovább akarnak lépni a gazdasági kibontakozás terén, Szlovákia fölösleges kolonccá vált számukra. Gazdaságilag és politikailag egyaránt. Hiszen egy újabb magyarellenes szlovák nyelvtörvény és Mečiar sorozatos magyarellenes megnyilatkozásai pillanatnyilag nemcsak Szlovákiát minősítik, nemcsak a szlovákoknak és az itt élő magyaroknak okozhatnak kárt, hanem a szlovák-magyar viszonyban „teljesen vétlen" cseheknek is. Mindezek után nem csoda, hogy a csehek, akik nem is ígérgették a népszavazást, ugyancsak ódzkodnak tőle, Mečiarék pedig, habár megígérték a referendumot, utólag kitalálták az eső után köpönyeg féle népszavazást - a visszafordíthatatlanul elhatározott kérdésről. Ám nem éppen mellékes kérdés, mi lesz akkor, ha a szlovákiai népszavazás a közös állam fenntartása mellett dönt - visszafogad­nak-e a csehek, visszaállítható-e a közös állam. Jl _ Uhde-Gašparovič páros minduntalanul a felosztás „alkot­MZ mányos útját" emlegette. Tehetik, hiszen senki sem néz utána, mennyiben áll összhangban az alkotmánytörvényekkel a fel­osztás négy módozata közül a népszavazáson kívüli három. Az alkotmányos út emlegetése mindinkább üres frázispufogtatás. Az alkotmánytörvényekben ugyanis hiába keresnénk az Uhde-Gašparo­vič megállapodás szerinti bizottságok létrehozatalának és működésé­nek jogi alapjait avagy az ország szétverésére irányuló egyoldalú lépéseket igazoló cikkelyeket. Ilyen körülmények között viszont ugyanazok az okok, amelyek az ország széthullásához vezetnek, gyakorlatilag megvalósíthatatlan vágyálommá teszik a vámunió és egyéb föderációpótló viszonyok működtetését. FEKETE MARIAN ÉS GYŰLNEK AZ ÜRES ÜVEGEK (Folytatás az 1. oldalról) - A palackok viszont egyre gyűl­nek: a feldolgozóknál, a kereske­dőknél és nem utolsósorban a fo­gyasztóknál. - Igen, egyre több halmozódott fel. A töltőüzemeknek át kellett ven­niük a gyártóktól, mert szerződésük volt, ellenkező esetben megbüntet­ték volna őket. A kereskedők viszont megtehetik, hogy nem váltják visz­sza, elutasítják a fogyasztókat, ezért maradnak az üvegek náluk. -Amit elmondott, ezek tények. De hogyan lehetne megoldani az üvegügyet? - A kereskedelem azzal érvel, hogy nem raktározhatja a palacko­kat, mert bizonyos tőkéjét lekötné és a banknak kamatot kell fizetni. Vi­szont a bank még mindig állami, tehát irányítható volna, csak valaki­nek kezébe kellene vennie az ügyet. - Az állami kereskedelemhez vi­szont az üzlethálózatnak csupán 20 százaléka tartozik... - Ez igaz. De ha vállalkozó vol­nék, bérelnék egy csarnokot és ott felhalmoznám az üvegeket. Valami­lyen módon biztosan el lehetne érni, hogy a bank ne büntesse a megol­dásra törekvőket. - ön szerint az államnak kellene beavatkozni? - Igen. - Tulajdonképpen már beavatko­zott: megszüntette azt a törvényt, amely a kereskedőket a palackok visszaváltására kötelezte. - Ezt se nekem róják fel! A felü­gyelőség nevében véleményeztük a kereskedelmi törvényt, amely sze­rény megállapításom szerint nemi­gen nevezhető fogyasztói beállított­ságúnak. Alig említi a vevőt a piac résztvevőjeként, arról pedig már nem is szólva, hogy a gyakorlati kérdésekkel egyáltalán nem fogla­kozik. Kezdeményeztem, hogy tar­talmazza a fogyasztói érdekvédel­met, de sajnos ezt a törvényalkotók nem vették figyelembe. - Tehát a törvényből is kimarad­tunk. De legyünk konkrétak: én, a fo­gyasztó, mit tegyek, ha a konyhám, az erkélyem tele van üres üvegekkel és csak annyit váltanak vissza a szomszéd boltban, amennyiről cé­dulám van. ~ - Ebben nagyon nehéz tanácsot adni. De talán nem árulok el titkot, hogy a sörös üvegeket én sosem váltottam vissza itthon, a szomszé­dos országokban ínindig többet kap­tam értük. - Nem hinném, hogy ez mindenki számára elfogadható út, a fogyasztó tehát kilátástalan helyzetbe került... - Ráadásul még vele fizettetik meg a bérleti díjat is, tehát mintegy kölcsönadja a pénzt a kereskedők­nek az üvegekért. - Van valamilyen hatásköre a ke­reskedelmi felügyelőségnek, bea­vatkozhat? - A ránk vonatkozó törvény sze­rint csak a kereskedelem bizonyít­hatóan helytelen eljárása miatt bün­tethetünk. A palackügy viszont nem a kereskedők ügyé. Legtöbb vállalat és magánkereskedő legalább azo­kat az üvegeket visszaváltja, ame­lyeket tőle vettek meg, s ezzel bezá­rul a kör. - Valóban nincs más megoldás, csak mérgünkben összetöri az üve­geket? - Már írtam a belügyminiszter­nek, hogy az államigazgatási szer­vek is próbáljanak megoldást keres­ni, hisz ők is felelősek a lakosság ellátásáért. Tudom, ez nem teljesen az ő asztaluk: ott kell kiküszöbölni a gondot ahol keletkezett. A palac­kok gyártóinál, azoknál, akik a ter­mékeiket az üvegekbe töltik és a for­galmazóknál. Az üres üvegek nem maradhatnak örökre a fogyasztó nyakán. DEÁK TERÉZ TANÁCSKOZOTT AZ RMDSZ VEZETŐSÉGE MÉG NINCS DÖNTÉS A RENDKÍVÜLI KONGRESSZUSRÓL A Romániai Magyar Demokrata Szövetség országos vezetősége szerint a román kormány azon dön­tése, hogy leváltja Kovászna és Hargita megyék magyar nemzetisé­gű prefektusait és helyükre román nemzetiségű személyeket nevez ki, teljesen indokolatlan és sérti a ma­gyar kisebbség jogait. Az RMDSZ ezért újra határozottan tiltakozik az erdélyi magyar kisebbséget diszkri­mináló intézkedés ellen és követeli annak azonnali hatályon kívül helye­zését. Az RMDSZ OV szombaton Brassóban tárgyalt és külön határo­zatban foglalt állást az ügyben. A szövetség vezetősége felhívta a két székelyföldi megye lakosságát, hogy ezen a héten állandóan visel­jen fehér vagy sárga kokárdát, szim­bolikusan jelezve ezzel, hogy Ro­mániában a magyarság még mindig csupán másodosztályú állampolgár­nak számít. Időközben a magyarság képviselői újra tárgyalnak a buka­resti kormánnyal. Ha ezek a tárgya­lások nem hoznak eredményt, akkor fontolóra veszik másfajta tiltakozó akciók megszervezését is. A vezetőségi ülés résztvevői megtárgyalták az RMDSZ Maros megyei szervezete által kidolgozott tanulmányt is, amely a rendszervál­tást kővető két és fél éves időszak­ban a romániai magyarokat ért sé­relmekkel foglalkozik és elemzi azo­kat. Az elnökség a dokumentumot elfogadta. Egyebek közt szó van benne az ismert marosvásárhelyi eseményekről (1990 március), az iskolaügyről stb. Az elnökség részletesen tárgyalt arról is, hogyan vonják be a szep­tember 27-ére kiírt parlamenti és elnökválasztást megelőző kam­pányba az Erdélyen kívül élő ma­gyarságot. Ezzel kapcsolatos hír, hogy a Román Nemzeti Egységpárt Gheorghe Funart, a magyarelle­nességéről hírhedt kolozsvári pol­gármestert választotta meg hivata­los elnökjelöltjévé. A nacionalista párt vezetősége a hét végén Maros­vásárhelyen ülésezett. A magabiz­tos Funar a gyűlés után úgy nyilat­kozott, hogy esélyesnek érzi magát, mert célja, Nagy-Románia megvaló­sítása állítólag egybeesik a román nép nagy többségének elképzelése­ivel. Azt is kijelentette, hogy szerinte az első fordulóban egyetlen jelölt sem szerzi meg a szavazatok több mint 50 százalékát, ezért második fordulóra is szükség lesz. Ebben pedig Funar - ahogy mondta - szá­mít a magyarok szavazataira is. Az RMDSZ vezetősége egyéb­ként még ezen az ülésen sem dön­tött a rendkívüli kongresszus dátu­máról. Csupán abban egyezett meg, hogy azonnal a választások után, valószínűleg október közepén, Ko­lozsvárott összeül a küldöttek orszá­gos tanácsa, mely az RMDSZ-parla­ment szerepét tölti be. Részletesen megtárgyalja a szövetség helyzetét, valamint a további tennivalókat, mégpedig a választások eredmé­nyeinek tükrében. A következő elnökségi ülést au­gusztus 22-ére Kolozsvárra hívták össze. KOKES JÁNOS BAGDAD NEM NYERT CSATÁT VÁLTOZATLANUL ÉRVÉNYBEN MARADNAK A SZANKCIÓK Bár Bagdad meghátrált és hétfőn kompromisszummal zárult Irak és az ENSZ vitája, a Biztonsági Tanács mégis úgy döntött, továbbra is ér­vényben maradnak az Irak elleni szankciók, mert a testület egyáltalán nem elégedett a tűzszüneti feltételek betartásával. Mint ismeretes, Bag­dadban hétfőn közölték, hogy már beengedik a mezőgazdasági minisz­térium épületébe az ENSZ katonai szakértőit. Jósé Louis Jesus kap­verdi diplomata, aki ebben a hónap­ban a BT elnöki tisztét betölli, hétfő esti tájékoztatójában nem említette az ENSZ-megfigyelők körüli három­hetes huzavonát. Bush amerikai elnök szintén kö­zölte, a szankciók mindaddig ér­vényben maradnak, amíg Szaddam Husszein hatalmon lesz. Hozzá kell tenni, Szaddam távozása a szank­ciók feloldásának nem legális felté­tele. Nyilvánvaló, hogy az amerikai elnöknek sem tetszik a hétfői komp­romisszum, ugyanis Bagdad kikötöt­te: amerikai szakértők nem léphetik át a minisztérium küszöbét, csak más országbéliek. A kompromisszum ellenére a BT­hez közelálló források jelezték, a ta­nács nemcsak azzal elégedetlen, ahogy Irak viszonyult a megfigyelők­höz, de még több mást is kifogásolt magatartásában. így például a felke­lő kurdok elleni blokádot, a síiták elleni támadásokat, az iraki-kuvaiti határ mentén húzódó demarkációs vonal elutasítását és annak a megál­lapodásnak az elvetését, amely sze­rint Irakban szabadon mozoghatná­nak az ENSZ járőrei és a humanitá­rius dolgozók. Rolf Ekeus ENSZ-megbízott máris megérkezett Bagdadba, hogy a megfigyelők munkáját vezesse. Mint ismeretes, Irak hajthatatlansá­ga miatt a szakértők egy csoportja kénytelen volt elhagyni az országot. Azt azonban nem közölte, hogy a „semleges" katonai szakértők mi­kor léphetnek be a mezőgazdasági minisztérium épületébe, bár egy meg nem nevezett bagdadi szemé­lyiség azt mondta, hogy amikor csak akarnak. George Bush, akit állítólag fellel­kesített e Szaddam elleni legutóbbi siker, hétfőn felszólította az amerikai választókat, hogy az ő jelöltségét támogassák. Ugyanakkor az ameri­kai elnök valószínűleg elégedetlen eddigi kampányával, s a Wisconsin állam egyik nyomdaipari központjá­ban megtartott beszédében a saját külpolitikai sikereit helyezte előtér­be, mondván, ezek miatt is megér­demli, hogy még négy évig a Fehér Házban maradjon. ,,Ha a késő éj­szakai órákban a Fehér Házban megszólal a telefon és külpolitikai válságról szól a hír, az amerikaiak­nak biztosaknak kell lenniük abban, hogy a férfi, aki felemelte a kagylót, megfelelő tapasztalatokkal rendel­kezik ahhoz, hogy helyesen döntsön." Tegnap délután kaptuk a hírt, hogy ismeretlen fegyveresek hétfőn megtámadtak a kurdok által ellenőr­zött Szulejmanija észak-iraki város­ban az ENSZ-erők laktanyáját, ahol csehszlovák katonák is vannak. A hírt független források még nem erősítették meg. Dzsalal Talabani, a kurdok veze­tője azt állítja: bizonyítékai vannak arra, hogy a támadásokat az ENSZ és a segélyszervezetek munkatársai ellen az iraki titkosrendőrség hajtja végre. Bagdad azzal utasítja el a fe­lelősséget, hogy ezeket a területeket nem ellenőrzi. MEGKÖTIK JELCIN KEZÉT Az orosz parlamentben tegnap tájékozódó jellegű vita kezdődött a Kuril-szigetekről. Mint ismeretes, ez a probléma jelenti a legnagyob gondot Oroszország és Japán kapcsolataiban. A Kuril-szigetcsoporthoz tartozó négy kis szigetet a Szovjetunió a második világháború után annektálta, s Tokió az igazság nevében most visszaköveteli azokat. Tekintettel arra, hogy az orosz parlament tavaszi ülésszaka már véget ért, a tegnapi vita nem volt hivatalos jellegű, a képviselők nem fogadhattak el kötelező érvényű dokumentumot. A konzervatív honatyák azt követelik, hogy Borisz Jelcin, aki szeptember 13-14-én tesz hivatalos látogatást Japánban ; ne vitassa meg ezt a kérdést vendéglátóival annak előtte, hogy a parlament elvi állásfoglalást tesz közzé. A konzerva­tívok ugyanis egyértelműen Oroszország területi integritásának a hívei, s nem akarják visszaadni a szigeteket. NÉHÁNY SORBAN T allinnban hétfőn lövöldözés tört ki észt és orosz katonák egy csoportja között. Állítólag egy orosz tiszt és egy polgári személy súlyos sérüléseket szen­vedett. Az orosz és az észt források egyetértenek abban, az incidenst az idéz­te elő, hogy az észtek egyik alakulata elfoglalt egy objektumot, melyet korábban a szovjet, most pedig az orosz kontingens használ. I rán visszaadta Kuvaitnak azt a hat utasszállító repülőgépet, melyet Irak az Öböl-háború idején iráni területre mene­kített. A teheráni kormány közölte, még folynak a tárgyalások arról, mennyit fizes­sen Kuvait a gépek karbantartásáért. Dip­lomáciai források szerint Irán kb. 90 millió dollárra tart igényt. A hmed Sah Maszud afgán védelmi miniszter újságírók előtt elmondta, az ország új iszlám kormányának nincs pénze a biztonsági szervek tagjainak fize­tésére. Ebből az alkalomból felszólította a nemzetközi közösséget, mielőbb nyújt­son támogatást országának. Hangsúlyoz­ta, a segítségre most van szükség, nem pedig majd akkor, ha Kabulban már nyu­galom lesz. A fővárosban a múlt héten is heves összecsapások voltak a rivális' frakciók között. A békét csak a biztonsági erők próbálhatnák meg helyreállítani, de nekik meg nem tudnak fizetni. P jotr Aven orosz külkereskedelmi mi­niszter a Komszomolszkaja Pravda című napilapnak adott nyilatkozatában azt mondta, a köztársaság külkereskedel­mében változatlanul az olajnak jut a fő­szerep. Az orosz export 64 százalékát jelenleg is az olaj és a földgáz képezi, bár az utóbbi évben a kivitt mennyiség 30 százalékkal csökkent. Ennék következ­ményeként 15 százalékkal visszaesett az orosz import is. B utrosz Ghali ENSZ-főtitkár a Bizton­sági Tanács egyhangú jóváhagyá­sával úgynevezett technikai missziót indít Szomáliába. A misszió feladata lesz a helyzet tanulmányozása, s ennek alap­ján tesz majd javaslatot arra, milyen mó­don nyújthatna a világszervezet segítsé­get a háború és éhínség sújtotta, kormá­nyozhatatlanná vált kelet-afrikai or­szágnak. R ichard von Weizsäcker német ál­lamfő tegnap aláírta a művi terhes­ségmegszakítás liberalizálásáról szóló, sokat vitatott törvényt, amely az ország egész területére érvényes. Annak ellené­re, hogy a parlament mindkét háza jóvá­hagyta már a törvényt, aláirta a kancellár és az államfő is, majd csak akkor lép hatályba, ha jóváhagyja az alkotmánybí­róság is. A karlsruhei bíróságnak meg kell még vitatnia 241 kereszténydemokrata képviselő és a bajor kormány fenntartása­it a törvénnyel szemben. L egkevesebb 350 személy vesztette életét, amikor megpróbált elszökni az egykori NDK-ból - jelentette be a ha­tárincidénsek kivizsgálásával foglalkozó különbizottság. Ez a szám közel a duplája a korábbi adatoknak, s nem kizárt, hogy a végső adat még ennél is magasabb lesz. KIRÁLYI VACSORA II. Erzsébet brit királynő trónralé­pésének 40. évfordulója alkalmából hétfő este ünnepi vacsorát rendezett a londoni Spencer House-ban. A va­csorán a jelenlegi kormányfő vett részt, a volt miniszterelnökök, vala­mint Fülöp herceg, a királynő férje, Károly herceg és felesége, Diana, s végül Peter Ustinov, a-híres szí­nész és rendező. Megjelent a vacsorán lord Calla­ghan, aki 1976-1979-ben volt kor­mányfő, Margaret Thatcher, aki 1979 és 1990 között volt a Downing ­Street 10 lakója, sir Edward Heath (1970-1974) és lord Wilson, aki kétszer is, 1964-1970-ben és 1974-1976-ban állt a kormány élén. Rossz egészségi állapotára való te­kintettel nem jelenhetett meg lord Home, aki 1963-1964-ben volt kor­mányfő. Az elhunyt sir Anthony Edent (1955-1957) felesége képvi­selte. A díszes társaságot Peter Us­tinov szórakoztatta, felidézte a volt uralkodók megjegyzéseit kormány­főikről, illetve a kormányfők véleke­dését az uralkodókról. Egyébként az a szokás, hogy a miniszterelnök a királynőt hetente tájékoztatja kormánya politikájáról. Ezek a megbeszélések szigorúan zárt ajtók mögött zajlanak.

Next

/
Thumbnails
Contents