Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)

1992-07-27 / 175. szám, hétfő

Vigyázzunk TI. 14.45 No­Barcelona tumfilm, 11/1. larkochbajá­Walt Disney eras a Kreol i d film (felira­3sport. 20.40 2.10 Bongó. gy igazi kore­NEM SZÁMOLUNK ÁREMELÉSSEL i ... a kőolajtermékeket aSlovnaftból változatlan, a csehországival azonos áron vásároljuk. A vállalat képviselőivel folytatott nemrégi tárgyalásainkon is biztosítottak bennünket arról, hogy a termelési ár nem fog növekedni. (3. oldal) FÜGG ETLEN NAPI L AP Hétfő, 1992. július 27. • Ára 2,80 korona XLV. évfolyam, .175. szám A VESZTESEK FESZTIVALJA Mintha nem is egy, hanem két vagy három filmfesztivál lett volna az elmúlt napokban Karlovy Varyban. Az elsó, a versenyfilmek mezőnye egyetlen fokkal sem volt jobb az átlagosnál, .. .ám a legizgalmasabb munkákkal az információs vetítéssorozat szolgált. (4. oldal) LÁTVÁNYOS KAVALKÁD A XXV. NYÁRI JÁTÉKOK NYITÁNYÁN snne: Kerékpár, Salzburgi Ünne­;enye. 13.15 Mű­:a, idegen haza. íe: Forma-1 Né­jp/'a. 17.55 Nyári '.ás, súlyemelés. J0 Nyári olimpia. stúdió jelentkezik. li Ünnepi Játékok > Bécsi egyveleg, kri olimpia: Torna, ló. 6.50 A szemte­Cisor. 11.00 Halál net-olasz bűnügyi ágok a mozikban. ).35 Az Enterprise mi Olimpia 1972. 17.15 Egy magas itékfitm. 18.45 Hír-. <erék. 20.15 Csak ák film. 22.00 Egy 23.20 Szögesdrót rek, 8.40 Samurai 3 a moszkitó. 10.20 li mesefilm. 11.50 2.15 Apu őrnagy, jli. 15.00 Forma-1. A rejtelmes sziget. 11 kalandfilm. 17.45 ika. 18.45 Híradó. - Visszatérés a jö­itatlan férfi. NSZK Spiegel tv-magazin­3. 23.00 Késó esti mes órák. 0.00 For­arna. HANNEL ir. 12.00 Egyveleg, p. 13.15 Egyveleg. 15.30 Turistamaga­urnal. 16:30 Egyve­Times. 18.30 Nem­i. 19.00 Super Bike deódivat. 20.00 Kar­l/fa/' film. 22.30 Egy­isító. 10.00 Szívhez Irány a nagyvilág, ló. 13.10 Rajongók illió barát. 14.30 Mo­intreali francia dalok, kumentumfilm. 17.30 9.30 Belga híradó. 21.00 Francia hír­i. A véres mennyeg­'ilm. áltozás lehetséges!) i; Rimaszombat: 0866/ v. 02-es üzemében, gánszemélyeknek és let, telefon: 210/4476, fizethető havonta, ne­önállóan is. Terjeszti vethető minden postán itósága, Pribinova 25, sajtóirodától vettük át. ÉGŐ NYÍL LOBBANTOTTA FEL AZ OLIMPIAI LÁNGOT SAMARANCH: „ISTEN HOZTA VALAMENNYIÜKET..." • I. JÁNOS KÁROLY SPANYOL KIRÁLY NYITOTTA MEG A SPORTOLÓK SEREGSZEMLÉJÉT • BARCELONÁBAN 172 ORSZÁG VER­SENYZŐI ÁLLNAK RAJTHOZ • EGERSZEGI KRISZTINA OLIMPIAI BAJNOK Szombaton este húsz perccel 21 óra után Barcelona lett a sportvilág lóvíross. I. János Károly spanyol király elmondta a hagyományos egy mondatot és megnyitódnak nyilvánította a XXV. Nyári Olimpiai Játéko­kit. Abban a pillanatban a Montjuichon levő stadionban csaknem 12 mr sportoló sorakozott fel 172 országból, és mivel a FÁK képviseleté­ben 12 volt tagköztársaság is képviseltette magát, a.világ 183 nemzeté­nek jelenlétéről beszélhetünk. Ez abszolút olimpiai csúcs! Hetvenhat illim- és kormányfő is megtekintette az ünnepélyes megnyitót. A kultúra és a művészet kereszt­metszetét jelképezte a nagyszabású műsor, melynek során csaknem 8 ezer szereplő, táncos, színész, zenész és énekes lépett porondra, köztük olyan hírességek, mint Jósé Carreras, Placido Domingo, Alfre­do Kraus és Montserrat Caballes. A csillogó-villogó előadás részesei voltak az egyes országok sportkül­döltségei és a rendezők bevonták a tarkabarka kavalkádba a 65 ezer nézőt is, akik színes legyezőkkel még színesebbé tették a sport ünne­pének gyönyörű körítését. Csodálatos kosztümök - amelyek a katalán és a spanyol történelmet idézték - váltakoztak a stadionban, azt is jelezvén, hogy Görögország­ból indult el az olimpiai játékok gon­dolata. Mindez a látvány óriási virág­csokrot juttatott eszünkbe, olyat, amilyen a híres Ramblán, a katalán löváros csodálatos virágutcájában sem található. Barcelona tehát leg­szebb ünneplő ruhájába öltözött, láncolt, jókedvű volt és mindenki örült. Sokáig várt erre a pillanatra. Ötödik nekifutásnak lett az olimpia városa és a 60 ezer tagú rendező­gárda (ebből fele önkéntes) már ÚJABB SIVATAGI VIHAR AZ ÖBÖLBEN? Minden jel arra vall, hogy Irak aligha kerüli el az újabb katonai akciót, legalábbis erre utalnak a hét végén történt diplomáciai események. Bush amerikai elnök megszakította országjáró körútját és tanácsadóival Camp Davidben konzultált, Baker külügyminiszter pedig Manilában közvetve említést tett egy esetleges katonai akcióról. Semmilyen eshetőség, tehát az Irak elleni katonai beavatkozás lehe­tősége sem kizárt, - így összegez­hető Bush elnök legközelebbi mun­katársaival tartott háromórás szom­bati 'tanácskozásának eredménye. A megbeszéléseken az alelnök, a hadügyminiszter, a Fehér Ház szemelyzeti főnöke, a nemzetbizton­sági tanácsadó, a titkosszolgálat fő­nöke, a vezérkari főnök és a kül­ügyminiszter-helyettes vett részt. Fitzwater elnöki szóvivő szerint egyelőre elvi döntés nem született az akcióról. Ezúttal nemcsak arról van szó, hogy Irak továbbra sem engedi be a bagdadi mezőgazdasá­gi minisztérium épületébe az ENSZ 65-tagú ellenqrző csoportját, hanem arról, hogy Szaddam Husszein egyáltalán elutasítja az ENSZ-ben született döntések teljesítését. A szóvivő szerint a Fehér Ház folytatja a konzultációkat a Biztonsá­gi Tanáccsal és szövetségeseivel, elsősorban Franciaországgal és Nagy-Britanniával. A Manilában tartózkodó amerikai külügyminiszter aggodalommal szólt az Irakkal elhúzódó tárgyalásokról és közvetve említést tett katonai ak­cióról is. Megkérdezték tőle, hogy milyen esélyt ad a válság diplomá­ciai rendezésének, s ezt felelte: „Szerintem, ha Bagdad nem teljesíti az ENSZ valamennyi határozatát, akkor a legcélravezetőbb, ha ugyan­azon az úton haladunk, mint eddig". Kitért a válaszadás elől arra a kér­désre, hogy lehet-e szélesebb körű hadműveletre számítani. Azt azon­ban megerősítette, hogy Vashington és szövetségesei „nagyon komo­lyan gondolják" Irak kényszerítését az ENSZ-határozatok teljesítésére. Baker szerint a haderő bizonyos fajtáinak a bevetése esetén ehhez nem is kellene külön kérhi a BT jóváhagyását. A Perzsa-öbölben állomásozó amerikai egységek egyébként ké­szek a katonai akcióra, ha emellett döntene a Bush-kormányzat. A hadi­(Folytatás a 2. oldalon) a nyitó ünnepségen learatta igyeke­zetének és áldozatos munkájának gyümölcsét. Amikor befejeződött a kultúra és a művészet fantasztikus bemutatója, szóhoz jutottak a sportolók, elkezdő­dött a küldöttségek felvonulása. Már hagyományosan a görögök kezdték, majd ábécé sorrendben jöttek a töb­biek, szebbnél szebb formaruhában. A csehszlovák zászlót Jozef Lohy­ňa, Szöul bronzérmes birkózója vit­te, ugyancsak birkózó kezében volt a magyar nemzeti színű lobogó, Ko­máromi Tibor haladt a küldöttség élén. Spanyolország sportolói zárták a színpompás menetet, a trónörökös Felipe herceg vitte a zászlót, ő - a családi hagyományoknak megfelelően - a vitorlásversenye­ken indul. Édesapja, I. János Károly király ott volt a müncheni olimpián. Szombaton ő nyitotta meg a XXV. nyári játékokat, azok után, hogy Pasqual Maragalla, a szervezőbi­zottság elnöke és Juan Antonio Samaranch mondott rövid beszé­det. A NOB elnöke ezekkel a sza­vakkal búcsúzott: „Isten hozta vala­mennyiüket..." Utána az olimpiai stadionban kia­ludtak a reflektorok és az olimpiai himnusz hangjai mellett felkúszott az árbocra az öt földrészt szimboli­záló fehér olimpiai zászló, majd foly­tatódott a színpompás előadás, s 22 óra 37 perckor elérkezett a kicsú­csosodásához. Az olimpiai fáklya utolsó futója, a kosárlabdázó Juan Antonio San Epifanio átadta a tü­zet a szöuli paraolimpia íjászverse­nye bronzérmesének, a 38 éves An­tonio Rebollónak, aki égő nyíllal lobbantotta lángra a 21 méter ma­gasságban lévő hatalmas kandelá­berben a tüzet. Az olimpiai láng két hétig jelképe­zi majd a békét, a nemzetek és népek közötti barátságot. Beetho­ven örömódája, illetve a nagysza­bású tűzijáték zárta az ünnepélyes ceremóniát. Tegnap már a sportolók is elkezdték a „tűzijátékot..." (Az olimpia elsó sporteseményei­ről lapunk 7. oldaián számolunk be). K0VÁČNAK ÍZLETT A GÖMÖRI SÖR Michal Kováč, a szövetségi par­lament elnöke szombaton a rima­szombati gömöri sörgyárba tett láto­gatást. Megtekintette a gyártási fo­lyamatokat és elégedetten nyilatko­zott a Saturn részvénytársaság tu­lajdonában lévő üzem termékének minőségéről. A politikus az újságíróknak nyilat­kozva pozitívan értékelte a rész­vénytársaság elnökének, Vladimír Poliak mérnöknek tevékenységét, aki azon vállalkozók közé tartozik, akik nem folyamodnak a kormány­hoz különböző kölcsönökért, de bát­ran kezdeményeznek és élnek az adott lehetőségekkel. A MÁSODIK FORDULÓBA: MÉG MA ÉS HOLNAP Jóllehet olva­sóinkat már több­ízben is tájékoz­tattuk a vagyonje­gyes privatizáció második forduló­jába való bekap­csolódás határ­idejéről, még egy­szer felhívjuk az érdekeltek figyelmét: ma és holnap, tehát legkésőbb július 28-áig adhat­ják be a postákon vagyonjegykönyv­szelvényeiket mindazok, akik az el­ső fordulóban nem kapcsolódtak be, illetve eredménytelenül (visszakap­ták pontjaikat) vettek benne részt. -P­V AGYONJEGYES PRIVATIZÁCIÓ HOLNAPI SZÁMUNKBAN - Lebegni nein fájdalmas • Szúrjanak; na szúrjanak? - Vitaminokkal a rák ellen • Gyóg • ' he a s; íi . et llKfciir-tász'é riportja • A Tátrát mar tönkretettük d ss • Barcelona '92: í":': het oidal a XXV. nyári olimpiaiul' 11 OSTROMZÁR A MEZŐGAZDASÁGI TELEPEN A BÁRCAI FÖLDTULAJDONOSOK NEM ENGEDNEK A NEGYVENNYOLCBÓL • NÉHÁNY ÉPÜLETEN KÉT LAKAT IS VAN • Kl VÁLLALJA A FELELŐSSÉGET? • A KIREKESZTETT UDVARVEZETŐ Amint arról pénteken röviden beszámoltunk, a Kassával összenőtt Bárca község földtulajdonosai, volt földműves-szövetkezeti tagok a múlt hét elején megszállták a helyi mezőgazdasági telepet - nem engedik be oda az „idegeneket", a kombájnokat sem engedik a gabona­földre -, s így próbálják elérni, hogy azt a Kassai Állami Gazdaságtól térítésmentesen mielőbb visszakapják, így akarják visszaállítani a volt helyi földműves-szövetkezetet. Ügyvezetőik, képviselőik azóta több­ször tárgyaltak az állami gazdaság vezetőségével, valamint a mezőgaz­dasági minisztérium képviselőivel, de eredménytelenül. - Azt mondják rólunk az állami gazdaság emberei, hogy törvényel­lenesen cselekszünk. Ugyan kérem, hogy lehet az törvényellenes, amikor nem a másét, hanem a sajátunkat szeretnénk visszaszerezni? - érvel az udvarblokkolók egyike, a már nyugdíjas Pavol Lendacky. - Azt is tudni kell ehhez - folytatja -, hogy minket földtulajdonosokat akkor is igazságtalanság ért, amikor a szö­vetkezetet bekebelezte az állami gazdaság. Senki sem kérdezte meg tőlünk, beleegyezünk-e, vagy sem. Ez 1977-ben történt... - így a volt traktoros. Ferdinand Dziak szerint a helyi­eknek ez a cselekedete nem elíté­lendő. - A földtörvény úgy tudom, kimondja, hogy a tulajdonos hivata­losan igazolt birtokán a szövetkezet, vagy az állami gazdaság csak a szükséges egyezség megkötése alapján gazdálkodhat tovább. Itt ilyen egyezség eddig nem született. A 126 helyi földtulajdonos tavaly óta 206 hektárt törvényes úton vissza­igényelt és visszakapott, de a még körülbelül 170 hektárral rendelkező állami gazdaság a gazdaság telepét nem engedi nekünk használni, pedig az még a szövetkezet idején épült, több helyi földtulajdonos telkén... Most az robbantotta ki a viszályt, hogy a földtulajdonosok szövetsége szerette volna igénybe venni a tele­pen lévő terménytisztító gépsort, meg, a termény egy hányadát itt akarta volna tárolni, de az állami gazdaságtól azt a választ kaptuk, hogy az ö gabonájuké az elsőbbség, s hogy utána rendelkezésünkre bo­csátják a tisztítóberendezést, de csakis a hivatalos használati díj elle­nében... Ha az állami gazdaság komolyan vette volna a mi kérésünket, akkor vezetői tárgyalóasztalhoz ültek vol­na velünk, mint ahogy azt Habovšti­ak miniszterhelyettes is javasolta (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents