Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)
1992-07-25 / 174. szám, szombat
FÜ GGETLEN NAPILAP Szombat, 1992 július 25. * Ára 2,80 korona XLV. évfolyam, 174. szám VISSZAFORDÍTHATATLAN A FOLYAMAT? HÁROM VÉLEMÉNY Á KLAUS-MEČIAR MEGÁLLAPODÁSRÓL Legutóbbi találkozóján Václav Klaus és Vladimír Mečiar többek között abban állapodtak meg, hogy kezdeményezni fogják: a Szövetségi Gyűlés fogadjon el alkotmánytörvényt az államszövetség megszűnéséről és a vagyonjogi kérdések rendezéséről. Megkérdeztük a magyar pártok vezetőitől, hogyan vélekednek a államjogi rendezés ilyen módon való megoldásáról? FARKAS PÁL, a Magyar Kereszténydemokrata Párt alelnöke: Az egész folyamat fordítva megy végbe, hiszen legelőször meg kellett volna az ország polgárait kérdezni, milyen államban szeretnének élni, támogatják-e a közös államot. A népszavazás eredményeiből kiindulva kellett volna a további lépéseket megtenni. Az alkotmánytörvény nagy horderejű dokumentum lenne, az ország megszűnéséről rendelkezne. A jelenlegi helyzetet tekintve valószínű, hogy a DSZM és a PDP erőfölénye miatt a Szövetségi Gyűlés elfogadná. Mozgalmunk képviselői a népszavazás kiírását fogják támogatni, hogy ne csak két politikai erő, Mečiar és Klaus pártja döntsön az ország jövőjéről. Az, hogy az alkotmánytörvényt támogatni fogjuk-e, csak akkor dől el, ha megismerjük szövegét. Állásfoglalásunkat mindenesetre meghatározza majd, hogy olyan államforma alakul-e ki, amelyben a kisebbségi jogokat a nemzetközi dokumentumoknak megfelelően garantálják. TÓTH KÁROLY, a Magyar Polgári Párt alelnöke: Abból, hogy egy év előtt nem írtak ki népszavazást az államjogi rendezésről és a választások úgy végződtek, ahogy vég(Folytatás a 2. oldalon) EGY NAPIG TARTOTT A NYUGALOM KOHL A MENEKÜLTKÉRDÉS MIATT BÍRÁLTA LONDONT ÉS PÁRIZST Szarajevóban tegnap reggel az elmúlt napok legsúlyosabb harcai robbantak ki. A muzulmánok, a horvátok és a szerbek közti tűzpárbajban nemcsak kézifegyvereket használtak, hanem ágyúkat és aknavetőket is bevetettek - közölte a Reuter hírügynökség. A súlyos összecsapások annak ellenére törtek ki, hogy csütörtökön éš a péntekre virradó éjszaka is viszonylagos nyugalom volt a bosnyák fővárosban, csak északi területein voltak szórványos lövöldözések. Páncélosok kíséretében Szarajevóból tegnap Gorazsde felé indult az Most éppen hallgat a szerb ágyú, a katona cigarettát sodor. ENSZ-katonák egy csoportja, hogy segítsen az ENSZ menekültügyi fő(Folytatás a 2. oldalon) LÉVÁNTÖRTÉNT : A BENZINKUTAS HALÁLA S0R(S)ÁRA VÁR A PÁRKÁNYI SZOVJET TEMETŐ ... jelenlegi állapota ' joggal kelt felháborodást és rossz fényt vet nemcsak a városra, hanem egész köztársaságunkra, hiszen tükörképe a történelmi és kegyeleti helyekhez való viszonyunknak. (5. oldal) MEGKÉRDEZTÜK DRÁGÁBB LESZ A BENZIN? (Munkatársunktól) - Több napilap a benzinfogyasztás csehországi állítólagos jelentős arányú emelkedése miatt a benzin ára emelésének eshetőségét latolgatta. Ezért megkérdeztük Milan Rác mérnököt, a Benzinol állami vállalat igazgatóhelyettesét, tervezi-e a vállalat a közeljövőben á benzin, a fűtő- és a gázolaj emelését. Rác mérnök megnyugtatott bennünket, hogy az egyedüli szlovákiai termelőnek, a Slovnaft vállalatnak nincs oka emelni a termelési költségeket, igy a Benzinol belátható időn belül áremeléssel nem számol. -zsár Ezerkilencszázkilencvenkettő július tizennyolcadika, este tíz óra. A városszéli benzinkút kéttagú kezelőszemélyzete éppen végzett a bevétel összeszám látásával, s egyikük, szolgálata végeztével elköszön és hazaindul. Társa ott marad: még további nyolc óra várja, reggel hatig, egyedül. Különösebb esemény nélkül, a szokásos rutinmunka mellett peregnek az órák: autó érkezik, vezetője tankol, benyújtja a pénzt a kis ablakon, és talán még egy ,,Jó éjt!" búcsúköszöntésre is futja idejéből. Az álmosító egyedüllét perceiben a kutas olykor az órájára pillant: ha lassan is, de azért csak telik az idő, nemsokára öt óra, negyed hatkor itt a váltás és mehet haza a tizenkét órás műszak után. A korán érkező nyári hajnal fénye már dereng, ekkor váratlanul - kopogtatnak. Szokatlan dolog ez, hiszen itt az érkezőket általában motorzúgás hangja jelzi, de a kútkezelő - éppen a dolog szokatlanságánál fogva - reflexszerűen kinyitja a szolgálati helyiség ajtaját. Csak ekkor veszi észre a hajnali látogató kezében a tompán csillogó revolvert. ,,A pénzt. Azösszeset. Gyorsan!" - A kutas egy töredékmásodpercig tartó döbbenet után ráeszmél, hogy a jövevény nem tréfál. Hogy a hazameneteltől elválasztó percek számlálása helyett egyik pillanatról a másikra az élete forog veszélyben. Villámgyorsan számot vet lehetőségeivel: bár jó fizikumú, erős férfi, a pisztollyal szemben nincs esélye. Különben is, EGYEDÜL van, a széles környéken mindenki hajnali álmát alussza még. Tagadja meg az ismeretlen férfi követelését? Próbálta ezt már valaki, az éjszaka utolsó óráiban egy szűk helyiségben egyszál egyedül szembenézve a revolver csövével? Még mindig kábulatban, de már a puszta életösztön diktálta mozdulattal nyúlt tehát a kis vasszekrény kilincse felé, és lassan az asztalra rakta az újságpapírba göngyölt pénzt, a kút egynapi forgalmát: 321 ezer koronát. ,,A táskából is!" - szólt ideges, fojtott hangon a rabló, és gyors mozdulatokkal a szatyrába (Folytatás a 4. oldalon) MORAVČÍK AZ EBEÉ-R ÓL ÚJ SZEREPVÁLLALÁS Jozef Moravčík csehszlovák külügyminiszter tegnap Prágában az EBEÉ-országok nagyköveteivel megtartott találkozóján kijelentette, a Helsinki II után az EBEÉ folyamata globális kihatású tényezővé válik, amely Európa számára mindinkább a transzatlanti szövetség új nemzedékének feladatát tölti be. A miniszter aláhúzta a fő európai és transzatlanti szervezetek közötti együttműködés rendszerének megteremtését célzó konkrét lépések fontosságát, rámutatva annak a lehetőségére, hogy a NATO és a Nyugat-európai Unió részt vállaljon az EBEÉ békeműveleteiben. Ezzel összefüggésben tett említést a FÁK születőben lévő békealakulatairól is. A továbbiakban tájékoztatta vendégeit arról, hogy Csehszlovákia az EBEÉ soros elnökeként milyen lépéseket kíván tenni Hegyi Karabahban, Dél-Oszétiában, a Dnyeszter mentén és a jugoszláv konfliktusban. IBEROAMERIKAI CSÚCS CASTRO A BÍRÁLATOK KERESZTTÜZÉBEN Nagyon kellemetlenül érezheti magát Madridban, a második iberoamerikai csúcstalálkozón Fidel Castro, Kuba legfelsőbb vezetője. Sorozatos bírálatok érik őt, amiért sosem rendezett választásokat, s a kétmillió emigráns mellett több ezer politikai fogoly írható a rovására. Nekünk, akik az iberoamerikai közösséget alkotó országok élén állunk, teljes mértékben világos kell hogy legyen: a tekintélyuralom, a tolerancia hiánya és a fegyverek erejére való támaszkodás nem azok a módszerek, amelyek méltók lennének arra, hogy átlépjék az új (Folytatás a 2. oldalon) HÉTFŐ! SZÁMUNKBAN • Beolvadunk -Oion í - ütalr • Afél< í'-í"- •>'->» - Moldova György regényének folytatásé • Barr. >2 - Összeállítás a nyári olimpiai játékok • megnyitójárói * és első : sporteseményeiről E gy iskolai futóversenyen kétszáz métert vert rá a többiekre, ezer méteren. Ő maga is meglepődött, miközben furcsa érzések járták át testét. Addigi életének első győzelmét aratta, hacsak nem számítjuk győzelemnek, hogy tudott fűzfasípot faragni, lovat befogni a szekérbe, vagy hogy általában jó jegyek kerültek a bizonyítványába. Hát még hogy ámult tornatanára, a falusi tanító! Ebből a fiúból még lesz valami! És melléje szegődött, segíteni őt, biztató szóval, szerény szakmai ismereteivel. A fiú élvezte a futást, a hosszútávfutó magányosságát és szabadságát. Csodabogárnak nézték az emberek, csatáznia kellett a szüleivel, „örökösen az a rohadt sport, a munka, az bezzeg nem érdekel, mi itt beledögölhetünk az anyáddal". Teltek-múltak az évek, középiskolás korában egyre több, egyre nagyobb méretű versenyeken állt rajthoz, és hozzá hasonló megszállott ellenfeleket hagyott maga mögött. Hamarosan tagja lett az ifjúsági, majd a felnőtt válogatottnak, ahol - akár mondták neki, akár nem - mindinkább érezte, hogy már nem csupán önmagát képviseli, nem csupán önmagáért fut. Ez még keményebb munkára ösztönözte. Mit sem számított, hogy csupa edzés az élete, hogy legszebb éveit áldozza fel a futásért - mellesleg: észre sem vette -, no meg azért a fenséges pillanatért, melyben a legeslegjobbak között is elsőként ér célba. A győzelem pillantáért. Európai és világversenyeken állt a dobogó legmagasabb fokára. Mintha a világ tetejére, a M"unt Everestre lépett volna. Hát még amikor az olimpián győzött. Ennek az áldott-átkozott, békét óhajtó és mégis békétlen bolygónak a legnagyobb versenyén. A legnagyobb ünnepén. Melynek napjaiban kicsit egységesül a világ, melynek napjaiban, főként a tévének köszönhetően, megérezhétjük legalább egy kis időre: valóság az emberiség évezredes álma. A sok-sok ezer „hosszútávfutó" személyes történelme beolvad a nagy egészbe, VERHETETLEN OLIMPIA magányossága pedig feloldódik benne és egyetlen - ugyanazon a hullámhosszon sugárzó - közösségi érzületté alakul át. Egyszersmind egyetlen sokszínű közösségé a föld lakói. Amikor ott állt fönt a csúcsok csúcsán, és felcsendült tiszteletére nemzetének himnusza, s elindult lassan fölfelé az árbocon nemzetének zászlaja, azokban a pillanatokban, ahogy elnézett a messzi távolba, könnyfüggönyön, át, feltűntek szülei, akik végül is érte dolgoztak, egykori iskolája, tornatanára, fűzfasípjai és lovaik, faluja, szülőföldje, melynek mezei és erdei útjain indult el valamikor a megszállottak szenvedélyével, hazája, melynek kultúrája, hagyományai, nyelve néhány pillanatra a világ szeme elé emelkedett személyében, ott fent, a dobogó legfelső fokán. De boldogok voltak azokban a pillanatokban honfitársainak, az ő anyanyelvét beszélőknek milliói is, a távoli országban, szerte a világban, a képernyők előtt ülve, elszorult a torkuk. A mi fiunk. Az öt világrész ilyen lányainak és fiainak köszönhető elsősorban, hogy az olimpia verhetetlen. Hogy nem tartóztathatta fel és nem győzhette le a legfondorlatosabb, a világ legnagyobb ünnepét bojkottáló, még terrortámadások színterének is felhasználó politika sem. És nem győzheti le. Mert az emberiség áll mögötte, tehetségével, kultúrájával, a megmérettetés örök vágyával. Meg felejthetetlen emlékek, egyénben és közösségekben egyaránt. Nekem mindenekelőtt Parti János, Rózsavölgyi István, Balczó András, Kulcsár Gergely, Kárpáti Rudolf, Bene Ferenc, Kozma István és a többi magyarok jelentik ezeket az emlékeket, ezt a történelmet, lényegében a római olimpiától számítva, amikor tizenkét évesen, először ültem le a rádió elé. Persze, Szepesit, Gulyás Gyulát,'Szűcs Ferencet hallgatva, nem sokáig tudtam széken maradni, már akkor sem. Emlékeim természetesen Bosáková, Čásiavská, Danék, Wilma Rudolph, Bikila, Latinyina, Beámon, Coe, Spitz, Dawn Fraser és sokan-sokan még a világ nemzeteinek, népeinek lányai és fiai közül. E mlékeim? Emlékeink! Legalább valami szép, valami béke, ami közös ezen a földön. Amiben egyek vagyunk és ami összeköt, már csupán azért is, mert ellenfél nélkül nincs verseny. Reméljük, e kapocs újabb izmos kovácsa lesz Barcelona. BODNÁR GYULA