Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)

1992-07-23 / 172. szám, csütörtök

KALEIDOSZKÓP 10 VENDÉGVÁRÁS BARCELONÁBAN Sietve készítik a város ünnepi ruháját. Az utolsó simításokat végzik a sportlétesítményeken, szállodá­kon, többszintes útkereszteződése­ken és számtalan aluljárón. Szebb a város, mint amikor néhány évvel ezelőtt láttam, szíve pedig lüktetőb­ben dobog, mint más európai nagyvárosoké. A kikötőben hófehér óceánjáró személyhajó vetett hor­gonyt. Kolumbusz Kristóf szobrával együtt nézzük az eseményt. Igaz, ő toronymagasan fölöttem. Számára ez tulajdonképpen nem esemény, mert naponta többször láthat ilyes­mit. Fönn áll az obeliszk tetején, bearanyozott földgömbön és kinyúj­tott jobbkarjával nyugatra, Amerika felé mutat. Alatta a parton hullámok ringatják, a Santa Maria zászlósha­jót, amelyen ötszáz évvel ezelőtt elindult az ismeretlen tengerekre. Közben partra szálltak a luxusha­jó utasai - lehetnek vagy kétszázan - és az idegenvezető a szobor tövé­ben angolul beszél nekik Barceloná­ról, a kétmillió lakosú katalán fővá­rosról. A Földközi-tenger partjára ve­tett igazgyöngykagylóhoz hasonlítja. A szétszórt gyöngyök szerinte ten­gerparti villák, szállodák és pompás paloták, Nyílegyenes sugárút, a Rambla vezet a tengerpartról a város szívé­be. Színek, illatok, mediterrán légkör ragyogó tűzijátéka ez az utca. A pla­tánok alatt virágárusok ezerféle virá­got kínálnak, mellettük a díszmadár kereskedők ugyanannyi színestollú pontyot. A gyerekek örömére ma­jomtáncoltatók ügyeskednek, tűz­okádók és kardnyelők mutatják be tudásukat. Szebbnél-szebb paloták, az Opera, ötcsillagos szállodák és csillogó kirakatok teszik varázslatos­sá az utca képét. A vásárcsarnok­ban halk zsiborgás közepette, a pul­tokra terítették a mediterrán vidék számtalan kincsét, sokszínű és sok ízű gyümölcsét. A halkereskedők asztalai csillognak, mint az ékszer­üzletek: apróra tört gyémántként szikrázó jégkockákon aranyszínű rá­kokat, ezüstös halakat és gyöngy­ház kagylókat kínálnak. Odakinn, a Rambla nyüzsgésé­ben mindig történik valami. A járda­szegélyen cipőtisztítók fényesítik bravúros ügyességgel tükörfényesre a caballerosok lakkcipőit, kik oly büszkén feszítenek, akár az igazi grandok. Náluk még büszkébben a bogárszemű, feketehajú, aranyka­rika-fülbevalós senoriták, akiknek itt adtak találkát. Mint aranyláncon a drágakő, olyan a sétány végén a Plaza de Kataluna tér, melyet szökőkutak és pálmák hűsítenek. Itt keresztezik egymást a város főbb sugárútjai, a metró vonalai. A paloták közé harmonikusan beillesztették a több­. szintes világvárosi nagyáruházat. Amikor legutóbb itt jártam, még csak az alapjait ásták. Legfelső szintjének teraszán a hangulatos, kávéillatú presszó egyik napernyőjének árnyé­kából nézem magam alatt Barcelo­nát és körben a ragyogó tájat. A ten­ger opálszínű tükrén fehér barázdát szánt a hajó. A város körüli hegyko­szorúból kiemelkedik a Montjuich és a Tibidabo csúcsa. Az előbbinek mint diadém, citadella díszíti a fejét. Aki idelátogat, talán megnézi a Spa­nyol Néprajzi Múzeumot is. E hegy felé fordul most sok millió ember tekintete, mivel itt lesz az olimpiai játékok központja. Itt van a Központi Stadion, ahol a nyitó és záróünnep­ségeket tartják majd, meg a San Jordi Sportpalota, amely a torná­szoknak és labdajátékoknak ad ott­hont. A másik hegy a Tibidabo, magya­rul: neked adom. A sátán ismert mondása ez, aki e hegy tetején e szavakkal kínálta fel az elraga­dóan szép tájat az Úrnak. Neked adom mindezt, ha leborulsz előttem és imádni fogsz. A hőségtől vibráló levegőben ma­gasan az égbe nyúlnak a Sagrada Família katedrális tornyai. A világnak ezt az építőművészeti remekét 1882-ben kezdték építeni, de monu­mentális méreteinél fogva mindmáig nem fejezték be. Úgy érzem, az építkezés elhúzódik az új évezredre is. A két tervező, Antonio Gaudi és Francisco Villar beleötvözték a ka­tedrálisba az építészet összes fő irányát, a gótikától a román stíluson át, a barokkig. Sőt, felfedezhetők benne az arab építészet jegyei is. Képtárak, múzeumok, s nem utol­sósorban a bikaviadalok -- ez is Barcelona. De az idén nyáron azon­ban a katalán főváros mindenekelőtt -az OLIMPIA. DUSEKIMRE Útban az olimpiai láng Barcelonába. Képünkön éppen Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke viszi. BŰNÜGYI STATISZTIKA HA CSÜTÖRTÖK, AKKOR FRIDERIKUSZ 1992. JÚLIUS 23. A TAKARÉKPÉNZTÁR FELTÉTELEI KÖLCSÖN A SZÖVETKEZETI LAKÁSOK MEGVÉTELÉHEZ A szövetkezeti lakások haszná­lóinak július 28-áig el kell dönte­niük: megveszik-e lakásukat, vagy továbbra is bérlőként élnek eddigi otthonukban. Vannak, akiknek nem okoz különösebb gondot a szövetkezet által meg­határozott összeg kifizetése. So­kaknak viszont - bár szeretnének tulajdonosok lenni - nincs annyi pénzük, hogy. tartozásukat ki­egyenlítsék. A rászorulók a Szlo­vák Állami Takarékpénztárhoz fordulhatnak segítségért. Van ar­ra esélyük, hogy pénzt kapnak? - erről érdeklődtünk Eva Sisková­tól, a takarékpénztár munkatár­sától. - Azoknak az ifjú házasoknak, akiknek a tagsági részesedós befi­zetéséhez van szükségük a pénzre, a takarékpénztár 2,7 százalékos ka­mattal ad kölcsönt. Ezt az összeget tfz év alatt kell törleszteniük. - És akik meg szeretnék venni lakásukat? - Ők is hozzánk fordulhatnak. 1992. április 15-től a korábbi 14 százalékos helyett 12 százalékos kamat ellenében adjuk a hiteleket. - A szövetkezeti lakások értéke különböző: van aki kevesebbet, van aki többet szeretne majd kölcsön venni... - A kölcsönzött összeg attól függ, hogy a kérvényezőnek milyenek az anyagi körülményéi, pontosabban a takarékpénztár azt veszi alapul, milyen a garancia arra, hogy a pénzt az illető vissza is tudja fizetni. - Tehát a bevételétől függ? - Igen. A jövedelméből leszá­mítják a létminimumhoz szükséges összeget, és a maradékból állapítják meg, mennyit kell havonta törlesz­tenie. -A lakásokra fölvett kölcsönök­nél is szükség van kezesre? - Természetesen. Az ő jövedel­mét is figyelembe veszik. A keze­seknek nem szabadna megfeled­kezniük á kezesség következmé­nyeiről, illetve tudatosítaniuk kelle­ne, mit vállalnak az aláírásukkal. Ugyanis, ha a hitelező valamilyen ok miatt nem tud fizetni, automatikusan a kezesnek kell teljesítenie kötele­zettségét., Ez alól semmiféle kibúvó nincs, még a bírósághoz benyújtott tiltakozás sem jár sikerrel. - Feltételezhető, hogy munkanél­küliek, illetve nyugdíjasok is kérnek majd kölcsönt a takarékpénztártól. Kapnak? - Mi nem különböztetjük meg, ki­nek adjuk a pénzt, a lényeg az, hogy az ügyfelünk képes legyen visszafi­zetni a felvett összeget a kamattal együtt. S mint mondtam: a kölcsön nagyságának megállapításakor az illető anyagi helyzete a meghatá­rozó. - Mi van akkor, ha már törleszt egy kölcsönt a? érdeklődő, s most lakás megvételéhez újabbat sze­retne? - Ennek sincs akadálya. Ha az érdeklődő fizetőképes, minden to­vábbi nélkül rendelkezésére ál­lunk. DEÁK TERÉZ KEVÉS A VÍZ (Munkatársunktól) - Ilyenkor, ká­nikulában érezzük legjobban, meny­nyit is ér a szomjat oltó és hűsítő víz, jóllehet eszünk ágában sincs, hogy takarékoskodjunk vele. Sajnos ott tartunk, hogy ma már vízből sincs mindenütt elegendő. A közel 250 ezer lakosú Kassa számára a víz­művek ezekben a napokban másod­percenként 1380-1500 liter vizet tudnak adni a vezetékekbe, ami 560 literrel kevesebb a szükségesnél A Hernád-parti városban vízkorláto­zást egyelőre ugyan nem vezettek be, s a lakosok továbbra is csak 1,50 koronát fizetnek egy köbméter ví­zért, ám a vízügyi szakemberek egyre hangosabban mondogatják, tenni kellene valamit, mert így baj lesz. Ök elsősorban Eperjes mellett, a Csendes-patak, illetve Mecenzéf mellett, a Bódva völgyében tervbe vett víztározók építésének mielőbbi elkezdésére gondolnak, melyek az' elkészültük után enyhíthetnék a ke­-let-szlovákiai nagyváros ivóvízgond­jait. (-szák) A nyár további részében sem ma­radunk Friderikusz show nélkül. Bár e héttől a stáb hathetes szabadság­ra megy, jó előre gondoskodott az itthonmaradók szórakoztatásáról. A következő három műsor összeállí­tást nyújt régebbi műsorokból: időhi­ány miatt kimaradt részeket látha­tunk csokorba szedve. Lássuk, mit tartogat számunkra ma a Magyar Televízió 1-es csatornáján 21.15-től a Friderikusz show. A műsor első vendégei az úgyne­vezett Pókhálóemberek, akik Né­metországból érkeztek. Az új világ­divat lényegé: a pókháló a tépőzár negatív oldalához hasonlít, a pozitív oldal pedig maga a ruha, amit a pók­hálózó hord. A pókhálózó ember egy légpárnán ugra-bugrál, látszólag céltalanul. Egyszer csak ugrik egy nagyot... és a falra tapad. A pókhá­lózás összes kellékei felvonulnak, a bátrabb, vállalkozó szellemű né­zők ki is próbálhatják. Nézői indítta­tásra, hosszas unszolásra Frideri­kusz is ugrik - és nem is akárho­gyan! Nemes egyszerűséggel szal­tó-mortale-t mutat be nem kis si­kerrel. Utánuk Rudolf Péter, a Vígszín­ház tagja következik. Péter immár tíz éve színész, számos nagyszerű szerepet mondhat a magáénak. (A mozikban éppen nagy sikerrel játsz­szák A skorpió megeszi az Ikreket reggelire című filmjét.) Jelenleg új szerepet vállalt, de most nem a szín­padon, hanem a nagybetűs életben: apa lett. A műsorban egészen más oldaláról ismerhetjük meg a mindig jópofa, vidámkodó művészt: a böl­cselkedő, filozofáló Rudolf Péter szólal meg Friderikusz műsorában. Teljes harci felszerelésben érke­zik a színpadra az ország egyetfen nőnemű szobafestő-mázolója. A 70 éves Kállai Györgyné a létra tetejé­ről, munka közben válaszolgat Fri­derikusz kérdéseire, aki megpróbál­ja követni öt. Vándorlás közben megtudhatjuk, hogy Nusi néni ötven éve van -a pályán, és legrosszabb tapasztalatokat a művészekkel szer­A washingtoni Igazságügy-mi­nisztérium közzétette az Egyesült Államok bűnügyi statisztikáját, amely szerint a bűnesetek száma 1991-ben 1,9 százalékkal nőtt, és így meghaladja a 35 milliót. A nemi erőszak esetei feltűnő mó­don 59,4 százalékkal szaporodtak. Ez összefüggésben állhat azzal a rendkívüli publicitással, amelyet a volt ökölvivó világbajnok, Tyson és William Kennedy Smith esete ka­pott. Ezeknek köszönhetően szá­mos nő felbátorodott, és feljelentette megerőszakolójáí. Az Igazságügy­minisztérium becslése szerint a bűn­ügyeknek csak 37 és az erőszakos bűncselekményeknek csak 49 szá­zaléka esetében tesznek feljelentést a rendőrségen. A statisztika csak általános képet nyújt az amerikai bűnözésről. Egy tekintélyes kutatóintézet, a National Center on Institutions and Alternatives adatokat hozott nyilvá­nosságra, amelyek szerint tavaly Washingtonban a 18-35 éves nége­reknek naponta 42 százaléka került összeütközésbe a bűnügyi igazság­szolgáltatással, 15 százalékuk ült börtönben, 21 százalékukat feltéte­lesen elítélték vagy próbáidőre sza­badlábra helyezték, mig 6 százalé­kuk óvadék lefizetése után szabad­lábon várakozott az ítéletre, vagy rendőrségi körözés alatt állt. A néger férfiak 70 százaléka rács mögé ke­rül, mielőtt betöltené 35. életévét, és 85 százalékuk élete folyamán lega­lább egyszer ül börtönben. A tavaly elkövetett 489 emberölés következtében Washington kivívta magának ,,a gyilkosságok fővárosa" szégyenletes címet. Ugyanakkor egész Svájcban, amelynek tizen­egyszer annyi lakosa van, mint Washingtonnak, 185 gyilkosság tör­tént. Washingtonban, ahol a lakos­ság kétharmada néger, a tettesek és áldozatok többsége szintén néger. Közösségük több vezető szemé­lyisége: lelkészek, polgárjogi harco­sok és politikusok állást • foglaltak a család felbomlásával és az elnyo­mó társadalommal szemben, Patrick Deniel Moynihan szenátor már egy emberöltővel ezelőtt felhívta a figyel­met a négerek társadalmi struktúrái­nak összeomlására, és emiatt rasz­szistának kiáltották ki. Most a néger szociológusok és újságírók kezdik a nagy múltú polgári jogi szerveze­tek, mint a National Association for the Advancement of Colored People (NAACP) szemére vetni, hogy túl keveset foglalkoznak a társadalom jelenlegi problémáival: a bűnözés­sel, a kábítószer-kereskedelemmel, a bandákkal, az AIDS-szel, a hajlék­talanokkal és a munkanélküliséggel, miközben örökösen a polgári jogok megsértését panaszolják. A néger férfiak várható életkora évek óta süllyed az AIDS és a gyilkosságok miatt. A néger gyermekek kétharma­da házasságon kívül születik. Ez a néger társadalom mély válságát bizonyítja, amely nem magyarázha­tó kizárólag a még mindig létező faji megkülönböztetéssel. Neue Zürcher Zeitung zett, mert „azok roppant fukar em­berek". Végül a műsor vendége egy, a nézőtéren ülő hölgy, akit Frideri­kusz véletlenül szúr ki. A beszélge­tésből kiderül, hogy másfél évtize­des artista múlt áll mögötte, és kény­szerűségből hagyott fel a hivatásá­val. Egymás után három balesetet szenvedett. De nem adta fel! Hét­szer kezdte újra: külföldön dolgozott, mint pincér, bárénekes, Friderikusz szavaival élve: ,,Ő az az ember, aki nem adja fel!" A magánéletéről megtudhatjuk, hogy 22 éve elvesz­tette a szerelmét, akivel már elje­gyezték egymást. Nos, Friderikusz Sándor csodát tesz... S aki lemarad a csodáról ma este - az jövő kedden délelőtt ne mulasz­sza el az ismétlést! (Atlantic)

Next

/
Thumbnails
Contents