Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)
1992-07-23 / 172. szám, csütörtök
7 GAZDASÁG ÚJSZÓI 1992. JÚLIUS 23. ILL ényíársaságok kire is számítz alábbi cikkeílkül járó dönVAGYONJEGYES privauzAoó 12 2 4 5 6 7 / % n i * nit« i /" ; ;;;icoo7Í?46 -4 WVS s j> . . m i ? fp ? ? : 'IfinPhT '- ' 7 • " ' ' ľ " ' '!• »1 , _ tiu it ? ? ? III * w 'ľ; jCa Y ?' T ? • • ' ? 1, fp ' : t ?' 'M k h "•7" -/rW \ i / . .< ' H r,, mrnemt ,» tCEK rtft.'Wtt t?íWÖ» aoo,. ííMft "./"'"• mspív 'fA (W'.fte ' -I .,..'., .w, , ^...'/i,. .. .^ .:,//,.,';,; . . . • ; megtörtént, hogy ők mind az ezer pontjukat egy vállalatba helyezték el. Ha ez nem ment át és továbbra is kitartanak eredeti elképzelésük mellett, megtörténhet, hogy a nagyon keresett részvények árfolyama meghaladja az ezer pontot és kivonják őket a vagyonjegyes privatizációból. Az egyéni befektetőknek ezért azt ajánlom, hogy a fennmaradó pontjaikat illetó'en gondolják át, megéri-e nekik újrarendelni az eredetileg keresett részYKONYHA TITKAI e it gy ;re DZ3m liót a •es 3nűtlak iéati is ;etszozleti 5kDeisa >en ran vényeket. Szerintem nem kellene feltétlenül kitartaniuk az első fordulóban kiválasztott vállalatok mellett, hiszen azóta új információk, új árfolyamok jelentek meg. Tehát mindenképpen tanulmányozzák azokat a vállalatokat is, amelyek nem szerepeltek eredeti elképzeléseik mellett. • Úgy tűnik viszont, hogy megjelentek az első komoly problémák is. A már eladott vállalatok kifogásolják, hogy csak hónapok múlva tudják meg, kik is szerezték meg a részvényeiket. Mi erről az ön véleménye? — Óriási tévedésnek tartom, hogy még az első fordulóban elkelt vállalatok részvényesei is csak a teljes hullám lezárása után kezdhetik gyakorolni tulajdonosi jogaikat. Ez - az átmeneti állapot ugyanis a legjobb alkalom a nem teljesen tiszta tárgyalások folytatására. Elbizonytalanodnak a vállalatvezetők is, hiszen nem ismerhetik a jövendő tulajdonos terveit. Szerintem ezen nagyon gyorsan változtatni kellene. Sőt az is fenyeget, hogy a részvényesek mindaddig nem gyakorolhatják jogaikat, amíg nem tisztázódik az értékpapír-kereskedelem összes kérdése. Ha viszont túlságosan sokáig kell várnunk, megtörténhet, hogy a közben teljesen leromló vállalatokban nem lesz mit átvennünk. T.L. .L odhatunk, tavalyi i korona felett volt írunk a 90 millión, logy közben keleti lálódtakésazemába sem szállítha10-850 millió koroele a hullámpapír :os flutingból szárŕártunk, ezeket koriiatt nem exportál•ihettünk bizonyos ' It a kereskedelem Lengyelországgal, ink több szovjet ati partnerekkel is. )ban az évi termeetmétert tett ki, de ú kedv lanyhulása raetméterre zsugoól általában a tert sikerült exportálókat ec,/előre siilbocsájtások nélszáma ugyap 4 335-re, de eddig légmunkásokat és azokat küldtük el, akiknek — hogy úgy mondjam — laza volt a munkafegyelmük vagy munkaidőben alkoholt fogyasztottak. Amennyivel viszont a második félévben nem sikerül olyan bevételeket elérnünk, amilyeneket terveztünk, megeshet, hogy a háromműszakos termelésről át kell váltanunk egyműszakosra. Ebben az esetben dolgozóink egy részét ideiglenesen kénytelenek lennénk elbocsájtani. • A fennmaradás érdekében tehát fejlesztési programba kell fogniuk. Ezen belül mi lesz az első lépés ? — Külföldön nagy érdeklődés mutatkozik a fluting iránt. Ahhoz, hogy folyamatosan megfelelő minőségű árut gyártani és a szerződésekben vállalt szállítási terminusokat be tudjuk tartani, fel kell újítanunk az ezt gyártó gépsort. A külföldi partnerek ugyanis kis raktárkészlettel dolgoznak, így ha késve szállítunk, komoly gondba kerülnek. Inkább elviselik az esetleges rosszabb minőséget, mint a késést. Ehhez azonban a gépsornak óramű pontossággal kell működnie, aminek eléréséhez mintegy 1,4 milliárd koronás fejlesztésre van szükségünk. A későbbiekben alkalmazkodnunk kell az új környezetvédelmi szabályokhoz, ez újabb beruházásokat követel meg. -tlA KÖZÉPRÉTEG ÁRUHÁZA MARAD Amióta a sajtóban közzétették, hogy a pozsonyi Dunaj áruház is elkelt a vagyonjegyes privatizáció első fordulójában, a szerencsés befektetők közül bizonyára meg-megállnak néhányan a téren és szemügyre véve az épületet, arra gondolnak: egy rész belőle már az ő tulajdonuk. — Arra talán nem is gondoltak, amikor a részvénytársaság azonosítási számét a „megrendelő lapjukra" írták, hogy a Dunajon kívül a tőszomszédságában lévő ruházati áruház és a Pionier áruház, valamint a Récsén lévő raktár is a társaság tulajdonába tartozik — mondotta Peter Vozár igazgatóhelyettes. A divat háza — így ismerték meg az elmúlt évtizedek alatt az 55 éves Dunajt a főváros lakói és az ide látogatók. E fenkölt jelzőhöz nem volt egyszerű minden időszakban igazodni, hiszen az áruválasztékkal — még a legügyesebb kereskedők is — igen nehezen tudták követni a világon, az Európán végigsöprő divatáramlatokat. Az áruház vezetői 1990-ben Szlovákiában az elsők között kezdtek komolyan foglalkozni a privatizáció kérdésével. Az sem véletlen, hogy éppen a Dunaj privatizációs tervezetét hagyta jóvá elsőként a Szlovák Köztársaság privatizációs és nemzeti vagyont kezelő minisztériuma. — Az volt az elvünk, hogy a transzformációt minél gyorsabban kell végrehajtani •— magyarázta Jarmila Grujbarová igazgatóhelyettes. — Úgy ítéltük meg, a legjobb módszer az lesz, ha a vagyonjegyes privatizáció során az érdeklődőknek lehetőséget adunk, hogy az áruház részvényeseivé váljanak. Mint a legtöbb kereskedelmi szervezet, irántunk is érdeklődtek a külföldi partnerek, de úgy gondoltuk, a határainkon túlról érkező ajánlatokról majd döntsenek a részvényesek. Ezt tartottuk tisztességesnek. Ez nem jelenti azt, hogy elzárkóznak a külföldi partnerektől, de az együttműködést a kereskedésben tartják fontosnak, nem pedig a tőkerészesedés miatt. — Örülünk, hogy részvényeink elkeltek, az első hullám befejezése után már a társaságon, illetve annak elöljáróságán múlik, hogyan tovább — szögezte le Jarmila Grujbarová. — Az egyáltalán nem biztos, hogy a jelenlegi vezetés irányítja majd a részvénytársaságot, ennek ellenére mi olyan tervezetet dolgoztunk ki, amelynek alapján a lehető legeredményesebben gazdálkodhatnak majd. • Az embereket elsősorban az érdekli, vajon jól választottak-e, jól fektették-e be pontjaikat... — Szerintem helyesen döntöttek, akik a Dunajt „szemelték ki" — válaszolta az igazgatóhelyettes. — Már azzal nyertek, hogy a valódi érték a leltári értéknek légalább a háromszorosátteszi ki. A jövőre nézve: egy Az áruház előtt nem ritkaság a divatbemutató (Felvétel: Desana Dudášová) ilyen áruházkomplexum a város központjában mindenképp attraktív befektetést jelent. Az sem elhanyagolható tény, hogy a Dunaj melletti telken egy további részleg építhető, tehát az eladótér mintegy megduplázható. Azt, hogy mikor és mennyi osztalékot kap(hat) majd a részvényes, senki sem tudja megmondani, erről túl korai és felelőtlenség volna nyilatkozni. Ez utóbbi elsősorban a társaság stratégiájától függ — mennyit fog beruházni, mennyit fordít majd a felújításra, átalakításra, de nagyban annak is afüggvénye, hogyan alakul a piaci helyzet. — A kereskedelem szempontjából az elmúlt évre és az ideire is a stagnálás a jellemző — mondotta Peter Vozár. — Reméljük, a piac megélénkül, ennek persze az egész gazdaság szerkezetének megváltoztatása és a lakosság vásárlóerejének növekedése is feltétele. Ezeket és áz egyéb külső tényezőket egyetlen kereskedelmi részvénytársaság sem tudja befolyásolni. Ami viszont némi biztonságérzetet kelthet a részvényesekben: a jelenlegi vezetés elképzelései reálisnak ígérkeznek, kérdéses viszont, hogy az esetleg helyükbe lépők követik-e ezeket. A konkurenciát is figyelembe véve úgy látják, hogy a Dunajnak a szélesebb középréteg áruházának kell maradnia. Nem a méregdrága luxusholmit, hanem a divatos, klasszikus stílusú ruházatot kínálják majd. A gyermekruházattal nem szívesen foglalkoznak a kereskedők; szerintük ezt az árucsoportot is érdemes lesz felkarolni. Ezeken kívül a szabadidő-ruhák kapnának különösebb hangsúlyt az árukínálatukban. A legfontosabb törekvésük pedig: úgy bővíteni a választékot, hogy az áruházban minden megtalálható legyen és a magánvállalkozókkal való együttműködés eredményeként különleges, egyedi stílusú áruházzá varázsolják. Ebben a szolgáltatások széles skálájával is számolnak. • Az alkalmazottak is „helyben" fektették be pontjaikat? — Úgy tudjuk, sokan választották ezt a lehetőséget — válaszolta Jarmila Grujbarová. — Nekik már most is nyújt kedvezményt az áruház — 10 ezer koronás vásárlás esetén 10 százalékkal kevesebbet fizetnek az áruért — s ezért nem csoda, hogy valamelyest a magukénak érzik. • És a részvénytársaság tagjai is számolhatnak hasonló előnyökkel? — Bizonyára megtalálják majd a módját annak, hogy a részvényesnek megérje a „sajátjában" vásárolni. Remélhetőleg szívesen térnek majd be a Dunajba. • Mit üzen az áruház részvényeseinek? — Ne legyenek közömbösek a vagyonuk iránt, viszonyuljanak hozzá felelősséggel. Arról se feledkezzenek meg, hogy bírálataikkal, észrevételeikkel is segíthetik a társaság tevékenységének eredményességét—fogalmazott Jarmila Grujbarová. DEÁK TERÉZ UGRÁSRA KÉSZEN Néhány éwel ezelőtt még komoly gondokkal küszködött a Galántai Járási Építővállalat. Túlfoglalkoztatottság, eladósodás, túlságosan széles skálán mozgó termelési program, határidő-csúszások jellemezték, akárcsak az,ország számos építőipari vállalatát. Éppen ezért kellemes meglepetésként hatott a hír, hogy a vagyonjegyes privatizáció első hullámába besorolt jogutódja, a Staveco részvénytársaság már az első körben elkelt. Egyike volt azon szlovákiai vállalatoknak, amelyek kibocsátott részvényei iránt az egyéni vagyonjegy-tulajdonosok és a befektetési alapok is megfelelő érdeklődést mutattak. Milyen gazdasági és stratégiai háttér nyomán születhetett ez a sokak számára meglepő eredmény? Erről érdeklődtünk Jozef Mastnýtól, a vállalat igazgatójától. — Az építőiparban jelenleg nagyon komoly recesszió van. A befagyasztott beruházások következtében alig van munka, a gazdasági nehézségek miatt a legtöbb elkezdett építkezés is áll. Noha nem látjuk rózsaszínű szemüvegen keresztül a dolgokat, bízunk a jövőben, s amint a privatizáció eredményei mutatják, mások is bíznak bennünk. Elsősorban vállalatunk dolgozói, akik közül nemcsak a szakemberek többsége, hanem a nyugdíjasok is a mi részvényeinket rendelték meg. Ismereteink szerint mintegy 350 egyéni megrendelőnk van, a további részvényeket befektetési alapok szerezték meg. Ehhez természetesen az is kellett, hogy letisztított termelési programmal, tisztázott vagyoni helyzettel, átalakított, relatív gazdasági önállósággal rendelkező részlegekre épülő szervezeti struktúrával álljunk majdani részvényeseink elé. Úgy vélem, a vállalati vezetés sikeresen oldotta meg ezeket a feladatokat, többek között a további eladósodás veszélyét is sikerült kiküszöbölnünk. Vagyoni helyzetünk tiszta, áttekinthető, most már csak arra várunk, hogy beinduljanak a beruházások, és a munkapiacon versenyeztetve mérettessenek meg elképzeléseink. A Staveco vezetése, s immár a dolgozók javarésze is tudatában van annak, hogy az építőipari beruházások piacán csak azok rúghatnak labdába, akik megbízhatók, pontosak, gyorsak, s a magasszintű minőségi követelmények megvalósítását elfogadható áron kínáljak. Az ágazat várt fellendülésére azonban már most fel kell készülnünk. Ennek érdekében kérték, s rövid időn belül megkapják a lakások hőszigetelésének elvégzésére jogosító licencet, át-, illetve kiképezik dolgozóikat a hőenergia-fogyasztást mérő berendezések szerelésére. Magyarországi partnerkapcsolatuk révén munkásaik egy csoportja pedig atetőfedés új technológiáját sajátítja el. — Minden törekvésünk arra irányul, hogy amint beindul a piac, azonnal lépni tudjunk. A várható feltételekre előre fel kell készülnünk, hiszen a versenytárgyalásokon már csak konkrét tervekkel lehet szerződéseket szerezni. Addig azonban az átmeneti időszakot is át kell vészelni valahogy. Átszervezéssel néhány tevékenységi kört fokozatosan leépítenek, néhányat viszont fejlesztenek. Többek között bővítik az építőipari gépek szervizelését és néhány kereskedelmi szolgáltatást is. Megnövekedett a kiegészítő tevékenységeket ellátó műhelyekteljesítménye. Egy új termékük, a kőmosott padlóburkolat kedvező értékesítési kilátásokkal kecsegtet. — A visszafogott beruházásigény ellenére sem tervezünk nagyobb létszámcsökkentést. Viszont feltett szándékunk, s foglalkoztatáspolitikánk is már arra épül, hogy csak a jól dolgozó szakembereket és a törekvő munkásokat alkalmazzuk. Ehhez bérezéssel is megteremtjük a feltételeket. Nálunk a havi átlagkereset jelenleg 4 ezer korona fölött van, ám nem ritkaság az sem, havalaki 9 ezret keres — állítja az igazgató. — A Vince-erdei építkezésen dolgozók valóban kitettek magukért, s ez a fizetésükben is megmutatkozott. Több beruházáson is alkalmazzák azt az építési elvet, amely alapjában véve egy-egy építkezésen az elvégzendő, szorosan egymáshoz kapcsolódó tevékenységek pontos és optimalizált időrendjét állítja fel. Galánta és környéke az elmúlt évek beruházáspolitikája nyomán specifikus helyzetben van, hiszen építőipari kapacitásból itt jelentős túlkínálat mutatkozik. A fennmaradásért folyó versenyben az új módszerek alkalmazásajelentheti azt a pluszt, amelylyel konkurenciaképesek maradnak. A közeljövőben az alapok képviselőivel előzetes megbeszélésen tárgyalják meg a társaság gazdasági és kereskedelmi stratégiáját illető alapvető elképzeléseket. Az egyeztetés után már a célok megvalósításáhozvezető utak kidolgozása, pontosítása lesz a legfontosabb feladat. Az eddig végrehajtott változások azt szolgálják, hogy az építőpiac esetlegesfelélénkülése után azonnal lépni tudjanak a kínálkozó beruházások megvalósítására. A szakembergárda minősége biztosítéka annak, hogy ez az ugrásrakész állapot a várakozás feszültsége ellenére sem hat béklyóként, inkább újabb lehetőségek keresésére ösztönzi a vállalat vezetését. A cég s egyben a részvényesek érdekében. T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ A TERVEZŐK SEM VÁLOGATHATNAK Meglepetés, vagy nem az? Mindenesetre tény, hogy a vagyonjegyes privatizáció első hullámában indult kassai részvénytársaságok közül az elsősorban iskolaépületek tervezésére szakosodott Školprbjekt szerepelt a legsikeresebben — minden részvénye elkelt. Igaz, az 5533 részvennyel és az 5,7 millió koronát érő vagyonával a legkisebb „kínálkozók" csoportjába tartozott. Az iránta megnyilvánuló komoly érdeklődés egyrészt azzal magyarázható, hogy az utóbbi három évet 788 ezer, 2 millió 89 ezer, illetve 955 ezer korona nyereséggel zárta, másrészt pedig azzal, hogy sok ember szerint: az élelmiszeripar mellett a közoktatásnak is stabil helye, igen fontos szerepe van a jövőjét komolyan gondoló társadalomban, hiszen az eredményes közoktatáshoz megfelelő iskolahálózat is kell. Robert GaüzcWépítészmérnök, a részvénytársaság elnök-igazgatója nem lepődött meg különösebben a nagy érdeklődés láttán. — Elindultunk, s megyünk. így van ez rendjén. Nem érzem annak semmilyen hátrányát, hogy a privatizációra való felkészülés időszakában a pozsonyi székhelyű országos, illetve szlovákiai hatáskörű tervező- és műszaki vállalatból a kassai és az eperjesi fiók kivált, így ez év májusától teljesen önálló szervezetként folytatjuk munkánkat. Persze, az új feltételekhez való alkalmazkodás nálunk sem ment úgy, hogy azzal mindenki teljesen elégedett legyen... Három év alatt közel százról majd a felére csökkentettük a dolgozók létszámát, s csak a legproduktívabb, legügyesebb szakemberek maradhattak. Nem utolsósorban azért is, mert a beruházásos építkezések üteme lelassult az országban, s a tervezőirodák is kevesebb megbízatást, kevesebb feladatot kapnak. • Növekszik tehát a konkurencia ebben az ágazatban is... — Egyértelműen. Városunkban, Kas-. sán is több tervezőiroda megszűnőfélben, vagy átalakulóban van. Szerintem a jobbak maradnak csak meg. • Önök mire alapozzák bizakodásukat? — Elsősorban a tervezésben szerzett szakgyakorlatunkra és arra, hogy tanintézetekre, iskolákra mindig szükség lesz. Nem áll úgy az ország, hogy az iskolahálózat további bővítését, fejlesztését félvállról vegye. Az nagy hiba lenne. Tudtommal a Carnogurský-kormány erre a célra 6 milliórd koronát meghaladó külföldi hitelt akart felvenni, mivel a helyi önkormányzatok többsége anyagilag nincs olyan helyzetben, hogy a hiányzó iskolákat, kisiskolákat, vagy az ugyanúgy szükséges nagyobb közoktatási létesítményeket rövid időn belül megépítse, megépíttethesse. S tulajdonképpen nemcsak újépületekről van itt szó, hanem a régiek felújításáról is, meg aztán számos helyen nincs tornaterem, nincs étkezde... Remélem, ezt a Mečiar-kormány is a legfontosabb feladatok közé fogja sorolni... • Min dolgoznak mostanában ? — Hadd kezdjem azzal, hogy a Kassai Műszaki Egyetem leendő újvárosi telepének a tervrajzai már elkészültek, s nem tőlük függ, hogy a Poprádi út és a Lunik 9 lakótelep közötti térségben mikor látnak munkához a kivitelezők. Most számos olyan településnek igyekszünk valamilyen módon, a költségvetésekhez igazodva segíteni, ahol a körzetesítés idején megszüntetett kisiskolákat akarják újraindítani. Ugyanakkor nemcsak iskolaépületeket tervezünk, hanem üzleteket, környezetvédelmi célokat szolgáló létesítményeket, egyházi épületeket... Ma nem lehet válogatni. • Szóvalszéles a skála? — Az építészek, tervezők feladata az, hogy az elgondolásokat papírra vessék, s olyan megoldást javasoljanak, amely lehetőleg megfelel a ma és a jövő igényeinek is. Hogy ebben az ínséges, pénzhiányos időben is van munkánk, az, gondolom, annak köszönhető, hogy az eddig készített terveinkkel elégedettek voltak a megrendelők, s munkáink építészeti tekintetben is helytállnak. Itt szeretném megjegyezni, hogy az ország délvidéki településeivel is jó az együttműködésünk, onnan is sok megrendelést kapunk. • A legközelebbi teendők? — Dolgozni, dolgozni... No, és közben készülünk a részvényesek első közgyűlésére. (gazdag)
