Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)

1992-07-21 / 170. szám, kedd

1992. JULIUS 21. IÚJSZÓI DOKUMENTUM 8 Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Szövetségi Gyűlése 1992. április 30-án a következő törvényt hozta: Első rész Hatáskör * 1.1 Ez a törvény szabályozza a személyi adatok védelmét, fó'leg a személyi adatokat tartalmazó tájékoztatási rendszerek üzemeltetése során a^ információk védelmével kapcsolatos kötelességeket, valamint a tájékoztatási rencjszer üzemeltetőjének és az e rendszer üzemeltetésével összefüggő' tevékenységben résztvevő további természetes és jogi személyeknek feleló'sségét. 2. § Ez a törvény vonatkozik a külön törvénnyel létrehozott tájékoztatási rendszerekre is. Második rész Néhány fogalom meghatározása e törvény céljára 3. § Információk A bizonyos személyre vonatkozó információk személyi adatok. 4. § Tájékoztatási rendszer Információs rendszer alatt olyan működő egységet értünk, amely az információk céltudatos és rendszeres gyűjtését, feldolgozását, megőrzését és hozzáférhetó'ségét szolgálja. Minden információs rendszernek van bázisa, műszaki és programeszközei, technológiája, eljárásmódozatai és munkatársai. • 5. § A tájékoztatási rendszer üzemeltetése A tájékoztatási rendszer üzemeltetése alatt olyan tevékenységet értünk, amely az információk gyűjtését, feldolgozását, adatbankban való rögzítésüket és feldolgozásukat szolgálja a rendszer belső szükségleteire vagy tájékoztatási szolgáltatásra. Az üzemeltetés magába foglalja az összes említett tevékenységet vagy csak egy részüket. 6.§ Tájékoztatási szolgáltatás Tájékoztatási szolgáltatás alatt olyan tevékenységet értünk, amelynek célja információkat nyújtani az információs rendszerből. Ez rendszerint összefügg az információk feldolgozásával is. 7. § Az információ feldolgozása Az információ feldolgozása alatt értjük a/ technikai vagy tartalmi feldolgozását b/ automatikus feldolgozását, ami magába foglalja a teljesen vagy részben automata eszközökkel végrehajtott műveleteket, főleg az információk és az adatok megőrzését, a velük kapcsolatos logikai vagy aritmetikai műveleteket, kiigazításukat és törlésüket c/ fizikai vagy tartalmi változtatások nélküli besorolását az információk komplexumába, illetve a nem tájékoztatási szolgáltatás jellegű más közlésbe. 8. § Az információ felszámolása Az információ felszámolása alatt tőrlését vagy olyan fizikai megbontását értjük, amely lehetetlenné teszi megújítását, illetve értjük alatta anyagi hordozójának fizikai megsemmisítését. 9.§ Az információcsere résztvevői - Az információcsere résztvevői TÖRVÉNY A TÁJÉKOZTATÁSI RENDSZEREK SZEMÉLYI ADATAINAK VÉDELMÉRŐL alatt értjük a tájékoztatási rendszer üzemeltetó'jét (a továbbiakban csak „üzemeltető"), a tájékoztatási szolgáltatás használóját és az információk közvetítőjét (a továbbiakban csak „közvetítő"). 10. § Érintett személy Érintett személy alatt azt a természetes személyt értjük, akiről az információ szól. 11.§ Üzemeltető (1) Üzemeltető alatt értjük azt a természetes vagy jogi személyt, aki gondoskodik az információk feldolgozásáról vagy a tájékoztatási szolgáltatásról és a többi természetes, valamint jogi személlyel szemben betölti a tájékoztatási rendszer üzemeltetésével kapcsolatos jogok és kötelességek hordozójának szerepét. (2) Üzemeltetőknek nem tekintendők a/ azok a természetes személyek, akik munka- vagy más hasonló viszonyukból kifolyólag kapcsolatba kerülnek az adott tájékoztatási rendszer információival b/ azok a jogi személyek, akik az üzemeltetővel megkötött szerződés alapján fejtik ki a tájékoztatási rendszer üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységüket. 12. § Használó Használó alatt azt a természetes vagy jogi személyt értjük, aki a tájékoztatási rendszer információit felhasználja vagy ilyen információkat kér a tájékoztatási rendszer által nyújtott tájékoztatási szolgáltatások keretében. 13. § Közvetítő E törvény céljára közvetítő alatt azt a természetes vagy jogi személyt értjük, aki megállapítja, gyűjti és feldolgozza az üzemeltető vagy a használó számára az információkat, illetve információkat szolgáltat nekik. 14. § Az információgyűjtés megfelelő módja Az információgyűjtés megfelelő módja alatt olyan megállapításukat értjük, amelyet nem lepleznek más céllal, nem bújik meg mögötte más tevékenység és nem sérti a polgárok jogait és szabadságát. 15. § A közzétett információ Közzétett információ alatt a tömeges hírközlő eszközök vagy a nyilvános elektronikai szolgáltatás által nyilvánosságra hozott információt értjük. Harmadik rész A tájékoztatási rendszer üzemeltetésével kapcsolatos kötelességek 16. § Csak külön törvény alapján vagy az akaratát kinyilvánítani képes érintett személy hozzájárulásával üzemeltethető az olyan tájékoztatási rendszer, amely információkat tartalmaz az érintett személy személyiségéről, magánéletéről, faji származásáról, nemzetiségéről, politikai' magatartásáról, tagságáról politikai pártokban és mozgalmakban, a vallás iránti viszonyáról, bűncselekményeiről, egészségi állapotáról, szexuális életéről és vagyoni viszonyairól. Ha a hozzájárulás feltétele nem teljesíthető, az információk csak akkor használhatóak fel, ha megőrzik az érintett személy emberi méltóságát, személyi becsületét, jó hírét és nevének feddhetetlenségét. 17. § Az üzemeltető kötelessége a/ a tájékoztatási rendszert rendeltetésével összhangban üzemeltetni b/ a rendszer céljával arányos mennyiségű információt szerezni, kerülni fó'leg a felesleges adatolt gyűjtését c / ellenőrizni atájékoztatási rendszer információinak pontosságát és azokat szükség esetében időszerűsíteni d/ a tájékoztatási rendszerben megfelelő módon megjelölni a pontatlan vagy ellenőrizhetetlen információkat e/ a tájékoztatási rendszerben nem tárolni igazsággal ellenkező információkat f/ megakadályozni az eltérő célokat szolgáló információk és tájékoztatási rendszerek társítását, ha külön törvény nem rendelkezik másképp g/ a tájékoztatási rendszerek számára megfelelő módon megszervezni az információkat; más céllal vagy tevékenységgel leplezett információkat csak akkor lehet szerezni, ha erről külön törvény rendelkezik h/ az érintett személy identifikálására alkalmas információkat csak addig őrizni, amíg az megfelel a tájékozódási rendszer céljának, ha erről külön törvény másképp nem rendelkezik i/ biztosítani az információknak és az egész tájékoztatási rendszernek a védelmét a véletlenszerű vagy jogtalan megsemmisítéssel, a véletlen megrongálással, valamint a jogtalan hozzáférhetőséggel vagy feldolgozással szemben j/ meghatározni azon természetes és jogi személyek jogait és kötelességeit, akik hozzáférhetnek a tájékoztatási rendszerhez k/ lépéseket tenni, hogy a természetes személy, mihelyt véget ért az üzemeltetővel a munka- vagy az ehhez hasonló más viszonya, ne használhassa fel az adott tájékoztatási rendszer információit 1/ évente egyszer minden érintett személynek, felkérésére ingyen vagy megfelelő fizetségért bármikor beszámolni atájékoztatási rendszerben róla tárolt információkról, amennyiben külön törvény nem rendelkezik másképp. 18. § (1) Az üzemeltető a tájékoztatási rendszer üzemeltetésének befejezése után köteles lépéseket tenni, hogy a rendszer információival ne élhessenek vissza. (2) Az 1. bekezdésben rögzített kötelességek megszegése esetében a jogosult személy igényt tarthat az elégtételre, a sérelmezett helyzet megszüntetésére, a jogalap nélküli gazdagodás visszaszolgáltatásra, valamint a 20. § d/ és e/ pontja szerinti igényre. 19. § (1) A közvetítő köteles: a/ ellenőrizni a közvetített információk pontosságát b/ a pontatlan vagy ellenőrizetlen információkat megfelelőképpen megjelölni, esetleg, ha ez lehetséges, a pontatlanságot megszüntetni c/ a tájékoztatási rendszerek számára megfelelő módon szerezni az információkat; más céllal vagy tevékenységgel leplezett információkat csak akkor lehet szerezni, ha erről külön törvény rendelkezik d/ biztosítani a közvetített információk védelmét a véletlenszerű vagy jogtalan megsemmisítéssel, a véletlen megrongálással, valamint a jogtalan hozzáférhetőséggel és feldolgozással szemben. (2) A használóknak és az üzemeltetőknek a közvetítő tevékenység keretében nyújtott információkat csak a feltétlenül szükséges ideig őrizzék, összhangban az üzemeltetési jogosítvánnyal. 20.§ A 17. §-ban rögzített üzemeltetői kötelességek megsértése esetében a jogosult természetes személy az üzemeltetővel szemben igényt tarthat arra, hogy: a/ tartózkodjon az ilyen cselekvéstől, szüntesse meg a sérelmezett helyzetet, szolgáltassa vissza annak az alanynak a jogalap nélküli gazdagodást, akinek kárára szert tett erre a gazdagodásra, s az üzemeltető költségén adjon elégtételt (bocsánatkérés, helyreigazítás) annak, akit a kötelességsértés megkárosított. Az elégtételre nem formálható igény, ha a kötelességet a 17. § d/ és e/ pontja szerint sértették meg, amennyiben az üzemeltető nem sértette meg a 17. § c/ pontja szerinti kötelességét vagy ha bizonyítja, hogy az információt az érintett személy hozzájárulásával használták fel, illetve ha nyilvánosságra hozott információról van szó b/ az információt számolják fel; ez az igény akkor keletkezik, ha az üzemeltető megsértette a 17. § aj, b/, d/, e/, g/, h/ pontjaiban rögzített kötelességeit. Továbbá akkor, ha nyilvánosságra hozott információkat kezelő tájékoztatási rendszerről van szó s ha megállapítást nyer, hogy ezeket az információkat jogtalanul hozták nyilvánosságra, illetve azok helyreigazítottak voltak c/ kiegészítse azt az információt, amely az érintett személy hozzájárulásával került a tájékoztatási rendszerbe vagy amelyet már nyilvánosságra hoztak d/ megfelelő pénzbeli kártérítést kapjon, ha csorba esett az emberi méltósága megőrzésének jogán, személyi becsületén, jó hírén és neve feddhetetlenségén, amennyiben ezt nem büntetik a létező polgár- és kereskedelemjogi intézmények e/ a vitás kérdés lezárásáig hozzáférhetetlenné tegyék az információkat, ha a döntéshozatalra illetékes szerv nem rendelkezik másképp; ez az igény csak a vitás kérdéssel kapcsolatos információkra vonatkozik. 21. § A közvetítő felel azért a tevékenységért, amelyet az üzemeltető felelősségének keretei között az üzemeitető vagy a használó számára végez. 22. § (1) Azok a természetes személyek, akik munka- vagy ehhez hasonló más viszonyuk, továbbá köz-, illetve más tisztségük (például bírósági szakértő, auditor stb.) keretében, és további személyek, akik az üzemeltetőnél feladataik teljesítése közben kapcsolatba kerülnek az adott tájékoztatási rendszer informátoraival (a továbbiakban csak „kötelezett személyek"), kötelesek az ilyen információkkal kapcsolatos titoktartásra, azokat az üzemeltető hozzájárulása nélkül nem bocsáthatják más alanyok rendelkezésére, illetve maguk sem használhatják fel őket, ha külön törvény nem rendelkezik másképp. (2) Az 1. bekezdésben rögzített kötelességek akkor is érvényesek, amikor megszűnik a kötelezett személy munka- vagy más ehhez hasonló viszonya az üzemeltetővel, illetve a kötelezett személy megszűnik tisztségét gyakorolni. (3) Az 1. bekezdésben rögzített kötelességek megsértése esetében a jogosult személy a kötelezett személlyel szemben igényt tarthat arra, hogy az: aj tartózkodjon az ilyen cselekvéstől, szüntesse meg a sérelmezett helyzetet, szolgáltassa vissza a jogalap nélküli gazdagodást és adjon elégtételt (bocsánatkérés, helyreigazítás) a kötelezett személy költségén b/ számolja fel a jogtalanul hozzáférhetővé tett vagy felhasznált információkat c/ megfelelő pénzbeli kártérítést nyújtson, ha kötelezett személyként kötelességeinek nem teljesítésével olyan, fó'leg nem anyagi jellegű kárt okozott, amely nem büntethető a létező polgár- és kereskedelemjogi intézményekkel s amely nem függ össze az e szakasz szerinti más igények teljesítésével d/ a vitás kérdés lezárásáig hozzáférhetetlenné tegye az információkat, amennyiben a döntéshozatalra illetékes szerv kivételesen nem rendelkezik másképp; ez az igény csak a vitás kérdéssel kapcsolatos információkra vonatkozik. (4) Ha ezeket a kötelességeket olyan kötelezett személy sértette meg, aki munka- vagy más ehhez hasonló viszonyban van az üzemeltetővel, akkor a 3. bekezdés c/ pontja szerint felel neki a pénzbeli teljesítésért és a 3. bekezdés a/ pontja szerint az elégtétel nyújtásáért. (5) Az 1—3. bekezdés vonatkozik mindazokra, akik jogellenes cselekvéssel tesznek szert információkra a tájékoztatási rendszerről. 23. § Az e törvény szerinti jogok és kötelességek érvényesítéséből következő vitás ügyeket bíróság dönti el. Negyedik rész A tájékoztatási rendszer bejegyzése és az üzemeltetése fölötti felügyelet 24. § Atájékoztatási rendszerek bejegyzésére és az üzemeltetésük fölötti felügyelet gyakorlására külön tőrvényekkel illetékes szerveket hoznak létre. 25. § Bejegyzési kérvény (1) A 24. §-ban említett szerv tartja nyilván üzemeltetésük ideje alatt a bejegyzett tájékoztatási rendszereket. Ez a nyilvántartás hozzáférhető a nyilvánosság számára s ez a szerv mindig december 31-iki dátummal hivatalosan közzéteszi. (2) Az üzemeltető halogatás nélkül köteles a 24. §-ban említett szervet tájékoztatni a tájékoztatási rendszer üzemeltetésének befejeződéséről. Ez nem vonatkozik azokra a tájékoztatási rendszerekre, amelyek nem bejegyzéskötelesek. 26. § Bejegyzéskötelesek csupán azok a tájékoztatási rendszerek, amelyek a 16. §-ban említett információkat kezelik, amennyiben azok nem szolgálják csak az üzemeltető belső szükségleteit; külön törvény szabályozza a bejegyzéskötelesség alóli kivételeket. Nem bejegyzéskötelesek a kizárólag nyilvánosságra hozott információkat kezelő tájékoztatási rendszerek. Ötödik rész Átmeneti és zárórendelkezések 27. § E törvény hatályba lépése napjától csak a benne rögzített feltételek megtartása esetében üzemeltethető tájékozódási rendszer. Üzemeltetője köteles bejegyzését kérvényezni a 24. §-ban említett szerv létrehozásáról szóló törvény hatályba lépésétől számított három hónapon belül. 28. § A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormánya kivételesen meghatározhatja a mér működő s e törvénnyel összhangban nem álló tájékoztatási rendszer üzemeltetésének feltételeit, legfeljebb az e törvény hatályba lépésétől számított három éven belül. Ez nem érinti az üzemeltető kötelességét kérvényezni a 24. §-ban említett szervtől bejegyzését, az e szerv létesítéséről rendelkező törvény hatályba lépésétől számított három hónapon belül. 29. § Ez a törvény kihirdetésével lép hatályba. 1/ Például a Szövetségi Biztonsági és Tájékoztató Szolgálatról szóló 244/1991 Tt. sz. törvény az ipari vállalkozásról szóló 445/1991 Tt. sz. törvény (ipartörvény) a könyvelésről szóló 563/1991 Tt. sz. törvény a Szövetségi Gyűlés választásáról szóló, a későbbi törvényekkel módosított 47/1990 Tt. sz. törvény