Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)
1992-07-21 / 170. szám, kedd
5 MOZAIK ÚJ szól 1992. JÚLIUS 21. MEGVETTEM KÉT FÉRFIT Mindenkit meg lehet venni... A két miniszterelnök sem kivétel. .Nem is'drágák. Az ősz hajú, bajuszos, szemüveges szépfiúért ötvenkilenc koronát adtam, a tagbaszakadt feketéért egy híján hatvanat. Aranyosak, belesimulnak a tenyerembe. Mindig a kezem ügyében vannak. Jobb oldalamon őrködik a szemüveges, gatyára vetkőzve, atlétatrikóban, bal kezét hátrateszi (Semmit nem kapsz! - jelenti a mozdulat.), jobb kezében pénzeszacskót markol. Nem lehet tőle elvenni. Bal oldalamon zsebre tett kézzel áll a sűrű hajú fekete. Mosolyog, de vállán hanyagul átvetve a bokszkesztyű. Most én játszom velük. Hol a szemüveges megy át a bal oldalra, hol a fekete a jobb oldalra. Ha akarom, puszit adnak egymásnak, de a következő pillanatban hátat fordítanak... Hol ä bal oldali sípol egyet a másikra, hol a jobb oldali. Gumiból vannak. Gyanítom, gyerekjátéknak készültek. Elképzelem, hogy a cseh miniszterelnököt szlovák gyerek szorongatja, a szlovákot meg cseh gyerek nyaggatja. A gyerek csak gyerek, ezeket a babákat is megunja majd, és kihajítja a kocsiból. Aztán meg kell őket mosni. De csakis langyos vízzel szabad mosni a gumi miniszterelnököket. Ez áll a használati utasításon. Megnyugtató, hogy egészségre egyikük sem ártalmas, viszont szerves oldószerrel, savakkal és fertőtlenítő szerekkel nem szabad érintkezniük. Nem gyúlékonyak, de a fagyot nem bírják és a negyven fok feletti hőmérsékletet sem. Tehát sem jégre tenni, sem forró helyzetekbe nem szabad őket hozni. Állnak szótlanul. Majd ha megunom, félreállítom őket... (kopasz) CSODATEVO TERMÉSZET Ml REJLIK A DOMICAI BARLANGBAN? -Hál' Istennek eddig reménykeltően alakul gyermekeim egészségi állapota... pedig az első héten úgy látszott, ez sem fog segíteni. Kétéves kisfiam ideérkezésünkkor újból belázasodott, nyugtalan volt, mint otthon általában. Idült hörghurut gyötri őt, s ez év márciusától is többet volt a kórházban, mint otthon, szinte szünet nélkül szednie kellett az antibiotikumokat - panaszolta könnyes szemmel a Trencsén mellőli Beáta Drabantová. Amikor a legfrissebb fejleményekelmondása közben odáig jutott, hogy gyermeke már néhány napja nem szed orvosságot, lecsordult arcán egy reménycsóvás csepp. Mély sóhajok közepette beszélte el, hogy fiával és ugyanilyen betegségben szenvedő kilencéves leánygyermekével hogyan került a Domicán tartózkodó csoportba. - Sok szakembertől megkérdeztük, mit ajánl, mit tegyünk, kihez forduljunk, hogy gyermekeink meggyógyuljanak. A Vöröskereszttel is felvettük a kapcsolatot, s egy idő után tudatták velünk, hogy Pozsonyban egy asztmával foglalkozó szakorvos alapítványt hozott létre a légúti betegségekben szenvedők gyógykezelésének támogatására. írtunk neki, majd felkerestük, s elfogadtuk a barlangkúrás lehetőséget. Fejenként 2700 koronába kerül a háromhetes ittlét, ám nem sajnáljuk érte. Tudja, a beteg ember az utolsó fillérjét is odaadná a gyógyulásért. Domica. Ismert cseppkőbarlang a karsztos Szilicei-fennsíkon, Kecső és Hosszúszó között. Könnyen lehet, hogy a jövőben sok embernek több lesz, mint pusztán idegenforgalmi érdekesség, ha beigazolódik, hogy az itteni barlangkúra hatásos. Milan Bačinský pozsonyi szakorvos, az allergiás betegségekben és környezeti ártalmakban szenvedők gyógykezelésének támogatását szolgáló NALECH-alapítvány létrehozója a Zólyom melletti bystrái barlangban eddig végzett ilyen jellegű ' munkáját a gombaszögi és más barlangokban folyt kísérletek eredményei alapján Domicára is kiterjesztette. Sajnos, az ő szakmai véleményét a múlt hót végén Domicán járva nem tudtam feljegyezni, ám a helyszíni szakfelügyeletben őt felváltó Katarína Šimovíčová pozsonyi gyermekorvos készségesen állt rendelkezésemre. így foglalta össze a lényeget: -Tudtommal az alapítványt számos pozsonyi ipari cég, köztük a Slovnaft és az Istrochem is támogatja, s ennek köszönhetően a gyógykezelési költségek felét fedezni tudja. Tulajdonképpen a barlang klímája gyógyítja a betegeket. A mindig 10 fok körüli hőmérséklet, a majd száz százalékos páratartalom, s gondolom, a szén-dioxidban dús levegő hatnak együttesen igen kedvezően az asztmásakra. Körzeti gyermekorvos vagyok, nincs részletes áttekintésem a barlangkúráról, ám a gyakorlatból tudom, hogy azoknak a hozzám tartozó pácienseknek a többsége, akik tavaly a bystrái barlangban voltak gyógykezelésen, az utóbbi időben keveset betegeskedik. Természetesen a barlangkúra sem művel csodát egyik napról a másikra, hanem fokozatosan hat. Arról Dušan Macko gondnoktól értesültem, hogy a múltban évente 60 ezér, mostanában pedig 25-35 ezer látogatót fogadó Domicán ez év júniusában kezdődött a szervezett gyógykezelés, és Pozsonyból ez az első csoport. A páciensek barlangászok felügyelete alatt reggel hat órától kilQncig, majd délután öttől hétig összesen négy órát töltenek a barlang Majko-termében. A negyvenhárom fős csoportból több pácienssel beszélgettem. Juraj Kalus alapiskolás, akit a betegsége osztályismétlésre kényszerített, s így ősztől nem negyedik osztályos lesz, hanem harmadikos, azt mond ta, jól érzi magát Gömörben. Jóval tisztább itt a levegő, mint Pozsonyban, a barlang pedig számára igen érdekes, életében most lát ilyet először. A hatodik osztályos Juraj Kopriva a piramis alakú bungalók körüli nagy füvet kifogásolta csupán: gátolja őket a játékban, a focizásban. - Igaz - tette hozzá - a közeli réten, erdőszélen nyugodtan labdázhatunk, de néha helyben szeretnénk. Az étkezésről, vendéglátásról szinte mindegyikük kedvezően, elégedetten nyilatkozott. Ugyanúgy az egész napi programról. Mint mondták, csupán az övék most a barlang tőszomszédságában lévő turistafogadó és környéke, tehát kedvükre futkározhatnak, játszhatnak, s nem marad ki a műsorból Krasznahorka várának, valamint a rozsnyói és Rozsnyó körüli többi nevezetességnek a megtekintése sem. Megtudtam azt is, hogy a gyógykezelés megindítása nem kis mértékben a fogadót üzemeltető Bányász Ferenc magánvállalkozó érdeme. -A barlang gyógykezelésre kijelölt termét az egyezség szerint mi rendeztük be, mi vettük oda a műanyagvázas heverőket, székeket, valamint a vízálló hálózsákokat. A két-, három- és négyágyas szobákból álló emeletes bungalókat is az egészségügyi követelményeknek megfelelően rendeztük be - hallottuk a tulajdonos távollétében apja teendőit is ellátó, egyébként a mindenesi beosztású ifjabb Bányász Ferenctől. - Mi igyekszünk mindent megtenni azért, hogy a vendégek jól érezzék itt magukat télen-nyáron - válaszolt arra a kérdésemre, hogy mi lenne, ha nem csupán nyáron járnának hozzájuk gyógykúrára a légzési zavarokkal küszködő betegek. Egyébként a folyamatos üzemelés kérdését több vendég, több riportalany is felvetette. Lesz hát folytatás? GAZDAG JÓZSEF r t MOLDOVA GYÖRGY félelem kapuja / <R ® Kint szokatlanul enyhe és csillagfényes volt az este, amerre Borsos elhaladt, a kertekben csillogtak a fenyőfára felakasztott színes villanyégő füzérek, de a forgalom már leállt, csak egy-két, céljához késve igyekvő autó húzott végig az úton, bőgő motorral. Lépései visszhangoztak a házfalakon, a főtéri templom előtt sétáló rendőr felemelte a fejét és hosszan nézett utána. A megszokott bejáratnál hiába próbálkozott, az előkert kapuját zárva találta. Benézett a kerítés fölött: az ablakokban látszott valami fény, de könnyen lehet, hogy ez csak az utcai lámpák visszatükröződéséből eredt. Hiába nyomta meg a csengőt. Megkerülte a házat, abban a reményben, hogy a hátsó kaput nyitva hagyták. A fiú sokáig nézte az oroszlánfejes réz kopogtatót, bátortalanul ütött vele néhányat, de senki sem válaszolt. Próbaképpen lenyomta a kilincset, az ajtó szinte magától kitárult, belépett az előszobába. Furcsa, leginkább hígítóra emlékeztető, szeszes szag ütötte meg az orrát. - Jó estét! - mondta a szokásosnál hangosabban, de a köszönésére senki sem válaszolt. Fenn az emeleten látott fényt, bátortalanul arra indult. Benézett a félig nyitott ajtókon: jobbról egy koloniálbútorral berendezett dolgozószoba tünt fel, a nappaliban pedig mintha még nem érkezett volna el a gyertyagyújtás ideje, sötéten állt a karácsonyfa. Fenn az emeleten minden lámpát égve hagytak, Zsóka ott aludt a dohányzóasztal melletti kanapén. A márványlapon egy félig üres portorico rumosüveg állt, ebből áradt az édeskés szag, melyet már a belépésnél megérzett, olyan sűrűn betöltötte a félig zárt teret, hogy köhögésre ingerelte Borsost. Tanácstalanul megállt, úgy gondolta, hogy talán jobb volna, ha megfordulna és elmenne, de nem akarta magára hagyni az álvó és láthatólag ittas asszonyt. Könnyen előfordulhat, hogy Zsóka rosszul lesz és orvost kell hívni hozzá, vagy hányni fog és az arcára kell fordítani, hogy meg ne fulladjon. Leült, abban reménykedett, hogy Keresztes hamarosan megérkezik és átveszi tőle az őrködést. Szíve mélyén azonban tartott is ettől a találkozástól, úgy gondolta, nehezen tudná megmagyarázni, hogy került ide. Dzsekijén lehúzta a cipzárat és kényelmesen helyezkedett el a fotelben, a magával hozott bort az asztálra tette. Szinte mozdulatlanul várakozott, a csendet csak a bekapcsolva hagyott gramofon surrogása törte meg, melyen már lefutott a lemez. Borsos időnként a kanapé felé nézett: Zsóka feje megmegrándult, vetett egyet magán, arca bekerült az állólámpa fénykörébe, álmában is megpróbált elfordulni a bántó világosság élői, de nem sikerült neki. Az asszony arcát most egyetlen árnyék sem fedte, látszott, hogy kikészítette magát az ünnepre, aztán a könnyektől és a párna dörzsölésétől elkendőzött rajta a festék, széme körül és a nyakán feltűntek a krémmel eltakart ráncok, gondosan fésült frizurája is szétzilálódott. Borsos most vette észre rajta az öregedés jeleit, utánaszámolt és megdöbbenve jött rá, hogy az asszony alig valamivel fiatalabb az ö anyjánál. Tekintete tétován lejjebb csúszott Zsóka testén, már összeszedte magát a szívműtét után, mellén megfeszült az ünnepi fekete blúz, hosszú, karcsú combjai is megteltek. Zsóka forgolódni kezdett a kanapén, felébredt. Felnyitotta a szemét, egy ideig mereven nézett maga elé és fojtott hangon dünnyögött, mintha egy, álmában megkezdett vitát folytatna. Feltámaszkodott, pillantása a fiúra esett, kinyújtott karral hívta magához. Borsos habozva ült le a kanapé szélére, de az asszony lehúzta a fejét és szájon csókolta. A fiú érezte, hogy az ő torkába is átcsap a portorico édeskés szaga. Zsóka egy pillanatra kibontakozott az ölelésből, ledobta magáról a fekete blúzt, alatta nem viselt semmit; melle olyan feszesen állt, mintha fából lett volna esztergálva, a szíve fölé egy keskeny, testszínű tapasz volt ragasztva - a műtétből visszamaradt, lassan beforradó heget takarhatta. Kikapcsolta a szoknyáját és engedte lecsúszni a szőnyegre, combjának belső oldalán hosszú, sötét szőrszálak lebegtek: - Gyere! Borsos a lépcső felé nyíló ajtóra nézett: - Be kellene zárni. - Ne törődj vele! A fiú nem akarta megkockáztatni, hogy valaki rájuk nyissa, felkelt és elfordította a kulcsot a zárban. Vetkőzni kezdett, pulóverét, cipőjét, zokniját úgy rakta le, hogy ha megzavarnák az együttlétüket, minél hamarabb felkaphassa magára. Az asszony újra rászólt: - Dobd már le azokat a rongyokat! Borsos anélkül, hogy kikapcsolta volna a szíját, nadrágját lehúzta magáról és félrevetette. Teljes súlyával ránehezedett a nőre, de az elfulladva tolta el magától: - Ne dőlj rám, nem kapok levegőt. A fiú félig a térdére helyezte a súlyát, de épp olyan erőszakosan hatolt be, mint ahogy alkalmi szeretőinél megszokta, a nő felkiáltott, nem törődött bele, néhány gyors mozdulattal ki akart elégülni. Úgy gondolta, hogy ha magja szétomlik az asszony testében, azzal birtokba veszi - akárha egy tulajdonjelet hagyott volna rajta, de Zsóka nem engedte: - Ne siess! Combjával átkulcsolta és magához szorította a fiút, ágyékának körkörös mozgásával ő határozta meg a ritmust. Lassan kezdte, aztán egyre hevesebben dobálta magát, Borsos teste megfeszült az alkalmazkodástól, hogy együtt tudjon maradni vele. Hogy később érje el a csúcspontot, a fiú visszafogta magát, gondolatait mindennapos, közömbös képek felé terelte: a szobáját, ismerős utcákat próbált felidézni magában, mintegy elfeledkezve a helyzetéről. Zsóka nyaka hirtelen ívbe feszült, nyögve, hosszú lélegzetekkel, szinte harapva vette a levegőt, aztán tagolatlan jajgató hang tört fel a torkán. Combjának szorítása is engedett, testéből nedvesség csurgott a fiú térdére. Borsos kiszabadította magát az ölelésből és szabadon birtokolva az asszonyt, elélvezett. Nem vonta ki magát Zsóka testéből, sokáig hallgatagon feküdt rajta, ujja hegyével végigsimogatta a sovány, feszes formákat, egy idő után újrakezdte volna, de Zsóka eltolta magától: - Engedj, rögtön jövök. (folytatjuk) STRANDNÉZŐBEN - TORNALJÁN A tornaijai strandfürdő negyedszázados múltat tudhat maga mögött. Az itt található természeti kincsek varázsa sok-sok turista zarándokhelyévé tette. Az 1,75 hektáros mesterséges tavat egy tengerszem és a mélyfúrás által felszínre hozott ásványvíz táplálja. Az előbbit Melegvízi-tónak hívják, azon egyszerű oknál fogva, hogy vize télen-nyáron 18 fokos. Az utóbbi a közkedvelt „dögönyöző", mely kellemes, sőt gyógyító vízmasszázst biztosít az éppen erre vágyóknak. Festőien szép környezetben, több évtizedes fák árnyékában, a szelíden csordogáló Sajó partján bújnak meg a vállalati üdülők, melyeket javarészt a Tátra alatti járások üzemei, vállalatai építettek. Bár a szakszervezeti beutalók jelentősen megcsappantak az utóbbi két évben, még így is 500-600 lakója van a strandfürdőnek. A strand szolgáltatásai színvonalban ugyan még elmaradnak, de a látogatók meglátásom szerint elégedettek. Újdonságnak számít az az építmény, mely a 150 méteres mélységből feltörő vízforráson fekszik. Még nem üzerr/el, így a vendégek csak sejtik, hogy vagy szökőkút, vagy a mai óriászuhanyozó, a kedvelt dögönyöző esztétikusabb, formatervezett utódja lesz belőle. A másik, évek óta zajló beruházás, az 50 méteres műanyagmedence építése. A medence körüli napozó padlózatát készítik jelenleg. Ottjártamkor mintegy nyolcvan százaléka már elkészült. Akik az úszáson túl is sportolni vágynak, egy röplabda- és egy teniszpálya közül választhatnak. A strand területén állandó egészségügyi felügyelet van. Vásárolható fagyi, palacsinta, lángos, virsli, pattogatott kukorica és más finomságok. Zöldségbolt, cukrászda és két, meleg ételt árusító vendéglő is működik a megannyi söntés és üdítőitalos bódé mellett. A strand többhektáros területén egy alkalmi piac is van, ahol tíz korona befizetése ellenében bárki árulhat. Hetente háromszor diszkót rendeznek a strand területén. Bár a strand a Sajó egyik partján az autókemping pedig a másikon található, ez is a fürdőhöz tartozik. A kempingben 25 faházikó van - ezek a városé -, további 52 a vállalatok tulajdonában van. Topolyafák sűrűjében bújik meg a 96 férőhelyes szálloda. Egyre több a külföldi vendég, a német, holland tranzitutas, akik csak egy-két éjszakát töltenek itt és utaznak tovább Magyarország felé. Sátrat is lehet verni és a lakókocsiknak is bőven van helyük. A kempingben is vannak sportpályák, a legszükségesebb alapélelmiszerek helyben megvásárolhatóak és egy presszó is üzemel július elsejétől. Aki viszont az esti órákban meleg ételt akar fogyasztani, annak a kemping területén kívül kell szerencsét próbálnia. A tornaijai strandfürdőnek az említett apró hiányosságok ellenére jó hírneve van. Fekvése, a növényzet, a hűsítő, finom ásványvíz, a tengerszem és az autókemping sokakat vonz. Nyaranta mintegy 150 ezer ember, hazai és külföldi turista látogatja meg. POLGÁRI LÁSZLÓ NAGYSZABÁSÚ SATURN-SHOW Pénteken és szombaton a röcei Satum szövetkezet és a Gömör Sörgyár Kft. nagyszabású rendezvénysorozattal lepi meg a rimaszombatiakat. A „Bemutatkozunk önöknek" című kétnapos rendezvényen a szlovákiai és csehországi sörgyárak küldöttségei, a környék kis- és nagyvállalkozásainak képviselői vesznek részt. Pénteken a város szabadtéri színpadán „Saturn-show a fiataloknak" címen népmulatság lesz népszerű popénekesek és együttesek részvételével. Szombaton Saturnpiac nyílik a városkertben és a sportpálya környékén. Szombaton délután sportgála lesz. A helyi Saturn Slovan labdarúgói a budapesti Újpesti Dózsa legénységével mérik össze erejüket. Ezután a női labdarúgás kedvelői tapsolhatnak a gyengébb nem teljesítményének. p. l.