Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)

1992-07-21 / 170. szám, kedd

1992. JULIUS 21. «ÚJSZÓM HIREK - VELEMENYEK KIRÁLYI ELISMERÉS VÁCLAV HAVELNEK II. Erzsébet brit királynő és John Major kormányfő tegnap üzenetet intézett Václav Havel köztársasági elnökhöz, lemondásával kapcsolatban. Az Egyesült Királyság képviselői nagyra értékelték Havel elnök hozzájárulását a demokrácia és a szabadság érvényesítéséhez Csehszlovákiában, valamint a világ népei közti megértéshez. A királynő és a kormányfő csodálatukat és elismerésüket juttatták kifejezésre. BOCSÁSSON MEG A KÖZÖNSÉG, AMIKOR A SZERKESZTŐ BOSSZANKODIK Az elmúlt hétvégén a Komáromi Bástya Színház előadásaival az törtépt, ami csak a szerkesztők rémálmaiban jelenik meg. Az előre beharangozott hétfői előadás elmaradt, s ráadásul a megtartottnak vélt szombatit sem tartották meg. Lévén a színész egyik legérzékenyebb eszköze a saját hangja, nem ritka a váratlanul jelentkező hangszálgyulladás. Ez történt Áts Gyulával is, aki Márai Sándor A kassai polgárok című drámájának a főszerepét - János mestert - alakította. Kár, hogy a színház nem tarotta fontosnak, hogy a számos népszerűsítő írást közlő Új Szó szerkesztőségét értesítse - mégha utólag is - a bekövetkezett változásokról. Olykor az sem árt, ha egy napilap színháztörténeti tényként rögzíti a következőket: A megbetegedett Áts Gyula helyett - egynapos próba után - a vasárnap esti előadásba Papp János, a Győri Nemzeti Színház művésze játszotta János mestert. Az már a színikritikus vesztesége, hogy nem értesült előre a bravúros beugrásról. Talán még egyszer megnéztem volna a produkciót... DUSZA ISTVÁN VÁDAT EMELTEK BIĽAK ELLEN (Munkatársunktól) - A Szövetségi Rendőri Testület megbízott nyomozója úgy határozott, hogy a béke védelméről szóló törvény megsértésének vádjával büntetőeljárást kezdeményez Vasil Bil'ak ellen - jelentette ki tegnap Prágában a Szövetségi Belügyminisztérium sajtótájékoztatóján Vladimír Nechanický, a CSSZSZK Főügyészségének rangidős államügyésze. Vladimír Nechanický elmondta, hogy a nyomozó azoknak az 1968as eseményekkel kapcsolatos dokumentumoknak az alapján döntött így, melyeket Borisz Jelcin különmegbízottja a múlt héten adott át Václav Havelnak, s melyeket az államfő azonnal továbbított a főügyészségnek. A határozat értelmében, az ügy súlyosságára való tekintettel, Vasil Bil'aknak, aki ellen két másik hasonlóképpen súlyos ügyben is bűnvádi eljárást folytatnak, három napon belül ügyvédet kell fogadnia. Ha nem így cselekedne, akkor a főügyészség közvetítésével a prágai városi bíróság jelöl ki számára ex offo védőügyvédet. Az államügyész szavai szerint az egykori fő pártideológus szabadlábon védekezhet majd, és bűnösnek nyilvánítása esetén egytől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható. (kajó) VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1992. JÚLIUS 21-ÉN Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA, Angol font 53,75 54,53 Francia frank 5,60 5,67 Német márka 18,92 19,19 Olasz líra (1000) 24,86 25,21 Osztrák schilling 2,69 2,72 Svájci frank 21,46 21,78 USA-dollár 27,51 27,94 ÜLÉSEZETT A SZÖVETSÉGI KORMÁNY JAN STRÁSKÝ A FEGYVERES ERŐK FŐPARANCSNOKA (Munkatársunktól) - A szövetségi kormány tegnap a kora esti órákban rendkívüli ülésen vitatta meg a Václav Havel lemondásával előállt helyzetet. A törvények értelmében abban az esetben, ha az országnak valamilyen oknál fogva éppen nincs köztársasági elnöke - és hazánkban pillanatnyilag ez a helyzet, s minimum a jövő hét csütörtökéig, azaz a köztársaságielnök-választás harmadik fordulójáig ez is marad - az államfői hatáskör részben a szövetségi kormányra, részben pedig a Szövetségi Gyűlés Elnökségére száll át. A köztársasági elnöki posztot a szövetségi kormány tölti be, a miniszterek kinevezése, illetve visszahívása viszont a parlament elnökségének a hatáskörébe tartozik; ugyanúgy a szövetségi főügyésznek, az államvédelmi tanács tagjainak, a Szövetségi Statisztikai Hivatal elnökének, a Csehszlovák Állami Bank igazgatójának, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnökének, a hadsereg tábornokainak és az egyes felsőoktatási intézmények rektorainak és professzorainak a kinevezése is. Az összes többi köztársasági elnöki hatáskör is a szövetségi kormányra száll át. A kormány képviseli az országot a külföld előtt, tárgyalja meg és ratifikálja a nemzetközi szerződéseket, fogadja és bízza meg a nagyköveteket, üzen hadat és köt békét, de adhat amnesztiát is. Megteheti azt is, hogy az elnöki hatásköröket - a fegyveres erők főparancsnoki tisztét kivéve, mely automatikusan a miniszterelnökre száll át - a kormányfőre ruházza át. Jan Stráský szövetségi miniszterelnök szavai szerint a tegnapi rendkívüli kormányülés témája éppen ez, vagyis annak a kérdésnek az eldöntése volt, hogy a kormány kollektív szervként mely hatásköröket hagyja meg magának, s melyeket ruházza át a kormányfőre. A kormányülés lefolyásáról lapzártánkig nem sikerült részletesebb információkat szerezni. (kluka) CSAK A FÖDERÁCIÓ ÉLÉRŐL TÁVOZOTT... (Folytatás az 1. oldalról) Bevonta a köztársasági elnöki lobogót tegnap 18.00 órakor a prágai vár díszőrsége, minthogy Václav Havél a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság elnöke lemondott tisztségéről. Az elnök katonai irodájából származó értesülések szerint a naponta délben lezajló ünnepi őrségváltásra is sor kerül, némileg szerényebb keretek között. Václav Havel szerint a közös állam általa vallott eszménye volt az oka annak, hogy egyes szlovák politikusoktól nem kapott támogatást az elnökválasztás során. Václav Havel 1989. december 29-től töltötte be a köztársasági elnöki tisztséget, 1990. július 5-én ismét elnökké választották. Az 1992. július 3-án megtartott elnöki választásokon viszont a Szövetségi Gyűlés képviselőitől nem kapott kellőszámú szavazatot - a Szlovák Köztársaságban megválasztott képviselők részéről. TEGNAP LANVBAN: ELNÖKBÚCSÚZTATÓ (Munkatársunktól) - Hétfőn délután fél ötkor, tehát másfél órával lemondásának hivatalos bejelentése előtt a lányi kastélykertben hazai és külföldi újságírók szűkebb körű csoportját fogadta Václav Havel. Az 1989 novemberétől eltelt időszak eseményeit értékelve elmondta, hogy a rendszerváltás óta két kormányt nevezett ki, felkereste az ország valamennyi régióját; ha látszólag eredménytelenül is, de mindvégig kereste a legmegfelelőbb államjogi elrendezést. Ugyancsak a rendszerváltás után vonultak ki Csehszlovákiából a hazánkat 1968 óta megszállva tartó orosz seregek, s az utóbbi két esztendő alatt múlt ki a KGST is, Csehszlovákiát pedig felvették az Európa Tanácsba - és még hosszan sorolhatnánk Václav Havel elnöki tevékenységének különböző mozzanatait. Gondolom, ennél is lényegesebb, hogy Václav Havel elnöki hitvallása a humánum, erkölcs, tolerancia és konszenzus volt. No és a realitásérzék, amely a szlovák függetlenségi nyilatkozat kikiáltása után arra az elhatározásra késztette, hogy lemondjon tisztségéről. Amikor Václav Havel tegnap délután Lányba érkezett, jó 30 km-re arrább, a prágai Hradzsinban még ott lengett az elnöki lobogó. Amikorra véget ért a kastélykerti találkozó, az elnöki lobogó Prágában lekerült a zászlórúdról, hiszen Václav Havel már „csak" magánemberként csevegett az újságírókkal. Az Új Szó kérdésére válaszolva egyebek között azt felelte: figyelmeztető jelnek tartja, hogy a szuverenitási nyilatkozat Szlovákiát csupán a szlovák nemzet, nem pedig Szlovákia állampolgárainak államaként deklarálja; majd hozzáfűzte, hogy a szlovák vezetés egyik első, ám annál meghatározóbb próbatétele lesz, vajon módosítani fogja-e az amúgy sem kedvező nyelvtörvényt?!... (miklósi) PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI FÉLELEM ÉS ÖNCENZÚRA (Munkatársunktól) - Az új szlovák kormány programszerűen törekszik Csehszlovákia szétverésére, de az ebből a lépésből eredő problémák megoldására egyáltalán nincs felkészülve - véli Ivan Mikloš volt privatizációs miniszter. A Polgári Demokrata Unió tegnapi sajtótájékoztatóján hangot adott ama véleményének is, hogy Szlovákiában már felütötte lejét a latens félelem és az öncenzúra. Azt mondta: a szlovákiai napilapok és a televíziós híradások többsége kezd óvatosan fogalmazni, s a sajtó ismét egyszínűvé vált. Az egységre való felhívással kapcsolatban kifejtette: a huszadik században csak két személynek sikerült egyesítenie a nemzeteket, Hitlernek és Sztálinnak. Havel lemondását a csehszlovákiai események logikus következményének tartja. - Csehszlovákia szétesése után is szükség lesz Szlovákiában egy modern konzervatív, jobboldali pártra - mondta Ivan Mikloš, aki szerint a szlovákiai politikai színtéren legfeljebb két ilyen pártnak van, lehet helye. A DISSZIDENSEK NE POLITIZÁLJANAK A Szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom vezetése örül, hogy az új szlovák parlament deklarálta Szlovákia szuverenitását. Egyben támogatásáról biztosította a kormányt és a parlamentet a szlovák államiság elérését illetően. Nyilatkozatban figyelmeztetett a külföld irányában kifejtendő információs tevékenység szükségességére, merthogy „ki kell küszöbölni a hamis információk terjedését, amelyek a szlovák állami szerveket cseh- és kisebbségellenesnek állítják be". Ugyanakkor hangsúlyozni kell Szlovákia emancipációs törekvéseinek megalapozottságát és fontosságát - vélik az SZKDM vezérei. Bartolomej Kunc alelnök szerint a disszidenseknek már nincs mit keresniük a politikában. Ján Čarnogurskýról úgy vélekedett, hogy a párt elnöke ki akarta sajátítani a hívőket. A KDM ugyan ragaszkodik személyéhez, de az elnök - mondta Kunc úr - kijelentéseivel lejáratta a KDM-et. G. A. BOSZNIA-HERCEGOVINA A 39. TŰZSZÜNET FULLADT KUDARCBA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK KIS JUGOSZLÁVIA KIKÖZÖSÍTÉSÉT SZORGALMAZZA Vasárnap már lapzárás után kaptuk a részletes beszámolót arról, hogy Milan Panics, az új Jugoszlávia miniszterelnöke az ENSZ repülőgépével Szarajevóba érkezett, ahol Alija Izetbegovic bosnyák elnökkel tárgyalt a békéről. Panics megérkezése után újságírók előtt kijelentette, azt szeretné, ha minden nehézfegyvert - tehát a szerbekét, horvátokét és muzulmánokét is - az ENSZ felügyelete alá helyeznének. A jóakarat gesztusaként ô szeretné átadni az első tankot a kéksisakosoknak. Legfontosabb céljának nevezte azt, hogy véget vessenek Boszniában az ellenségeskedésnek. „Ha Izetbegovic nem fog velem egyetérteni, azt jelenti, hogy háborút akar". Panics közölte, hogy támogatja őt Radovan Karadzsics, a boszniai szerbek vezetője is. „Az egyedüli különbség kettőnk között az, hogy Karadzsics legkevesebb 14 napra akar békét, én pedig minimum 14 évre" - jelentette ki Panics, utalva arra, hogy a múlt pénteken Londonban a három harcoló fél 14 napos tűzszünetben állapodott meg. A miniszterelnök szerint a tartós fegyvernyugvást követő további lépés a menekültek hazatérése lenne. A sajtó képviselőinek elmondta még, hogy a Szerbiához tartozó, többségében albánok lakta Koszovo tartományba küldik az igazságügyi és a kulturális minisztert, s elrendelik, újból nyissák meg a több mint egy esztendeje bezárt albán iskolákat. Bizonyítandó, hogy az etnikai kisebbségek problémájának megoldásában tisztességes szándékai vannak, jelezte: egy albán politikust nevez ki a kisebbségekkel foglalkozó minisztérium élére. Az Izetbegoviccsal megtartott tárgyalásokon Panics javaslatot tett arra, hogy mielőbb kezdjenek béketárgyalásokat a Boszniával szemben álló felek vezetői. Leszögezte, Jugoszlávia és Szerbia hajlandó véget vetni ennek a háborúnak. Elmondotta, hogy nagyon rövid időt adott a válaszra Izetbegovicnak, s ha a bosnyák elnök nem ért egyet javaslataival, akkor a világ megtudja, ki akarja folytatni a háborút. Annak ellenére, hogy vasárnap délután kellett volna életbe lépnie a tűzszünetnek, a szerb erők este tüzet nyitottak Szarajevóra, s a harcok egész éjszaka tartottak. Nagyon sok ember telefonált segítségért a szarajevói rádióba, amikor a tüzérségi gránátok a történelmi városközpontra és annak elővárosára, Dobrínijára kezdtek hullani. A súlyos éjszakai harcok miatt felfüggesztették a humanitárius segélyeket szállító repülőgépek landolását a szarajevói repülőtéren. Ezt az ENSZ menekültügyi lőbiztosának hivatala közölte tegnap. Bár a kifutópályát nem találták el, de aknaszilánkok csapódtak oda. Könnyűfegyverrel eltalálták a repülőtér irányítótornyát is. Tegnap délelőtt halálos áldozatokról nem érkeztek jelentések, de tíz órától erős lövöldözést lehetett hallani a város nyugati része felől, ahol az ENSZerök főparancsnoksága is található. A repülőtéren szombaton 18 gép szállt le, vasárnapra és tegnapra 20-at terveztek. A humanitárius segélyek fogadásának a felfüggesztése a menekültügyi főbiztos szerint csak -ideiglenes, amint a helyzet engedi, ismét felújítják. Szlobodan Milosevics szerb elnökkel exkluzív interjút készített a Le Figaro párizsi napilap. Milosevics ebben azt állította, Szerbia egyáltalán nem felelős a boszniai konfliktusért, mert az szerinte polgárháború. Hozzátette, hogy Szerbiának Dubrovnik bombázásához sem volt semmi köze. Milosevics a továbbiakban azt állította, Bosznia-Hercegovinában a jugoszláv szövetségi hadsereg egyetlen katonája sincs már, és Szerbia nem keveredett bele ebbe a háborúba. Milosevics úgy látja, ha valaki agressziót követ el Bosznia ellen, akkor azért a horvát fegyveres erők a felelősek. „Tudom, az európai megfigyelők ismerik a Böszníában tartózkodó horvát csapatok pontos létszámát." Milosevics szerint 42 ezer horvát katonáról van szó. A továbbiakban arról beszélt, a boszniai konfliktus a muzulmán vezetők avanturista politikájának a műve, akik Jugoszlávia szétesésében jó alkalmat láttak arra, hogy független iszlám államot hozzanak létre a más nemzetiségű lakosság rovására. Milan Panics jugoszláv kormányfő tegnap New Yorkba érkezett, ahol a tervek szerint Butrosz Ghali ENSZ-főtitkárral folytat tárgyalásokat. xxx Tegnapi brüsszeli ülésükön az Európai Közösségek külügyminiszterei úgy döntöttek, törekedni fognak kis Jugoszlávia kizárására az ENSZ-ből és más nemzetközi szervezetekből. Elítélték a folytatódó szarajevói harcokat és az összetűzéseket Bosznia-Hercegovina más területein, mint a Londonban pénteken kötött tűzszünet megsértését. Helmut Kohl német kancellár tegnap kijelentette, országa ideiglenesen megnyitja határait a boszniai menekültek előtt, s hasonló eljárásra szólította fel az EK többi tagországát is. Németország eddig 147 ezer menekültet fogadott be a volt Jugoszlávia köztársaságaiból. Egyébként az EK 170 millió dolláros alapot hoz létre a boszniai menekültek megsegítésére. BAKER A FEHÉR HÁZBA MEGY? Washingtonban egyre sűrűbben hallani olyan értesüléseket, hogy James Baker, a jelenlegi külügyminiszter napokon belül, nyomban közel-keleti körútja befejezése után bejelenti lemondását és a Fehér Házba költözik, hogy vezesse George Bush elnöki újraválasztási kampányát. A legutóbbi közvélemény-kutatási eredmények szerint Bush népszerűsége tovább csökken. A Newsweek már 27 százalékosra becsülte Clinton előnyét. A New York Times szerint a demokraták elnökjelöltjének előnye Bushsal szemben 24, a Times hetilap szerint 20 százalék. Neves amerikai kommentátorok úgy vélik, hogy egy olyan tapasztalt politikus, mint James Baker kinevezése Bush kampányfőnökévé erősítené az elnök újraválasztási reményeit. Ráadásul Baker közeli barátja az elnöknek. Érdemes megjegyezni, vasárnap Izraelben Baker nem cáfolta ezeket a washingtoni híreszteléseket, ami, természetesen, még inkább megerősítette a találgatásokat, hogy rövidesen otthagyja a külügyminisztériumot. NICU CEAUSESCU PANASZKODIK HÉTFŐN VÁRHATÓ A VÉGSŐ ÍTÉLET Bukarestben a legfelsőbb bíróság előtt tegnap zajlott a fellebbviteli tárgyalás Nicu Ceausescu, az egykori román kommunista diktátor, Nicolae Ceausescu legfiatalabb fiával szemben. A bíróság 16 évi börtönbüntetésre ítélte öt az 1989-es véres megtorlásokban való részvételéért, de a főügyész súlyosabb büntetésért fellebbezett. Nicu tegnap amiatt panaszkodott, hogy politikai per áldozata, mindenáron el akarják őt ítélni, nem tetteit veszik figyelembe, hanem nevét. Az ifjabb Ceausescu a Nagyszebeni megye pártvezére volt, s a megyében 1989 decemberében 91 ember vesztette életét, 196 pedig súlyosan megsebesült. Nicu ügyvédnője azt állítja, hogy védence nem bűnös a vérontásban, sosem adott parancsot a lövetésre. Éppen ezért, valamint súlyos egészségi állapotára, előrehaladott májcirkózisára való tekintettel Nicu azonnali szabadonbocsátását követelte. Ö is azt állítja, védencének egyedüli bűne, hogy a Ceausescu nevet viseli. A két éve húzódó perben a legfelsőbb bíróság hétfőn hoz ítéletet.