Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)

1992-07-20 / 169. szám, hétfő

1992. JÚLIUS 20. «ÚJSZÓä MOZAIK MEGKÉRDEZTÜK MIÉRT LAKBÉREMELÉS? Kollár Mária Pozsonyban, a ligetfalusi lakótelepen lakik. Felháborodottan közölte: arról volt szó, hogy július elsejétől az állami lakásokban emelik a lakbért. Nekünk szövetkezeti lakásunk van, a héten mégis közölték velünk, ezentúl havonta közel 200 koronával többet kell fizetnünk a lakbérért. Hogyan lehetséges ez? A lakáshasználatért, illetve a szolgáltatásokért járó összeget a szövetkezet a tényleges kiadások alakulásával összhangban emeli. Október elsejétől növekedett az elektromos energia ára, s valószínűleg ezt ez idáig nem vették figyelembe az előleg meghatározásakor. A másik ok pedig az, hogy eddig a lakók előlegként a hőszolgáltatásért, illetve a meleg vízért a megemelt árnak csupán 80 százalékát fizették, s ez nem fedezte a kiadásokat. Hogy valóban így volt-e, arról az elmúlt évi elszámolás alapján meggyőződhetnek a lakók. Ha tavaly is „elmaradással" zárták az évet, nincs mit csodálkozni azon, hogy a szövetkezet most már előlegként magasabb összeget kér. D. T. EXP0T0UR-SL0VAKIA '92 DÉL-SZLOVÁKIA ' MIÉRT NEM ÉRDEKLŐDIK? • Májusban már kudarcba fulladt egy kezdeményezés:, akkor Besztercebányán próbálták megszervezni a Szlovákia idegenforgalmát bemutató, nevezetességeit népszerűsítő kiállítást. Azt is nemzetköziként emlegették, de érdeklődők híján a rendezők az utolsó pillanatban az egész akciót lefújták. Ezért volt meglepő, hogy Peter Berák mérnök, a zsolnai Technika Házának igazgatója Pozsonyban közölte az újságírókkal: szeptember 11-13-án Zsolnán megrendezik az Expotour - Slovakia '92 nemzetközi kiállítást. Tájékoztatását azzal kezdte: tud a besztercebányai sikertelenségről, de ők ennek ellenére belevágtak. Eddig huszonkilencen jelezték részvételi szándékukat, de bíznak benne, legalább 50-60 bemutatkozóval találkozhatnak majd az érdek-' lődők. Szlovákia 38 régiója közül 17 reprezentálja magát, a többi nem mutatott érdeklődést az Expotour iránt. A külföldiek sem törték magukat: a zsolnaiak 170 címzetthez fordultak, de részvételét csupán a Lauda Air igazolta vissza, legtöbben udvariasan megköszönték az ajánlatot és hozzátették: esetleg látogatóként megtekintik a kiállítást... A Csehországi Utazási Irodák Asszociációja egy standot igényelt. A szlovákiai utazási irodák sem tolakodtak: mindössze hét jelentkezett. ' Peter Berák nyomatékosan hangsúlyozta: sajnálja, hogy a dél-szlovákiai járások nem élnek a kiállítás nyújtotta lehetőséggel, pedig a régiók fejlesztésének egyik jelentős módja az idegenforgalom fellendítése. Hiányolta a Dunaszerdahelyi, a Galántai, a Komáromi, az Érsekújvári és a Kassai Járási Hivatalok érdeklődését. Talán, ha ők is olyan bizakodóak volnának a kiállítás sikerét, hasznát illetően, mint az igazgató úr, nem hagynák ki a zsolnai rendezvényt. Peter Berák ugyanis már most bejelentette: a következő szlovákiai expót 1993. február 26-28-án újra Zsolnán rendezik. D. T. STRANDNÉZŐBEN A LEGOLCSÓBB SZÓRAKOZÁS (Komárom) A nap már magasan járt és igencsak melegen tűzött, a komáromi termálfürdőben mégis kevesen voltak. Igaz, csütörtökön jártunk ott. A medencékben főleg gyerekek lubickoltak. Az idősebbek nyugágyokon pihentek, vagy sör mellett politizáltak. A rózsabokrokkal szegélyezett frissen nyírott gyepszőnyeg és a járdák tiszták, gondozottak voltak. Nem hiányzott a szükséges információ a levegő, és a víz hőmérsékletéről. A termálvízzel töltött ülőmedencét műanyag tető fedi, védve a vízben ücsörgőket a nap sugaraitól. Az ún. olasz, öntisztító medencékben a fürdőzők az előírásoknak megfelelően úszósapkát viseltek. Ahogy Konczer József mérnöktől, az idegenforgalmi vállalat igazgatójától megtudtuk, a víz minőségét négyóránként ellenőrzik. Az egészségügyiek is gyakori „vendégei" a strandnak, eddig nem találtak kivetni valót. - Szeretjük a meleget, a tiszta vizet és jó ételeket - mondották kártyapartijukat megszakítva Jirí Vacek és Ľubomír Streda, náchodi lakosok, akik már 1989-ben és 1990-ben is Komáromban nyaraltak. - Kipróbáltuk az ismertebb nagymegyeri és párkányi strandokat is, de ott, különösen a hétvégeken, anynyian vannak, hogy szinte mozdulni sem lehet tőlük. Itt sokkal jobban kipihenjük magunkat. Igaz, az Európa szállóban felemelték az árakat, de még ki tudjuk fizetni. A komáromi termálfürdő előnye, hogy fedett termálvizes úszómedencéjének köszönhetően egész évben látogatható. A törzsvendégek nemcsak az ízületi bántalmaik miatt járnak ide, sokukat a szaunázás, a vízalatti masszázs, az akupunktúra és a kozmetikai szolgáltatások is vonzzák. A strandidény május elsején kezdődött. A belépő felnőtteknek 12 korona, a gyerekeknek a fele. TerKomáromban jó fürödni, pihenni, trécselni. (A szerző felvétele) mészetesen lehet diák-, illetve nyugdíjasbérletet is váltani, sőt ha szervezett iskoláscsoport érkezik, akkor egy jegy ára mindössze három korona. -= Tudjuk, hogy a belépő nem a legolcsóbb, és ha egy többgyermekes család itt akarja tölteni a napját, mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Mi ezért tiszta, kulturált körülményeket, színvonalas ellátást igyekszünk nyújtani - hangsúlyozta Konczer József. - Ha valaki új, elfogadható ötlettel, ésszerű magánkezdeményezéssel jön, mi szívesen támogatjuk - toldotta meg az igazgató szavait Korbei Sándor, a termálfürdő vezetője. - Az egyik ilyen javaslat például az, szervezzük meg az idősebbek gyógytornáját vízben. Az iskolák közötti vízi vetélkedők gondolatát is jónak találtuk. Az egyre népszerűbb homokröplabdának is szeretnénk teret biztosítani. Sajnos, szállással nem tudunk szolgálni, külföldi vendégeink java a magyarországi kempingekben lakik, de fürödni hozzánk jár. Nemcsak az elfogadhatóbb árak miatt, de főleg azért, mert az ottani strand kevésbé összkomfortos. A gyomrukat szerető látogatók sem panaszkodhatnak. Két büfénkben bőséges az étel- és az italkínálat. Erről távozásunk előtt szémélyesen is meggyőződhetünk. Szinte hihetetlennek tűnt, hogy Mária Kneizelová büféjének étlapján három leves és tizennégy főtt étel szerepelt. STRAND0LÁS HAJÓKIRÁNDULÁSSAL A párkányi termálfürdő határainkon túl is ismert és népszerű. Ezt főleg előnyös fekvésének, meleg éghajlatának és kellemes vizének köszönheti. A több mint 22 hektáros területen az öt medencén kívül egy mesterséges tó is van, a strand előtt pedig egy nagy parkoló. A fürdő közvetlen szomszédságában bekerített sátortábor áll. Az idény kezdetén még volt benne néhány üres hely, de Milan Pakoš, a strand vezetőjének szavai szerint egy-két napon belül reménytelenül megtelik. Ez még fokozottabb mértékben érvényes a strandhoz tartozó takaros faházakra és négyágyas bungallókra. Ezeket már jó előre le kell foglalni, mert óriási az érdeklődés. Sok család választja a szabadságolásnak ezt a formáját, és az iskolák is gyakran rendeznek itt úszótanfolyamokat. A sportolási lehetőségek a párká(Párkány) nyi strandon szinte korlátlanok. A röplabdán kívül asztaliteniszezni, minigolfozni, teniszerzni és csónakázni is lehet. A kölcsönzőkben nemcsak sportfelszerelést, de tévékészülékeket is lehet bérelni. Az előnyükről szólva meg kell említeni a kedvező kirándulási lehetőségeket is. Aki megelégeli a napfürdőzést, netán kedvezőtlen időjárást fog ki, az meglátogathatja a környék kulturális és történelmi emlékműveit, ráadásul komppal pár percen belül Magyarországra rándulhat. A fürdő vezetősége a Dunahajózási Vállalattal egyórás sétahajózásokra kötött szerződést. A 240 férőhelyes Žilina hetente egyszer Visegrádba és Budapestre is szállítja a kirándulókat. A strand területén jóval kevesebb az árnyékot nyújtó fa mint például Nagymegyeren vagy Komáromban, viszont a kilátás pazar. A fürdőzőknek szinte az az érzésük, hogy az esztergomi bazilika és a szemközti pilisi hegyek egy kőhajításnyira vannak. A büfék étel- és italkínálata itt is bőséges, hosszú sorokat sehol sem láttunk. A tisztaság ellen sem lehetett kifogásunk. A fürdőnek attrakciója is van, a Magyarországról vásárolt tobogán, az óriáscsúzda. A tavon vízibiciklizni, csónakázni is lehet. A csónakokat, illetve vízibicikliket korábban csak úszómellény felcsatolása után lehetett használni, most anélkül is, mert az új „tulaj" nem tartja fontosnak az említett biztonsági intézkedést. Nem akarjuk falra festeni az ördögöt, de ebben az esetben is érvényes a közmondás: jobb félni, mint megijedni. ORDÓDY VILMOS KÖRKÉRDÉSÜNK (Folytatás az 1. oldalról) nyozottan össze kellene tartania. Tóth László mondta egyik versében, lehet, hogy nem pontosan idézem: Míg vagyunk, létezünk, számítunk valamit, szükség van ránk. REITER ISTVÁN, hegedűművész, Pozsony: Már egy fél éve biztosnak vettem, hogy a szuverenitást kikiáltják. Ez a lépés teljesen normális, alkotmányos, nemzetközileg deklarált jog. Nem lehetett elkerülni, s jobb hogy most került rá sor és nem később, igy még van remény arra, hogy nem lesz annyira fájdalmas az átmenet az önálló Szlovákiába. Csak az aggaszt, hogy a politikai életet ma uraló csoportosulásból hiányoznak a liberális erők és a demokrácia klasszikus erői. Nagyon szomorúnak tartom, hogy Havel elnök lemondásával reagált az eseményekre. Ez azt jelenti, hogy térségünkből kivonul az a stabilizáló erő, amelyet személyesen ő és a körülötte összpontosulok képviseltek. Nem ismerek egy Havelhez hasonló személyt, aki helyére léphetne. (bel) KRESNYE JÁNOS, Nagybalog, üzemvezető: Figyelem a tömegtájékoztató eszközöket és a mindennapi híradást. Ha igaz, amit állítanak, hogy Szlovákia meg volt károsítva Csehország által, akkor igenis jogosak az önállósulási törekvések. Azt is kiérzem viszont, hogy eléggé merev mindkét fél álláspontja az illetékesség és egyenjogúság rendezésének kérdésében. Az egymásrautaltság, az évtizedes kötődés viszont egyértelmű, s így a közös lét logikája is. Ami a szuverenitás kérdésében minket, magyarokat különösképpen érzékenyen érint, az a nemzetiségekhez való viszonyulás. Többedmagammal én is remélem, hogy ebben a kérdésben az európai normák szerint járnak majd el. BAGOS LÁSZLÓ, Kassa, vasúti főtervező: Szerintem a most kinyilvánított szuverenitás is azt jelenti, hogy az állam saját területén minden személyre, testületre kiterjedő hatalmat gyakorol más államok és nemzetközi szervezetek beavatkozásától mentesen. Természetesen, ennek az államnak kell majd szavatolnia az itt élő nemzeti kisebbségek oktatásügyi, kulturális és személyi autonómiájára épülő területi önigazgatását is. * * * A szuverenitási nyilatkozattal kapcsolatban több neves cseh politikus még aznap kifejtette a véleményét, de vajon mit gondol róla a cseh átlagpolgár. A kérdésre szombaton és vasárnap, Prága utcáin kerestük a választ. JIŔI CHOCHOLOUŠ, kisvállalkozó: Őszintén szólva nem is tudom, hogy mit gondoljak. Klaus azt mondja, hogy ennek az egésznek gyakorlatilag nincs is jelentősége, a szlovákok viszont - láttam a tévében - úgy viselkednek, mintha mindegyikük telitalálatot ért volna el a Športkán. Tapsolnak, táncolnak, örömtüzeket gyújtanak. Biztos vagyok benne, hogy ha szétesik az ország, akkor az a sok fa, amit pénteken elégettek, még hiányozni fog nekik. Lehet, hogy az idén még nem, de a jövö télen biztosan. KATEŔINA MINÁRIKOVÁ, elárusítónő: Nem érdekel a dolog, Szlovákiában még sohasem jártam és a közeljövőben nem is akarok odautazni. Ha a szlovákoknak ez a jó... Én eddig is jól megvoltam, ezután is megleszek valahogy. MIROSLAV KRAUS, nyugdíjas: Ha kikiáltották, hát kikiáltották. Az örömtűz egy romantikus hülyeség. Akkor most már Szlovákia duplán szuverén, hiszen a hatvannyolcas alkotmány szerint eddig is az volt, ugyanúgy, mint Csehország. Az újságban viszont azt olvastam, hogy ennek kapcsán pénteken este hétkor minden szlovákiai római katolikus templomban megszólaltatták a harangokat. Ez valahogy nem tetszik. Az egyház ne politizáljon. (kluka) M

int ismeretes, Borisz Jelcin különmegbízottja átadta Václav Havel köztársasági elnökünknek azokat a dokumentumokat, melyek bizonyítják, hogy 1968-ban hazánkba a szovjet hadsereget öt pártvezető hívta be. Akkor Alois Indra, Drahomír Kolder, Oldnch Švestka, Antonín Kapek és Vasit Biľak Leonyid Brezsnyevhez fordult, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel gátolja meg a jobboldali erők ellenforradalmi tevékenységét, segítsen megvédeni hazánkban a szocializmust. Az aláírók közül már csak Vasil Bilak él, csupán ót vonhatják felelősségre, állíthatják bíróság elé. Sajnos, Borisz Jelcin RÁCS MÖGÉ KERÜL VASIL BIĽAK? KI HÍVTA CSEHSZLOVÁKIÁBA A TANKOKAT? az okirat fénymásolatát küldte el, üzenvén, hogy az eredetit Moszkvában őrzik; talán ezért is állíthatja Bilak azt, hogy ó soha ilyen levelet nem írt alá, hogy hamisítvány az egész, vagy legalábbis az ő aláírása. Arra, hogy mi az igazság, hamarosan fény derül, mivel néhány órával e fontos dokumentumok kézhezvétele után Václav Havel az ügyet átadta dr. Martin Lauko főügyésznek. Neki viszont az a véleménye, hogy egy fotókópiából nem lehet megállapítani, eredeti dokumentumról vagy hasmisítványról van-e szó, ezért fontosnak tartja a levél megszerzését és a szakemberek segítségével annak megállapítását, hogy a sorok alatt valóban az akkori pártfunkcionáriusok aláírása van-e. A levél létezését a magyar és lengyel sajtó már régebben jelezte, ezért 1990. április 6-án a béke védelméről szóló törvény szerint megindult a kivizsgálás. Mivel azonban az ügyészség képtelen volt kézzelfogható bizonyítékot szerezni az ügyben, a vizsgálatot akkor leállították. A külföldi megfigyelők úgy tudták, hogy a leveleket a szovjetek már régebben át akarták adni Havel elnöknek, de ottjártakor egyszerűen lábuk kelt; egyesek emögött manőverezést látnak. Most viszont... Ha igaz, amit a másolat bizonyítani látszik, Vasil Biľak a bíróság előtt fogja magyarázni a „bizonyítványát". Ha bűnösnek találják, akár tíz évig is a rács mögött gondolkodhat a fölött, mit tett, ' milyen katasztrófát zúdított az országra, népére, valamennyiünkre... (ok)