Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)

1992-07-20 / 169. szám, hétfő

1992. JÚLIUS 20. «ÚJSZÓä MOZAIK MEGKÉRDEZTÜK MIÉRT LAKBÉREMELÉS? Kollár Mária Pozsonyban, a liget­falusi lakótelepen lakik. Felháboro­dottan közölte: arról volt szó, hogy július elsejétől az állami lakásokban emelik a lakbért. Nekünk szövetke­zeti lakásunk van, a héten mégis közölték velünk, ezentúl havonta kö­zel 200 koronával többet kell fizet­nünk a lakbérért. Hogyan lehetsé­ges ez? A lakáshasználatért, illetve a szolgáltatásokért járó összeget a szövetkezet a tényleges kiadások alakulásával összhangban emeli. Október elsejétől növekedett az elektromos energia ára, s valószínű­leg ezt ez idáig nem vették figyelem­be az előleg meghatározásakor. A másik ok pedig az, hogy eddig a lakók előlegként a hőszolgáltatá­sért, illetve a meleg vízért a meg­emelt árnak csupán 80 százalékát fizették, s ez nem fedezte a kiadáso­kat. Hogy valóban így volt-e, arról az elmúlt évi elszámolás alapján meg­győződhetnek a lakók. Ha tavaly is „elmaradással" zárták az évet, nincs mit csodálkozni azon, hogy a szövetkezet most már előlegként magasabb összeget kér. D. T. EXP0T0UR-SL0VAKIA '92 DÉL-SZLOVÁKIA ' MIÉRT NEM ÉRDEKLŐDIK? • Májusban már kudarcba fulladt egy kezdeményezés:, akkor Beszter­cebányán próbálták megszervezni a Szlovákia idegenforgalmát bemu­tató, nevezetességeit népszerűsítő kiállítást. Azt is nemzetköziként em­legették, de érdeklődők híján a ren­dezők az utolsó pillanatban az egész akciót lefújták. Ezért volt meglepő, hogy Peter Berák mér­nök, a zsolnai Technika Házának igazgatója Pozsonyban közölte az újságírókkal: szeptember 11-13-án Zsolnán megrendezik az Expotour - Slovakia '92 nemzetközi kiállítást. Tájékoztatását azzal kezdte: tud a besztercebányai sikertelenségről, de ők ennek ellenére belevágtak. Eddig huszonkilencen jelezték rész­vételi szándékukat, de bíznak ben­ne, legalább 50-60 bemutatkozó­val találkozhatnak majd az érdek-' lődők. Szlovákia 38 régiója közül 17 reprezentálja magát, a többi nem mutatott érdeklődést az Expotour iránt. A külföldiek sem törték magu­kat: a zsolnaiak 170 címzetthez for­dultak, de részvételét csupán a Lau­da Air igazolta vissza, legtöbben udvariasan megköszönték az aján­latot és hozzátették: esetleg látoga­tóként megtekintik a kiállítást... A Csehországi Utazási Irodák Asszociációja egy standot igényelt. A szlovákiai utazási irodák sem tola­kodtak: mindössze hét jelentkezett. ' Peter Berák nyomatékosan hang­súlyozta: sajnálja, hogy a dél-szlo­vákiai járások nem élnek a kiállítás nyújtotta lehetőséggel, pedig a ré­giók fejlesztésének egyik jelentős módja az idegenforgalom fellendíté­se. Hiányolta a Dunaszerdahelyi, a Galántai, a Komáromi, az Érsekúj­vári és a Kassai Járási Hivatalok érdeklődését. Talán, ha ők is olyan bizakodóak volnának a kiállítás sike­rét, hasznát illetően, mint az igazga­tó úr, nem hagynák ki a zsolnai rendezvényt. Peter Berák ugyanis már most bejelentette: a következő szlovákiai expót 1993. február 26-28-án újra Zsolnán rendezik. D. T. STRANDNÉZŐBEN A LEGOLCSÓBB SZÓRAKOZÁS (Komárom) A nap már magasan járt és igen­csak melegen tűzött, a komáromi termálfürdőben mégis kevesen vol­tak. Igaz, csütörtökön jártunk ott. A medencékben főleg gyerekek lu­bickoltak. Az idősebbek nyugágyo­kon pihentek, vagy sör mellett politi­záltak. A rózsabokrokkal szegélye­zett frissen nyírott gyepszőnyeg és a járdák tiszták, gondozottak voltak. Nem hiányzott a szükséges informá­ció a levegő, és a víz hőmérsékleté­ről. A termálvízzel töltött ülőmeden­cét műanyag tető fedi, védve a víz­ben ücsörgőket a nap sugaraitól. Az ún. olasz, öntisztító medencékben a fürdőzők az előírásoknak megfele­lően úszósapkát viseltek. Ahogy Konczer József mérnöktől, az ide­genforgalmi vállalat igazgatójától megtudtuk, a víz minőségét négy­óránként ellenőrzik. Az egészség­ügyiek is gyakori „vendégei" a strandnak, eddig nem találtak ki­vetni valót. - Szeretjük a meleget, a tiszta vizet és jó ételeket - mondották kártyapartijukat megszakítva Jirí Vacek és Ľubomír Streda, náchodi lakosok, akik már 1989-ben és 1990-ben is Komáromban nyaraltak. - Kipróbáltuk az ismertebb nagyme­gyeri és párkányi strandokat is, de ott, különösen a hétvégeken, any­nyian vannak, hogy szinte mozdulni sem lehet tőlük. Itt sokkal jobban kipihenjük magunkat. Igaz, az Euró­pa szállóban felemelték az árakat, de még ki tudjuk fizetni. A komáromi termálfürdő előnye, hogy fedett termálvizes úszómeden­céjének köszönhetően egész évben látogatható. A törzsvendégek nem­csak az ízületi bántalmaik miatt jár­nak ide, sokukat a szaunázás, a víz­alatti masszázs, az akupunktúra és a kozmetikai szolgáltatások is vonzzák. A strandidény május elsején kez­dődött. A belépő felnőtteknek 12 korona, a gyerekeknek a fele. Ter­Komáromban jó fürödni, pihenni, trécselni. (A szerző felvétele) mészetesen lehet diák-, illetve nyug­díjasbérletet is váltani, sőt ha szer­vezett iskoláscsoport érkezik, akkor egy jegy ára mindössze három ko­rona. -= Tudjuk, hogy a belépő nem a legolcsóbb, és ha egy többgyer­mekes család itt akarja tölteni a nap­ját, mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Mi ezért tiszta, kulturált körülménye­ket, színvonalas ellátást igyekszünk nyújtani - hangsúlyozta Konczer Jó­zsef. - Ha valaki új, elfogadható ötlet­tel, ésszerű magánkezdeményezés­sel jön, mi szívesen támogatjuk - toldotta meg az igazgató szavait Korbei Sándor, a termálfürdő veze­tője. - Az egyik ilyen javaslat például az, szervezzük meg az idősebbek gyógytornáját vízben. Az iskolák kö­zötti vízi vetélkedők gondolatát is jónak találtuk. Az egyre népszerűbb homokröplabdának is szeretnénk te­ret biztosítani. Sajnos, szállással nem tudunk szolgálni, külföldi ven­dégeink java a magyarországi kem­pingekben lakik, de fürödni hozzánk jár. Nemcsak az elfogadhatóbb árak miatt, de főleg azért, mert az ottani strand kevésbé összkomfortos. A gyomrukat szerető látogatók sem panaszkodhatnak. Két büfénkben bőséges az étel- és az italkínálat. Erről távozásunk előtt szémélye­sen is meggyőződhetünk. Szinte hi­hetetlennek tűnt, hogy Mária Knei­zelová büféjének étlapján három le­ves és tizennégy főtt étel szerepelt. STRAND0LÁS HAJÓKIRÁNDULÁSSAL A párkányi termálfürdő határain­kon túl is ismert és népszerű. Ezt főleg előnyös fekvésének, meleg ég­hajlatának és kellemes vizének kö­szönheti. A több mint 22 hektáros területen az öt medencén kívül egy mesterséges tó is van, a strand előtt pedig egy nagy parkoló. A fürdő közvetlen szomszédságá­ban bekerített sátortábor áll. Az idény kezdetén még volt benne né­hány üres hely, de Milan Pakoš, a strand vezetőjének szavai szerint egy-két napon belül reménytelenül megtelik. Ez még fokozottabb mér­tékben érvényes a strandhoz tartozó takaros faházakra és négyágyas bungallókra. Ezeket már jó előre le kell foglalni, mert óriási az érdeklő­dés. Sok család választja a szabad­ságolásnak ezt a formáját, és az iskolák is gyakran rendeznek itt úszótanfolyamokat. A sportolási lehetőségek a párká­(Párkány) nyi strandon szinte korlátlanok. A röplabdán kívül asztaliteniszezni, minigolfozni, teniszerzni és csóna­kázni is lehet. A kölcsönzőkben nemcsak sportfelszerelést, de tévé­készülékeket is lehet bérelni. Az előnyükről szólva meg kell em­líteni a kedvező kirándulási lehető­ségeket is. Aki megelégeli a napfür­dőzést, netán kedvezőtlen időjárást fog ki, az meglátogathatja a környék kulturális és történelmi emlékműveit, ráadásul komppal pár percen belül Magyarországra rándulhat. A fürdő vezetősége a Dunahajó­zási Vállalattal egyórás sétahajózá­sokra kötött szerződést. A 240 férő­helyes Žilina hetente egyszer Viseg­rádba és Budapestre is szállítja a ki­rándulókat. A strand területén jóval kevesebb az árnyékot nyújtó fa mint például Nagymegyeren vagy Komáromban, viszont a kilátás pazar. A fürdőzők­nek szinte az az érzésük, hogy az esztergomi bazilika és a szemközti pilisi hegyek egy kőhajításnyira vannak. A büfék étel- és italkínálata itt is bőséges, hosszú sorokat sehol sem láttunk. A tisztaság ellen sem lehe­tett kifogásunk. A fürdőnek attrakció­ja is van, a Magyarországról vásárolt tobogán, az óriáscsúzda. A tavon vízibiciklizni, csónakázni is lehet. A csónakokat, illetve vízibi­cikliket korábban csak úszómellény felcsatolása után lehetett használni, most anélkül is, mert az új „tulaj" nem tartja fontosnak az említett biz­tonsági intézkedést. Nem akarjuk falra festeni az ördögöt, de ebben az esetben is érvényes a közmondás: jobb félni, mint megijedni. ORDÓDY VILMOS KÖRKÉRDÉSÜNK (Folytatás az 1. oldalról) nyozottan össze kellene tartania. Tóth László mondta egyik versében, lehet, hogy nem pontosan idézem: Míg va­gyunk, létezünk, számítunk valamit, szük­ség van ránk. REITER ISTVÁN, hegedűművész, Pozsony: Már egy fél éve biztosnak vet­tem, hogy a szuverenitást kikiáltják. Ez a lépés teljesen normális, alkotmányos, nemzetközileg deklarált jog. Nem lehetett elkerülni, s jobb hogy most került rá sor és nem később, igy még van remény arra, hogy nem lesz annyira fájdalmas az át­menet az önálló Szlovákiába. Csak az aggaszt, hogy a politikai életet ma uraló csoportosulásból hiányoznak a liberális erők és a demokrácia klasszikus erői. Nagyon szomorúnak tartom, hogy Havel elnök lemondásával reagált az esemé­nyekre. Ez azt jelenti, hogy térségünkből kivonul az a stabilizáló erő, amelyet sze­mélyesen ő és a körülötte összpontosulok képviseltek. Nem ismerek egy Havelhez hasonló személyt, aki helyére léphetne. (bel) KRESNYE JÁNOS, Nagybalog, üzemvezető: Figyelem a tömegtájékoz­tató eszközöket és a mindennapi hír­adást. Ha igaz, amit állítanak, hogy Szlo­vákia meg volt károsítva Csehország ál­tal, akkor igenis jogosak az önállósulási törekvések. Azt is kiérzem viszont, hogy eléggé merev mindkét fél álláspontja az illetékesség és egyenjogúság rendezésé­nek kérdésében. Az egymásrautaltság, az évtizedes kötődés viszont egyértelmű, s így a közös lét logikája is. Ami a szuve­renitás kérdésében minket, magyarokat különösképpen érzékenyen érint, az a nemzetiségekhez való viszonyulás. Többedmagammal én is remélem, hogy ebben a kérdésben az európai normák szerint járnak majd el. BAGOS LÁSZLÓ, Kassa, vasúti fő­tervező: Szerintem a most kinyilvánított szuverenitás is azt jelenti, hogy az állam saját területén minden személyre, testü­letre kiterjedő hatalmat gyakorol más álla­mok és nemzetközi szervezetek beavat­kozásától mentesen. Természetesen, en­nek az államnak kell majd szavatolnia az itt élő nemzeti kisebbségek oktatásügyi, kulturális és személyi autonómiájára épü­lő területi önigazgatását is. * * * A szuverenitási nyilatkozattal kapcso­latban több neves cseh politikus még aznap kifejtette a véleményét, de vajon mit gondol róla a cseh átlagpolgár. A kér­désre szombaton és vasárnap, Prága utcáin kerestük a választ. JIŔI CHOCHOLOUŠ, kisvállalkozó: Őszintén szólva nem is tudom, hogy mit gondoljak. Klaus azt mondja, hogy ennek az egésznek gyakorlatilag nincs is jelen­tősége, a szlovákok viszont - láttam a té­vében - úgy viselkednek, mintha mind­egyikük telitalálatot ért volna el a Šport­kán. Tapsolnak, táncolnak, örömtüzeket gyújtanak. Biztos vagyok benne, hogy ha szétesik az ország, akkor az a sok fa, amit pénteken elégettek, még hiányozni fog nekik. Lehet, hogy az idén még nem, de a jövö télen biztosan. KATEŔINA MINÁRIKOVÁ, elárusító­nő: Nem érdekel a dolog, Szlovákiában még sohasem jártam és a közeljövőben nem is akarok odautazni. Ha a szlovákok­nak ez a jó... Én eddig is jól megvoltam, ezután is megleszek valahogy. MIROSLAV KRAUS, nyugdíjas: Ha kikiáltották, hát kikiáltották. Az örömtűz egy romantikus hülyeség. Akkor most már Szlovákia duplán szuverén, hiszen a hat­vannyolcas alkotmány szerint eddig is az volt, ugyanúgy, mint Csehország. Az új­ságban viszont azt olvastam, hogy ennek kapcsán pénteken este hétkor minden szlovákiai római katolikus templomban megszólaltatták a harangokat. Ez vala­hogy nem tetszik. Az egyház ne politizál­jon. (kluka) M int ismeretes, Borisz Jelcin külön­megbízottja átadta Václav Havel köztársasági elnökünknek azokat a doku­mentumokat, melyek bizonyítják, hogy 1968-ban hazánkba a szovjet hadsereget öt pártvezető hívta be. Akkor Alois Indra, Drahomír Kolder, Oldnch Švestka, Anto­nín Kapek és Vasit Biľak Leonyid Brezs­nyevhez fordult, hogy minden rendelke­zésére álló eszközzel gátolja meg a jobb­oldali erők ellenforradalmi tevékenységét, segítsen megvédeni hazánkban a szocia­lizmust. Az aláírók közül már csak Vasil Bilak él, csupán ót vonhatják felelősségre, állít­hatják bíróság elé. Sajnos, Borisz Jelcin RÁCS MÖGÉ KERÜL VASIL BIĽAK? KI HÍVTA CSEHSZLOVÁKIÁBA A TANKOKAT? az okirat fénymásolatát küldte el, üzen­vén, hogy az eredetit Moszkvában őrzik; talán ezért is állíthatja Bilak azt, hogy ó soha ilyen levelet nem írt alá, hogy hamisítvány az egész, vagy legalábbis az ő aláírása. Arra, hogy mi az igazság, hamarosan fény derül, mivel néhány órá­val e fontos dokumentumok kézhezvétele után Václav Havel az ügyet átadta dr. Martin Lauko főügyésznek. Neki viszont az a véleménye, hogy egy fotókópiából nem lehet megállapítani, eredeti doku­mentumról vagy hasmisítványról van-e szó, ezért fontosnak tartja a levél meg­szerzését és a szakemberek segítségével annak megállapítását, hogy a sorok alatt valóban az akkori pártfunkcionáriusok aláírása van-e. A levél létezését a magyar és lengyel sajtó már régebben jelezte, ezért 1990. április 6-án a béke védelméről szóló tör­vény szerint megindult a kivizsgálás. Mi­vel azonban az ügyészség képtelen volt kézzelfogható bizonyítékot szerezni az ügyben, a vizsgálatot akkor leállították. A külföldi megfigyelők úgy tudták, hogy a leveleket a szovjetek már régeb­ben át akarták adni Havel elnöknek, de ottjártakor egyszerűen lábuk kelt; egye­sek emögött manőverezést látnak. Most viszont... Ha igaz, amit a másolat bizo­nyítani látszik, Vasil Biľak a bíróság előtt fogja magyarázni a „bizonyítványát". Ha bűnösnek találják, akár tíz évig is a rács mögött gondolkodhat a fölött, mit tett, ' milyen katasztrófát zúdított az országra, népére, valamennyiünkre... (ok)

Next

/
Thumbnails
Contents