Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)

1992-07-18 / 168. szám, szombat

MOZAIK tú J SZŐ* 1992. JULIUS 18. AZ IKEA POZSONYBAN AZ OTTHONOSABB OTTHONÉRT ÖNKISZOLGÁLÓ BÚTORÜZLET • ELFOGADHATÓ ÁRAK 0 A CÉG LEGFIATALABB BOLTVEZETŐJE IKEA - az elmúlt évtizedek alatt e név a világ valamennyi földrészén fogalommá vált. A társaság 1943-ban jött létre, amikor Ingvar Kamprad 17 évesen vegyeskereskedést nyitott. 1950-től bútorral bővítette a kínálatot, 1958-ban pedig megnyi­totta az első olyan stockholmi áruházat, amelyben a vásárolni szándékozó minden cikket kipróbálhat. (Bútoraink fiókjaiban nem rejtegetünk titkokat - tartja azóta is a cég). 1973-ban kezdték üzemeltetni az első Svédországon kívüli kereskedelmi központjukat, mégpedig Svájcban. A kelet-európai államok közül Magyarország volt az első állomáshelyük: 1990-től ott található az IKEA 114 áruházának egyike. Ezt követte a prágai áruház, majd most a pozsonyi Start Shop. - Mielőtt betörtünk Csehszlováki­ába, alapos piackutatást végeztünk - mondotta Oravec András, a bolt főnöke. - Pontosan felmértük, mi­lyenek az igények. Ehhez természe­tesen a lakosság élet- és lakáskörül­ményeit is ismernünk kellett. Meg­tudtuk: az átlagos lakások 62 négy­zetméteresek, tehát ehhez kell iga­zítanunk a bútorainkat, a kiegészítő­inket. Azt is megállapítottuk, hogy a lakók elsősorban a rakodótér jobb, ésszerűbb kihasználására töreked­nek. Szekrényekből, polcokból, vari­álható bútorból, asztalokból, szé­kekből világitótestekből és apró konyhai kiegészítőkből hiányos az itteni kínálat. Mi viszont épp arra törekszünk, hogy a hozzánk betérők megtalálják azt, ami a lakásukból hiányzik. Úgy ítéltük meg, lakástex­tíliából, ágyneműből, függönyökből elegendő van a piacon, ezért ezek választékát nem kívánjuk tovább bő­víteni. Tehát felmérték, mi hiányzik a csehszlovák háztartásokból. Azt is mérlegelték, hogy kik és mennyiért fognak vagy akarnak az IKEÁ-ban vásárolni? -Természetesen. Az IKEA alap­filozófiája, hogy olyan termékeket kínál, amelyet a széles rétegek igé­nyelnek, illetve amelyek a többség pénztárcájának megfelelnek. Mi a 4300 koronás átlagfizetést vettük Oravec András: Nálunk mindenki kedvére válogathat, tervezhet, ké­nyelmesen vásárolhat (Prikler László felvétele) alapul, s ehhez próbáljuk igazítani az árakat. - Ezek szerint nem a felsőbb tíz­ezrek vásárlóerejére támasz­kodnak? - Egyáltalán nem. Azt nem állí­tom, hpgy a nagyon igényesek ná­lunk nem találnak az ízlésüknek megfelelő bútordarabokat, de árain­kat nem hozzájuk szabtuk. - A bemutatkozó külföldi cégek eddigi tapasztalataink szerint, hatá­rainkon túl gyártott cikkeket forgal­maznak. Az IKEA is ezt teszi? -Csak részben. Ugyanis a mi kereskedelmi cégünk immár negyed százada vásárol csehszlovákiai gyártóktól. Négy éve Prágában és Pozsonyban kirendeltségünk műkö­dik, ezekben mintegy ötvenen fog­lalkoznak az áru beszerzésével. Szlovákiából körülbelül 40 szállítónk van. - Ez azt jelenti, hogy járják a szlo­vákiai gyárakat és a megfelelő cik­keket megveszik? - Nem. Az IKEÁ-nak Svédor­szágban saját formatervező stúdiója van. Ott születnek a majdani kínált termékek rajzai és ezek alapján ke­resik a gyártókat. Persze, nem ele­gendő, hogy a cikket valaki el tudja készíteni, számunkra az is fontos, hogy' kényelmesen eladható és könnyen szállítható legyen a csoma­golása. Az 5 ezer négyzetméteres üzlet tulajdonképpen kicsi. Az IKEA vá­lasztékának csak egy részét tudják itt bemutatni, kínálni. A cég áruská­lája mintegy 15 ezer féle cikk, a prá­gai áruházban 4200-at, Pozsonyban viszont a helyszűke miatt csupán 800 terméket képesek forgalmazni. De terveik szerint két és fél év múlva Szlovákia fővárosában áruházat nyitnak, pontosabban egy bevásár­ló- és szolgáltató központot, amely­ben a vásárlók a szabadidejüket is eltölthetik. Ezenkívül Brünnben, Ostravában és Kassán is lesz IKEA. - Az első nap 4308 látogatója volt az üzletünknek - folytatta a vezető. - Azóta naponta 1600-an 1700-an keresnek fel bennünket. Az első na­pok slágercikkei az összecsukható székek és a konyhai asztalok voltak, de sokan vettek különböző lámpákat is. Megjegyzem, hogy az érdeklődés - a külföldi tapasztalatokkal össze­hasonlítva - óriási volt. Nagy siker­nek könyvelhetjük el, hogy mi a nyi­táskor kétszer olyan forgalmat bo­nyolítottunk le, mint amilyet külföl­dön a hasonló „méretű" üzletekben az ilyen alkalmakkor szokás. Ez ösztönzőleg hatott alkalmazotta­ínkra. - Szólna néhány szót a munka­társairól? - Pályázatot hirdettünk, s a mint­egy 300 jelentkezőből választottuk ki a 20 dolgozót. Közvetlenül az ela­dással 11 -en foglalkozunk, 9-en pe­dig a kisegítő tevékenységeket vég­zik. Kellemes légkört próbáltunk te­remteni, olyan körülményeket, hogy mindenki örömmel végezze a mun­káját. Láthatja, kényelmes az öltözé­künk is: farmernadrág és sárga trikó, amelyről nem hiányzik a névje­gyünk. Ez utóbbi is hozzájárul a köz­vetlenebb eladó-vevő kapcsolat kia­lakításához. És még valami: ezt az aktát minden alkalmazottal közösen fellapozzuk - emelte le a polcról a színes lapokat tartalmazó köteget. - Ebben szerepel minden lényeges tudnivaló az IKEÁ-ról. A cég ugyanis fontosnak tartja, hogy valamennyi dolgozója tisztában legyen azzal, milyen kolletíva tagja, s hogy e nagy múltú, sikeres vállalkozás részesé­nek lenni felemelő érzés és elvárja, hogy ennek megfelelően viszonyul­janak hozzá. Az is alapvető követel­mény, hogy mindenkinek minden­hez értenie kell: a bútor összeszere­léséről kezdve a vevő színvonalas kiszolgálásáig. Végezetül: az IKEA pozsonyi fő­nökéről mindenképpen el kell mon­danunk néhány „tényt". Oravec András Pelsőcről származik, ahol gyermekkorában a nagymamájánál ismerte meg és lapozgatta az Új Szót. Prágában járt műszaki főisko­lára. Egy pályázaton való sikeres szereplése után vették fel őt az IKEA munkatársai közé. A híres kereske­delmi cégben végigjárt szinte min­den fokozatot, lehetősége volt kül­földön megismerkedni a kereskede­lem csínjával-bínjával. Bizonyára nem véletlenül esett éppen rá a vá­lasztás, amikor a pozsonyi bolt bein­dításával, vezetésével megbízták. A cégnél ugyanis - 27 évesen - ő a legfiatalabb vezető. Ez világel­sőségnek számít az IKEÁ-ban. DEÁK TERÉZ MOLDOYA ^Jm GYÖRGY félelem kapuja / © Borsos nem ismerte a színész sorsát, így csak határozatlanul bólintott, de az asszony, mintha magában beszélt volna, alig figyelt rá: - Még nem meséltem magának az apámról. Doktor Szentirmay Szilárdnak hívták, orvos volt, egyetemi tanár. Arra tette fel az életét, hogy a nagy történelmi hőseinkről: Széchenyiről, Deák Ferencről és másokról megállapítsa, hogy bioló­giailag és mentálisan milyen magyar fajtajeleket mutatnak, olyanokat, melyeket egyetlen más nemzetnél sem lehet megtalálni. Tanulmányokat írt erről, az egész világon ismerték a nevét. 1949­ben én tizenhat éves voltam, mikor letartóztatták, fajvédelemmel, nacionalizmussal vádolták. Négy évet ült börtönben, súlyos szívbajjal jött ki. Nem engedték vissza a kutatóintézetbe, klinikán sem dolgozhatott, végül mint éjjeliőr helyezkedett el. Emlékszem, ahogy esténként elindult munkába, egy fél liter tejet és két almát vitt magával. Úgy temettük el, hogy az anyám eladta a jegygyűrűjét. Engem is egész életemben végigkísért a szárma­zásom, hiába voltam a legkülönb a gimnázium­ban, az egyetemre nem jutottam be, annak is örülnöm kellett, hogy gépírónő lehettem a Megyei Bíróságon. De ez az állapot már nem tarthat soká, az egész rendszer recseg-ropog, össze fog omlani. Egy-két év múlva itt más világ lesz, és akkor magának is érvényesülnie kell - újra felvet­te a verset -, még az a szerencse, hogy legalább ez a kézirat megmaradt. Csend támadt a teihomalyos előtérben, Zsóka átdobta a sálat a nyakán. Borsos úgy érezte, mintha azt várná tőle, hogy ő is megszólaljon. Hosszan ivott, az édeskés, fűszeres bor a fejébe szállt, szeme lecsukódott, izmaiban zsongott az elmúlt hetek fáradtsága. - Nagyon elhallgatott. Mire gondol? - Ugye, imádják magát, Zsóka? Azok, akik maga körül élnek. A nő meglepetten fordult felé: - Ezt miért mondja? Vagy csak ilyen erős volt a bor?! - Nem, csak jólesik gondolni rá. - Nem tudom, hogy imadnak-e. Valaha voltak emberek, akiknek én jelentettem a legtöbbet az egész világon. Ez megvigasztalja magát? - Igen. Lépések közeledtek a ház hátsó bejárata felől, Borsos felkapta a fejét, de a nő megnyugtatólag intett: - Maradjon nyugodtan, a férjem jött meg. Keresztes mosolyogva lépett be a szobába, homlokon csókolta a feleségét: - Hogy múlt el a napod? Van valami újság? - „Nincs semmi újság és ez a legjobb újság." Borsos attól tartott, hogy jelenléte zavarja a há­zigazdát, felállt ós ürügyet keresett, hogy elkö­szönhessen. Meglepődött, mikor a férfi szívélye­sen üdvözölte, átfutott rajta a gondolat, hogy Keresztes talán nem szívesen maradna kettes­ben a feleségével. - Ne siessen annyira, mert-a végén még azt hiszem, hogy udvarolt a feleségemnek, csak én megzavartam az együttlétet. Üljön vissza egypár percre, hadd ihassak meg én is egy pohár bort - férfitársaságban. - Ezt úgy kell érteni, hogy nőkkel töltötted a napodat? - kérdezte Zsóka. Keresztes az égnek emelte a kezét: - Boldogok a némák, mert nem tudják félrema­gyarázni a szavaikat - töltött magának, kezében a fonatos üveggel a feleségéhez fordult kérsz te is egy kortyot? - Tudod, hogy nem szabad. - Nem kellene annyira komolyan venned. - Az ember vagy elfogadja, amit mondanak az orvosok, vagy nem csinálja. Hit nélkül nem lehet meggyógyulni. Még több hit kellene és kevesebb orvosság. - Te jobban tudod, te vagy az orvos-lány. Keresztes koccintott Borsossal: - Egészségünkre. És előre is boldog ünnepe­ket kívánok. Zsóka is a fiúra nézett: - Hazamegy karácsonyra? - Nincs hová. Itt maradok a kollégiumban. - Azt mondta, van egy vidéki házuk. - Az már rég tönkrement, apám le akarta bontani, télen anyám is egy ismerősnél lakik. Egyébként is végig dolgozom, fenyőfát árulok kint a piacon. -. Jöjjön át hozzánk ebédre az ünnep más­napján. - Nem akarok zavarni. - Nem zavar, csak úgy magunkban leszünk. „Kettecskén bús öregek..." A fiú bizonytalanul vállat vont: - Köszönöm. Ha mégis közbejönne vajami, akkor telefonálok. - Ne jöjjön közbe semmi. Borsos elköszönt az asszonytól, úgy érezte, kezet kellene csókolnia, de még sohasem próbál­kozott ezzel a mozdulattal, nem merte megkoc­káztatni, félt, hogy esetlenségével nevetségessé válik. Keresztes kisérte ki a kapuig. Ahogy kilép­tek a szobából, az ügyvéd arcáról eltűnt a mo­soly. Mikor elfordította a kulcsot a zárban, a távo­zó vendégre nézett, és a fiúnak úgy tűnt, mintha a házigazda mondani szeretne valamit, de végül nem szólt, csak kitárta előtte az ajtót. Karácsony hetében Borsos levelet kapott falu­jából, Kerkahidasról. Anyja jelentkezett, boldog ünnepeket kívánt, ós pénzért könyörgött, hogy ajándékot tudjon küldeni állami gondozásban tartott kisebb gyerekeinek. A levél aljára a szom­széd is írt néhány szót: „Édesanyád nagyon beteg, jól tennéd, ha meglátogatnád!" (folytatjuk) MAGYAROK NEMZETKÖZI ORVOSTUDOMÁNYI AKADÉMIÁJA LEGKÖZELEBB NÁLUNK? Számos kiváló magyar vagy ma­gyar származású orvos és kutató él a világ minden részén. Nem minden nap történik meg, hogy ez a nagyszerű társaság találkozóra gyűlik össze. A közelmúltban ez mégis megtörtént, a Magyarok Nem­zetközi Orvostudományi Akadémiá­jának jóvoltából, amely Balatonali­gán rendezte első nemzetközi tudo­mányos konferenciáját. A szervezet (angol neve Worldwide Hungarian Medical Academy - WHMA) két év­vel ezelőtt alapította Selye János egyik tanítványa, Szabó Sándor har­vardi professzor. A WHMA fő célja, hogy segítse a világban szétszóró­dott magyar származású orvosok személyes és szakmai kapcsolatai megteremtését. A szervezet ma már több száz tagot számlál és a balatonaligai konferencián olyan neves személyiségek vettek részt, mint a Nobel díjas Axelrod profesz­szor, Szentágothai János Budapest­ről, Folkman és Rainsdorf profesz­szorok és számos más ismert tudós Európából, Amerikából és Ausztrá­liából. A konferencia keretében D. Tosteson, a harvardi orvosi egye­tem dékánja vezetésével sor került az orvosi egyetemek és karok dé­kánjainak nemzetközi találkozójára is, ahol megvitatták az orvosi okta­tás jelenlegi helyzetét. A WHMA csehszlovákiai ága egy éve működik hivatalosan. Fő szerve­zői Bauer Győző docens (Pozsony), Rácz Olivér (Kassa) és Pöthe Péter (Prága, Rimaszombat) A szervezet­nek nálunk majdnem száz aktív tag­ja van, akik közül néhányan részt vettek az aligai konferencián és így személyesen is meggyőződhettek a tagság előnyeiről. Akik szeretné­nek bekapcsolódni a szervezet mun­kájába, az említett képviselőknél je­lentkezhetnek. Reméljük, nemsoká­ra Szlovákia más városaiban is olyan élénk lesz a WHMA klubélete mint Kassán. Nem véletlen, hogy Balatonaligán felmerült annak a le­I hetősége is, hogy az 1996-os nem­I zetközi konferenciát nálunk, talán éppen Kassán rendezik majd meg. MUC. PÖTHE PÉTER A WHMA szlovákiai szervezőinek címe: Doc. Dr. Bauer Győző, CSc., a Csemadok elnöke ul. 1. mája 10/12 Dr. Rácz Olivér, CSc., Vojenská 8 040 01 Košice MUC. Pöthe Péter Trieda sovietskych kozmonautov 36/9 979 01 Rimavská Sobota FESZTIVÁL EURÓPA KÖZEPÉN (Munkatársunktól) - Július 21-e és augusztus 30-a között hagyo­mányteremtő szándékkal kerül sor három történelmi tájegység, illetve tartomány - Nyugat-Csehország, Szászország és Bajorország - szomszédos határvidékein a Fesz­tivál Európa közepén elnevezésű kulturális rendezvényre. Ezt az euró­pai térségben végbemenő változá­sok tették lehetővé. A három, egy­mással határos tájegység harminc­két városában és községében a két nyári hónapban közel ötven kultu­rális eseményt rendeznek. A fesztivál fölött a cseh, a szász és a bajor miniszterelnök vállalt véd­nökséget. A rendezvények gerincét hangversenyek alkotják; a koncerte­ket színházi előadások, kiállítások, szemináriumok, kötetlen kerekasz­tal-beszélgetések egészítik ki. Václav Klaus, a Cseh Köztársa­ság miniszterelnöke, a fesztivál egyik védnöke kijelentette: Közép­Európa nemzetei mindig is híresek voltak muzikalitásukról. A zene min­dig közelebb hozta egymáshoz a nemzeteket, még olyan időkben is, amikor vasfüggöny választotta el őket egymástól. Ma azonban Szász­ország, Bajorország és a cseh or­szágrészek egy olyan térség jelké­pei, amely, zenei kifejezéssel élve, trióként zenghet. (sm),

Next

/
Thumbnails
Contents