Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)

1992-07-13 / 163. szám, hétfő

RIPORT , ÚJ SZÓ* 1992. JÚLIUS 13. akit a DSZM elszenvedett : a Rádiožura művészet atározásával mat kitalálta rtett alatta. az esélyünk, rábbi szociaTE MARIAN elsősorban azt lisan működjön. >szony azonban itt áll: át kell hirmánypártok köbséget, meg kell ató kompromisz< biztosíthatnák folytatását. Han'azás előtt hangnpromisszumokntésekre is. < a grémiumban, vita bontakozna >lyan módosítást a szövegben, ; tenné a kisebbs jogállását és :iákat adna. Ha el, nem fogjuk atkozatot. gy a Matica slost szervez erre m tudok erről, de agyszabású ün. Ez fontos leieket. évben is ellenvolt képviselő, rálasztások óta, tudja már ítélni, ielyzetük a parlenzékként műkét évben, igyeelképzeléseinket ;ben, amelyek az : szolgálták. Sok tyzeť alakult ki, mérleg nyelve, : döntöttek. Ma olyan többsége kizárt javaslatahelyzetünk és nehezebbé vált, emokratákon kíbbi párt hallgatóNAGYATAD RÁKERÜLT EURÓPA TERKEPERE MENEKÜLTSORSOK (I.) A dél-magyarországi Nagyatádról a múlt év augusztusáig semmit sem tudott a vil^g. Ma viszont a 14 ezres hangulatos mezővárost külföldi tévéstábok, újságírók látogatják, hogy hírt adjanak, tudósítsanak déli szomszédunk legnagyobb menekülttáborának életéről. A hajdani laktanyában jelenleg 2500 volt jugoszláviai polgár - horvátok, szerbek, magyarok, bosnyákok, macedónok, koszovói albánok - talált ideiglenes otthonra. A szerencsésebbek saját autójukon jöttek. Készpénzt és némi holmit is hoztak magukkal. A többségük azonban egy szál ruhában, csak a puszta életét menthette. A katonák - de gyakran a korábban barátnak számító szomszédok, ismerősök kegyelmet nem ismerő nacionalista gyűlölete elől olykor kúszva, bozótokon, mocsarakon át menekültek. Va- '* gonokba zsúfolva, billenő teherautók platóján napokig étlen-szomjan utazva jutottak át a biztonságot jelentő magyar határon. Legtöbbjük könnye már rég kiapadt. A szemükben csillogás helyett aknakráter, mélységes üresség. A táborlakók, - családok, egyedülélők, fiatalok és öregek élete megannyi megrázó történet. A sorompó felnyílik, leadjuk útlevelünket. A Menekültügyi Hivatal engedélyével szabadon járhatunk a táborban, azzal beszélhetünk, akivel kedvünk tartja. Györkös Lajos igazgatóhelyettes tolmácsot ad mellénk és jelzi, két óra múlva kezdődik a sajtótájékoztató. Az Új Szóval egy időben ugyanis egy izlandi és egy angol lap rriunkatársai is befutottak, sőt a svéd televízió forgatócsoportja is a helyszínen tartózkodik. Mi minden előzetes megbeszélés nélkül úgy döntöttünk, a hivatalos információk előtt körülnézünk a táborban, s megismerkedünk néhány hányatott sorsú hontalannal. A''nap melegen süt. A fák között kifeszített köteleken frissen mosott ruhákat lóbál a szél. Az ablakpárkányokon bugyik, zoknik száradnak. A kétemeletes épületek most jobbára üresek, a szobákban csak elvétve találunk valakit. Az egyikben a pléddel leterített vaságyon két kórógyi öregecske ül. Szótlanul fogják egymás kezét. Arcukon a megpróbáltatások mély barázdái. Két háborút éltek meg együtt, ez a harmadik. Egyetlen unokájukat gránát szakította szét. Fekete keretes fényképe az ágy felett lóg. Mégsem panaszkodnak. ,,ltt jók hozzánk, mindenünk megvan. A szükséges orvosságot is beszerezték. Járhatunk református istentiszteletekre. A világgal megbékélve várjuk a halált." A kisebb-nagyobb csoportok a házak közti gyepen ülnek, dohányoznak, kávéznak, társalognak. A fényképezőgépek kattanásait, a kamerák zúgását rég megszokták. Már fel sem kapják fejüket, ha valaki fotózza őket. Persze akadnak páran, akik eltakarják arcukat. Nyilatkozni ugyan hajlandóak, de csak név nélkül. - Nem magunkat féltjük, de otthonmaradt hozzátartozóinkat - magyarázza egy kopaszodó férfi, karján egy kislánnyal. - A csetnikek boszszúállásáról, véres tetteiről, gondolom önök is hallottak. Tudja, az ember már a régi barátaiban sem bízhat. Főleg azokban nem, akik úgy utazgattak Baranya és Magyarország között, mint a békeidőben. Azoknak viszont, akik Baranyában maradtak, még ahhoz is írásbeli engedélyt kellett kérniük, hogy a szomszéd faluba látogathassanak. A gyerekek a még lakatlan sátrak közt kergetőznek. Ezek az emberpalánták még szerencsére nem fogták fel a háborű borzalmait, nem tudatosították, mi is történt családjukkal. Ittlétüket kirándulásnak veszik. Ők még szívből tudnak kacagni. Az egykedvűen üldögélő férfiak és jobbára mezítlábas nők sorra feltápászkodnak és egyirányba indulnak. Ebédidő van. A hatalmas, sportcsarnoknak is beillő épületben az asztalsorok közt legalább száz méteres embersor kígyózik. Senki sem türelmetlen, nem próbálja megelőzni a másikat. A sorbanállók tudják, mindenkinek jut étel, idejük meg éppenséggel van bőven. Itt igazán nincs hová és miért sietni. A táIMindennapi kenyerünket add meg nekünk ma. nyérokba tökfőzelék és csirke, a tálcákra néhány körte kerül. Tolmácsunk, Sétálos Sándor bácskai kőfaragó felvilágosít, hogy a gyümölcsöt tegnap Tatabányáról hozták, és a teherautónyi rakomány az ottani kertészek ajándéka. Megtudtuk, hogy kisebb-nagyobb szállítmányokat a helyi lakosoktól is szoktak kapni. Hol egy kosár, hol egy láda gyümölcsöt, zöldséget. Olykor ruhaneműt, játékot és édességet is hoznak az adakozók. Grozdanová Éva szöszi kisfiával a vállán várakozik az ételre. Otthon a Vajdaságban tisztviselő volt. Férjétől már korábban elvált. Szülei túl idősek voltak a menekülésre, úgyhogy csak kettesben, a kis Gócéval vette nyakába a világot. - Gócé magyar megfelelője Gábor - magyarázza szőmorkás mosollyal a fiatal anya, majd hozzáteszi: Szöllősi Gábor. Tulajdonképpen őmiatta hagytam el otthonomat. Amikor üldözni kezdték a hon/átokat • és a magyarokat, s híre ment, hogy esetleg lezárják a határt, fogtam a motyómat és jöttem. Édesapámék azt mondták, ők maradnak. Még akkor is, ha ez netán az életükbe kerül. Remélem, még viszontlátjuk egymást. Nem panaszkodom, itt mindenem megvan. Szobatársaim rendesek, amiben tudnak, segítenek. A nappalok még elviselhetők, csak az éjszakák ne lennének. Gyakran álmodom, hogy szüleimnek baja esett. -A rossz hírek, a családtagok, barátok elvesztése hozzátartozik az itteni hétköznapokhoz. Szerencsére, engem semmi ilyesmi nem érint. Árva vagyok, se kutyám, se macskám - kapcsolódik a beszélgetésbe a Takács Vilmosként bemutatkozó fiatalember. - Hogy akkor mégis miért menekültem eí? Mert semmi kedvem sincs háborúzni. Nem akartam, * hogy vér tapadjon a kezemhez. - Mégis hogy képzeli el jövőjét? - Eredetileg Ausztriába készültem, de a vízumkényszer bevezetése miatt valamennyiünket Magyarországra irányítottak. Én a Vajdaságban a kikindai vasöntőben dolgozGrozdanová Éva: Kisfiam miatt hagytam el otthomomat tam. Szakmámat Ausztráliában szeretném folytatni. Legutóbbi értesüléseim szerint ez belátható időn belül sikerülni fog. - Mit hagyott odahaza? - A házamat. Egy szál farmerben és néhány irattal jöttem el. A betegágyat nyomó jóképű macedón férfi helyzete sokkal bonyolultabb, mint Takács Vilmosé. Nemcsak azért, mert nem tudja, fog-e még egyáltalán járni - térdkalácsát egy szerb úgynevezett dum-dum golyó roncsolta szét, de azért is, mert elszakadt családjától. Felesége és három gyermeke valamelyik osztrák táborban van és semmit sem tudnak egymásról. (Az ő sorsáról holnap számolunk be.) A nap már lenyugvóban van. A korábban üres futballpályán most fiatalok kergetik a bőrt. Nem tudni, ki ki ellen játszik. Netán egy szerb-horvát összecsapás folyik-e a gyepen vagy két vegyes összeállítású csapat méri össze erejét. A táborban ugyanis, ahogy ezt a vezetőktől, de maguktól a lakóktól is megtudtuk, faji, nemzetiségi összetűzések, konfliktusok nincsenek. Itt a magyarok, szerbek, horvátok, macedónok, albánok tudatosították: a múltjukat maguk mögött hagyták, a jelent a jövő érdekében közösen kell átvészelniük. ORDÓDY VILMOS (Folytatjuk) Az idegen ízek elfogadhatóbbak, ha jó szívvel adják az ételt (Méry Gábor felvételei) Végtelen várakozás NÉHÁNY SORBAN B

aku és Jereván egymást vádolták az egyhónapos karabahi tűzszünet megszegésével, melynek pénteken kellett volna életbe lépnie Mario Raffaelinek, a karabahi konfliktus megoldásáról szóló konferencia olasz elnökének a felhívására. Azerbajdzsán források szerint az örmény tüzérség az Agdani Terteri és a Kelbadzsari járásokban lőtte az azeri falvakat. A támadások során állítólag legkevesebb három ember életét vesztette és többen megsebesültek. Ezzel ellentétben Örményország azt közölte: az azeri légierők a Mardakerti, a Martunýini és az Aszkerani járásokban bombáztak örmény falvakat. M

anuel Noriega volt panamai diktátort pénteken a miami bíróság 40 évi börtönbüntetésre ítélte - közölték a hírügynökségek. Noriega a bíróságon mondott háromórás beszédében továbbra is azt hangsúlyozta, hogy ártatlan. T

orgyán Józsefet a magyar kisgazdapárt Ugrin Emese vezette fegyelmi bizottsága megfosztotta valamennyi tisztségétől és kizárta a pártból is - tájékoztatott a Magyar Rádió. Mint ismeretes, a fegyelmi bizottság azokból a kisgazdákból ált, akiket korábban Torgyán József zárt ki a pártból. Egyébként Torgyánt bírói döntés alapján is felfüggesztették tisztségéből. H

ans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszterről dossziét vezetett az egykori keletnémet állambiztonsági minisztérium, a Stasi. A volt miniszter a Tulpe (tulipán) fedőnevet kapta és aktáit összekeverték egy kelet-német polgár személyi információival. A nyilvántartásnak az volt a célja, hogy szükség esetén lejárathassák Genschert. J

icchak Rabin egy következő Jicchak Samir - nyilatkozta az új izraeli kormányfőről Jasszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezetője. Elmondta, Rabin választások előtti nyilatkozatai lényegesen eltérnek mostani kijelentéseitől. Ami az izraeli választások eredményeit illeti, nem tartozott azok közé, akik illúziót táplálnak. Biztosíthatom a palesztinokat, addig nem írok alá Rabinnal semmilyen dokumentumot, amíg a felelős palesztin szervek nem adják beleegyezésüket, mondotta Arafat. B

enderiben a Dnyeszter menti gárdisták és a moldovai rendőrök ismét megsértették a múlt héten kihirdetett tűzszünetet. A moldovai belügyminiszter szerint a gárdisták megtámadták a rendőrjárőröket, majd később a helyi mozi épületét, ahol éppen több tucat rendőr tartózkodott. Áldozatokról nem érkezett jelentés. O

roszország ellenzi a Kuril-szigetek problémájának internacionalizálását. Ezt a kérdést a két érintett félnek kell megoldania, jelentette ki Georgij Kunadze, az orosz külügyminiszter helyettese, az orosz-japán munkacsoport egyik vezetője. Az említett munkacsoport a tervek szerint e héten utazik Tokióba. A tárgyalások fő témája az a békeszerződés lesz, amely lezárhatná a háború utáni időszakot, és megoldhatná az utóbbi évtizedekben felgyülemlett problémákat. K

éthónapos tűzszünetet és „politikai tárgyalásókat" ajánlott fel az ETA baszk separatista szervezet a spanyol kormánynak. A szervezet közleményben állítja, hogy a tűzszüneti javaslat a „politikai jó' szándék" bizonyítéka. A dokumentum szerint a politikai tárgyaláson megtalálhatnák a konfliktusból kivezető utat. Narcis Serra miniszterelnök-helyettes azonban még szombaton visszautasította az ETA ajánlatát. Mint mondotta, a terrorista szervezet csak egyvalamint tehet, azt, hogy véget vet az öldöklésnek. D

él-Kaliforniában szombaton a Richter-skála szerinti 5,1-es erősségű földrengés pusztított. A rengések epicentruma Los Angelestől mintegy 120 kilométerre északra volt. A hírügynökségi jelentések szerint egy ember könynyebb sérülést szenvedett, az anyagi károk jelentéktelenek.