Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)

1992-07-13 / 163. szám, hétfő

1992. JÚLIUS 13. HÍREK - VÉLEMÉNYEK FESZTIVÁLNAPLÓ KARLOVY VARYBÓL KUKKOLUNK ÉS MARAKODUNK e Két napig sütött csak a nap Karlsbad felett, amióta fesztivál van a városban: az első két napon. Salamon András filmjét, a Zsötem péntek esti vetítését követően beborult az ég, s mintha Esőisten is bent ült volna a moziban, a sok hazugság, átverés és önbecsapás után megeredtek az égi csatornák, hogy langyos, kövér esőcseppek mossák el a Rossz nyomát. „Egy bécsi, külvárosi peep-showban kerestem szereplőt korábbi filmtervemhez - nyilatkozta Salamon András a bemuta­tóhoz kötött sajtókonferencián. - Találtam is egy magyar lányt, akit kamera elé ültettem volna, de nem jöhetett, mert éppen akkor bajban volt. Látszott is rajta, hogy mélyen felkavarta valami, s talán, hogy könnyítsen a lelkén, szólt, hogy megvárhatom őt éjjel, a műsor után. Haj­nalig beszélgettünk, hajnalig az életéről mesélt. Vidékről indult el Nyugatra, hogy majd a testét árulja, de gyorsan elrontott mindent. Féltékenység, börtön, magány, nagy álmok és nagy zuhanások. Már amikor hallgattam őt, akkor tudtam, hogy ezt meg kell írnom és filmre kell vinnem, hiszen akármerre járok is a világban, mindenütt ugyanazt látom: sok lány él abból, hogy a testét árulja. A Zsötem szereplői tehát valós személyek, a sztori pedig részben talált, részben kitalált tör­ténet." Durva, de érzelmes film a Zsötem, kegyetlen világot és vad viszonyokat áb­rázol, stílusát maga a történet alakította, szerkezetét pedig a visszaemlékezés szaggatottsága, a feldúlt lélek hangjai határozzák meg. Szomjas György két évvel ezelőtti Könnyű vére után, amely hasonló témát dolgozott fel, nem tüleke­dett a közönség a moziba, ám az a hat­hétszáz ember, aki jegyet váltott a filmre, végig is nézte. Ez jó jel, megnyugtató jel, mint ahogy Božidara Turzonovová elis­merő szavait is jólesett hallani. Bár a zsű­ritagok a fesztivál utolsó napjáig nem mondhatnak véleményt egyetlen ver­senyfilmről sem, a jó nevű pozsonyi szí­nésznő halkan azért mégiscsak megje­gyezte: őt teljesen magával ragadta Sala­mon András rendezése. „Igaz és őszinte munka a Zsötem, pontosan olyannak mu­tatja az életet, amilyen, s amiről beszél, az nemcsak Magyarországon, hanem az egész keleti blokkban érvényes." Meg­kérdeztem Jan Svérákot, a zsűri legifjabb, mindössze huszonhét éves tagját is, aki­nek első játékfilmjét, az Elemi iskolát Oscar-díjra jelölték az idén: neki hogy tetszett a film? Csak mosolygott, de nem válaszolt. Salamon András mellett Bőrcsök Eni­kő, a film egyik női főszereplője is eljött Karlovy Varyba. A sajtóértekezleten azonban, ahol alakítását méltatva sok elismerő szó hangzott el róla, nem volt jelen. Séta közben elbolyongott a vá­rosban. Jelen van a fesztiválon Aki Kaurismäki, a finn film harmincöt éves fenegyereke is, aki kezdetben kritikákat írt, majd áttért a forgatókönyvekre. Karlovy Varyban most egymás után vetítik idei, tavalyi és régebbi filmjeit (Árnyak a paradicsomban, Hamlet üzlete, Leningrádi kovbojok menni Amerika, Bohémkodás), amelyekkel új­szerű látásmódját, eredeti, de nem erede­tieskedő rendezői stílusát bizonyítja. A Hét bátor ember című sorozatból, amelyben független amerikai rendezők alkotásait vetítik, eddig két darabot sike- ­rült elcsípnem. A kairói örmény családban született, majd Kanadába szökött Atom Egoyan Ahogy a családunk látja című munkáját és Gus van Sant rendezését, A gyógyszertárak kovboját. Egoyan egy család széteséséről beszél jókora adag fekete humorral és váratlan fordulatokkal, van Sant pedig egy kábítószer-függőség­be került jóvágású fickóról (Matt Dillon játssza), aki gyógyszertárakban „szerzi be" mindennapi kenyerét, a narkotiku­mpt. Sokkoló, naturalisztikus jelenetek hosszú sorát adja a film, és anélkül, hogy tanmese lenne, felráz, elrettent és figyel­meztet. Sztárok? Kisebbek és még kisebbek után az első igazi: Jason Connery. A Ve­lencei éjszaka szőke „bajnoka", ezúttal többnapos borosta nélkül. Kolléganőim állítása szerint a papa, Sean Connery sokkal, de sokkal vonzóbb férfi. Lehet. Ők tudják. Szerintem a fiának is igent monda­nának, csakhogy a kék szemű skót aligha fog „vadászni" Karlsbadban. Nem az atípus. » (szabó) VALÓS KÉPET A NEMZETI KISEBBSÉGEKRŐL IS! Vladimír Mečiar találkozását a Valós képet Szlovákiáról újságíróklub tagjaival pénteken az esti órákban ismertette a szövetségi tévéadás. A szlovák miniszterelnöknek a magyar kérdésről kifejtett nézetei nagy visszhangot keltettek. Hogyan vélekednek ezekről a hazai magyar pártok vezetői? Bugár Béla, az MKDM elnöke: Megdöbbenéssel fogadunk Me­čiar úr szavait. Annek ellenére, hogy velünk nem tárgyalt, kijelentései arra engednek következtetni, hogy az itt élő magyar politikai képviselőknek elképzelései sértik a többségi nem­zet jogait, sőt a szlovákok és ma­gyarok közötti viszony megrontásá­ra törekednek. Többször szorgal­maztuk, üljünk tárgyalóasztalhoz, hogy előadhassuk elképzeléseinket. Kaptunk is ígéretet, de a találkozók végül nem valósultak meg. Magyar­ország részéről olyan nyomásra utalt, amelyet elutasítunk. Egyértel­műen leszögezzük: mi az itteni ma­gyarok gondjait-bajait a szlovák kor­mánnyal szeretnénk megoldani, de ehhez semmi köze a reciprocitás elvének. Mi Szlovákiában teljesítjük állampolgári kötelességeinket s ezért a szlovák kormánytól várjuk jogaink garanciáját. Duka Zólyomi Árpád, az Együttélés alelnöke: Elítélem azt, amikor egy politikus úgy nyilatkozik, hogy kijelentései nincsenek megalapozva, sőt hamis adatokból indulnak ki, nem igazolt tényekre épülnek. Ez csak káros lehet, félelmet kelt és úgymond buz­dító hatással lehet bizonyos réte­gekre. Nagyon szomorú és sajnála­tos, hogy azzal vádolta a magyar kormányt, elő akarja készíteni a ta­lajt a csehszlovákiai magyarok el­szakadásához és megfenyegette azokat a hazai politikusokat, akiknek nézetei nem felelnek meg neki. A. Nagy László, a Magyar Pol­gári Párt elnöke: Úgy tűnik, Mečiar és a DSZM a választások során nemcsak hogy nem tett szert semmilyen befolyásra a csehszlovákiai magyar választó­polgárok között, de ennek a tanulsá­gait sem képes levonni. Nyilatkozata is azt bizonyítja, hogy nem érti a csehszlovákiai magyarokat. A problémák megértése és megol­dása helyett a félelemkeltés eszkö­zeivel a kommunista normalizációra emlékeztető ellenségteremtéssel jön elő. Attól tartok, ebben mind a magyarok, mind általában a más­képpen gondolkodók benne lesznek. ALSÓ-GARAMI SZEMLE A JÖVŐ SZAKEMBEREI A KÉTYI BIOPRODUKTBAN (Munkatársunktól) - A Soros Alapítvány által támogatott prágai székhelyű Közép-európai Egyetem budapesti Környezetvédelmi Kará­nak 80 hallgatója egyhetes európai tanulmányútja során szombaton a kétyi Bioprodukt társasággal ismer­kedett. Kontinensünk 18 országának egyetemistái először az oroszkai szö­vetkezet tökültetvényét tekintették meg, melyet a biológiailag tiszta ter­mesztés szigorú szabályai szerint, az úgynevezett nulladik évbe soroltak be. Ezután Kétyre látogattak, ahol 78 hektáron elsó éves biotermelés fo­lyik; babot, paradicsomot, szóját, paprikát, pohánkát és napraforgót termesztenek. Palik László, a Bioprodukt veze­tője szerint a vegyszermentes ter­mékek iránt nemcsak külföldön, ha­nem hazánkban is egyre nagyobb a kereslet. Több tagjuk azt is fontos­nak tartja, hogy ily módon nemcsak a vegyszerek költségeit takarítják meg, hanem munkát biztosítanak a helybelieknek is. -tl­TŰZSZÜNET - HÁROM ÓRÁRA (Folytatás az 1. oldalról) tekbe. Mint ismeretes, a Nyugat­Európai Unió (WEU) külügyminisz­terei Helsinkiben állapodtak meg a közös hadműveletben. Németor­szág, amely a NATO-nak és a WEU-nak is tagja, az alkotmány értelmében nem gyakorolhat katonai aktivitást az Észak-atlanti Szövet­ség tagállamainak területén kívül. Helmut Kohl kormánya azonban oly módon akarja módosítani az alap­törvényt, hogy Németország is be­kapcsolódhasson ezekbe az akciók­ba. A kabinet azzal érvel, hogy az újraegyesített országnak is nemzet­közi felelősséget kell vállalnia. Franciaország az ENSZ kérésére elállt szándékától, hogy harci heli­koptereket küldjön Szarajevóba. Er­ről a francia védelmi minisztérium döntött, miután az ENSZ rámutatott arra, hogy a szarajevói helyzet nem teszi lehetővé a helikopterek bizton­ságos akcióit. LEKÁDEREZETT SZABADSÁG,,, Két és fél évig örülhettünk a kultúra szabadságának. E héten viszont megtudhattuk, hogy ez talán csak átmeneti állapot volt. A Vladimír Mečiar vezette győztes párt (DSZM) megtette az első lépéseket ahhoz, hogy beavatkozzon a kulturális életbe, irányítása alá vonja a művészeket, ugyanúgy, ahogy ezt a sajtóval szemben is próbálgatja - egyelőre a figyelmeztetések szintjén. Mi is történt? Hétfőn Igor Gazdík, a Szlovák Képzőművészeti Unió elnöke, aki feltehetőleg azonos a DSZM képviselőjeként megválasz­tott Igor Gazdik parlamenti képviselővel, szemináriumot hivott össze a következő, pártállamra emlékeztető, hangzatos címmel: Kulturális politika az elkövetkező választási időszakban. Azaz ismét van válasz­tási időszakra lebontott kulturális politika. A tanácskozáson Gazdik úr felolvasta a DSZM választási programjának márciusi téziseit. Nem egészen fölösleges okvetlenkedés talán feltenni ezzel kapcsolatban a kérdést: független és szabad művészek tanácskozásán, miért kell felolvasni egy (egyetlen egy) párt programját? Miheztartás végett? No de a java még csak ezután jött. Ivan Mjartan, akit a DSZM államtitkári poszttal kárpótolt pár hónappal ezelőtt elszenvedett vértanúságáért (menesztették a Szlovák Rádióból, mert a Rádiožur­nált szerkesztve csak Mečiar szekerét tolta), a szemináriumon megfogalmazta a „nemzeti realizmus" fogalmát. A DSZM márciusi tézisei a kultúra pluralizmusáról szóltak, Mjartan viszont már az „egységes eljárás, összefogás" szükségességét hangsúlyozta. Ezt azzal indokolta, hogy a Szlovák Köztársaság szuverenitási nyilatko­zatának elfogadása „egészen új helyzetet teremt." A kultúra támoga­tásáról (illetve nem támogatásáról) az államtitkár szerint majd a szak­emberek döntenek (nyilván Dušan Slobodník, Igor Gazdik és az Ivan Mjartan-féle, illetve a Matica slovenská által kijelölt szakemberek), akik „meghatározzák a művészet minőségének kritériumait". A szemináriumon rögvest el is kezdték a művészek káderezését. E szerint a „nemzeti realizmust" képviselő művészeken kívül létezik egy - velük nyilván szembenálló - alkotó csoport is, amely „a pillanatnyilag létező külföldi irányzatokat kívánja követni." A kádere­zés harmadik skatulyájába pedig ,,a viszonylag gyenge kulturális centrumot" helyezték. A szemináriumról szóló hír közzététele után jött a magyarázkodás, dehogyis akarnak előírni a művészeknek bármit is. Hasonlót olvas­tam azonban 1980 telén is, amikor Vasiľ Biľak diktálta: „Pártunk, szocialista államunk nem írja elő, miként alkossanak a művészek. Nem lehetünk viszont közömbösek az iránt, ami rontja az ízlést, deformálja a művészet társadalmi feladatát, funkcióit." Mjartanék sem akarnak közömbösek lenni, hiszen a művészet minőségének kritériumait akarják meghatározni. Apropó, meghatározás. A szocialista realizmus meghatározásával örökösen bajok voltak. Andrej Zsdanov - aki a fogalmat kitalálta - sajnos azelőtt halt meg, mielőtt kifejthette volna, mit értett alatta. Ivan Mjartan még fiatal. Alapjába véve tehát megvan az esélyünk, hogy megtudjuk: különbözik-e a nemzeti realizmus a korábbi szocia­lista realizmustól. FEKETE MARIAN ISMÉT VAN KORMANYA LENGYELORSZÁGNAK A lengyel parlament jóváhagyta Hanna Suchocka kormányfő kabi­netjének összetételét. Ezzel öt hét után véget ért a kormányválság. Az új kabinetben hét párt tagjai kaptak helyet. Krzysztof Skubiszewskié a külügyi tárca, Andrzej Milcza­nowski lett a belügy-, Janusz Onyszkiewicz pedig a védelmi mi­niszter. Henryk Goryszewskit vá­lasztották meg a gazdasági kérdé­sekért felelős alelnöknek, Jerzy Osiatynskit bízták meg a pénzügy­minisztérium vezetésével. Az új kormánytól elsősorban azt várják, hogy normálisan működjön. A miniszterelnök-asszony azonban | nehéz feladatok előtt áll: át kell hi­dalnia az egyes kormánypártok kö-1 zötti véleménykülönbséget, meg kel | találnia az elfogadható kompromisz­szumokat, amelyek biztosíthatnák | a lengyel reformok folytatását. Han­na Suchocka a szavazás előtt hang­súlyozta: kész a kompromisszumok-1 ra, de a kemény döntésekre is. MEGKEZDŐDIK A KÖZÖS ÁLLAM KETTEVALASA? (Folytatás az 1. oldalról) Koalíciónk szerint a program eléggé általános s ezért a későbbiekben nehezen lesz ellenőrizhető. Nem szentel kellő figyelmet a kisebbsé­geknek, nem tartalmazza a kormány velük kapcsolatos konkrét elképze­léseit. Véleményünket elmondjuk a vitában, amelyben a mezőgazda­ság, iskolaügy és Bős kérdésével is foglalkozni kívánunk. Végleges ál­láspontunkat ma alakítjuk ki. • Több olyan törvényerejű ren­delet is napirenden szerepel, amelyekkel az elnökség törvé­nyek módosításáról döntött. Miért nem tárgyalt a plénum ezekről a novellákról? - Az elnökségnek alkotmányos joga, hogy rendeleteket hozzon ab­ban az időszakban, amikor nem ülé­sezik a parlament, azzal, hogy eze­ket a plénumnak utólag jóvá kell hagynia. Ellenkező esetben nem lépnek érvénybe. A májusi ülésen időszűkében több' törvényt nem si­került megvitatni, ezek közül tárgyalt meg néhányat a parlament legfelső szerve. • Nagy érdeklődéssel várja a közvélemény, milyen álláspont­ra helyezkedik a parlament a szu­verenitás kérdésében. A kedden kezdődő második ülés után pén­tekre összehívják a harmadikat. Miért van erre szükség? - Eredetileg a szuverenitás kér­dése a második ülés utolsó napiren­di pontja lett volna. Az elnökség a kormánypárt kérésére azonban úgy döntött, hogy ünnepélyesen, ér­demi vita nélkül fogadja el a szuve­renitást kimondó deklarációt. A Szlovák Nemzeti Párt indítványát, hogy alkotmánytörvény elfogadásá­val hirdessék ki az önállóságot, le­vette a napirendről. • Ennek ellenére több nyilat­kozat van az elnökség asztalán. Melyiket terjesztik a plénum elé? -Azt a politikai nyilatkozatot, amelyet a parlament elnöke nyújtott be. Ez lényegében a mai alkotmá­nyos rendet rögzíti. Természetesen, a házszabály szerint, bárki új napi­rendi pontokat is javasolhat, de te­kintettel az erőviszonyokra, a kor­mánypárt nyilván érvényesíti akara­tát. Ma még összeül a politikai gré­mium, azzal a céllal, hogy konszen­zust alakítsanak ki ebben a kér­désben. ­• A nyilatkozaton kívüi egy ha­tározati javaslatot is előterjeszte­nek. Ez mit tartalmaz? - Nem törvényként fogadja el a parlament a politikai nyilatkozatot, így határozat kell a végrehajtásá­hoz. A határozat utasítja az illetékes szerveket, hogy augusztus végéig dolgozzák ki és hagyják jóvá a szlo­vák alkotmányt. Második pontja vi­szont kimondja, hogy a mai alkotmá­nyos rend csak addig érvényes, amíg nem hagyják jóvá a Szlovák Köztársaság alkotmányát. Ebből ar­ra lehet következtetni, hogy az új alkotmány elfogadása után érvényét veszti a szövetségi alkotmány és hogy ez mivel jár, nyilvánvaló. Á ha­tározat harmadik pontja szerint Szlovákia polgárai népszavazással döntenek a Szlovák és a Cseh Köz­társaság viszonyáról. A három pont elfogadása zavart kelthet, mert a képviselők esetleg az egyik ponttal egyetértenek a többivel nem. Sőt, az is előfordulhat, hogy akik a nyilatko­zatot támogatják, ellenzik a határo­zatot, vagy fordítva. • Hogyan szavaznak majd a nyilatkozatról? - Elfogadásához egyszerű több­ség kell. Az ünnepélyességre való tekintettel személyi szavazást java­solnak majd, tehát minden képviselő egyenként kinyilvánítja, hogy támo­gatja-e a nyilatkozatot. Amennyiben konszenzus születik a grémiumban, nem hiszem, hogy vita bontakozna ki a kérdésről. Mi olyan módosítási javasolunk majd a szövegben, amely egyértelművé tenné a kisebb­ségek alkotmányos jogállását és nemzetközi garanciákat adna. ha ezt nem fogadják el, nem fogjuk megszavazni a nyilatkozatot. • Ügy hírlik, hogy a Matica slo­venská nagygyűlést szervez erre' a napra... - Hivatalosan nem tudok erről, de hallottam, hogy nagyszabású ün­nepséget terveznek. Ez fontos lélek­tani momentum lehet. • Az elmúlt két évben is ellen-' zéki párt tagjaként volt képviselő. Rövid idö telt ei a választások óta de bizonyára meg tudja már ítélni, megváltozott-e a helyzetük a par­lamentben? - Konstruktív ellenzékként mű­ködtünk az elmúlt két évben, igye­keztünk egyesíteni elképzeléseinkel | azokban a kérdésekben, amelyek az I általános érdekeket szolgálták. Sok [ esetben olyan helyzet alakult ki,l hogy mi voltunk a mérleg nyelve. I a mi szavazataink döntöttek. Mai a kormánypártnak olyan többsége] van, hogy majdnem kizárt javaslata-1 ink átültetése. A helyzetünk és I a partnerkeresés is nehezebbé vált, I mert a kereszténydemokratákon kl-1 vül lényegében a többi párt hallgató-1 lagos koalícióban van. -csi-l

Next

/
Thumbnails
Contents