Új Szó, 1992. úniusj (45. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-06 / 132. szám, szombat

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK A LEGDURVÁBB LÉLEKTANI HADVISELÉS FOLYIK ELLENÜNK vagy pedig az, hogy ezt a háborút elvesztette? Véleményünk szerint a szerb ellenzék igazából azt rója fel Milosevicsnek, hogy nem nyerte meg a háborút. Ami az új tömörülést illeti, e pillanatban nagyon nehéz ítéletet alkotni róla. Azt tartjuk, a magyarságnak támogatnia kell a demokratizálódást szorgalmazó szerb erőket mindazokban a kérdésekben, amelyek a globális demokráciát érintik. De ez nem jelenti azt, hogy a magyarság problémáinak a megoldását illetően várakoznunk kell. A kisebbségi kérdést most rendezik Brüsszelben és nekünk most kell ott lennünk. Sajnos, a szerb társadalom lépéshátrányba került az európai folyamatokhoz viszonyítva. És mi a magunk számára kárt okoznánk, nekik pedig nem segítenénk, ha a saját problémáinkat nem tűznénk napirendre. • Megítélésem szerint a vajdasági magyarságnak nincs olyan nagy lehetősége arra, hogy bekapcsolódjon, mondjuk, a béketárgyalásokba. -Annyit tudok mondani, hogy külföldi kapcsolataink révén a vajdasági magyarság problémája ott lesz a brüsszeli asztalon."Az albánok és a muzulmánok gondjaival együtt. A VMDK elnökének, Ágoston Andrásnak a külföldi útja során erre megnyugtató ígéretet kaptunk. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy Ágoston András a napokban Párizsban vesz részt egy olyan megbeszélésen, amelyen egy asztalhoz ül lord Carringtonnal, Hans-Dietrich Genscherrel és még néhány olyan emberrel, akiknek szavuk van az új európai konstellációk kialakításában. • Nemrégiben olvastam Nenad Csanaknak, a vajdasági Szociáldemokrata Liga elnökének eléggé hátborzongató nyilatkozatát arról, miszerint a mostani szerb rezsim már kidolgozta a forgatókönyvét annak, miként terjesszék ki a konfrontációt Horvátország és Bosznia után a Vajdaságra is. Ő sok mindent felsorolt, az összetűzések kiprovokálásától az utcai barikádokig. Az egésznek a célja: menekülésre kényszeríteni a vajdasági magyarságot, hogy az ö házaikba telepíthessék a szerb menekülteket. Mi a véleménye, reális az ilyen veszély? - Szerintünk Csanak úr két kérdésben nem lát világosan. Egyrészt azt szorgalmazza, hogy a Vajdaságban, az ideérkező menekültek számára táborokat kell építeni, és rendezni a státusukat ahhoz, hogy ne alakuljanak ki konfliktushelyzetek a magyarok és a szerbek között. Azt mondta, a menekültek problémáinak rendezése magyar szempontokat is érint. Szerintünk nem a menekültek Státusát kell rendezni, hanem a háborút kell abbahagyni Boszniában, hogy ne legyenek menekültek. Tudom, nem népszerű a menekültek ellen fölszólalni, hiszen ismerjük keserves helyzetüket. De nem látjuk indokoltnak - a helyzetükkel kapcsolatos minden tragédia ellenére sem hogy most a menekülteket magyar többségű községekbe telepítsék, mert ez a terület etnikai magváltoztatásához vezet, amit az ENSZ dokumentumai is tiltanak. A másik dolog: magyar-szerb konfliktusokhoz, fegyveres összetűzésekhez nincsenek meg a feltételek, a magyarok teljesen fegyvertelenek. A magyarok mögött nem áll hadsereg. Itt, ha valamire sor kerül, az csak az lehet, hogy a magyarokat elkezdik gyilkolni. Ezt világosan ki is mondtuk a nemzetközi testületek előtt. Nálunk nem olyan a helyzet, mint más területeken, ahol minden fél fel van fegyverezve. A magyaroknak nálunk semmi esélyük sem lenne egy fegyveres konfliktusban. • Én ezt értem, mégis megismétlem, létezik-e az említett veszély, az, hogy a magyarság kitelepítésére menjen a játék? - Jelenleg a legdurvább lélektani hadviselés folyik a magyarok ellen, maga a fizikai megtorlás szórványos. Ez azt jelenti, a háborús propaganda szintjén LUSZTRÁCIÓS BOTRÁNY LENGYELORSZÁGBAN BELEBUKOTT AZ OLSZEWSKI-KABINET BUSHNAK SEM KÖNNYŰ (Folytatás az 1. oldalról) • On hogy látja Milosevics jövőjét? - Egyértelmű: magában a szerb nemzetben kell lejátszódniuk bizonyos folyamatoknak ahhoz, hogy Szerbiában a helyzet rendeződjön. A szerbek jelenleg a kollektív neurózis állapotában vannak. Fölszították a szerb nacionalizmust, még annak idején, az úgynevezett memorandum-koncepió kidolgozása Során, s ezt próbálta meg a politikai vezetés inštrumentálni céljainak elérése érdekében. Ez vezetett a szerb nemzettestnek egy olyan mértékű bomogenizálásához, amely most megakadályozza a belső pártosodást, pluralizálódást és ezzel együtt a demokratizálódást. Csak azt mondhatom, e problémákat maguknak a szerbeknek kell megoldani. A VMDK mindig az európai trendeket követte, ilyen álláspontot képviselt minden ügyben, így a háború kérdésében is. • Vagy két héttel ezelőtt a szerb értelmiség kezdeményezésére egy frontszerü mozgalom jött létre, amely tömöríti a legfontosabb szerb ellenzéki pártokat is. Milyennek tartja ezt a mozgalmat és van-e vele a VMDK-nak kapcsolata? . - A korábbi ellenzéki politikai formációkról nincs jó véleményünk. A politikai porondon megjelent szerb pártokra nem volt jellemző a toleráns magatartás a kisebbségekkel szemben. A Vuk Draskovics-féle megújhodási mozgalom, vagy a Micsunovics-féle Demokrata Párt a nemzeti kizárólagosság kérdésében még nacionalistább álláspontot képviselt, mint az uralkodó párt. Például e két párt szorgalmazta a parlamentben a magyar középiskolák megszüntetését. Mi többször rámutattunk, hogy igazi szerb ellenzék lényegében nincs. Azt a kérdést kellene ugyanis tisztázni, mi a lényege a Miloseviccsel való konfliktusuknak. Az, hogy Milosevics háborúba vitte az országot, Lengyelországban megbukott a harmadik nem kommunista kormány is, ráadásul a kommunista rendszer felett aratott győzelem harmadik évfordulójának napjaiban. Hiszen 1989 júniusában tartották az első, félig szabad parlamenti választásokat, amelyekből a Szolidaritás került ki győztesen. A lengyel parlament tegnapra virradóra, éjfél után egy órakor hívta vissza Jan Olszewski kabinetjét, amely azonban az új kormány megalakulásáig el fogja látni hivatalát. Walesa erre vonatkozó javaslatát a szejm 263:109 arányban fogadta el. Olszewski éjszakai televíziós beszédében úgy vélekedett, azért bukott meg, mert megpróbált leszámolni a kommunista múlttal. Azt mondta, abban tévedett, hogy nem sietett a debolsevizálással és lusztrációval, hiszen azt akarta, hogy létrehozzák a kompromittált egyének távozásáRio de Janeiróban tegnap folytatódott a környezetvédelmi világkonferencia, amelyen megemlékeztek a környezetvédelmi világnapról. Az ENSZ ökológiai programja a napokban jelentetett meg egy publikációt, amely többek között megállapítja: minden évben 65 millió tonna hulladék szennyezi be a tengereket és óceánokat; tavaly az emberiség 5,7 milliárd tonna széndioxiddal szenynyezte be a levegőt; évente 8 millió hektár termőföld válik sivataggá vagy terméketlen területté; 1970 és 1990 között a Föld lakóinak száma 1,6 milliárddal növekedett és a számítások szerint a következő két évtizedben további 1,7 milliárddal növekszik; a fejlődő országok nagyvárosaiban élő mintegy 244 millió ember nem jut hozzá egészséges vízhez; egy amerikai hetvenszer annyi vizet fogyaszt, mint egy ghanai állampolgár. nak ésszerű, fájdalommentes mechanizmusát. A kormány lényegében a lusztrálások körül kialakult botrány miatt kényszerült távozásra. Hogy milyen messzire mentek ez ügyben, azt a csütörtöki parlamenti vita is érzékeltette. A képviselőket szinte sokkolta az az állítás, amely szerint Lech Walesa is együttműködött a kommunista titkosrendőrséggel. E nyilvánvaló képtelenségre Walesa azzal reagált, hogy elnevette magát. Amikor az államfő belépett az ülésterembe, a honatyák üdvrivalgással köszöntötték. A szejm alelnöke pedig elrendelte, hogy a Walesa besúgó voltáról szóló szavakat töröljék a jegyzőkönyvből, mert sérti az államfői méltóságot. Walesa tegnap Waldemar Pawlakot, a fiatal, 32 éves parasztpárti politikust javasolta a miniszterelnöki tisztségbe. Al Gore amerikai szenátor a riói csúcson mondott beszédében világméretű ökológiai Marshall-tervet javasolt. A szenátor szerint ennek a tervnek öt stratégiai célja van: a Föld lakosai számának stabilizálása; az olyan új technikák és technológiák fejlesztése, amelyek lehetővé teszik a gazdasági fejlődést anélkül, hogy károsítanák a környezetet; a diákok, tanárok és szülők környezetvédelmi nevelését célzó világméretű program; a gazdasági szabályok megváltoztatása; új nemzetközi megállapodások, amelyek teljesen új alapra helyeznék az emberek viszonyát a Földhöz. Gore elgondolása szerint az új Marshall-tervből nem szabadna kihagyni egész földrészeket, mint ahogy az eddig történt, például Afrikával és Latin-Amerika jelentős részével. George Bush amerikai elnök csütörtöki fehérházi sajtóértekezletén felszólította a törvényhozás tagjait, hogy támogassák azt az alkotmánykiegészítést, amely tiltaná az állami költségvetés deficitjét. Ezzel reagált arra a bírálatra, amely a szemére veti, hogy a helytelen gazdasági döntések következtében növekszik az USA eladósodottsága. A költségvetési hiány jelenleg hozzávetőleg 400 milliárd dollárt tesz ki. Az Egyesült Államok olyannyira eladósodott, hogy egy négytagú családra átlag évi 65 ezer dollárnyi összeg jut. Bush terve szerint öt éven belül fel kellene számolni a deficitet, s azt követően szigorúan kiegyensúlyozott lenne az amerikai egyértelműen arra szeretnék kényszeríteni a magyarokat, hogy hagyják el a Vajdaságot. Elég, ha Seselj csetnik vajda kijelentéseire emlékeztetek. A fizikai fenyegetés említett szórványos esetei például: Törökkanizsán a VMDK helyi szervezete alelnökének házába kézigránátot dobtak be, vagy Veprődön a VMDK elnökének házára éjszaka tüzet nyitottak. Mindkét eset egy nappal a választások előtt történt, tehát ezt igen durva választási propagandának is minősíthetnénk. Ezek a konkrétumok, a mi műfajunk nem a jósolgatás. • On, mint szerbiai állampolgár, miként éli meg az utóbbi napok eseményeit? Mi az utca emberének a véleménye a nemrég bevezetett szankciókról? - Épp most tették elém az egyik Újvidéken megjelenő szerb lapot, a Radikális Párt kiadványát, amely megkérdőjelezi, hogy én személy szerint Szerbia állampolgára vagyok-e. Mert a Magyar Rádiónak azt nyilatkoztam, hogy Magyarország úgy járjon el, ahogy az számára a legjobban megfelel és ne távolodjon el Európától. Természetesen a szankciókról van szó, arról, hogy ez egyetemes magyar érdek is, mi nem akarjuk felvállalni a túszszerepet, és Magyarországnak ez ügyben ne kelljen örökösen arra gondolnia, hogy lépését a vajdasági magyarság megsinyli. Én magánemberként is minden olyan intézkedést, amely a háború befejezését szolgálja, csak támogatni tudok. És ha az ilyen intézkedéseket személyesen is megsínyli az ember, azt szintén viselni kell. A szankciók következményei már most súlyosak. Nálunk az emberek 30-35 márkás bért kapnak. A benzinért sorban kell állni, mind kevesebb az alapvető élelmiszer is. De nem sorolom, inkább arra hívnám fel a figyelmet, hogy a szerb társadalom eléggé patriarchális és nehéz zsarolni bizonyos civilizációs értékek megvonásával. Ez egy sajátságos helyzet. Hogy az emberek meddig tűrik ezt, azt nem tudom megjósolni. • Köszönöm a beszélgetést. MALINÁK ISTVÁN költségvetés. Meg kell jegyezni, a CNN kivételével minden nagy tévétársaság bojkottálta a sajtókonferenciát, attól tartva, hogy az elnök azt a saját választási kampányára használja ki. Kérdésekre válaszolva Bush nem adott feleletet arra, hajlandó lenne-e párbeszédet folytatni Ross Perotval, aki független jelöltként indulni kíván az elnökválasztáson. Az elnök hiába húzódozott, az újságírók kérdéseinek a fele mégiscsak Perot-ra vonatkozott. Igaz, Perot hivatalosan még nem jelentette be indulási szándékát, de ez a sajtóértekezlet is igazolta, hogy a multimilliomos szándéka mekkora belpolitikai viharokat kavart. SPORT 1992. J

UNIUS 6. NÉHÁNY SORBAN T

egnapra virradó éjszaka áz amerikai Kongresszus képviselőháza jóváhagyta az atomrobbantási kísérletek egyéves betiltásáról szóló dokumentumot azzal a feltétellel, hogy a volt szovjet köztársaságok továbbra is betartják az erre vonatkozó moratóriumot. A 274 milliárd dolláros katonai költségvetési tervezet megvitatásának keretében 237:167 arányban hagyták jóvá a vonatkozó dokumentumot. O

slóban tegnap az Észak-atlanti Együttműködési Tanács üiésén találkoztak a NATO-tagországok és a keleteurópai államok külügyminiszterei. A 29 résztvevő aláírta azt a megállapodást, amely megnyitja az utat az európai hagyományos fegyverek korlátozásáról szóló sze^ődés megvalósításához. A FÁK nyolc országa ezzel magára vállalta azo• kat a kötelezettségeket, amelyek a Varsói Szerződés és a NATO között 1990-ben aláírt szerződésből hárultak az egykori Szovjetunióra. B

elgium elengedte a 9,6 milliárd belga frankos lengyel adósság felét. Az összeg maradék részét Lengyelország a következő 15 év során törleszti Belgiumnak. Róbert Urbain belga külkereskedelmi miniszter ezt a döntést a lengyel néppel szembeni barátság és szolidaritás gesztusaként értékelte. I

rak előterjesztette a „teljes, végleges és komplett" jelentést az összes hadiipari programjáról. Ezt az ENSZ-ellenőrök közölték, akik kilencnapos iraki látogatásuk után megérkeztek a bahreini Manamába. Dimitri Perricos, az ENSZ-misszió vezetője tájékoztatta az újságírókat, hogy csütörtökön kapták meg az iraki nukleáris, vegyi, biológiai és ballisztikus arzenálról szóló jelentést. A több kilogramm súlyú dokumentumot még tegnap a New York-i ENSZ-központba vitték. O_idoni biztonsági források közléOfcse szerint tegnap ismét izraeli repülőgépek lőtték a palesztinok állásait Dél-Libanonban. Huszonnégy óra alatt ez már a második izraeli támadás volt a Szidon környéki területek ellen. Szemtanúk szerint a repülőgépek rakétákat lőttek ki a Népi Front Palesztina Felszabadításáért nevű szervezet állásaira Ain Hilva menekülttáborban. Eddig nem tudni, hányan vesztették életüket, /•v _ ütörtökön az orosz parlament jóVsO váhagyta a törvényt az Oroszországi Föderáció keretében, az ÉszakKaukázusban fekvő Ingus Köztársaság létrehozásáról. A parlament csaknem egy év elteltével reagált arra a tényre, hogy a hajdani Csecsen-lngus Autonóm Köztársaság területén kihirdették az Oroszországtól független csecsen államot. A törvényt az állami különbizottság felügyelete alatt az átmeneti időszakban, azaz 1994 márciusáig kellene megvalósítani, ám a dokumentumot még jóvá kell hagynia a szuperparlamentnek, az Oroszországi Föderáció népi képviselői kongresszusának. A Szánkéi Simbun című tokiói napilap szerint Jang Sang-khun kínai elnök elpletykálta Kaifu Tosiki volt japán kormányfőnek, hogy legutóbbi phenjani látogatása során mit is válaszolt Kim Ir Szen, a KNDK nagy vezére arra a kérdésre, mit tenne akkor, ha kirobbanna az atomháború. Nos, azt válaszolta, hogy bebújna egy lyukba. ,,Ha az egész világ összedűlőben lenne, be kell bújni egy lyukba, ahonnan csak azután szabad kimászni, ha már elmúlt a veszély" - jelentette ki Észak-Korea legfelsőbb vezetője. PAVAROTTI DILEMMÁJA FOGYNI VAGY ÉNEKELNI? Drámaian fejeződött be szerdán Luciano Pavarotti koncertje a brit Sheffieldben, ahol az olasz operaénekes mintegy 11 500 rajongója gyűlt össze. Pavarottinak már a koncert elején problémái voltak a hangjával, végül kénytelen volt idő előtt távozni a színpadról. A világhírű tenorista, aki Nagy-Britanniában rendkívüli népszerűségnek örvend, a koncerten és az azt követő banketten biztosította rajongóit, amint jobb formában lesz, megismétli a koncertet. A brit sajtó máris találgat: vajon Pavarotti kudarca nem függ-e össze a fogyókúrával, amelynek az 59 éves és ma már csak 73 kilós népszerű énekes alávetette magát. AMERIKAI JAVASLAT RIO DE JANEIRÓBAN VILÁGMÉRETŰ ÖKOLÓGIAI MARSHALL-TERV O

slóban az Európai Közösségek külügyminiszterei gyorsan összedugták a fejüket, hogy megtárgyalják a dán „nem" következtében kialakult válsághelyzetet, s a lassan múló sokk után kigondoljanak valami okosat. Az elnöklő Pinheiro portugál külügyminiszter „világos politikai nyilatkozatot" követelt, jelezve, hogy a dánok azért mégsem béníthatják meg Európát. Nos, elégedett lehet, mert valóban világos, egyértelmű határozat született. Az EK-tagok akár Dánia nélkül is folytatják a maastrichti szerződés ratifikálási folyamatát - döntöttek egyhangúlag az egybegyűltek. Szép szándéknyilatkozat, de mi lesz, ha a folyamat megtorpan? Ha a referendumra váró írek is netán a dánok példáját követik, attól tartva, hogy az európai óriások elnyelik a kicsiket. Ha úgy érzik, á kis országokat megfosztják szabad döntési lehetőségüktől, s rákényszeríthetik olyan politikai és katonai lépésekre, amelyeket nem szívesen tennének meg. Mi lesz akkor, ha majd többen is úgy vélik, hogy Dávidnak győznie kell Góliát fölött? Egyelőre nem tudni, milyen hatása lesz a dán döntésnek az EK egyes országaiban. Még a maastrichti szerződést oly nagy vehemenciával propagáló Németországban sem, ahol már szintén referendumról pusmognak. Franciaországban pedig Mitterrand elnök még szerdán kihirdette a népszavazást. Igaz, mind EÍonn, mind Párizs kategorikusan kijelentette: az európai unió útját fogják járni, ha törik, ha szakad. Akkor viszont mi a csudának a referendum? A pénzügyi uniót eleve elutasító különutas Nagy-Britannia szintén viharos napok elébe tekint. Már most nyilvánvaló, hogy elkerülhetetlenek a heves parlamenti csatározások, hiszen az alsóház konzervatív képviselőinek csoportja máris lázadozik, követeli a dokumentumok ratifikálásának elhalasztását. És ezúttal is - csakúgy, mint a maastrichti csúcs előtt - az ugyancsak euroszkeptikus liberális honatyákban találtak szövetségesekre. Mások, a kevésbé szkeptikusok a népszavazást tartják „fair" megoldásnak. Bizonytalanná vált a helyzet, s ezáltal bonyolódnak az összefüggések is. Dánia számára nyitva maradt a kiskapu, melyen Poul Schlüter kormányfő, szánva-bánva az elutasító döntést, már-már be is lépne. Csütörtök esti tévényilatkozatában nem zárta ki annak lehetőségét, hogy újabb referendumot írnak ki Dániának az EK-hoz fűződő viszonyáról. Ennek azonban az a feltétele, hogy a kapcsolatokat teljesen „más alapokra" helyezik. Minden jel szerint a tizenkettek most jó ideig saját gondjaikkal, problémáikkal lesznek elfoglalva, s félő, hogy az EK nagykapuján kopogtató országoknak, ezek után, még tovább kell majd várniuk a bebocsáttatásra. URBÁN GABRIELLA DÁN LÁZADÁS