Új Szó, 1992. úniusj (45. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-01 / 127. szám, hétfő

5 HIRDETÉS ÚJ szói 1992. JÚNIUS 1. T

eljes erővel folyik a választási kampány. Mindenünnen majd mindenki ígéretekkel bombázza a szegény választópolgárt. Ez az ölelésre tárulkozó karok, az ember felé nyúló kezek, a széles mosolyok kora. De ez a számadás kora is. Számadásom előtt fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a csehszlovák törvényhozásban a kisebbséget is érintő és a csak kisebbségre vonatkozó törvények meghozatalakor képviselőinknek nincs vétójoguk. Tehát a többség kényekedvének vagyunk kiszolgáltatva. Mit ígértünk mi, az Együttélés parlamenti képviselői? Minden erőnkkel azon leszünk, hogy... 1. a termőföld visszakerüljön eredeti tulajdonosának birtokába; 2. a termelőszövetkezetek alakuljanak át a tulajdonosok szövetkezeteivé; 3. az állami tulajdonú, béna gazdasági egységek kerüljenek magánszemélyek birtokába; 4. a kisebbségieket ne sújtsák az átlaglakosságnál jobban á törvények; 5. az alkotmány európai szinten biztosítsa a kisebbségek jogait; 6. az állam kövesse meg és kárpótolja a 45/48-ban meghurcolt kisebbségieket; x 7. az államban érvényesüljön a széles körű demokrácia és tolerancia; 8. egyszerűsödjön az államigazgatás; 9. jöjjenek létre az önálló hazai önkormányzatok; 10. létesüljön önálló magyar felsőoktatási intézmény; 11. az összevont magyar—szlovák iskolákat válasszák szét! Mit értünk el? 1. A földtörvény előkészületeinél az Együttélés képviselője volt az, aki egyértelműen kiállt a magyarok és a németek konfiskált földjeikre való jogosultsága mellett. Sikerünk mind az eredeti földtörvény esetében, mind annak ez évi módosításánál teljesen egyértelmű. A magyarok földbirtoklási igényeinek rendezését egy kormánypárti magyar képviselő az SZNT illetékességébe akarta utalni. 2. A földműves-szövetkezetek tulajdonosi szövetkezetekké való átalakulását teszi lehetővé az általunk támogatott transzformációs törvény, amelyet sikerünkként könyvelhetünk el. 3. Azzal, hogy támogattuk a kis- és nagyprivatizációs törvény elfogadását, mi is elősegítettük egy egészséges gazdasági élet megteremtésének feltételeit. A törvény elfogadása a mi sikerünk is. Az illetékességi törvényt, - kiállásunknak is köszönhetően - nem a nemzeti tanácsok, hanem a Szövetségi Gyűlés illetékességébe utalta. Ez a mi sikerünk. 4. A kis és a nagy restitúciós törvény, a bírósági rehabilitációról, a bíróságon kívüli rehabilitációról, valamint az egyházak vagyonjogi viszonyainak rendezéséről szóló törvény tárgyalásánál módosító javaslatokat terjesztettünk be. Azt akartuk, hogy az 1945—48 közötti időszakban sújtott kisebbségre is vonatkozzon a kártérítés, kárpótlás, erkölcsi elégtétel és a vagyonvisszaadás. A kormánykoalíció és a PF képviselőinek merev hozzáállását nem tudtuk legyőzni, így diszkriminációnk továbbra is megerősítést kapott. 5. Az alapjogok és szabadságok alkotmánylevelének tárgyalásakor Duray Miklós képviselői klubunk nevében benyújtott egy javaslatot, amely az európai folyamatban a Csehszlovákia által is elfogadott ajánlások alapján kidolgozott fejezetben a 20. század kilencvenes éveinek színvonalán rendezte volna a csehszlovákiai kisebbségek jogait. Érdekes módon javaslatunkat egy magyar és egy lengyel képviselő támadta meg. Az előadó, épp e két képviselő érvelésére utalva, nem ajánlotta elfogadni javaslatunkat. 6. A45/48-ban meghurcolt kisebbségiek megkövetése csak a Szlovákia területén 5629 fővel reprezentált németség esetében történt meg. A Szlovák Nemzeti Tanács a magyarok kapcsán kölcsönös megkövetésről beszélt. Megengedhetetlen módon így összevetették százezer ember elűzetését, ötvenezer teljes kirablását és deportálását 330 telepes és Í50 értelmiségi kiutasításával 1938-ban. így semmibe vették a hazai magyarság 99 százalékának négy évig tartó jogfosztottságát. Kártérítésről a parlamentekben mind ez ideig nem született döntés. 7. A törvényhozásban a rólunk mások által sugalmazott eleve negatív képet sikerült reálisra változtatni: konstruktív ellenzéki politikát folytató, a politikai vonalához hű erőként ismertek meg bennünket. A Szlovák Nemzeti Tanácsban az MKDM—Együttélés képviselői klub volt František Mikloško elnök szerint is a legkiegyensúlyozottabb erő. A jelenleg még hatalmon lévő szlovákiai koalíciós kormány nélkülünk többször is megbukott volna. Nem értjük, hogy ez a kormánykoalíció — független kisebbségi tagjai ellenére — közömbösen visszahúzódva, semmit sem tett az egyre élesebb magyarellenes megnyilvánulások, és hazugságok ellen, valamint a lépten-nyomon fellépő türelmetlenség feloldása érdekében sem tett hatékony lépéseket. A helyhatósági választások után sok községben került az Együttélés hatalomra. Ezekben a községekben nem tapasztalható türelmetlenség és intolereancia. 8. Az újra elburjánzó bürokrácia éles ellentében áll a kisebbségi érdekeinkkel. Minden hivatal szabadságunk egy részétől foszt meg bennünket. Ez ellen a jelenség ellen is küzdeni próbáltunk. 9. A napi gyakorlat bizonyítja, hogy a kormánykoalícióban résztvevők más véleményen vannak. A centralizmus új, nem is bújtatott formája, az önkormányzatok sokrétű megkötöttsége volt a kormány célja. 10. Az önálló magyar felsőoktatási intézmény létesítésére tett javaslatunkat, még a szabad választások előtt, egy jelenlegi magyar kormánypárti képviselő buktatta meg. Helyette Nyitrán ígértek egy önálló magyar tanszéket, ami mind ez ideig nem valósult meg, sőt, kétséges a magyar kar megmaradása is. 11. Az összevont (magyar—szlovák) iskolák szétválasztása — annak ellenére, hogy az oktatási miniszter helyettese magyar — süket fülekre talált. Itt tartunk most Az elmúlt két év igazolt bennünket, igazolta az MKDM—Együttélés koalíciót: nagy pártok árnyékában hatalomhoz jutva nem lehet igazán a kisebbségi választópolgárok érdekeit érvényesíteni, csak árnyékpolitikát lehet folytatni, és sodródni, függően a hatalomtól! A négy kisebbségi párt közül három meg tudott egyezni a választási koalícióban. Jövőnk a tét, ITT AZ IDŐ, döntsön helyesen! Szavazzon az MKDM—Együttélés—MNP koalícióra, két 15-ös és egy 20-as szavazólappal. Bizalmukat a magyar koalíció nevében is köszöni BATTA ISTVÁN UP-790/2 Egységes Csehszlováklát! Vörös Péter és A. Nagy László S IMagyar Polgári Párti