Új Szó, 1992. úniusj (45. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-26 / 149. szám, péntek

1991. JÚNIUS 26. ,

Kí SZÓ SPORT PLUSZ 14 ÉGY HÓNAP MÚLVA KEZDŐDNEK A Ul NYÁRI OLIMPIA! JÁTÉKOK Nem kevesebb, mint 132 milliárd pesetával (1,32 milliárd amerikai dollár) gazdálkodhat az 1992-es barcelonai olimpia megrendezésére és a játékokhoz közvetlenül kapcsolódó beruházások ellenőrzése a spanyol kormány, a Spanyol Olimpiai Bizottság, a barcelonai városi tanács és az autonóm katalán kormányzat, a Generalitat által 1987-ben létrehozott konzorcium. A COOB '92 gazdasági ügyekért felelős igazgatója, Pau Verrié szerint az olimpia kis híján önfinanszírozó lesz. PÉNZ, PÉNZ, PÉNZ Az ősszeg majdnem kétharmadát maga a COOB teremti elő'. Nyolc milliárd pesetát remélnek például a jegyek eladásából, 45 milliárdot a televíziós jogdíjakból, 30 milliárdot a közreműködő vállalatok szponzori befizetéseiből, 5 milliárdot különféle jogdíjakból, valamint 18 milliárdot az országos lottójátékból. Reményeik szerint tehát a költségvetés 20 százaléka bejön érmék, bélyegek és sorsjáték eladásából. További 20 százalékot hoz az olimpiai jelkép (egy stilizált atléta mozgás közben), valamint egy amulett, a Gobi (pireneusi kutya modern formában) árusítása. Érdekesség: a jegyeladás csupán nyolc százalékkal járul hozzá a költségvetési bevételekhez. Mivel Spanyolország jó híréről van szó, az állam az olimpiai falu 160 milliárd pesetát felemésztő beruházásából is alaposan kivette a részét, magára vállalva az infrastruktúra megteremtését és a magántökének hágyva az épületek felépítését. Ami a szállodahelyzetet illeti: 1991-ben Barcelonában 15 000 hotelszoba volt közepes és magasabb árkategóriákban. Az olimpia kapcsán 20 új szálloda építését jelentették be, de nem tudni, mennyi készül el időre. Az előrejelzések szerint nem lesz elegendő a városi szálláshelyek száma, ezért a sportolókat kísérő személyzet egy részét a kikötőkben horgonyzó szállodahajókon helyezik el. Ezek után nem meglepő, hogy egy ötcsillagos szállodában például 600 svájci frankba kerül egy kétágyas szoba egyetlen éjszakára. Az elszállásolással ellentétben a belépők már kevésbé borsosak. A legolcsóbb jegyek alig 1000 pesetába (mintegy 10 amerikai dollár), míg a legdrágábbak 9000-be (kb. 90 dollár) kerülnek. Igaz, itt is akad kivétel. A nyitó- és záróünnepség ceremóniájának látványa nem olcsó mulatság. Egy jobb hely 46 000 pesetát (kb. 450 dollár) kostái. Óriási pénzösszegeket igényt a vadonatúj sportkomplexumok megépítése, illetve a régiek tatarozása. A 65 000 néző befogadására alkalmas Barcelonai Olimpiai Stadion rekonstrukciója 8 milliárd 57 millió pesetát eszmésztettek fel. A Palau de Sant Jordi stadion (17 000 néző) 8 milliárd 800 millió pesetába került. Az úszás, a műúszás és a vízilabda versenyeinek otthont adó Katalán Sportoktatási Nemzeti Intézet felépítése 2 milliárd 813 millió pesetát tett ki. Az 1992-es olimpiai játékok montjuici körzetében az Olimpiai Stadiont, a Palau de Sant Jordit, valamint a Katalán Sportoktatási Nemzeti intézetet láthatják az érdeklődők. Az ötkarikás játékok eme központjának infrastrukturális része pedig 36 milliárd 900 millióba került. Végül, de nem utolsósorban a sportolók küzdelmének a tárgya, az arany-, ezüst- és bronzérmek is tetemes összegeket emésztettek fel. Az 1691 medálhoz felhasznált nemesfém és a gyártási költségek együttesen mintegy 1,5 millió dollárt tettek ki. Az oldal anyagát írta és összeállította Sidó H. Zoltán QgP A Palau de Sant Jordi sportkomplexum tervrajza felülnézetből KATALÓNIA, BARCELONA, OLIMPIA A metropolis polgárai komolyan vették megbízatásukat. A játékok ürügyén Barcelona néhány évre koncentrálta a korábban több évtizedre tervezett városfejlesztési programját; az elmúlt hat év alatt mintegy 7 milliárd dollárt ruháztak be a városba és annak létesítményeibe. Még néhány hónappal ezelőtt is valóságos csatatér volt a város: munkagépek dúlták fel a fontosabb utakat és tereket, állványerdő borította a műemlékek nagy részét, új utakat és felüljárókat építettek, a föld alá terelték a gyorsforgalmi utat, kibővítették a repülőteret, meghosszabbították a metró vonalait, modernizálták a pályaudvarokat, s háztömböket, sőt kítson ki. Hiába, igyekeznek megadni a módját a rendezvénynek, hiszen már évtizedek óta várnak a nagy lehetőségre. Igen, évtizedek óta ez nem túlzás, ugyanis már az 1936-os nyári olimpia rendezési jogát is megpályázták. Akkor szintén nagyon igyekeztek, ennek jele, hogy 1929-ben felépítették a most újjávarázsolt olimpiai stadiont, ám Berlin elhalászta előlük a lehetőséget. „Az olimpia csupán egy remek ürügy. A játékok alig három hétig tartanak, ám Barcelona örök. Célunk az volt, hogy városunk hosszú távon is előnyökhöz jusson, és prosperitás bizonyítva legyen. Az ötkarikás játékok révén a Az 1992-es esztendő úgy vonul be Spanyolország történelemkönyveibe, mint az ország nagy, emlékezetes éve. Sevillában, Andalúzia központjában április i9-én nyílt meg a világkiállítás, Madrid, a főváros, az idén Európa kulturális központja, s Barcelona, Katalönia ékessége, a XXV. Nyári Olimpiai Játékoknak ad helyszínt. Spanyolország leggazdagabb, legdinamikusabban fejlődő régiója Katalónia A nemzeti összterméknek még ma is egyötödét adja, többet, mint bármely más tartomány. A legfontosabb spanyol cégek egyharmada katalán földön működik, és ide tavaly közel kétszer annyit, 6 milliárd dollárt fektetett be a külföldiek, mint egy évvel korábban. Az önálló nyelvét és kultúráját lelkesen ápoló legfejlettebb ibériai autonóm tartomány (az Európai Közösségek a kisebbségi nyelvek közül elsőként a katalánt emelte hivatalos nyelv rangjára), amely saját parlamenttel, kormánnyal és minisztériumokkal rendelkezik, fővárosa a kis híján 2 millió lakosú Barcelona. Fekvése csodálatos, hiszen a tenger és a környező hegyek minden évben milliókat csalogatnak a Costa del Solra, a Costa Bravára és a többi világhírű fürdőhelyre. Egy hónap múlva a világ minden tájáról összesereglő sportolók nemcsak a műemlékekben és természeti szépségekben gazdag rnotropolisszal, hanem elsőrangú sportlétesítményeivel is megismerkedhetnek. „Katalónia európai ország", „Európa nem a Pireneusokon túl kezdődik" — hirdetik gigantikus plakátok és lobogó transzparensek a katalán főváros, Barcelona utcáin. A hétmilliós katalónia fővárosa mindig is inkább Pár rizshoz, mint Madridhoz igyekezett hasonlítani és, közeledni. A feliratok arról igyekeznek meggyőzni — elsősorban magukat a katalánokat —, hogy Barcelona 2000-re Európa legmodernebb nagyvárosa és a közelgő nyőri olimpia méltó székhelye lesz. Barcelona lakossága 1986. októberében üdvrivalgásokkal és több 10 000-es utcai felvonulással ünnepelt, amikor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, Juan Antonio Samaranch — aki egyébként a város szülötte — bejelentette, hogy a katalán főváros nyerte el az 1992-es nyári olimpia megrendezésének jogát. egész városnegyedeket újítottak fel. Emellett 3,5 négyzetkilométer területet parkosítottak, 200 000 fát ültettek ki, mérsékelve a forró éghajlatot, miközben a kultúráról sem feledkeztek meg. Salvador Dali, Joan Mirő, Pablo Casals és Jósé Carreras országa új nemzeti színházzal ajándékozta meg önmagát. Mint kikötőváros és tengerparti üdülőhely arra is ügyelt, hogy az öbiök vizét többéves munkával megtisztítsa, és mediterrán városhoz illő, 2,5 kilométeres pálmasorral szegélyezett tengerparti sétányt alafigyelem központjába kerülünk, s ezt igyekszünk majd minél jobban kiaknázni" — magyarázta a sport legjobb ünnepének jelentőségét a város számára Pasqual Maragall, a főpolgármester. így legyen. Katalónia és benne Barcelona valóban mindent megtett azért, hogy a közelgő XXV. Nyári Olimpiai Játékoknak megfelelő színhelyet és légkört bizonyítson. Most már csak a sportolókon a sor, hogy bizonyítsanak is kiváló eredményeikkel tovább öregbítsék a katalán főváros nevét, s az olimpia eszméjét. A Barcelonai Olimpiai Stadion. Még üresek a lelátók. HELYSZÍNEK es esemenyek A XXV. Nyári Olimpiai Játékok idegközpontja és a versenyek fő színtere a Barcelona délnyugati városrészében fekvő Montjuk: lesz. Immár teljes pompájában tündököl az Arata Isozaki japán építész alkotta, 17 000 nézőt befogadó Palau de Sant Jordi sportcsarnok, amely mint egy úszó bálna magasodik a hegy fölé. Itt küzdenek majd az olimpiai érmekért a tornászok, a kézi- és röplabdázók. Kész a nagyüzemre az olimpiai stadion is, amely merészen olvasztja egybe az 1929-es világkiállítás évéből származó történelmi homlokzatot a modern építészettel. Az olimpiai stadion lesz a színhelye a nyitó- és a záróünnepélynek, valamint az atlétikai versenyeknek. Nem messze Montjuictól, a város nyugati részében fekvő Diagonal lesz a seregszemle másik helyszíne. Itt kerítenek sort az öttusára, a cselgáncsra és a lovaglásra, a legendás Nou Campstadionban pedig 120 000 néző eló'tt „celebrálhatják" majd a labdarúgó-mérkőzéseket. Az északi városrészben fekvő Vall d'Hebron néhány éve még rendezetlen területe ma a modern építészet újabb kirakata. Legszebb darabjai a kerékpálya és a teniszlétesítmények. A városépítészet merészségét illetően mindent érnyákba szorít Barcelona negyedik olimpiai övezete — a Pare de Mar. Az itt elő 145 csaladot kiköltöztették és a várostervezők az epész 74 hektáros területet a földdel tették egyenlővé, majd hozzáláttak az építkezéshez. Hárommilliárd svájci frankos befektetéssel több mint 2000 lakás épült e helyen. Ez lesz az olimpiai falu, ahol a 15 000 sportolót és kísérőt elszállásolják. Újdonság a dologban, hogy a sportolók inpyen lakhatnak majd. Az olimpiai játékok után az újonnan épült negyed a barceloniaké lesz. E tengerparti lakások 60 százalékát máris eladták, jóllehet egy 250 négyzetméteres lakás közel 1 millió svájci frankos ára meglehetősen borsos. A Pare de Maron már egy éve átadták a jachtkikötőt, a vitorlásversenyek helyszínét. Az újkori olimpiák történetében eló'ször lesz lehetőség arra, hogy a vitorlázók a fő helyszínen mutassák be tudásukat. A Pare de Mart új, négynyomsávú autópályán lehet megközelíteni. Ez a déli tengelye annak a 40 kilométer hosszú, részben föld alá elvezetett autópályagyűrűnek, amely a különböző helyszíneket és az olimpiai falut összeköti egymással. Ilyenformán az utazási idő a négy olimpiai övezet között legfeljebb 20 perc lesz. A sportlétesítmények tehát egy mindössze öt kilométer sugarú körön belül helyezkednek el, s ez teszi a barcelonai olimpiát a „legkompaktabb" újkori játékokká. A közlekedési káosznak a személyi forgalom igen szigorú rendjével is elejét kívánjak venni. A Montjuicot például a látogatók csak tömegközlekedési eszközökkel érhetik el. Három, óránként 27 000 embert szállító mozgólépcső viszi fel a látogatókat a városból a dombra; egy működő kötélpályát alkalmassá tettek óránként további 8000 személy szállítására, valamint az autóbuszok százai fogják összekötni a pályaudvarokat és a város más pontjait a versenyek színhelyeivel. Ám annak ellenére, hogy az olimpiai események ilyen hihetetlen mértékben a városra összpontosulnak, bizonyos versenyeknél a környékbeli helyek is szóhoz jutnak. A kosárlabda-mérkőzéseket és az ökölvívást Badalonában, a lövőversenyeket Molletban tartják. Ám az evezős versenyekre már messzebb kell utazni, ugyanis a 200 kilométerre fekvő Banyolesban rendezik, míg a kajakozok összecsapására a 170 kilométerre eső Seu d'Urgellben kerül sor. A mintegy 4 millió belépőjegy túlnyomó részét már eladták, 80 százalékát spanyoloknak, 20 százalékát külföldieknek. Az „olimpiai család" akkreditált tagjainak a száma 110 000-et is elérheti. A biztonsági feladatokat 30 000 rendőr és 5000 polgárőr fogja ellátni. Ami az étkezést illeti, 2 millió porcióra készültek fel. Soha ennyi érem, mint most Barcelonában, nem várt a sportolókra. Összesen 1691 medált osztanak ki, 549 arany- és ezüstérmet, 593 bronzérmet. Az ökölvívásban, tollaslabdában, dzsúdóban, teniszben és asztaliteniszben a 3. helyért nem mérkőznek a résztvevők, tehát mindkét elődöntős nyakába bronzérmet akasztanak. A legnagyobb éremeső az atlétákra vár (165 darab), majd az evezősök (156) és az úszók (138) következnek.