Új Szó, 1992. úniusj (45. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-19 / 143. szám, péntek

HIREK - VELEMENYEK LÓJSZÓM 1992. JUNIUS 19. AZ OROSZ ELNÖK ELBŰVÖLTE AZ AMERIKAI KONGRESSZUST (Folytatás az 1. oldalról) kezletet tartott a Fehér Házban. Bush történelminek nevezte az éppen vég^t ért csúcstalálkozót, mondván, a Szovjetunió megszűnése és a demokratikus Oroszország létrejötte esélyt ad a tartós világbéke számára. Hangsúlyozta, hogy Oroszország támogatása az Egyesült Államoknak is érdeke. Jelcin a közös dokumen tumokat emelte ki, s megígérte azon KGB-dokumentumok nyilvánosságra hozatalát, amelyek a dél-koreai repülőgép lelövésének körülményeire vonatkoznak. Az orosz elnök volt a harmadik kelet-európai kormányfő, akinek az a megtiszteltetés jutott, hogy be~ szédet mondhatott az amerikai Kongresszus két házának együttes ülésén. Azt hangsúlyozta, az orosz reformok visszafordíthatatlanok, Moszkva a szabadság, a demokrácia és a piacgazdaság útjára lépett. Beszéde a tolmácsolással együtt negyven percig tartott, s az amerikai honatyák huszonötször szakították félbe tapsukkal. Megfigyelők azt állapították meg, hogy Jelcin nagyon ért az amerikai szenátorok nyelvén. Kijelentette, a szabadság és a kommunizmus összeegyeztethetetlen. Hozzátette, jó egészségnek örvend, s mindaddig nem adja fel, amíg a reformok végleges győzelmet nem aratnák. Biztosította az amerikai képviselőket arról, hogy Oroszország véget vetett az imperiális politikának, s ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy Moszkva megadta a függetlenséget a balti köztársaságoknak. Felszólította az Egyesült Államokat, hogy vizsgálja felül Oroszországgal szembeni eddigi politikáját. Most, amikor véget ért a globális konfrontáció időszaka, arra van szükség, hogy az USA és Oroszország a partnerség alapján rendezze az ügyeit. Emlékeztetett arra, hogy az USA-ban egyesek e viszonyban még mindig a régi idők módszereit alkalmazzák. Ismét ígéretet tett arra, megnyitja a levéltárakat, s hozzáférhetővé teszi azon dokumentumokat, amelyek a koreai és a vietnami háború Oroszországban fogva tartott amerikai hadifoglyaira vonatkoznak. ,,Ha valaki még él közülük, akkor Jelcin és Bush a sajtóértekezleten biztosan megtalálom és hazahozom őt" - mondotta. Beszédének további részében felszólította a magánvállalkozókat, hogy működjenek együtt Oroszországgal, a kongresszusi tagokat pedig arra, tekintsenek „friss szemmel" országára, és hagyják jóvá az orosz demokrácia megsegítését szolgáló Bush-programot. Tegnap majdnem minden vezető amerikai lap feltette a kérdést, hogy sikerrel járt-e Jelcin. A The Washington Post azt irta, Jelcin beszéde méltó volt Abraham Lincolnéhoz, s az orosz elnöknek sikerült nagyon szoros kapcsolatot kialakítania a honatyákkal. A szerző úgy ítélte meg, az orosz elnök nagy támogatást jelentett azoknak a képviselőknek, akik szorgalmazzák az Oroszországnak nyújtandó segély tervét. Butrosz Ghali, az ENSZ főtitkára külön nyilatkozatban üdvözölte az amerikai-orosz leszerelési megállapodást. OLASZORSZÁG A SZOCIALISTA GIULIOAMATO PRÓBÁLKOZHAT A KORMÁNYALAKÍTÁSSAL Oscar Luigi Scalfaro olasz államfő tegnap Giuliano Amatót bízta meg új kormány megalakításával. Az 54 éves politikus eddig a Szocialista Párt főtitkárának volt a helyettese, s az a nehéz feladat vár rá, hogy véget vessen a több mint két hónapja húzódó olasz kormányválságnak. A szocialisták mellett támogatják őt a kereszténydemokraták, a szociáldemokraták és a liberálisok, vagyis a hagyományos négypárti koalíció. A republikánusok egyelőre nem nyilatkoztak, a Baloldali Demokratikus Párt, valamint a zöldek pedig azt várják, hogy milyen programot fog Amato előterjeszteni. Az új kormányfőjelölt tegnap két órán át tárgyalt a Quirinale palotában a köztársasági elnökkel, s ezt követően kijelentette: az új kormány legfontosabb feladatának tartja az állami költségvetési deficit csökkentését, a bűnözés elleni harcot, az intézményreformot, valamint az erkölcsi kérdéseket. Amato professzort igazi értelmiséginek tartják, türelmes, udvarias és megfontolt ember. Az a meggyőződése, sok olyan problémát, amelyeknek az olasz politikusok baltával esnének neki, sokkal finomabb eszközökkel is meg lehetne oldani. Az elkövetkező hetekben kiderül, hogy elméletét sikerül-e a gyakorlatban is megvalósítani. OT NAP ALATT KET TAM ADAS SEVARDNADZE HELYETTESE ELLEN Újabb merényletet kíséreltek meg szerdán éjszaka Tbilisziben Grúzia második embere, a Lovasok nevű félkatonai szervezet parancsnoka, Dzsaba Joszeliani ellen. A pokolgépet autóban helyezték el, s a robbanás megölte Joszeliani testőrét. Ezt az ANI hírügynökség jelentette, hozzáfűzve, hogy más áldozatok is voltak, de a merénylet körülményeit nem részletezte. Már beszámoltunk arról, hogy Joszeliani ellen a múlt szombaton is merényletet kíséreltek meg. Akkor szintén egy parkoló gépkocsiban helyeztek el pokolgépet, s akkor robbantották fel, amikor Joszeliani kíséretével együtt elhaladt mellette. A robbanás következtében öt ember meghalt, többen súlyosan megsebesültek. Joszeliani viszont, aki egyébként Sevardnadze államfő első helyettese, sértetlen maradt. A merényletekért eddig senki nem vállalta a felelősséget. Dzsaba Joszeliani, az ismert disszidens tavaly állt a Zviad Gamszahurdia elnökkel szembeni felkelés élére. Most fegyveresei, a Lovasok számára mozgósítást rendelt el, s a parancs értelmében máig teljes fegyverzettel jelentkezniük kellett Tbilisziben, valamint a nyugat-grúziai Szamtredi városban. A mozgósítás oka állítólag a nyugati országrészben kialakult feszült helyzet. Itt kell megjegyezni, hogy a grúz államtanács határozata értelmében június 15-ig le kellett volna szerelni mindazokat az alakulatokat, amelyek nem csatlakoztak a grúz hadsereghez. Az ukázt nem teljesítették sem a Lovasok, sem a Nemzeti Gárda, amelynek parancsnoka Tengiz Kitovani, Sevardnadze legnagyobb riválisa, egyébként védelmi miniszter. SZADDAM MEGBOCSÁT ELLENZÉKÉNEK? Szaddam Husszein iraki elnök hoszszú szünet után szerdán ismét találkozott a Népi Mudzsahidek nevü iráni ellenzéki szervezet vezetőjével. Maszud Radzsavival. Ez utóbbi arról tájékoztatta vendéglátóját, hogy Teherán légitámadásokat hajtott végre a haladó iráni politikai mozgalmak iraki területen levő bázisai ellen. A továbbiakban felpanaszolta Irán szövetségét az amerikai imperializmussal, a nemzetközi cionizmussal és a helyi reakciósokkal, akik összefogtak Irak ellen. Ezen túlmenően bírálta, hogy Irán beavatkozik Irak belügyeibe. Szaddam elnök ugyancsak szerdán rendelte el mindazoknak á szabadonbocsátást, akiket a múlt év márciusában vettek őrizetbe kormányellenes cselekedetek miatt. Az INA hírügynökség tájékoztatása szerint szabadlábra helyezik mindazokat az irakiakat, akik akkor az „iráni szervekhez fordultak". Nem közölte viszont, hogy hány emberről van szó. Meg kell jegyezni, Irak a múltban többször is azzal vádolta Iránt, hogy megszervezte a dél-iraki síiták és az észak-iraki kurdok Szaddam elleni felkelését a tavalyi öböl-háború idején. A hírügynökség azt állította továbbá, hogy Szaddam amnesztiát hirdetett minden politikai ellenfele és a katonaszökevények számára is, ha jelentkeznek a kormányzó párt irodáiban vagy az iraki hadseregnél. N

em volt ünnep Moszkvában, csak éppen munkaszüneti nap június 12-én, az orosz függetlenség kikiáltásának második, s Jelcin elnökké választásának első évfordulóján. A parlament nem szavazta meg az ünnepet, mivel nemcsak az ellenzéki képviselők tartották úgy, hogy nincs ok ünneplésre, hanem azok is, akik az elnök táborába tartoznak. Meg aztán nem is lett volna mivel ünnepelni, hiszen az ellátási gondok nagyobbak, mint egy vagy két évvel ezelőtt voltak. Igazságtalanság lenne Jelcinnel szemben, ha azt állítanám, hogy nem tett semmit, az viszont kétségkívül kiderült róla, hogy ő sem mindenható, s hangzatos ígéreteit nem tudja valóra váltani. Tiszteletet érdemel, amiért a sorozatos kudarcok ellenére nem adja fel, újra és újra próbálkozik, keresi a megoldásokat és a megfelelő embereket. Az elmúlt bő egy hét amolyan főpróba volt a számára, nyilvánvalóan igyekezett tisztázni, milyen messzire mehet el - odahaza és külföldön egyaránt. Jelcin Washingtonban bizonyosodhatott meg arról, hogy jól választott: a Kongresszus két háza előtt mondott beszéde fergeteges sikert aratott, az amerikaiak elfogadták őt, s majdhogynem úgy ünnepelték, mint annak előtte Mihail Gorbacsovot. Kosarat csak Barbara Bushtól kapott, amikor a díszvacsora után felkérte őt az első táncra. Később a First Lady is kárpótolta őt, de sokkal fontosabb, hogy a kormányzat újra megerősítette; kész segíteni a reformokat, a segélykosár nem tesz üres. Jelcin most egy kicsit fellélegezhet, de valóban csak egy kicsit. Hazai ellendrukkereit és a kétkedőket egy időre bizonyára meggyőzi a washingtoni siker arról, hogy az elnök megint ügyesen lépett, de hosszú távon többre van szükség. Mégpedig a gazdasági helyzet érezhető javulására, a munkanélküliség rohamos növekedésének visszafogására, az infláció megfékezésére, s az ellátás legalább minimális javítására. Az orosz társadalom tűrőképessége határára jutott, s kezdi ugyanúgy bírálni Jelcint, mint ahogy korábban Gorbacsovot kritizálta. A forgatókönyv most azért más, Jelcin még élvezi a városi munkások és a vidéki parasztok támogatását, de az értelmiség már keményen ágál ellene, míg Gorbacsov idején a sorrend fordított volt. Való igaz az is, hogy az értelmiség, főleg a humán JELCIN FŐPRÓBÁJA értelmiség köreiben a fenegyerek, hatásvadász „Borisz cár" sosem volt kimondottan népszerű: Gorbacsov esetenként eltúlzott kompromiszszumkészségének következményeként a vezető, külföldön is elismert, a radikális megoldásoktól sem félő igazi reförmközgazdászok fokozatosan átálltak Jelcin táborába, bekerültek tanácsadó testületébe, kormányába. A bérből és fizetésből élők éppen ebben látták a legfőbb garanciát arra, hogy igazi változások lesznek. Ezért keltett aggodalmakat a napokban az új miniszterelnök-helyettesek kinevezése. Jelcin ugyanis olyan embereket helyezett ezekbe a posztokba, akiket a sajtó és az utca csak úgy emleget, mint vörös ipartábornokokat. Nem teljesen alaptalanul, hiszen Vlagyimir Sumejko, a parlament eddigi alelnöke éveken át az egyik legnagyobb orosz hadiüzem-komplexum igazgatója volt, Anatolij Csubajsz az állami vagyon igazgatásával foglalkozó állami bizottság miniszteri rangú elnöke volt és maradt új tisztsége mellett is, bár a privatizálás terén eddig sem sokat bizonyított. Viktor Csernomidrin a kőolaj- és földgázkitermelés terén nem jeleskedett eddig, mégis esélyt kapott az elnöktől, nyilván azért, hogy igy fogja be a száját. Mert ez az ágazat különösen rosszul áll, s Csernomidrin a legkeményebb bírálók között volt, minden bajért a kormányt okolta. Ami pedig mindhármukra a legjellemzőbb: az állami vállalatok megőrzésének szószólói, ellenzik a föld magántulajdonát, keményen korlátozni szeretnék a külföldi tőke beáramlását. - pedig az még igazán nem tolong az orosz határokon. A szakemberek és a laikusok azt a következtetést vonták le a meglepő kinevezésekből, hogy Jelcin fel akarja hígítani Gajdar első miniszterelnök-helyettesnek, a kabinet igazi irányítójának kemény csapatát. Voltak, akik valamiféle koalíciót emlegettek, bár nehéz elképzelni Gajdar ,,chicagói fiúinak" összeházasítását ezekkel az ipari bürokratákkal Nyomban hangot kaptak az aggodalmak Oroszországban és külföldön egyaránt. Jelcin kénytelen volt megszólalni, s csak nagyon soványka magyarázattal tudott szolgálni. Tévébeszédében azzal érvelt, hogy a kabinet élén még mindig ő áll, s marad is még néhány hónapig, tehát személyesen garantálja a reformok töretlen folytatását. Megszólalt a legtöbb kritikát kapott Sumejko is, azt magyarázgatta, hogy ő csak a nemzetgazdaság irányításáért lesz felelős a kormányban, a stratégia kidolgozása változatlanul Jegor Gajdar felségterülete marad. Amikor azonban már szinte minden világlap arról cikkezett, hogy Jelcin visszafogja a reformokat, s ez nem a legjobb ajánlólevél washingtoni útja előtt, a mindig kiválóan improvizáló elnök újabb meglepő lépést tett: távozott a kormányfői posztról és ezzel a tisztséggel Gajdart bízta meg. • i Ü

gyes húzás volt ez, Jelcin ket legyet ütött egy csapásra. Egyrészt elhallgattatta azokat, akik diktatórikus hajlamokkal vádolták, másrészt megnyugtatta a reformok sorsáért aggódókat. Végül minden jól sikerült, amit legjobban washingtoni útja bizonyít. Tehát a főpróba megvolt, jöhet a bemutató. Mert valamit már mutatni kell. Annyi már nem maradt Jelcinnek a régi dicsőségéből, hogy még hónapokra elegendő lenne. GÖRFÖL ZSUZSA NÉHÁNY SORBAN G

eorge Bush amerikai elnök aláírta Adrian A. fasora kinevezését az Egyesült Államok csehszlovákiai nagykövetévé. A kinevezést már korábban jóváhagyta az amerikai Kongresszus szenátusa. Prágába való elutazása előtt az új nagykövetnek még le kell tennie a hivatali esküt az Egyesült Államok külügyminiszterének kezébe. r Í

rországban tegnap tartották meg a népszavazást a maastrichti szerződésről. Két és fél millió választásra jogosult állampolgár dönthet arról, csatlakozik-e Írország a nyugat-európai politikai, gazdasági és pénzügyi unióhoz. A voksolás eredményeit a tervek szerint ma-teszik közzé. A kormány a maastrichti megállapodás támogatására szólította fel a lakosságot, mivel az unió jelentős pénzügyi előnyökkel fog járni az ország számára. E

' sztország bejelentette, hogy június 20-tól kezdődően saját pénzneme lesz, az észt korona. A pénzügyi reformmal foglalkozó állami bizottság közlése szerint 48 órán belül váltják be a rubelt koronára, a pénzbeváltás június 22-én fejeződik be. Észtország az első a három baltikumi állam közül, amely saját pénznemet vezet be. Litvánia is hasonló intézkedésre készül még az idén és ilyen tervei vannak Lettországnak is. I

on Iliescu román államfőt a politikai életből való távozásra szólította fel az értelmiségiek egy csoportja. Az iasi egyetemi központ tanárai, diákjai, írók és újságírók nyílt levelükben, amelyet a Romania Libera című ellenzéki napilap közölt tegnap, azt követelik Iliescutól, hogy ne jelöltesse magát az őszi elnökválasztásra. Azt róják fel az államfőnek hogy az ország élén eltöltött két és fél év alatt az őskommunista struktúrák megőrzésére, a megreformált szocializmus ideológiájának megmentésére törekedett. L

ondonban tegnap reggel a rendőrség letartóztatta lan és Kevin Maxwellt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy részt vettek titokzatos körülmények között elhunyt apjuk, Róbert Maxwell sajtómágmás pénzügyi machinációiban, a magántársaságok nyugdíjalapjainak elsikkasztásában. Letartóztatták Larry Trachtenberget is, aki Maxwell magáncégei nyugdíjalapjainak többségét igazgatta. Ezekből az alapokból eddig nem egészen tisztázott körülmények között több mint 470 millió font sterling tűnt el. J

anusz Onyszkiewicz, a lengyel védelmi miniszter helyettese Varsóban szerdán javasolta a Bundeswehr főellenőrének a katonai együttműködésről való szerződés megkötését. Ez vonatkozna a konzultációkra és az együttműködésre a tisztképzés során. J

ohannesburg közelében, Boipatong néger negyedben szerdán éjszaka 34 embert mészároltak le, köztük néhány gyereket. Eddig meg nem erősített állitások szerint az Inkatha mozgalom hívei felelősek a vérontásért. A rendőrség erősítést küldött a gettóba, hogy megakadályozza a további összetűzéseket. TERRORISTA BANÁN Az Air Inter francia légiforgalmi társaság Párizsból Malagába tartó járata tegnap félúton megtért és visszarepült az Orly repülőtérre, ahol. leszállására már vártak az antiterrorista kommandó állig felfegyverzett tagjai. A riasztás azonban feleslegesnek bizonyult, az egész zűrzavart egy banán okozta. A banánt eredetileg nem gépeltérítésre, hanem fogyasztásra szánták: az egyik utas zsebében lapult, aki úgy tervezte, hogy majd az út során elfogyasztja. Egy jó szemű és nyilván élénk fantáziájú utastársa azonban pisztolynak nézte a szerencsétlen gyümölcsöt és óvatosan figyelmeztette a legénységet. A parancsnok nyomban kapcsolatba lépett Párizzsal, s anélkül, hogy bárki bármit észrevett volna, a gép visszatért az Orlyra. Itt kiderült az igazság, s a gép kétórás késéssel újra felszállhatott Malaga irányába. A hírügynökségek arról nem számoltak be, letartóztatta-e a rendőrség az inkriminált banánt vagy sem.