Új Szó, 1992. úniusj (45. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-18 / 142. szám, csütörtök

1992. JUNIUS 18. HIREK-VELEMENYEK AZ ANTIKOMMUNISTA SZÖVETSÉG SZERINT HAVEL (IS) VÉTKES (Munkatársunktól) - Az Antikom­munista Szövetség Tanácsa meg van győződve arról, hogy Václav Havel, Csehszlovákia jelenlegi köz­társasági elnöke politikailag teljes mértékben felelős azért, hogy az ország demokratikus fejlődése ve­szélybe került, és a szétesés ma már gyakorlatilag szükségszerűvé vált - nyilatkozták tegnap Prágában az újságíróknak^ az említett testület tagjai. Az Antikommunista Szövetség Tanácsa szerint az államfő akadá­lyozta a debolsevizációt, és úgyne­vezett magasabb politikai célok ér­dekében olyan politikusokat (pl. Ma­rián Čalfát, Zdenék Jičínskýt és Alexander Dubčeket) helyezett meghatározó posztokra, akik már kommunista múltjukkal bizonyítot­ták, hogy sem erkölcsileg, sem pe­dig szakmailag nem alkalmasak a betöltésükre. A tanács tagjai úgy vélik, hogy Csehország esetleges köztársasági elnöke nem kellene, hogy egy olyan ember legyen, aki oly jelentős mértékben vétkes a mai válság kialakulásában, mint Václav Havel. * Ami a jelenlegi helyzetet illeti, az Antikommunista Szövetség Taná­csa nincs az ország szétesése ellen, mivel tagjai szerint már régén nem a közös államnak, hanem a demok­-rácia reményének legalább Cseh­országban való megőrzéséről van szó. Ebből kiindulva a testület támo­gatásáról biztosította a Polgári De­mokrata Párt azon lépéseit, melyek a demokrácia és a gazdasági átala­kítás gyors megmentésére irá­nyulnak. A sajtótájékoztató során a tanács tagjai megköszönték a Rudé krávo szerkesztőinek, hogy nyilvánosság­ra hozták az ŠtB-vel tudatosan együttműködő személyek névsorát, és felkérték azokat, akiknek a neve jogtalanul szerepel az említett listán, hogy ne a Rudé krávo-t, hanem azokat pereljék be, akiknek köszön­hetőn a listára került nevük, (kluka) A TELJES ÜGYNÖKLISTA LOSONCON A Losoncon megjelenő Novo­hradské noviny regionális hetilap legújabb számában arról tájékoztat­ja olvasóit, hogy a szerkesztőség birtokában van a teljes ügynöklista. Amint közlik, a szövetségi belügy­minisztérium 78/3. számú doku­mentumában 163 ezer bejegyzés található a titkos munkatársakról, akik bizonyíthatóan ügynökök, kons­pirációs lakások tulajdonosai, illetve rezidensek voltak. A szóban forgó listán szerepel a vezeték- és ke­resztnév, a születési dátum, a re-, gisztrációs szám és a fedőnév, ame­lyek szerint azonosítani lehet az ille­tő személyt. Iva Hanková, a lap főszerkesztő­je a sajtóiroda munkatársának el­mondta, hogy a szerkesztőség „Prágából, saját csatornákon ke­resztül" szerezte meg az anyagot. Közlésétől azonban egyelőre elte­kintenek, mindenekelőtt hatalmas terjedelme miatt. De ezen a héten minden érdeklődő számára lehetővé teszik, hogy bepillantson a doku­mentumokba. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1992. JÚNIUS 18-ÁN Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font 53,24 54,02 Francia frank 5,42 5,50 Német márka 18,25 18,53 Olasz líra (1000) 24,14 24,50 Osztrák schilling 2,60 2,63 Svájci frank 20,30 20,63 USA-dollár 28,59 29,01 A PARLAMENTI PARTOK ES MOZGALMAK ELNÖKEINEK PRÁGAI TANÁCSKOZÁSA EGYETÉRTÉS A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS VEZETŐ TISZTSÉGEINEK ELOSZTÁSÁBAN A DSZM A PARLAMENT ELNÖKI SZÉKÉBE MICHAL K0VÁČ0T JAVASOLJA • AZ ELNÖKSÉGNEK KÉT MAGYAR TAGJA LESZ (Munkatársunktól) - A tanácskozás légkörére nem az ellentétek kiélezése, inkább a megegyezésre való törekvés volt a jellemző. A megbeszélések elején jelen volt Vladimír Mečiar, a DSZM elnöke is. A DSZM a szövetségi parlament elnöki posztjára Michal Kováčot javasolja, a Polgári Demokrata Párt pedig az első alelnöki posztra Filip Šedivýt. A Népi Kamara elnökének Václav Bendát (KDP), a Nemzetek Kamarája elnökének pedig Roman Zelenayt (DSZM) jelölik. Mindkét politikus egyben betölti a Szövet­ségi Gyűlés alelnöki tisztségét is. A parla­menti pártok egy további alelnök szemé­lyében is megegyeztek, egyetértettek Jo­zef Stank (DBP) jelölésével. A következő ülésen, amelyre a tervek szerint hétfőn kerül sor, dönteni fognak még egy alelnö­ki hely betöltéséről. Az ülés után Alexander Dubček, a Szövetségi Gyűlés jelenlegi elnöke és Jozef Stank alelnök válaszolt az újságírók kérdéseire. - Az a legfontosabb - jelentette ki -, hogy a föderáció legfelsőbb törvényhozó testülete, a Szövetségi Gyűlés politikai szerkezetének kérdésében megegyezés született, mégpedig egészen az állandó bizottságok titkárainak szintjéig. Vala­mennyi politikai párt tudja már, milyen összetételűek lesznek a parlament szer­vei, tudják, hogy az arányos képviselet elve alapján milyen tisztségeket tölthet­nek be a parlamentben. A még betöltetlen alelnöki posztot igényli a Baloldali Blokk, az LSZU támo­gatásával a Csehszlovák Szociáldemok­rata Párt, valamint a PDP támogatásával a KDU-Csehszlovák Néppárt is. Ebben kizárólag a cseh politikai pártoknak kell megegyezniük. Az ülés után tudósítónknak Duray Miklós, az Együttélés elnöke elmondta: - A parlamenti tisztségek elosztásából érezhető bizonyos balra tolódás, ami azt jelenti, hogy a jobboldali pártoknak nehézségeik lehetnek majd a határozat­hozataloknál. Az MKDM-Együttélés koa­líció két helyet kapott a parlament elnök­ségében. Ugyancsak megkaptuk a men­telmi, illetve a környezetvédelmi bizottság titkára posztját. Mivel viszonylag kis lét­számú képviselői klubot alkotunk, nem minden bizottságba jutottunk be; sajnos, úgy látszik, hiányozni fogunk a külügyi bizottságokból is. Az emberi jogi és kisebbségi bizott­ságra a DSZM véleménye szerint nincs szükség, de a politikai kerekasztal nagy része ennek az ellenkezőjét vallja, igy valószínű, sikerül létrehozni. A döntésre itt is hétfőig kell várni. - Szeretnénk elérni - mondta Duray Miklós -, hogy e bizott­ság elnöki tisztségét az MDKM-Együtt­élés koalíció képviselője töltse be. Ugyan­csak szeretnénk részt venni a Szövetségi Gyűlés Európa-parlamenti csoportjának munkájában. Pillanatnyilag úgy látom, hogy a tagságot ebben a parlamenti cso­portban csupán valamilyen kompromisz­szum árán szerezhetjük meg. SOMOGYI MÁTYÁS SACHER: HA JAVASOLNAK... Tegnap délelőtt Prágában, a Szövetségi Gyűlés épületében Vladimír Mečiar, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom elnöke találkozott Richard Sacherral, a volt szövetségi belügyminiszterrel. „Nézeteink a belpolitikai helyzetről, valamint a PDP és a DSZM között folyó tárgyalásokról közel állnak egymáshoz." - nyilatkozta a találkozó után Vladimír Mečiar. Igazolta ezt Richard Sacher is. „Talán nem is volt olyan kérdés, amelyben nem értettünk volna egyet" - mondotta. Arra a kérdésre, elképzelhető-e, hogy jelölteti magát a köztársasági elnöki tisztségre, a következőket válaszolta: „Ha valaki javasolni fog engem, akkor a következő fordulóban igen." Annak ellenére is, hogy korábban kijelentette, nem akar „pünkösdi király" lenni? - hangzott a következő kérdés. És a válasz: „Nem, nem utasítom vissza a jelölést." MEGEGYEZÉS A SZÖVETSÉGI KORMÁNY ÜGYÉBEN (Folytatás az 1. oldalról) mányprogramra is. A PDP konkrét, közel tízoldalas programjavaslattal érkezett. A délutáni órákban senki sem mert találgatni, vajon a tárgya­lások a program elfogadásával feje­ződnek-e be Prágában. A tárgyalások második szünetéig nem született újabb eredmény. A megbeszéléseket záró sajtótájé­koztatót lapzártánk után tartották. Az eseményekhez visszatérünk. (lovász) 0NALL0SULAS ESETEN TERÜLETI ÖNRENDELKEZÉST (Folytatás az 1. oldalról) szakadással, a Magyarországhoz való csatlakozással. Ön mit ért alatta? - Mi nem tagadjuk a nemzetek önrendelkezési jogát. Ha a lakosság többsége az önállóság mellett dönt, ezt akceptálnunk kell, de a jelenlegi politikai helyzet hátterében úgy lát­juk, hogy ebben az esetben csak a területi önrendelkezés biztosítaná a kisebbség jogait. Szó sincs elsza­kadásról, vagy Magyarországhoz való csatlakozásról. Mi arra gondo­lunk, hogy egy behatárolt területen, ahol többségben él a nemzeti ki­sebbség, maga dönthessen gazda­sági, kulturális és más kérdésekben is. Nem felülről diktált egységekről lenne szó. A régiók önszerveződé­sére épülő, természetesen kialakult területi egységek képeznék az alapot. • Hol tartja reálisnak a területi önigazgatást? - Mindenütt, ahol kialakulófélben vannak a természetes régiók. Ilyen a palóc, a gömöri, a csallóközi és a bodrogközi régió. Természetesen szükség van az alulról jövő kezde­ményezésre. • Milyen helyzetben lennének az adott területeken élő más nem­zetiségű polgárok? - Külföldről sok jól működő mo­dellt ismerünk. Ilyen például Dél­Tirol. Kétnyelvűség érvényesülne és teljesen azonos jogokat élvezne a magyar lakosság és a régióban élő szlovákok. Ezt sokan félremagya­rázzák, azt állítják, hogy a többségi nemzetet akarja a kisebbség el­nyomni. Alaptalan ez az aggodalom, az egyes önigazgatási egységeken belül teljes lenne a jogegyenlőség. • Ebben a kérdésben azonosan vélekednek az Együttéléssel? - Programjaink között annyi az eltérés, hogy mi a szövetség fenn­állása esetén csak az oktatási és kulturális önrendelkezésről beszé­lünk, a területit csupán az önállósu­láskor szorgalmaznánk. Közösen ja­vasoljuk viszont, hogy az alkot­mányba be kell építeni a régiókon alapuló önigazgatás jogát. -esi AZ ALLAMFO FOGADTA AZ EGYÜTTÉLÉS ÉS AZ MKDM KÉPVISELŐIT SZKEPTIKUSAN A KOALÍCIÓS TÁRGYALÁSOKRÓL (Munkatársunktól) - Václav Ha­vel köztársasági elnök tegnap késő délután a prágai várban fogadta a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és az Együttélés vezető képviselőit. A találkozó befejeződé­se előtt Michael Žantovský elnöki szóvivő elmondta az újságíróknak, hogy Václav Havel a választásokon elért eredményeikhez gratulált a két mozgalom képviselőinek, akik a De­mokratikus Szlovákiáért Mozgalom és a Polgári Demokrata Párt között folyó koalíciós tárgyalások eddigi menetéről kialakított - a szóvivő szavai szerint szkeptikus - vélemé­nyükről és az ország esetleges szét­esése miatt érzett aggodalmukról is tájékoztatták az államfőt. A találkozót követően Bugár Bé­la, az MKDM és Duray Miklós, az EPM elnöke tartott rövid sajtótájé­koztatót. A kérdésre, hogy miért te­kintenek szkeptikusan a DSZM és a PDP koalíciós tárgyalásaira, Du­ray Miklós azt válaszolta, hogy azért, mivel az eddigiek alapján attól tartanak, hogy ha sor is kerül vala­miféle megegyezésre az említett tár­gyalásokon, akkor az minden bi­zonnyal csupán ideiglenes érvényű lesz és hogy véleményük szerint, ha mind Szlovákia mind pedig Cseh­ország önálló nemzetközi szubjek­tummá válnak, az alaposan megne­hezítené a két ország polgárainak az együttélését. Hogy a helyzet már most sem rózsás, azt Bugár Béla próbálta vázolni a cseh újságírók­nak. Elmondta, hogy az SZNT teg­napelőtti ülésén meggyőződhettek arról, hogy hol végződik a demokrá­cia. - A Szlovák Nemzeti Párt, mely­nek 15 képviselője van az SZNT­ben, két helyet kapott az elnökség­ben, míg az MDKM-Együttélés koa­líciója melynek, 14 képviselője van, csupán egyet. Kisebbségi jogaink megőrzésének egyetlen garanciája az, ha kérelmezzük a területi auto­nómiát - hangsúlyozta az MKDM elnöke. (kluka) A köztársasági elnök ugynacsak tegnap fogadta a DBP és a szociál­demokrata párt küldöttségét. AMERIKAI-OROSZ CSÚCS RADIKÁLIS RAKÉTALESZERELÉS JELCIN BESZÉDET MONDOTT A KONGRESSZUSBAN „Nagy áttörés, drámai lépés a he­lyes irányba" - igy jellemezte a George Bush és Borisz Jelcin által kedden aláírt új amerikai-orosz le­szerelési megállapodást Dunbar Lockwood amerikai katonai szakér­tő, a washingtoni fegyverzetellenőr­zési társaság egyik vezetője. A The Washington Post napilap is szuper­latívuszokban ír róla, mondván, hogy a megállapodás eredménye­ként egy évtized alatt megsemmisí­tik a nukleáris arzenálok kétharma­dát. A Washingtonban közzétett részletek szerint Oroszország na­gyobb arányú csökkentést hajt vég­re. Ez azt jelenti, hogy Jelcin változ­tatott véleményén, hiszen még egy héttel ezelőtt is azt állította, hogy az Egyesült Államok egyoldalú elő­nyökhöz akar jutni. Az új szerződés magasan túllépi a tavaly aláírt szovjet-amerikai START-szerződés kereteit. A meg­állapodás értelmében 11 év alatt a jelenlegi hozzávetőleg 12 ezerről az USA 3500-ra csökkenti nukleáris robbanófejeinek számát, Oroszor­szág pedig 10 ezerről 3000-re. Jel­cin kijelentette: egy olyan állam, mint Oroszország, ahol a lakosság fele a létminimum alatt él, nem engedhe­ti meg magának a korábbi politikát, s az úgynevezett minimális szintű biztonság elvét kell követnie. Még néhány részlet. 1999-ben az USA-nak 4250, Oroszországnak pe­dig 3800 hadászati robbanófeje len­ne. Mindkét félnek joga lesz megvá­lasztani, hogy a töltetek milyen kom­binációját hagyja meg, tehát vagy a tengeri, vagy a földi telepítésű eszközöket választja. A korábban emiitett 3500-as, illetve 3000-as szintet 2003-ban fogják elérni. Ad­digra meg kell szüntetni az orosz félnek az összes SS 18-as rakétát. A Nyugat e szárazföldi telepítésű eszközöket tartja a legveszélyeseb­beknek, hiszen minden hordozóesz­köz 10 robbanófejjel van felszerelve. Ugyanezen időpontig az Egyesült Államoknak 1750 darabra kell csök­kentenie az atomtengeralattjárókra telepített robbanófejeket. A megállapodás számol egy kö­zös védelmi rendszer kiépítésével arra az esetre, ha harmadik ország ballisztikus rakétákkal támadná meg az USA-t vagy Oroszországot. Az Egyesült Államokban óriási visszhangot keltettek Jelcinnek azok a kijelentései, amelyeket még útban Washington felé, a repülőgép fedél­zetén tett, majd később a Fehér Házban is megemlítette az orosz munkatáborokban fogva tartott ame­rikai foglyok ügyét. Bush azonnal elrendelte az ügy kivizsgálását, s Malcolm Toon nagykövetet küldi Moszkvába, hogy állapítsa meg, életben van-e még valaki a foglyok közül. Az Egyesült Államokban ren­geteg olyan katonát tartanak nyil­ván, akik az utóbbi fél évszázad háborúiban tűntek el. A második világháborúban például 78 ezren. A koreai háborúban 8000 ember tűnt el nyomtalanul, a vietnami háború­ban pedig 2266-an, sorsukról még mindig nem tudni semmit. Borisz Jelcin tegnap az amerikai Kongresszusban mondott beszédet. Kijelentette, hogy országában már soha nem újítják fel a kommuniz­must. Az orosz elnök szerint a világ fellélegezhet, mert végleg megbu­kott a kommunizmus, amely min­denhol az ellenségeskedést és a példa nélküli brutalitást vonta ma­ga után. „Azért vagyok itt, hogy. biztosítsam önöket, nem engedjük meg országunkban a kommunizmus újbóli felvirágoztatását" - hangsú­lyozta Jelcin. Oroszországban csak' azért volt sikere a bolsevizmusnak, mert a cárizmus és a polgárháború idején a gazdaság a csőd szélén volt. Ezért nem engedhetjük meg, hogy ilyesmi megismétlődjön, mon­dotta Borisz Jelcin az amerikai tör­vényhozásban. i EGY STB-TISZT VALLOMASA: MEČIAR UTASÍTOTT... Leonard Čimo, á volt ŠtB tisztje teg­nap a Die Weltwoche cimű svájci hetilap­ban megerősítette: 1990-ben parancsot kapott Vladimír Mečiar akkori szlovák belügyminisztertől, hogy az ŠtB trencséni hivatalából lopjon el néhány iratot. A Reu­ter hírügynökség a hetilapra hivatkozva tájékoztatott róla, Čimo a múlt héten hagyta el Csehszlovákiát, azt követően, hogy őt és családját megfenyegették. Svájcban kért politikai menedékjogot. Mint mondotta, a szlovák hatóságok letar­tóztatási parancsot adtak ki ellene. A Reuter szerint a Weltwoche azt írja, 1990-ben Vladimír Mečiar Leonard Čimót bízta meg a szlovák rendőri egységek átszervezésének felügyeletével. 1990. ja­nuár 26-án Mečiar utasította ót, hogy az ŠtB trencséni parancsnokságáról, az ún. Tiso villából vigyen el 18 iratot, és azokat hozza el Mečiar lakására. Ez január 27-én a reggeli órákban meg is történt. Čimo abban a tudatban teljesítette a pa­rancsot, hogy Mečiar el akarja rejteni az iratokat az ŠtB parancsnoka elöl, aki abban az időben még mindig tisztségben volt, s akí utasítást adott az összes komp­romittáló anyag megsemmisítésére. koztattak az első eredményekről. Szavaik szerint eldőlt a paritás kér­dése, amelyet nem államtitkári, ha­nem miniszterhelyettesi rendszer­ben valósítanak meg. Meg kell vi­szont változtatni néhány jogsza­bályt, mert a paritás elve csak úgy alkalmazható, ha az első miniszter­helyettesnek helyettesítés esetén szavazati joga lesz a kormányülése­ken. Jirí Schneider kitért a kor-

Next

/
Thumbnails
Contents